Békés Megyei Népújság, 1957. június (2. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-15 / 138. szám

1957. június 15., szombat BÉKÉS MEGYE! NÉPÜJSAG 3 VÉSZTŐN IS ÉRVÉNYES : ...■■■■■ né ma ab dttí/fa dem étíi d&a&át Vésztőn az ellenforradlórh alatt leg kiadott hentesipari engedé- Juhász György volt hentes kisipa- lyeket Vésztőn is érvénytelenítet- rosnak helyi engedélyt adtak az te, mert a községet a szövetke- ipar gyakorlására. Juhász üzleté- , zet három húsboltja el tudja lát- ben addig az fmsz húsboltja volt. ni megfelelő mennyiségű és mi- A szövetkezeti üzletet elköltöztet- ] nőségű hússal, ték egy húsboltnak alkalmatlan ! Most csupán az a baj, hogy Ju- helyiségbe, távol a község köz- hász volt üzlete nincs kihasznál- pontjától. A hentes-kisiparos ! va. Az fmsz-nek pedig szüksége megkezdte működését. Vágási , lenne rá mivel a község központ- engedélyt, engedélyre kapott. Még jában nem rendelkezik húsbolttal, a múlthetekben is növendék mar- ; A szövetkezet vezetői már gondol- hát vágott, ugyanakkor az fmsz j tak a helység kiigénylésére, még­fagyasztott húst árult. j is bátortalanok e kérdést a VB Az elsőfokú iparhatóság a kor- elé terjeszteni, pedig a lakosság mány rendelete alapján a helyi- ^ érdekéről van szó. Új keskenyfilm vetítőgép A drezdai Aspecta gyár újfajta 8 mm-es keskenyíilm-vetítőgépet szer­kesztett, amelyet először majd a lip­csei őszi vásáron mutatnak be. A gé­pet újfajta körforgó-pillával szerelték fel, amely biztosítja a film üzemza­var nélküli forgatását. Az 1:2, 8/18-as ©bjektivü vetítőgép kitűnik kiváló képfényességével. A gép további elő­nyei közé tartozik a tolóellenállóké­pesség, amely a motor forgásszámát I úgy szabályozhatja, hogy a gépen | másodpercenként 12—18 kép halad- Ijon át. A gyár másik újdonsága a I ,,Multifoo .2” elnevezésű nagyítóké­szülék számára készített színes szű- I rcberendezés, amely lehetővé teszi az . agfacolor kisképes negatívfilmek szí- I nes nagyítását. A színes szűrőberen- 'dezést a lánjpaház helyére állítják, j A fényforrást pedig egy 250 kw-os .lámpa biztosítja.; • Villáminterjú ;iiiiiiiae .......um a f üggöny mögött FELEKI KAMILL Kossuth-díjus, érdemes művésszel. ...Akik látták már színpadon vagy fűmen, hallották hangját a rádióban, azok sokáig őrzik szívük mélyén megkapó művészeté- nek- varázsét, őszinteségét... Néhári\/ nappal ezelőtt Sarkadon játszott, s ebből az alkalom­ból találkoztunk és beszélgettünk művészi pályájáról, halkan, csendesen a függöny mögött, az öltözőben. Negyvenkilenc év van már a háta mögött és sok „bombasi- ker”... s azóta?... sokminden változott és újjászületett..-. — Érdemes volt egy életet eltölteni színpadon? Csendesen el­mosolyodik, mint akinek kedves emlékek jutnak eszébe. — A színpadé lettem s azé is maradokérdemes volt?... azt hiszem, igen... Nyolcvan éves koromig akarok énekelni, játszani, s az­tán leteszem a lantot... de még hátra van harmincegy... Még előt­tem a jövő... — Hogyan kezdődött? — Emlékszem rá, 11 éves voltam, amikor először láttam elő­adást színházban, a „Mérföldkövek”-et játszották. Végtelenül meg­tetszett nekem