Békés Megyei Népújság, 1957. július (2. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-21 / 169. szám

¥ IMI. JAUuí »Iw ■Ekés megyei nepOjsag BefeitaU az atalfoé a végegyházi Szabadság Tsz Tizeuhatodikán 226 kai hold Bsszgabona aratását elvégezte a végegyházi Sza. badság Termelőszövetkezet. A gabonák nagyrészét kézi­kaszával vágták, mivel a gabonák egyszerre értek, s így a gép mellett a kézi munkaerőt is alkalmazni kellett. Elismerés illeti a termelőszövetkezet minden tagját, mert a nehéz ara­tás ideje alatt, fáradságot nem ismerve, odaadóan dolgoztak. Tizennyolc kát. hold tavaszi árpájukat is kombájnnal vágták, azon­nal tisztították, átlagosan kát. holdanként 18.41 má­zsa átlagtermést takarítot­tak be, amiből két kilo­gram munkaegység előle- leget osztottak a tagoknak, őszi árpa átlagtermésük 20.10 mázsa. A közelmúlt­ban kezdték meg a cséplést, és először az adóbúzát szál­lítják be a Terményforgal­mi Vállalat raktárába. A szorgos termelőszövetkezeti tagok munkaegységrészese­désként hétkilogramm elő­legbúzát kapnak. Amennyi­ben a termelőszövetkezet eléri a 16 mázsás átlagter­mést (amire számítanak), úgy évvégi zárszámadás­kor 9 kilogramm búzát fog­nak osztani munkaegysé­genként. Ipari és egyéb kapásnö­vényeik is szép termést i- gérnek és minden bizonnyal a betervezett mázsaértéke­ket biztosítani fogják. Kapun belöli munkanélküliség megszüntetésére tett intézkedés a Baromfi- és Tojásfeldolgozó vállalatnál eddig még a huza-vona Emlékszünk még a tavaszi bel vízre. Akkoriban gyorsan kellett cselekedni, hogy minél kevesebb kár essék a vetésekben. így volt ez Bélmegyeren is, ahová a Gyu­lai Vízügyigazgatóság által ki­rendelt embereken kívül a hely­beli önkéntes tűzoltókat is ki­vezényelték. Akkor azt ígérték ezeknek az embereknek, hogy fizetnek részükre munkabért, mi­vel több napig a belvíz levezeté­sén dolgoztak. A Gyulai Vízügyigazgatóság munkásai már régen meg is kap­ták fizetésüket, azonban a tíz bél- megyeri önkéntes ,.( * ,.( mai napig sem. A bélmegyeri községi tanács ve­zetői szerint a megyei tanácsnak kellene kifizetni az önkéntes tűz­oltók munkabérét. Ez persze se­hogyan sem megy. Ugyanis a me­gyei tanácsnál a gyulai Vízügy- igazgatóságra hivatkoznak ■— mondván: ők ígértek pénzt a bél­megyeri önkéntes tűzoltóknak, hát fizessék ki. Ideje volna már idestova félév után, ha megegyez­nének végre e szervek és rendez­nék a belvíz munkálatokban résztvett bélmegyeri önkéntes tűzoltóknak beígért, de ki nem fizetett munkabért. B. I. A napokban megkértük Mesz- Jár György elvtársat, a Barnevál igazgatóját, hogy nyilatkozzék la­punk olvasóinak az üzem jöve­delmezőségéről, a megmutatkozó hiánoysságokról; Mtért nines teljes mű­szak a% üzemben? Üzemünk nagy áruhiánnyal küzd. A baromfi- és tojásfelvá­sárlást napjainkban nehezítik a kofák és kiskereskedők, de méginkább a „bőröndösök” meg­jelenése a baromfipiacon. Szám­talan esetben megtörténik, hogy felvásárlóink üresen vagy kevés áruval térnek haza. A jelenlegi helyzet azt mutatja, hogy a mi áraink és a kiskereskedők árai közötti különbség 2—3 forint. A kiskereskedők 2—3 forinttal töb­bet adnak a baromfiért, 10—20 fillérrel a tojásért, s így nyilván Gyermekbénulás elleni védőoltások Békéscsaba területén Tekintettel az ország egyes területein uralkodó gyermekbénulási járványra, az Egészségügyi Minisztérium védőoltásokat rendelt el az egész ország területén. Kor­mányunk igen komoly anyagi áldozattal biztosítja ez évben a gyermekbénulás ál­tal elsősorban veszélyeztettek részére a védőoltóanyagot (Salk-vaccina). Minden olyan 1955. január 1. és 1956. december 31-e között született egészséges gyermek beoltható, aki Békéscsaba területén lakik, vagy huzamosabb ideig itt tartózkodik. Finnél -fiatalabb, vagy idősebb gyermekek oltására most nem kerül sor, azért a szü­leik, y^agy felelős gondozók csakis ezen korú gyermekeket hozzák oltásra, mert et­től eltérő korúak egyáltalán nem kerül­nek beoltásra, különben is az oltás me­netében csak zavart keltei#. Az oltás teljesen ingyenes. Nem szabad beoltani, tehát oltásra sem kell elhozni azon gyermekeket: 1. Aki gyermekbénulásban szenved, vagy ezen átesett. 2 Aki részesült már gyermekbénulás el­leni védőoltásban. (Ezeknek a további ol­tást az illetékes öltóorvos fogja megadni a továbbiakban magánúton.) 3. Az oltás kitűzött idejében július 25— 26. és a pótoltás (július 27.) nem olthatok be azon gyermekek, kiknek kör­nyezetében három héten belül gyermek- bénulás megbetegedés történt. 4. Nem szabad oltásban részesíteni a- zon gyermekeket, akik az oltás idején egy héten belül lázasak, vagy torok- és mandulagyulladásban, vagy gyomor-, bél­hurutban szenvedtek, mert ezek részére az oltás veszélyes, egyébként errevonatko- zólag kérje ki orvosa tanácsát. A 2—3. pontban felsoroltak tehát az 1. oltás idején július 25, 26, 27-én nem ré­szesülhetnek védőoltásban, csak augusz­tusban a 2. oltás idején, amennyiben je­lenlegi egészségügyi állapotuk ezt lehe­tővé teszi. Az oltási tilalom alá eső gyermekeket nem szabad az oltóhelyre elhozni. A szülők, felelős gondozók az alábbi beosztás szerint az illetékes helyen és időben pontosan hozzák el gyermekeiket, hogy az oltás zavartalan és folyamatos legyen. Békéscsaba területén a gyermekbénulás elleni védőoltások helye és ideje az aláb­bi: A gyermekeket lakásuk szerint a kö­vetkező sorrendben vigyék az oltásra: Trefort u. 3. sz. alatti egészségvé­delmi kör helyiségében: Június 25-én reggel 8 órakor IV. kerü­let, Áchim u., Berényi út, Körgát közötti részen lakók. 9 órakor: Berényi út, Zrínyi út, Zöldfa u. által határolt terület. 10 órakor: Zöldfa u., Szt. Miklósi út, vosútvonal közti terület. 11 órakor: Szt.-Miklósi út, Szarvasi út két oldala, Berényi, Zrínyi u. közti terü­let. Békéscsaba. 957. július 20. Békéscsaba Város Tanácsa VB egészségügyi osztálya a termelők szinte méhkasként fogják körül őket megérkezésük­kor a piacon, hogy átvegyék tő­lük termékeiket; Véleményem: meg kellene az Élelmezésügyi Mi­nisztériumnak szigorítani a kis­kereskedők felvásárlási területét és ahol feldolgozó van, ott csök­kenteni, vagy egyáltalán nem en­gedélyezni a felvásárlás lehetősé­geit. Milyen a termelési ér­ték a* üzemben ? Az ellenforradalom okozta ká­rokat lassan bepótoljuk. Üze­münk igen jó fészke volt az el­lenforradalmároknak. Polgár és társai sztrájkot követeltek, harc­ra buzdítottak. Amint a szovjet elvtársak segítségünkre siettek, üzemünk élete is konszolidáló­dott. Sajnos, azonban még mindig bajlódunk a kapun belüli munka- nélküliséggel. Nincs kellően áru biztosítva, s ezzel egyszersmind nincs biztosítva a kifizetett mun­kabérek termelési értéke. Üze­münk feldolgozásban igen nagy kapacitású. Szezonban 5 vagon. A jelenlegi körülmények ezt az összeget 25 mázsára redukálják. A közelmúltban kisegítésképpen szerződést kötöttünk a Millerit- tel gyümölcsfeldolgozásra. Az áru hiánya, vagyis a holtszezon saj­nos a második negyedévben is 55 ezer forintot rabolt el. Közel 210 220 ezer forint értéket takarítot­tunk meg a mélyhűtött gyümöl­csök készítésénél. Mivel nincs ele­gendő árú, amit