Békés Megyei Népújság, 1957. június (2. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-18 / 140. szám

2 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1957. június 18., kedd Rártélet * A proletárigazság győzelmének záloga Körösladányban Körösladány. Mint máshol, eb­ben a faluban is hősiesen küzdöt­tek a kommunisták a néphata­lomért. Valamennyien megtanul­ták: csak akkor erős a néphata­lom, ha a nap minden órájában szóban és tettben szolgálják. A mögöttünk maradt fél esztendő meg is acélozta őket. Nézzetek csak emberek Bakk Lajosra, nap­égette arcáról leolvasható: meny­nyi aggodalommal telt napot élt ti szövetkezetéért, az Űj Baráz­dáért. De talán nem is lehet köz­tük különbséget tenni, mindenki megtette a magáét. Kísérné csak végig valaki a csordavágási K. Papp Imre egyéni paraszt elvtárs néhány napját, hogyan oszlatja el türelemmel egyik-másik paraszt- társában a hitetlenséget. Ilyen dolog volt a begyűjtés eltörlése, amikor egyesek sokáig nem akar­tak ebben hinni. Aztán meg sok­szor elővette a Fehér Könyvet, úgy érzékeltette, mit csináltak a néphatalmat megdönteni akaró elemek. Földes István elvtárs, a földművesszövetkezet italmérője meg az 5. számú italboltban be­szélt a nép igazsága mellett. Ta- í Ián furcsán hangzik: italboltban j— a nép igazságáért! Pedig így !van. Volt olyan eset, amikor egyesek azt állították, hogy még­iscsak más volt a kiszolgálás, ■ amíg magántulajdonban volt az italbolt. Hogy milyen volt akkor, és milyen most, azon lehet mor­fondírozni, de egy bizonyos, hogy a jövedelem nem • egy emberé, hanem soké. Valamennyi, a 2160 í földművesszövetkezeti tag javát Szolgálják az összegyűlt fillérek, j forintok; . ' Szóval: mindenütt hirdették a prele árigazságot. akkor is .amikor plakátokat ra­gasztottak, akkor is, amikor má­jusban a tanácsülés megvonta a bizalmat Tóth Károly tanácstag­tól, aki októberben nagyon is „be­lemászott” az eseményekbe. Em­lékeztek rá, hogy 54-ben nem vál­lalta el a tanács VB-tagságot, és most 57-ben ismét „elhúzódzko- dott’“. A proletárigazság hirdeté­se — szavakban és tettekben — láttatja és érteti meg sok ember­rel a valóságot, aki elhamarkodot­tan ítélkezett vagy cselekedett. Kozák Lajos is kezdi most már látni, hogy elhamarkodta a dol­got, amikor kilépett a szövetke­zetből, mert így neki egyedül kell gondoskodnia a szántástól kezdve mindenről. Ismételjük: a körösladányi kommunisták megtanulták a mö­göttük hagyott fél esztendőben: — csak akkor erős a néphatalom, ha a nap minden órájában szó­ban és tettben szolgálják. Ebben a küzdelemben számuk 260-ra nőtt eddig. Olyanok is közéjük álltak, akik nem voltak MDP-ta- gok. A földművesszövetkezet 34 kommunistájából hatan vannak ilyenek. Csakhogy, amíg február­ban, márciusban úgyszólván min­|den párttagnak volt megbízatása, i egyik kisgyűlést tartott, a másik I plakátot ragasztott, addig ma sok J párttagról nem lehet tudni, hogy mit csinál. Az igaz, hogy az olya­nok, mint K. Papp Károly piaci alkalmakkor is bemegy a párt­szervezetbe és érdeklődik, hogy és mint állnak a dolgok, mások meg, akik közelebb laknak, es­ténként is bemennek a pártszerve­zetbe. Mégis nem lehet tudni, hogy sok párttag mit csinál, mert nincsen pártmegbízatása. Ebből fakad, hogy az egyes elvtársakat 1 nem is számoltatják be sem tag- gyűléseken, sem más alkalommal i munkájukról. (Itt nem beszélünk az olyanokról, akik állandó kap­csolatban vannak az intéző bizott­sággal, mint a tanácselnök, vagy a szövetkezeti elnökök stb.) Te­kintve, hogy a néphatalomért fo- ; lyó küzdelem szakaszán túl va­gyunk, most már a néphatalom 'politikai és gazdasági