Tanay Frigyes alakítása és el voltam ragadtatva. Elhatároztam tehát, hogy színész leszek „ha törik, ha szakad..,‘’ — Mi a véleménye a vidéki közönségről? — Egy színésznek teljesen mindegy, hogy hol játszik, csak az a fontos, hogy szépen alakítson, s a közönség megértő legyen. Nem mindig vagyok az esztrádműsor híve, mert sem a közönség, sem a színész nem elégül ki. — Legkedvesebb filmszerepe ? — A most következő lesz: a „Gerolsteini kaland’', Bum tá­bornokot személyesítem meg, sok-sok humorral és szeretettel. Re­mélem, nem csalódnak majd bennem, KOVÁCS ERZSI táncdal énekesnőveL.. Ha a rádióban felcsendül a „Régi óra halkan jár” című dal, sokan így sóhajtanak fel: — Jaj, de szép!... Kevesen tudják, hogy ezt a dalt a népszerű pesti tánedaléne- kesnő: Kovács Erzsi énekli, aki itt ül előttem az öltözőasztalnál. — Legkedvesebb száma? — teszem fel a kérdést, mire ő el­lenállhatatlan mosollyal visszaké rdez: — Mit gondol, lehet választani? Ugye, hogy nagyon nehéz? Talán a „Honvágy-dal”, talán..-. — s mosolyogva sorolja egymás Után, szinte mindet, mert neki mind szép, mind kedves. VÁMOSI ÁGI operáénekennőe el — Szereti a színpadot? — Már iskolás koromban megszerettem, s most is nagyon sze­retem, talán úgy mondhatnám, hogy érte élek, no meg a közön­ségért. — Zeneművészeti Főiskolát végeztem. Első szerepem a „János Vitéz“ Iluskája volt. Sosem felejtem el az első premiert»Jelenleg az „Állami Opera” tagja vagyok. Szeretem a hivatásomat na­gyon. A sarkadi előadásról távirati stílusban még csak annyit, hogy szép élmény volt, a művészek jutalma pedig: vastaps! Pallag János \ EMLÉKEZZÜK ■■■■■■■■■■■■ Erkel Ferencre, halálának hatvannégy esztendős évfordulóján Hatvannégy évvel ezelőtt, 1893. június 15-én halt meg a XIX. század kiváló magyar zeneszerzője, Erkel Ferenc. Egész életével, alkotó munkásságával, meg nem alkuvó, harcos akaratával szol­gálta népét a szabadságért indított küzdelemben. 1810. november 7-én született Gyulán. Már a családi körben megérinti a zene bűvös légköre. Tehetsége korán megnyilatkozik. Szülei középiskolai tanulmányainak végzésére Pozsonyba küldik. Ezzel egyidejűleg Klein Henrik neves zenepedagógus irányítása mellett komoly zenei tanulmányokat is folytat és muzsikussá ké­pezi magát. Zenei pályafutását Kolozsvárott kezdi, mint zenetanító, majd mint színházi karnagy. Itt ismerkedik közelebbről a verbunkos­sal, a népies műzenével és a magyar népdallal. Erdélyben eleve­nebben éltek a haladó hagyományok, a nemesség kultúrája kö­zelebb állt a néphez, mint az ország más vidékein. Tehetségének kibontakozására ezek a hagyományok nagy hatással voltak. ö maga a következőképpen nyilatkozik: „Ott műveltem ki magamat zongoraművésznek, ott tanultam legtöbbet, ott lelkesítettek, s ott kötötték szívemre a magyar zene elhanyagolt ügyét, s ott telt meg a szívem a szebbnél-szebb magyar népdalok árjával, ame­lyektől nem is tudtam többé szabadulni, és nem is nyugodtam meg addig, míg csak ki nem öntöttem a lelkemből mindazt, amit már akkor éreztem, hogy ki kell öntenem." Huszonhat éves, amikor a pesti német színháznál másodkar­mesteri