Békés Megyei Népújság, 1957. június (2. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-16 / 139. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! Aratják a franciaperjét MUNKÁSOK. PARASZTOK POLITIKAI NAPILAPJA 1951. JÜNIUS 16., VASÁRNAP Ara 50 fillér II. ÉVFOLYAM, 139. SZÁM a Viharsarokban A Békés megyei állami gazdaságok és*^termelőszövetkezetek a legelőgazdálkodás és a herefüves vetésforgó egyik fontos alapanya« gából, a franciaperjéből 130 holdon termelnek magot, amiből más« fél mázsa átlagtermést várnak. A Muronyi és a Felsőnyomási Ál­lami Gazdaságban, valamint a fűz jsgyarmati Táncsics Termelőszö­vetkezetben már megkezdték a jól jövedelmező növény aratását. Az értékes fűmag jó részét külföldre exportálják. Cemenfpótló anyagokat próbálnak ki zentandrási ..lecke it Béke-istentisztelet az eleki ev. templomban A megyei lottó összesítő szelvénye Az építőipar egyik legnagyobb gondja a cementhiány, amelyet most már az ásványbányászat segítségével akarnak megoldani. Tokaj hegy alján nagy mennyiségű tráz és perlit van a föld mélyében, mindkettő jó ce­mentpótló anyagnak ígérkezik. Sátor­1 mellett, de nem sikerült eltalálni az új anyagnak a cementtel való keve­rési arányát. Ezért kitermelését ab­bahagyták. A mostani keverési kísér­letek sikerrel biztatnak, a hegyaljai két bányát előreláthatólag ismét ü- zembe helyezik. Pálházán, a perlit I aljaújhelyen és Rátkán évekkel ez- , lelőhelyén ugyancsak készen állnak a I előtt már bányászták a traszt, keve- hasznos ásvány kitermelésére, ha a I rőüzemet is állítottak fel a bánya kísérletek sikerrel végződnek. )—o—o—O—O — o—o—o o—o — o—o—o—o — o—o—o—o—o—o — o—o— o— — o ­-0 — o—o—o—o — c-0—0—o—o — o—O—o 0—0—0—0—0­-0—0-0 —o—o—o—o —o—o­Az aratási felkészülés — az egész nemzet ügye Közeledik a dolgozó nép kenyerét jelentő kalászok érése. Mind ez parancsolóan kötelességünkké teszi a felkészülést az aratásra. A kalászosok betakarítása mindenkor a mezőgazdasági munkák leg­nehezebb részét képezte és gondos felkészülést kívánt arra, hogy a dolgozó nép kenyeréért vívott küzdelme eredményesen záruljon. A gondos felkészülést az teszi szükségessé, hogy a megtermelt gabona minden szemje a magtárakba kerüljön. Mire kell a felkészülésnél a legnagyobb figyelmet fordítani? Elsősorban arra, hogy a dolgozó parasztság e nagy munkáját segítő és rendelkezésünkre álló gépi eszközök üzemképes állapot­ban várják az aratás megkezdését. Az üzemképesség nemcsak a gondos javítást foglalja magában, hanem a gépet kiszolgáló sze­mélyzet biztosítását, valamint azoknak az eszközöknek beszerzését is, melyet a zavartalan gépi munka elvégzése követel. Itt nem nagy dolgokra gondolunk, hanem azokra a segédeszközökre, mint a kötő- zőzsineg és olyan pótalkatrészek beszerzésére, amelyek a nagy igénybevétel esetén gyors elhasználódásnak vagy törésnek vannak kitéve. A felkészülésnél arra is nagy gondot kell fordítani, hogy a Í4 kamutü kereskedelem megfelelő készletekkel rendelkezzen a betakarításhoz == ~ : szükséges kézi eszközök, mint kézi kasza, kaszakő, favilla. A gépi és j Rákóczi Tsz-ben az istállóátlag 12 kézi eszközök gondos előkészítése a felkészülésnek csak egy része. | liter. A tsz tagsága tudatában van ............ , , ... a szarvasmarhatenyésztés gazda­A másik fontos dolog az, hogy kísérjük fegyelemmel nap, mint; ával. Azért követnek el nap kalászosaink érési állapotát. Jó gazda modjara kell megvalasz-, minden ^ telhet6t hogv a te. tani az aratás megkezdésének idejét azért, hogy a legkisebb szem- j henészet bevétele gazdagítea a kö_ veszteség nélkül tudjuk elvégezni az aratás nagy munkáját. Ez két; zös eredményl Ebben az évben 15 okból is fontos. Először a dolgozó parasztság jövedelme szempont- j _2Q tehenet akarnak vásárolni, jából, mert ha nyolc mázsa átlagtermés mellett egy öt kát. holdas