szilárdítá­sa, építése került a pártmunka középpontjába. Ez pedig megköve­teli, hogy minden kommunista ' erejéhez képest a legtöbbet te­gye környezetében. Ebben általá­ban nincs is baj, de csak az ösztönösségre bízni ezt nem lehet Nem arról van szó, hogy valami­féle recepteket agyaljunk ki, s ezt minden kommunista magoija be. Azt az önállóságot csak nö­velni kell tovább, amelyre az el­múlt fél esztendő megtanította a párttagokat. Arról van szó, hogy a kommunisták minden alapvető kérdésben egységes álláspontot képviseljenek, arról, hogy tájéko­zottak legyenek. Arról, hogy minden fontosabb politikai és gazdasági kérdést minden párt­tag részletesen ismerje, ezért az intézőbizottság rendszeresen tájé- kaztassa a párttagokat. Ennek egyik módja a párttaggyűlések, a pártbizalmi értekezletek stb. A tájékozódáshoz tartozik az is, hogy egyes elvtársák esténként vagy piaci napokon bejárnak a pártszerevezetbe. Ezt az igényes­í séget azzal is növelni tudjuk, ha a pártszervezeteket otthonossá tesszük; legyen újság, ha van rá (lehetőség rádió és így tovább. | A tájékoztatás nagyon fontos, de csak egyik része a dolognak. Ahhoz, hogy a párt intéző bizott­sága ismerje a párttagság „ütő- i képességét", szükséges a pártta­gok rendszeres beszámoltatása. .Természetes ennek feltétele, hogy pontosabban körülírt megbízatást kapjon egy-egy párttag. Amikor ezt tesszük, ne gondoljunk vala­mi bonyolult dolgokra. Nem. Gon­doljunk itt mindig a Lenin em­legette apró, hétköznapi tettekre. Ezek adva vannak minden falu­ban, Körösladányban is. Mond­juk, milyen jó lenne, ha a föld- íművesszövetkezet 34 párttagja azt Pártnap Battonyán, a József Attila kul- túrotthonban vasárnap délelőtt 6zabad pártnapot rendezett a köz­ségi MSZMP-szervezet. A mint­egy 250 — párttag és pártomkívüli — részvevő előtt Hunya István elv társ, a munkásmozgalom régi harcosa tartott előadást az októbe­ri eseményekről, valamint a mező- gazdaság jelenlegi helyzetéről, a szövetkezeti mozgalomról és a belterjes gazdálkodásról. A hall­gatóság tetszéssel fogadta az élői adást, s utána több kérdést intézi tek Hunya elvtárshoz, aki részle­tesen és készségesen válaszolt azokra. I a megbízatást kapná, hogy a J szövetkezeti gondolatot a helyi tényeknek és adottságoknak megfelelően ismertesse. Vagy K. Papp élvtárs mindenkor megkapná, miről kell ebben vagy abban az időben leg­főképpen beszélgetni az emberek­kel. S mindenről- ezután taggyű- 1 lésen vagy más alkalopimal be­számolna, illetve elmondaná ta- 1 pasztalatait, amiből mások is 1 okulnának. Okulna a pártszerve- 'zet vezetősége, vajon helyesen 'mérlegelte-e az adott helyzetet, állandóan ismerné a tömegek igényét, hangulatát, tudná mindig hol „szorít a cipő”. Különben, ha figyelemmel kísérjük az életet, láthatjuk, a pártonkívüli embe­rek igénye napról napra növek­szik, részt kívánnak venni abban a küzdelemben, amely napjaink­ban folyik. Ezt mutatja, hogy a községi nőtanács megalakulása után sérelmezték a szövetkezetek nőtagjai, őket kihagyták, pedig október előtt ők is a nőszövetség­ben dolgoztak. Arról nem kell j különösebben beszélni, mennyit tehetnek a kommunista asszo­nyok a nőszövetségen belül, sok­mindenben helyesen elmondhat­ják véleményüket, amiben félre­értés, Vagy meg nem értés van. Bizonyos, hogy Kovács Miklósné is biztonságosabban érezte ma­igát, amikor Kardos Lajosné elv- társnő kétségeire elmondta: nyu­godjon meg, a kommunisták a Kádár-kormány nem engedi, hogy még egyszer uradalmi cseléd le- ■gyen. Igaz az, hegy a körösladányi elvtársak is napról-napra előbbre jutnak. Egymás után újra szerve­zik az ellenforradalom által szét­vert szervezeteket