Békés Megyei Népújság, 1957. július (2. évfolyam, 152-177. szám)
1957-07-04 / 154. szám
IMV. július 4* mUMtMMc BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 3 Résxesműveléssel, vagy bérmunkával? A llami gazdaságainkat a szo- cialista gazdálkodás mintaüzemeivé kell kiépíteni. így lehet összefoglalni a kormánynyilatkozatnak az állami gazdaságok megerősítésére, fejlesztésére vonatkozó részét. Nem árt, ha ezt a kérdést most a betakarítások időszakában a számok tükrében alaposan megvizsgáljuk. Az utóbbi években megyénk valamennyi állami gazdaságában a párt tanítását nem értelmezték helyesen. A gyakorlatban a szocialista mintagazdaságok kialakításáról szóló párttanítást revizionista elgondolások alapján megmásították, félremagyarázták. Valamennyi állami gazdasá' gunkban 2—3 éve a részes- művelés gondolata elhatalmasodott. 1954-ben kezdődött, mint mondották, kísérletképpen, s ha jó eredménnyel jár, akkor jövőre több és több gazdaságba vezetik be ezt a termelési módszert. A- zok az emberek, akik e termelési módszer felkarolásán szorgalmasan dolgoztak, a múlt rendszerbe nyúltak példákért, s magyarázták a részesművelés előnyét, és mint egyetlen kiutat, valósították meg a termelékenység emeléséért. Érdemes az akkori indokokon gondolkozni: A kézi munkaerőt nem tud- ták a helyi adottságoknak megfelelő mértékben biztosítani. Ez volt a legdöntőbb ok, melyet a Földművelésügyi Minisztériumban is egyesek szóvátették. A termelés alacsony színvonalát többek között ezzel is magyarázzák. Ha kissé mélyebben vizsgáljuk ezt a kérdést, csalódunk, mert az állami gazdaságok létrehozásának időszakában elegendő munkaerő volt. Később, néhány év múlva, az állami gazdaságok által fog lalHoztatott idénymunkások száma egyre csökkent, míg végül 1954 »—55-ben a mélypontig jutott. Sajnos, az időszaki dolgozók létszámcsökkenése nem egy egészséges fejlődési szakasz eredménye volt, hanem a hiányos munkaszervezésből és a nem megfelelő kereseti lehetőség biztosítsáböl adódott. A kézimuinkaerő hiány csökkenése nem volt arányos, a gépesítés fókával. Nem volt nehéz magyarázkodni, kiutat keresni és a szocialista gazdálkodástól idegen, revizionista nézeteket a gyakorlat ban megvalósítani. Az 1954. évi kísérletezések befejeztével megállapított ák, hogy a részesművelésre kiadott kukorica 6 1—8, a cukorrépa pedig 20—30 mázsával bővebben termett. A terméseredményék összehasonlítása után a részesművelést szorgalmazó emberek vakokká váltak, s mint a felhúzott verkli, mondták tapasztalataikat. Igv volt ez Felsőnyomáson. Csorváson, Hidsshá- ton. Dombegyházá-n és a többi áltételnél, sem az időszaki dolgozók által művelt területnél).- Az első kapálás munkabére 1 kát. holdon 130 Ft Második kapálás munkabére 1 kát. holdon 30 Ft Harmadik kapálás munkabére 1 kát. holdon 30 Ft Törés, betakarítás költsége 1 kát. holdon 380 Ft A központ költségeire 1 kát. holdanként 00 Ft Összesen: 730 Ft A holdankénti harminc mázsa átlagtermésből (zölden mérve), 10 mázsa a részesé. Egy mázsa kukoricát a múlt év őszén 180 forintért adtak el Dombegyháza környékén. Tíz mázsa kukorica eladása esetén ez 1809 forint. Szembeállít va a 720 forinttal, 1080 forintos többletkiadást találunk. A parasztember értelme rendkívül világos és látja a két kereseti lehetőség közötti 1080 forintos többletjövedelmet, s ezért vállalnak szívesebben részesművelést az állami gazdaságokban, mint időszaki munkát. TTegeredményben e tényekből “ megyénk állami gazdaságainak következtetéseket kell levonni. Jelenleg e kérdés felvetése időszerű, mert a részesaratás szervezését több gazdaságban, közöttük a mezőhegyesiben is, napirendre tűzték. Ebben az évben a mezőgazda- sági munkák gépesítésével sokkal előrehaladottabb stádiumban vagyunk a múlt évekhez viszonyítva. A korszerű termelési módszerek, a vegyszeres gyomirtás mindmind a gazdaember munkáját könnyíti. Most. amikor a géppark már jó összetételű, gazdaságaink vezetői fáradságot vehetnének a cél