feldolgoznánk, a közelmúltban tárgyalást folytat­tunk a Tésztaipari Vállalattal, megállapodás jött létre, hogy fel­szereléseit átadja és a nálunk lé­vő kieső, törött tojások felhasz­nálásával igyekszünk ^ Holtsze­zont átvészelni. Remény van ar­ra, hogy ezzel is csökkentjük a kapun belüli munkanélküliséget és reálba tudjuk hozni a kifize­tett munkabérek termelési érté­két. A megállapodást vagyis a szerződést hat évre kívánjuk meg kötni. Szin Béla Huszonhárom vagon gabonát eresztett már zsákba az Űrmény- kúti Állami Gazdaság Zalka Máté iíjúsági cséplőcsapata Az örménykúti Állami Gazda' ság Zalka Máté Ifjúsági cséplőcsa­pata szombat estig Bredjuk-féle gyorscséplésl módszerrel 23 vagon őszi árpát és búzát eresztett zsá­kokba. A legmagasabb napi telje­sítmény eddig 328 mázsa 38 kiló volt. Az állami gazdaság vezetőt szeretettel gondoskodnak a szor­galmas fiatalok jó ellátásáról: napi négyszeres bőséges és ízletes étkezésből az uzsonnát díjtalanul kapják. Lucernatermesztési ankét Július 26-án délelőtt 10 órakor a szarvasi ÖRKI-ben mezőgazda- sági ankétot terveznek. Kovács Gábor, a mezőgazdasági tudomá­nyok kandidátusa tart előadást: Lucernatermesztésünk időszerű kérdései címmel. Az ankéton részt vesznek a járási népfrontbizottsá­gok tagjai, Békés megyei ország- gyűlési képviselők csoportja, va­lamint más szakemberek. Az an­kétot bemutató, majd vita követi VédekezziiftU I az arankakártevés ellen Megyeszerte erősen elszaporo­dott ez évben pillangósaink leg­veszedelmesebb kártevője, az aranka. Szaporodása, mint egy­éves maghozó növényé, elsősorban magról történik, de szárrészei is képesek a gazdanövényre teke- redni. Ebben az esetben új aran­kafertőzést hoz létre. Szaporodik a kaszálás alkalmával és az állatok is széthurcolhatják. Az aranysárga szárú, fehéres sziromlevelű aranka júniustól szeptemberig virágzik és ebben az időszakban hoz magot is. Jú­lius végén már teljesen érett ma­got is találhatunk. Az érett mag és a gazdanövény gyökérfején visszamaradt szárrész telel át és így fertőz tovább a következő év­ben. A jelenlegi nagyobb fertőzés nemcsak ezévi második és a töb­bi kaszálást veszélyezteti, hanem ......................................."................. Ho l és mikor lesznek képviselői beszámolók és fogadóórák Az országgyűlési képviselők az alábbi helyeken tartanak beszá­molókat és fogadónapokat: Július 23-án Konyecsni György, Békés i szentandráson fogadónapot tart. Gurcsó Sándor 24-én délelőtt 9 órától Gyónnám fogadónapot tart, Mezei Pál, Kaszaperen 24-én dél­előtt 10 órától fogadónapot tart, Nagy Károly, Körösladányban 25- én délelőtt 9 órától fogadónapot tart, Nagy Károly 28-án Füzes­gyarmaton beszámolót tart, Ko­nyecsni György, örménykúton 28- án 9 órakor beszámolót tart. Me­zei Pál, Nagyban hegyesen délelőtt 10 órakor beszámolót tart. Felkérjük a választópolgárokat, hogy a képviselők fogadóóráin és beszámolóin minél többen jelenje­nek meg. Hazafias Népfront Elnöksége | lehetetlenné teszi a magfogást is |és a talajban évekig tovább élve, erősen megfertőzi azt. I Az aranka elleni védekezést már a kultúrnövények vetésekor meg kell kezdeni. Minden esetben ó- lomzárolt vetőmagot, vagy saját, tiszta vetőmagot vessünk csak el. A védekezés másik formája, hogy a kis fertőzött foltokat még kaszálás előtt tőben lesarlózzuk, a nagyobb foltokat pedig lekaszál­juk és zsákba rakjuk, hogy to­vább ne fertőzzön. Ha a levágott arankás növény még nem virág­zott, etessük fel, virágzás után pedig égessük el, vagy ássuk mélyen a földbe. A kis foltok