is. Most alakít- ! ják a Magyar—Szovjet Társasá- ! got, a Szabadságharcos Szövetsé­get, s ezzel mindinkább mélyül a . tömegekkel a kapcsolatuk. Ennek eredménye, hogy ma már a párt- szervezettől támogatást kérnek a közéletben megmutatkozó hibák kijavításához is. így sikerült egészségesebbé tenni a gépállomás és a szövetkezetek közti kapcsola­tot. A pártszervezet ismerve az ez­zel kapcsolatos valamennyi rész- I létkérdést, sikerült megértetnie, hogy a szövetkezetek és a gépál­lomás közötti jóviszony a népgaz­daság ,a néphatalom ügye. De, hogy nagyobb léptekkel halad­janak előre, hogy a falu életének minden jelenségére helyesen és időben reagáljanak, az szükséges, hogy a tömegpolitikai munkát szervezetté tegyék, hogy minden kommunista kapjon pártmegbiza- tást. Ez a proletárigazság tejes győzelmének záloga. Cserei Pál A meleg idő tovább tart A grönlandi és a sarkvidéki légtö­megek hatására Skandinávia és a Szovjetunió belső területein hűvös, csapadékos az időjárás. Nyugat- és Közép-Európa felett derült, száraz idő van uralmon, azonban a Pó-sík- ság feletti ciklon az Alpok térségében záporokat, zivatarokat okoz. Várható időjárás kedden estig: ke­vés nappali felhőképződés, néhány helyen, elsősorban nyugaton és délen kisebb eső. Mérsékelt keleti-délkeleti szél. A hőmérséklet alig változik. Várható legalacsonyabb hőmérséklet éjjel: 11—14, legmagasabb nappali hő­mérséklet kedden 27—30 fok között. Georgi Dimitrov, a liolgár nép nagy fia — Emlékez zilált 75 éves azliletéanapfán — Bulgária... Dimitrov hazája! Minek tulajdonítható Gcorgi Dimitrov óriási népszerűsége? Nevét épp oly jól ismerik Afri­kában. mint Amerikában, Ázsi­ában, épp oly jól, mint Ausztrá­liában, noha ezeket a földrésze­ket tíz- és tízezer kilo­méteres távolságok választják el egymástól. A válasz könnyű. Georgi Di­mitrov életének csaknem félszá­zadát arra áldozta, hogy örömet és boldogságot hozzon a földre embertársainak. Ezért szeretik és becsülik nemcsak hazájában, hanem külföldön is. Georgi Dimitrr i neve az 1933 —1934-es években, a Lipcsei Por idején vált világszerte ismert­té. Lipcsében Georgi Dimitrov, a hivatásos, nagyszerű forradal­már kiváló erkölcsi és szellemi tulajdonságait az antifasiszta harc szolgálatába állította. A hitleristák azért inszcenálták a Lipcsei Port, hogy ezen a címen leszámolhassanak az akkor erős Német Kommunista Párttal. Felgyújtották a Reishstagot és a kommunistákat vádolták gyúj­togatással. De Dimitrov vádlott­ból könyörtelen vádlóvá lépett elő. Leleplezte a fasiszta provo­kációt, s a világ elé tárta a né­met fasizmus vadáilatiasságát, amelynek később annyi millió ember esett áldozatul. A vád­lottak padjáról felszólította az egész világ közvéleményét, hogy indítson harcot a fasizmus meg­döntéséért. S a világ valameny- nyi országában munkások, pa­rasztok, értelmiségiek Dimitrov védelmére keltek. A hitleristák a világközvélemény nyomására végül is kénytelenek voltak sza­badon bocsátani Ez voU a fa­sizmus első nagy erkölcsi-politi­kai veresége. A Lipcsei Por hallatlan dicső­séget szerzett Dimitrovnak! De már jóval világhírre való jutása előtt népszerű, közkedvelt férfi volt szőkébb hazájában, Bulgáriában. Mint szegény munkáscsalád gyermeke látta meg a napvilá­got, maga is munkás volt — nyomdai munkás — s a szocia­lista eszmék korán megfogan­tak erős nemes lelkében. Alig volt 2Ü éves, amikor 1902-ben belépett a Bolgár Szociáldemok­rata Pártba. Egy évvel később, a pártszakadáskor a bolgár marxizmus megalapítója, Dimitr Blagoev vezette forradalmi marxista szárnyhoz, a „szoros szocialistákhoz” csatlakozott. A szófiai pártszervezet tagjai közé választotta, s ezt a tisztségét még hosszú évekig viselte. 