állást kap. Azt írja erről• „Sokáig küzdöttem magammal hogy elfogadjam-e vagy sem. Ellene szólt nemzeti érzületem, vi­szont mellette szólt művészi ambícióm, mellyel az ország főváro­sában intenzivebben véltem szolgálni magyar zenei ideálomat.’1 Alig két évvel később már a Magyar Nemzeti Színház első kar­mestere. Művészi lángelméje itt bontakozik ki teljesen. Célul tűz­te ki maga elé a nemzeti jellegű zeneművészet megteremtését. A XIX. század legkiemelkedőbb zenetörténeti vívmányai az Erkel nevéhez fűződnek. Megteremti a nemzeti tárgyú operát. (Báthori Mária, Hunyadi László, Bánk bán, Dózsa György stb.) Ezekben a zsarnokság ellen emeli fel szavát. Erősen ostorozza az önérdekeit féltő, s ezért az elnyomóval is szövetkező vezető osztály tagjait, kik elárulják a hazát és szolgasorba taszítják a népet. A verbunkos és a népdal-elemek felhasználásával magyaros zenei stílust alkot. Kiveszi részét vezető zenei intézményeink lét­rehozásából is. 1853-ban a Doppler testvérekkel megszervezi a Filharmóniai Társulatot, melynek hangversenyeit 1868-ig vezeti. Az ő kezdeményezésére alakult 1867-ben az Országos Magyar Daláregyesület. Itt 14 éven keresztül érvényesült, irányító mun­kája. Az ország nagyobb városaiban kétévenként rendezi bemuta­tó hangversenyeit. (Debrecen 1868, Budapest 1870, Nagyvárad 1872, Kolozsvár 1874, Szeged 1876, 1869-ben felveti a Zeneművészeti Fő­iskola felállításának a tervét. Liszttel együtt a leglelkesebb har­cosa ennek a gondolatnak. Hat évvel később álmuk valóra vált. Pályafutása nemzeti történetünk jelentős eseményekben gazdag korszakát kísérte végig, a reformkor kezdődő szabadságmozgalmai­tól, az imperialista törekvések kezdetéig. Nyolcvan éves korában a nemzet határtalan szeretettel ünne­pelte a Himnusz zeneköltőjét. A tiszteletére rendezett hangverse­nyen bemutatásra került első operájának, a Báthori Máriának nyi­tánya, melyet az agg zeneköltő maga vezényelt, sőt zongorán elő­adta Mozart; d-moll zongora versenyét is. Halála után az idegent utánzó magyar zenepolitika egyre in­kább igyekezett jelentőségét csökkenteni. Operáit keveset játszot­ták és egyéb működéséről is keveset beszéltek. Csak az utóbbi időben indulhatott meg újra Erkel Ferenc munkásságának helyes értékelése. A most kialakuló zeneikultúra alkotásait, mint legneme­sebb nemzeti hagyományainkat tartja számon. Erkel Ferenc tehetségével világhírű művész lehetett volna, de népének és hazájának szerencsétlen sorsa itthon tartotta. Nemze­tének elnyomott rétegével sorsközösséget vállalt. Vállalta a csekély fizetéssel járó nehéz életkörülméinyt, vállalta az üldöztetést, vál­lalta népe sorsát és itthon maradt. Egész élete és munkássága néphez való hűségét és szeretetét fejezi ki. TÓTH-BACSÓ LAJOS tanár, TTIT-tag. uiiuMiiiiuim |T| mííanvatfkíitatn pszknznk mmmm iiiiiiiiniiiiiiiuiiiii UI nuidnydgKuidiu eszközök ínyHiiiiMmnim A jénai Carl Zeiss Művek tudósai néhány újfajta maganyagkutató esz­közt szerkesztettek. Az eredmény el­érésében nagy szerepe volt úr. Paul Görlich nemzeti díjas professzornak, aki 20 évvel ezelőtt szerkesztette az SB-CS fotókatódot. Ez