Ezzel a tehénlétszámukat ötvenre kalászos betakarításánál csak egy százalék szemveszteséget ve- növelik szünk, az is 40 kilogramm gabonát jelent. Másodszor a nemzetgaz­daság szempontjából nézve csak egy százalék szem veszteség több száz vagon gabona elvesztését jelentené. Márpedig nem lehet kö­zömbös dolog egyetlen egy hazáját és népét szerető dolgozó előtt koztatna sem a dolgozó parasztok jövedelme, sem a nemzetgazdaság szem' pontjából a szem veszteség következtében elveszett kenyér. A szövetkezet tovább fokozhat­ná a szarvasmarhatenyésztés ered­ményeit, ha agronómust is foglal­szívügyének kell, hogy tekintse azt, hogy az aranyló búzakalászok életet adó minden szemje vesztesség nélkül kerüljön az éléskamra ba és onnan frissensült ropogós kenyérként a dolgozó nép asztalára. HniH111111 inni*1* l"*Hium**nl*>|i»ni||lw|iHnii*l*mHinniiHmii Hni iiHtniHmiiintr A MOSZFILM stúdióban Ezért az aratásra való felkészülés nemcsak a dolgozó paraszt ság ügye, hanem az egész nemzet ügye. Munden becsületes ember Viharsarok Tsz megyénk legjobb növendékmarha nevelő szövetke­zete. Minden újszülöttet felnevel­nek. Tenyészbika nevelő telepük is híres. •Tghénlétszámuk negyven­hét, a fejési átlag 12,7 liter, istál­lóátlaguk pedig közel kilenc liter. Fecske nevű tehenük napi tej­termelése 24,6 kilógramm, ez a legjobban tejelő szarvasmarhájuk. Egyiptom nemzeti ünnepéről megemlékezik a Magyar Rádió Június 18., Egyiptom nemzeti filmet készítenek Alekszej Tolsz­toj Golgotha című regényéből. A TASZSZ tudósítója ellátogatott a filmgyárba, ahol jelenleg az 1917- es februári polgári demokratikus ként három részes lesz. Az első rész az októberi forradalom 40. J évfordulójára készül el. Ennek a ! felvételei nagyrészt már készen ! vannak. A külső felvételeket Le­ningrádban, a Szmolnij Palotában, ünnepe alkalmából június 17-én forradalom eseményeit bemutató a Nyevszkij Proszpekten és az este új földet öntöz a Nílus.;, cím­jelenetek felvételei folynak. A Golgotha című film egyéb­iszaakievi székesegyház előtti té- mel nagy összeállítást sugároz ren készítették. 1 Magyar Rádió. Magyar mezőgazdasági szakemberek segítenek Albániában »»>>►>»»>»>» >>►►►»>>►> ►»»»■>•■>•■»•»• •»»»»■»»»»»»■»»»■»■>»*■>•■»•»+-»•»»• termékennyé tenni a thumani síkságot Másfél évvel ezelőtt az albán ' sű thumani síkság ugyanis vizes, | liprendszer-készítési tervét. Töb- kormány meghívására mezőgaz- lápos, mezőgazdasági művelésre bek között talajminta alapján az | dasági szakemberekből álló kül- kevéssé alkalmas vidék. A ma- Országos Mezőgazdasági Minő- J döttség utazott Albániába, hogy gyár szakbizottság sok vizsgálatot ségvizsgáló Intézet talajlaborató- vizsgálatokat végezzen a thumani végzett a területen, hogy kidől- dumában elkészítették a tftvma- síkságon, és kidolgozza e terület gozhassa annak talajjavítási, nö- ni síkság talajtérképét és a hasz- termékennyé tételének tervét. A vénytermesztési és trágyázási, 1 nosítási szakvéleményt, s ezekkel több mint 14 000 hektár kiterjedé- belvízrendezési, öntözési és zsi- most visszautaztak Albániába. * Dobi István az Elnöki Tanács elnöke Füzesgyarmaton Pénteken egésznapos talaj javítási tapasztalatcsere bemutatót rendeztek a füzesgyarmati Aranykalász Tsz-ben. A bemutatón közel héfcszázan jelentek meg, az ország minden részéből. Részt- vett az értékes bemutatón Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanács elnöke. A tapasztalatcsere ankétot Homoki János elvtárs, Füzesgyarmat község VB-elnöke nyitotta meg és üdvözölte a megjelenteket. A szívélyes üdvözlés után dr. Soós Gábor, a Földművelésügyi Mi­nisztérium növénytermesztési főigazgatója ismertette államunk jövőbeni céljait a talajjavítás te­rén, A bemutató keretében dr; Arany Sándor, a mezőgazdasági tudományok doktora a szikes és javított talajokról értékes előadást