1909- ben már a szoros szocialista párt központi bizottságának tagja, s élete végéig tagja marad a párt­vezetőségnek. Mint a Forradal­mi Szakszervezetek Szövetségé­nek titkára, sok sikeres sztráj­kot szervezett és vezetett le. s neve elválaszthatatlanul össze­forrt azokkal a harcokkal, ame­lyeket a bolgár munkásosztály jogaiért és szabadságaiért ví­vott. Vezetése alatt a szakszer­vezetek megszilárdultak, és sok fontos engedményt csikartak ki a tőkésektől. E nehéz harcok­ban Georgi Dimitrov lelkes nép- tribunná, tapasztalt szervezővé és rettenhetetlen harcossá ne­velkedett. 1923. június 9-én Bulgáriában katonai államcsínyt hajtottak végre, s fasiszta diktatúrát ve­zettek be. Két hónappal később a Bolgár Kommunista Párt fegy­veres felkelésre határozta el ma­gát, s szeptemberben a felkelés valóban ki is tört. Ez volt a vi­lágon az első antifasiszta felke­lés. Vezetői Georgi Dimitrov és Vaszil Kolarov voltak. A felke­lést a hadsereg vérbe fojtotta, de így is megsemmisítő csapást mért a fasiszta diktatúrára, A nép és a kormány közt mély szakadék támadt, s a harc he­vében a munkások és a parasz­tok szoros egységbe forrtak, ki- kovácsolódott a munkásosztály és a dolgozó parasztság meg­bonthatatlan harci szövetsége. A felkelés leverése után Ge­orgi Dimitrov emigrációba kényszerült, ahol 22 esztendőt töltött, s ez alatt az idő alatt fáradhatatlanul dolgozott a nem­zetközi munkásegység megte­remtésén. Mint 1935—1913 kö­zött a Komintern végrehajtó bi­zottságának titkára, minden ere­jével azon volt, hogy a hazafias erőket világszerte népfrontba tömörítse a fasizmus és a hábo­rú ellen. Nagy érdemei vannak a kommunista pártok megszi­lárdításában, a pártmunka hi­báinak és fngyatéskossigainak kiküszöbölésében, minden anti­fasiszta erő egyesítésében. Nagy érdemeket szerzett 1941 —1944 között a bolgár nép nem­zeti felszabadító harcának veze­tésében is. Irányítása alatt vitt létre 1942. júliusában a Hazafias Arcvonal, mint minden haza­fias, becsületes erő harci szövet - "sége. A Dimitrov vezette Haza-, fias Arcvonal mozgósította a tö­megeket a fasizmus ellen, s döntő szerene volt a fasiszta dik­tatúra megdöntésében. 1945. november 6-án Georrí Dimitrov visszatért hazáiába. s nála megszokott lelkesedéssel, tetterővel fogott hozzá felszaba­dult hazája új életének megte­remtéséhez. Kezdeményezésére a bolgár nép 1946-ban referen­dummal elvetette a monarchiát, s egyhangúan a köztársaság mellett döntött. TTtána nemzet- gyűlési választásokat írt’b ki. s ezen a Hazafias Arcvonal fénves győzelmet aratott. A Bolgár Népköztársaság első miniszter- elnökévé Georigi Dimitrovot vá­lasztották meg. Georgi Dimitrov nagyon ne­héz időpontban vette kezébe a kormány gyeplőjét. A hosszú idegen megszállás feldúlta az ország gazdaságát, s nénét nyo­morba döntötte. Veszélyben for­gott az ország területi épsége, nemzeti függetlensége és szuve­renitása. Georgi Dimitrov vezetése alatt doleozták ki és hagyták jóvá az új alkotmányt, amely szentesítette az országban vég­bement mélyreható, demokra­tikus változásokat. Dimitrov ne­véhez két döntő jelentőségű re­form fűződik: az egyik az agrár­reform, amely az alkotmánynak azt a tételét váltja valóra, hogy „a föld azé, aki megműveli“: a másik az ipari üzemek, a bá­nyák és a bankok államosítása. Georgi Dimitrov műve az ország szocialista átalakításának a ter­ve is. Georgi Dimitrov nem élhetett és dolgozhatott sokáig szabad hazájában. 1949. július 2-án, a Moszkva melletti „Boroviha” szanatóriumban hosszas beteg­ség után elhunyt.

Next

/
Thumbnails
Contents