érdekében, a káros termelési módszerek kialakításának megakadályozására, mert kritikátlanságukkal több kárt tesznek a szocialista gazdálkodás kiépítésében mint gondolják. Dupsi Károly PILLANATKÉPEK [KÉPEK] * a Népújság tudósító értekezletéről, sajtó ankétjárói Az ankct szünetében beszélgetnek az elvtársak. Nánási ülés a megyei tanács mezőgazdasági osztályvezetője. Juhász Jóisef főagronómus, dr. Vitai János a Mezőhegvesi Cukorgyár kiküldöttje és Valastyán János, az örménykút! Petőfi Tsz elnöke. jobb munkát végzett. Hol -olt a Inba? Véleményünk szerint az időszaki dolgozók nem végeztek minőségi munkát. A gazdaság vezetősége a selejtmunkát is átvette és mint minőségit fizette ki. így nem volt kielégítő az egyes gazdaságokban végzett politikai és üzemszervezési munka sem. Az üzemi bizottság nem dolgozott megfelelően. A gyárakban a minőségi ellenőrt, a selejtgyártók egy feleslegesen foglalkoztatott embernek tekintették, s nem is volt az ilyen emberek előtt népszerű e munkát végzők személye. A mezőgazdaságban minőségi ellenőr nem volt. A brigádvezetőtől az igazgatóig pedig népszerűtlen feladatnák tekintették a munka rossz minőségének kifogásolását. Amikor a dolgozók megszokták, hogy a selejtes munkát is átveszik, a teljesítmény fokozására törekednek. így volt ez megyénk valamennyi állami gazdaságában, s ezek után ne csodálkozzunk, hogy a részesművelésnek megyénkben szószólói voltak és vannak. A Dombegyházi Állami Gazdaságban 300 hold kukoricát és 132 hold cukorrépát művelteinek részesekkel. Kukoricából nyers állapotban 30 mázsás átlagtermést várnak holdanként. A 9 ezer mázsa termésből egyharmadát, tehát 30 vagont adnak át a részesművelőknek. Ez a mennyiség 450—500 sertéssüldő felhízlalásához elegendő lenne. A 30 vagon kukorica kiadása a gazdaság pénzügyi helyzetét lerontja, de még így is jobb, mintha saját dolgozóikkal műveltet nék meg — mondották az üzemegységvezetők. ATehány számadat, melyet a Dombegyházi Állami Gazdaság üzemegységvezetői diktáltak tollba (a részesnek kimért kukorica terület bevetési költségeit nem számoljuk sem ennél a Cikkünk nyomán BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG SZERKESZTŐSÉGE, Békéscsaba, F. évi június hó 6-iki fenti című újság 7-ik oldalán megjelent „Nem mindenki potyau as*’ cikkében foglaltakat kivizsgáltuk. A hibás és udvariatlan jegy vizsgálónő ellen eljártunk. Egyúttal köszönjük munkánk megjavítására irányuló törekvését. S- ged, 1957. évi június hó 19, Elvtársi Üdvözlettel: Borsodi János s. k. igazgatóhelyettes, az igazgatóság vezetője. Az értekezleten felszólalt Király Pál elvtárs, a gyulavári Kossuth Tsz elnöke. Felszólalásában ismertette termelőszövetkezetük eredményeit, az előforduló hibákat, és utalt a sajtó és a termelőszövetkezetek jövőbeni jobb kapcsolatára. A a siaívad Uáviipaú UiáUitáscóí Az első képen láthatók a bé- késszentandrási Háziipari Szövetkezet szőnyegszövő részlegének kiállított darabjai. Középen a szőnyegszövőgép, a falon perzsa és torontáli szőnyegek. lami gazdaságokban. A terméskülönbségek indoko- lását egyesek így fogalmazták meg: „Azonos talajon, azonos Időben vetettünk. A növények ápolását, egyelését és a többi munkálatiakat egyidőben végeztük a részes és időszaki dolgozók által művelt területen. A részes dolgozók mégis több termést takarítottak be holdanként, mint az időszakiak." Ennél a pontnál azután megálltak és egyöntetű állást fgg- laltak: csak a részesművelés adhat az állami gazdaságnak több Jövedelmet, a vezetőknek pedig több prémiumot. Ma ez a felfogás már szálló igévé vált, s nem árt, ha gondolkozunk e kérdésben. int az előbbiekben közöltük, a körűimén vek adottságok azonosak voltak, mégis a részes A szlovák kollégium demonstratív anyagai. A képen láthatók szlovák népi motívuma ruhák, kendők, népi hímzéssel elkészített törülközők. A kiállítás nagyon szép volt, amint ez az utolsó képen is látható. A kiállítás erőpróbája volt a Szarvasi Háziipari Szövetkezet életrevalóságának.