tartott. Az előadást határszemle követte, közel száz személy- és teherkocsin. A határszemlét Csató Zsigmond, az Aranykalász elnöke vezette és ismertette a szakembereknek a tsz idáig elért eredmé­nyeit. A különböző növények érvényesülését a javítatlan és javított területeken. A határt, amelyet ringó búzatáblák tarkítottak, bő termés kilátásokkal, nagy tetszéssel fogadta minden szakember. A bemutató 2 óráig tartott és ünnepi ebéddel ért véget a délelőtti program. Az ebéd szívé­lyes légkörben folyt le, utána megkezdődött a vita. Számos hozzászóló dícséretét tolmácsolta a szor­gos Aranykalász tagságának, vezetőinek; A gazdasági ügy a párt fiyje Nem lehet e fogalmat kettéválasztani. Ügy egymásután tar­toznak, mint ember testéhez a végtagjai, melyek nélkül élni lehe­tetlen. így van ez az életben. A gazdasági ügyet a párt ügyétől el­választani nem lehet. Egy testben, egy lélek. Az élet valódiságát ter- zítja el az, aki külön akarja választani e két fogalmat. Nincs gaz­dasági cselekedet, mely politikai mentes volna. De fordítva is. Nincs politikai cselekedet gazdasági ügy nélkül. Régóta bevált módszer az, hogy amikor egyes üzem termelését akarjuk lemérni, akkor megnézzük, hogy milyen a politikai munka, ha viszont az üzem politikai életéről akarunk képet kapni, akkor a termelés ütemét is vizsgáljuk. A jó, vagy rossz oldalnak a mércéje is egyenlő, mert mint két párhuzamos halad egymás mellett. Egyes helyeken tapasztalható, hogy igyekeznek a gazdasági és politikai életet különválasztani. A tótkomlósi Haladás Tsz-ben pél­dául a pártvezetőség elnöke úgy vélekedik, hogy csak politikai kér­désekkel foglalkozzanak a taggyűléseken, vezetőségi üléseken és egyéb összejöveteleken. Az ilyen elgondolások magában is károsak* hiszen elterelik a párttagok figyelmét arról, hogy szót emeljenek a gazdasági élet menetéről, hogy a párttagok példát mutassanak a munkában. A gyakorlati élet azonban bebizonyítja a tótkomlósi tsz-ben is, hogy a valóságban nem létezik ilyen különcködés. Ki tud­ná elképzelni, hogy a gazdasági értekezleten, mondjuk a tsz vezető­ségének ülésén az intézőbizottság elnöke a hazánkban végbement politikai kédésekről beszélne, vagy éppen a nemzetközi helyzetről, amikor az aratás-cséplés fontos munkáiról szól a tsz vezetősége. Ilyen a gyakorlatban nincs. Természetes, hogy a párt intéző bizott­ságának nem olyan javaslatot kell tenni, hogy a párttagok majd a szérűskertet készítik elő és beállítják a cséplőgépeket. Az biztos, hogy ezt is végezniök kell, de emellett fontos, hogy beszéljenek a pártonkívüli dolgozókkal és politikai felvilágosító munkájukkal hassanak oda, hogy időben végezzék el szempergés nélkül az ara­tás-cséplés munkáit. Ebben az esetben is, a gazdaság ügye egyben a párt ügye is. De vanak más jelenségek is. Sarakadi Kendergyárban pél ául olyan hangok vannak az üzemvezető részéről, hogy a gazdasági munka elvégzése az üzem vezetőségének feladata, a politikai mun­kát pedig végezze a pártszervezet. Ez a kettősség csupán anarchiát szülhet, de semmi esetre sem megértést, közös összhangot, amely politikai és gazdasági élet sikereit igazolná. Nem lehetnek tartósak azok a gazdasági sikerek, melyek politikai munka nélkül születnek. A gazdasági sikerek, azok tartóssága és maradandósága teljesen a pártszervezeti és pártpolitikai munka sikerétől függnek. S e feltétel nélkül a gazdasági sikerek homokra építettnek bizonyulnának. Nem könnyű a gazdasági és politkiai munka közös összhang­ját megteremteni De meg kell teremteni, mert egyik a másik nél­kül nem ér semmit, nincs előrehaladás, nincs fejlődés. A gazdasági területen működő pártszervezeteink hassanak oda, hogy a közös össz­hang alapján két fontos tényezőt figyelembe véve, egymás mellett párhuzamosan, egymást segítve haladjanak. A tótkomlósi

Next

/
Thumbnails
Contents