a fotókatód, ha fény esik rá, sokkal több elektront bocsát ki, mint az eddig ismert fotó- katódok. Csupán kis változtatással, ! de ezzel a katóddal szerelik fel a fo­tócellákat a világ minden táján. Egy ilyenfajta speciális fotócella ké­pezi a magvát a színcillációs számlá­lónak is. A speciális eszköz 26 négy­zetcentiméter nagyságú ablakán egy szincillátort helyeztek el, amelyek organikus, ill. anorganikus anyagok, amely a rádióaktiv sugarak energiá­ját fénysugarakra alakítják. A fel­villanás annál világosabb, minél erő­sebb a rádióaktiv sugárzás. Ezeket I azután elektromos eszközökkel mér­hetik ill. számlálhatják. Ezen az úton mérhetik tehát a rádióaktiv sugárzás energiáját. MŰSZAKI BIZOMÁNYI VÁLLALAT SZEGEDI KIRENDELTSÉGE június 18-án, KEDDEN a MÉH SALLAI U. 6. sz. alatti telepén műszaki becslést, illetve lebonyolítást végez. AM. A.A A.CA A»*. A>A ASA APA AfA AHA A»A A»A e.»A Békéscsabán, június 15-én este fél I órakor: HÁROM SZEGÉNY SZABÓLEGÉNY Jókai bérlet. Szabadság Mozi, Bé­késcsaba. Június 13—17. Varsói szirén. Brigád Mozi, Békés- ■saba. Június 13—19: A kapitány és hősé. Brigád Kertmozi, Bé­késcsaba. Június 15—17: Párizs és tavasz. Terv Mozi, Békéscsa­I ba. Június 13—16: Csa- I vargó. Szabadság Mozi, Gyúrna. Június 15—17: Don Juan. Petőfi Mozi, Sarkad. Június 15—17: Vissza­élés. Vörös Október Mozi, Mezőkovácsháza. Június 15—17: Forró mezők. Ady Mozi, Szeghalom. Június 15—17: Emberek fehérben. Bástya Mozi. Békés. Június 13—19: San Sal­vatore. Erkel Mozi, Gyula­fúnius 13—17 : 306-os szá­mú ügy. Partizán Mozi Orosháza, rúnius 13—16: Ganga, Béke Mozi, Orosháza. Június 13—18: Oké Néró. Táncsics Mozi, Szarvas fúnius 13—19: Bakaruhl- >an. FELHÍV AS A Békéscsaba Városi Tanács VB mezőgazdasági osztálya felhívja a Békéscsaba város és környéke lakos­ságát, hogy az alábbi termelőszövet­keztek végeznek cukorrépatáblákon permetezést Parathionnal. A mező- gazdasági osztály felhívja a környé­ken lakó lakosság figyelmét, hogy a permetezett területre 16 napig rámen­ni szigorúan tilos, mivel a Parathion emberi szervezetre veszélyes. A permetezett területek környékén az aprójószágok, valamint a méhek zárva tartandók. A permetezett területek halálfejes táblákkal vannak megjelölve, mind­addig, amíg a mérgezés veszélye fenn­áll. 1. Kossuth Tsz: Kereken két répa- tábla. 2. Egy akarat Tsz: Kereken. 3. Vörös Október Tsz Klsmegyeren, a Krajesó kocsma előtti dűlőben. 4. Május 1 Tsz: Dobozi út melletti cukorrépatábláján. 5. Előre Tsz: Szarvasi út 289—299. számok közötti cukorrépatábláján, va­lamint a Szarvasi úton nagycirok ta­nyai buszmegálló melletti cukorrépa­tábláján. 6. Nagyrét, Forgácsoló dűlő, Őrö­dén- és Krizsán-tanya közötti cukor- répatéblákon. 7. Kertészeti és Köztisztasági Válla­lat cukorrépatáblája a csorvási köves- út mellett. A városi tanács VB mezőgazdasági osztálya kéri a lakosságot, hogy saját érdekében ezen felhívást vegye figye­lembe, SlrandliirdB nyílva a hét minden napján 10 órától 19 óráig a áfa- és kádliti június 24-ig üzemben van. Békéscsabai Kertészeti és Köztisztasági Vállalat.

Next

/
Thumbnails
Contents