ta­laját a virágzás előtti levágás után ássuk fel és egy ásónyomra for­gassuk le. Lucernás esetén lucer­na, vagy fűmaggal vessük be a helyét. A nagyobb foltokra gyá­rilag előállított „Kuskután” vé­dekező szert használjunk. Ezt a vegyszert a Münöszer Vállalattól, a földművesszövetkezetek útján minden gazda beszerezheti. A vegyszerből tíz százalékos (100 li­terhez tíz kiló) permetlé készíthe­tő. A fertőzött foltokra négyzet- méterenként egy liter oldat szük­séges. A permetezés legcélsze­rűbb és legtakarékosabb formája a hátigéppel való permetezés. így a tíz százalékos fertőzéshez ka- tasztrális holdanként 50 kiló vegy­szer elegendő. A „Kuskután” használata utáni a lucerna és a vörös here is le-l perzselődik, de a kultúrnövény* hamarosan újra hajt, az aranka azonban teljesen elpusztul. A megye több községében, mint például Rábakecölön és Vágón már védekeztek ilyen módszerrel. A szakemberek megállapították, hogy teljes sikerrel. Amellett, hogy az aranka elleni védekezés kötelező, mindenkinek saját érdeke is. hogy a jól jövedel­mező aprómagtermést és a pil­langós takarmánykészletét meg­mentse a kártevőktől. Akik szeretik a szakmát, melyet választottak Gyomán a „Holler“ vendéglőben ebédel­tünk. Itt ért bennün­ket a meglepetés; Alig ültünk le, meg­jelent a pincér: — Tetszik parancsolni3 Hétforintos menüt kértünk. Ment s már­is hozta. Leves, ser1 téspörkölt savanyúi Sággal, melléje ízletes finom puhakenyér kU nálkozott az asztalon. Alig nyeltük az utol­só kortyot a levesből, amikor tisztán, udva-> riasan, kedvesen kér­dően, csengetett mö* göttünk egy hang; El­szabad vinni? (a tá­nyért). — Tessék es mondom. Italt párára csői? — hangzik az ú- jabb kérdés. Fröccsöt kértünk. Alig hang­zott el az óhaj, máris ott volt a jó hideg fröccs. Közben elfoi gyott a pörkölt is, aJ zonnal megjelent a pincér és a tányérok­ra célozva megkérJ dezte, elszabad vinni q Most pedig elárulom, hogy a ml pincérünk 14 éves, A kartársa (Ahogyan ő mondot­ta) szintén 14 éves és az idősebb kartárs pe­dig 15 éves. Benisch- róth Márton első éves és Rácz Tibor pedii tanuló. Cs. Nagy Géza próbaidősek. Megtud­tuk róluk, hogy fize­tést is kapnak meg kosztat. Borravaló is akad néha. Igaz, nem borra költik, mert moziba szeretnek jári ni. Napi 8 órát dol­goznak (tanulnak) Ha vasárnap munká­ban vannak, akkor hétköznap szabadna* pót kapnak. Szeretnek horgászni. Rácz Tibi a főhorgász. Hej, só­hajtanak fel a régi öreg pincérek, akik olvassák e sorokat, — ha nekünk ilyen ta- noncéletünk lett volna — s egész keserűséi gük a múlt iránt el­száll ebbe a nagy só­hajba, magamögött hagyva egy kis irigy­séget, a mostani fiata­lok iránt. Azonban nem igazi ez az irigy­ség, talán nem is az. hiszen éppen mellénk toppan Varjú Béla, < mester, beleszólva társalgásba, szere te tel a hangjában, met jegyzi; azután azt mondjátok meg, hogf néha rosszak vagy tok. A pincér fiúk egyszerre tekintenek a mesterre és egyszer­re nevetnek rá mini az apjukra, a mester is nevet. Láttuk, nincs itt baj ha ilyen széles a jókedv Varjú Béla mester és a fia­talok között. Amikor4 eltávoztak a kispin- cérek, arra gondoltam, csak el ne rontsák őket a vendégek, s borzongva gondoltam egy olyan jelenetre, amikor a finnyás ven­dég azt kiáltja a pin­cérnek. Kérem, ez a leves ehetetlenül for­ró. Mire a pincér, fel­kapja a teli tányért és a vendég fejére bo­rítva kiáltja; Mi..i? Hogy még ez a leves forró!!?? s elterülnek a földön. Nem Ok. nem válnak ilyennf} soha. Bízom bennük s a vendégekben. Boda Zolid Á.

Next

/
Thumbnails
Contents