Békés Megyei Népújság, 1957. június (2. évfolyam, 126-151. szám)
1957-06-15 / 138. szám
1957. június 15., szombat BÉKÉS MEGYE! NÉPÜJSAG 3 VÉSZTŐN IS ÉRVÉNYES : ...■■■■■ né ma ab dttí/fa dem étíi d&a&át Vésztőn az ellenforradlórh alatt leg kiadott hentesipari engedé- Juhász György volt hentes kisipa- lyeket Vésztőn is érvénytelenítet- rosnak helyi engedélyt adtak az te, mert a községet a szövetke- ipar gyakorlására. Juhász üzleté- , zet három húsboltja el tudja lát- ben addig az fmsz húsboltja volt. ni megfelelő mennyiségű és mi- A szövetkezeti üzletet elköltöztet- ] nőségű hússal, ték egy húsboltnak alkalmatlan ! Most csupán az a baj, hogy Ju- helyiségbe, távol a község köz- hász volt üzlete nincs kihasznál- pontjától. A hentes-kisiparos ! va. Az fmsz-nek pedig szüksége megkezdte működését. Vágási , lenne rá mivel a község központ- engedélyt, engedélyre kapott. Még jában nem rendelkezik húsbolttal, a múlthetekben is növendék mar- ; A szövetkezet vezetői már gondol- hát vágott, ugyanakkor az fmsz j tak a helység kiigénylésére, mégfagyasztott húst árult. j is bátortalanok e kérdést a VB Az elsőfokú iparhatóság a kor- elé terjeszteni, pedig a lakosság mány rendelete alapján a helyi- ^ érdekéről van szó. Új keskenyfilm vetítőgép A drezdai Aspecta gyár újfajta 8 mm-es keskenyíilm-vetítőgépet szerkesztett, amelyet először majd a lipcsei őszi vásáron mutatnak be. A gépet újfajta körforgó-pillával szerelték fel, amely biztosítja a film üzemzavar nélküli forgatását. Az 1:2, 8/18-as ©bjektivü vetítőgép kitűnik kiváló képfényességével. A gép további előnyei közé tartozik a tolóellenállóképesség, amely a motor forgásszámát I úgy szabályozhatja, hogy a gépen | másodpercenként 12—18 kép halad- Ijon át. A gyár másik újdonsága a I ,,Multifoo .2” elnevezésű nagyítókészülék számára készített színes szű- I rcberendezés, amely lehetővé teszi az . agfacolor kisképes negatívfilmek szí- I nes nagyítását. A színes szűrőberen- 'dezést a lánjpaház helyére állítják, j A fényforrást pedig egy 250 kw-os .lámpa biztosítja.; • Villáminterjú ;iiiiiiiae .......um a f üggöny mögött FELEKI KAMILL Kossuth-díjus, érdemes művésszel. ...Akik látták már színpadon vagy fűmen, hallották hangját a rádióban, azok sokáig őrzik szívük mélyén megkapó művészeté- nek- varázsét, őszinteségét... Néhári\/ nappal ezelőtt Sarkadon játszott, s ebből az alkalomból találkoztunk és beszélgettünk művészi pályájáról, halkan, csendesen a függöny mögött, az öltözőben. Negyvenkilenc év van már a háta mögött és sok „bombasi- ker”... s azóta?... sokminden változott és újjászületett..-. — Érdemes volt egy életet eltölteni színpadon? Csendesen elmosolyodik, mint akinek kedves emlékek jutnak eszébe. — A színpadé lettem s azé is maradokérdemes volt?... azt hiszem, igen... Nyolcvan éves koromig akarok énekelni, játszani, s aztán leteszem a lantot... de még hátra van harmincegy... Még előttem a jövő... — Hogyan kezdődött? — Emlékszem rá, 11 éves voltam, amikor először láttam előadást színházban, a „Mérföldkövek”-et játszották. Végtelenül megtetszett nekem Tanay Frigyes alakítása és el voltam ragadtatva. Elhatároztam tehát, hogy színész leszek „ha törik, ha szakad..,‘’ — Mi a véleménye a vidéki közönségről? — Egy színésznek teljesen mindegy, hogy hol játszik, csak az a fontos, hogy szépen alakítson, s a közönség megértő legyen. Nem mindig vagyok az esztrádműsor híve, mert sem a közönség, sem a színész nem elégül ki. — Legkedvesebb filmszerepe ? — A most következő lesz: a „Gerolsteini kaland’', Bum tábornokot személyesítem meg, sok-sok humorral és szeretettel. Remélem, nem csalódnak majd bennem, KOVÁCS ERZSI táncdal énekesnőveL.. Ha a rádióban felcsendül a „Régi óra halkan jár” című dal, sokan így sóhajtanak fel: — Jaj, de szép!... Kevesen tudják, hogy ezt a dalt a népszerű pesti tánedaléne- kesnő: Kovács Erzsi énekli, aki itt ül előttem az öltözőasztalnál. — Legkedvesebb száma? — teszem fel a kérdést, mire ő ellenállhatatlan mosollyal visszaké rdez: — Mit gondol, lehet választani? Ugye, hogy nagyon nehéz? Talán a „Honvágy-dal”, talán..-. — s mosolyogva sorolja egymás Után, szinte mindet, mert neki mind szép, mind kedves. VÁMOSI ÁGI operáénekennőe el — Szereti a színpadot? — Már iskolás koromban megszerettem, s most is nagyon szeretem, talán úgy mondhatnám, hogy érte élek, no meg a közönségért. — Zeneművészeti Főiskolát végeztem. Első szerepem a „János Vitéz“ Iluskája volt. Sosem felejtem el az első premiert»Jelenleg az „Állami Opera” tagja vagyok. Szeretem a hivatásomat nagyon. A sarkadi előadásról távirati stílusban még csak annyit, hogy szép élmény volt, a művészek jutalma pedig: vastaps! Pallag János \ EMLÉKEZZÜK ■■■■■■■■■■■■ Erkel Ferencre, halálának hatvannégy esztendős évfordulóján Hatvannégy évvel ezelőtt, 1893. június 15-én halt meg a XIX. század kiváló magyar zeneszerzője, Erkel Ferenc. Egész életével, alkotó munkásságával, meg nem alkuvó, harcos akaratával szolgálta népét a szabadságért indított küzdelemben. 1810. november 7-én született Gyulán. Már a családi körben megérinti a zene bűvös légköre. Tehetsége korán megnyilatkozik. Szülei középiskolai tanulmányainak végzésére Pozsonyba küldik. Ezzel egyidejűleg Klein Henrik neves zenepedagógus irányítása mellett komoly zenei tanulmányokat is folytat és muzsikussá képezi magát. Zenei pályafutását Kolozsvárott kezdi, mint zenetanító, majd mint színházi karnagy. Itt ismerkedik közelebbről a verbunkossal, a népies műzenével és a magyar népdallal. Erdélyben elevenebben éltek a haladó hagyományok, a nemesség kultúrája közelebb állt a néphez, mint az ország más vidékein. Tehetségének kibontakozására ezek a hagyományok nagy hatással voltak. ö maga a következőképpen nyilatkozik: „Ott műveltem ki magamat zongoraművésznek, ott tanultam legtöbbet, ott lelkesítettek, s ott kötötték szívemre a magyar zene elhanyagolt ügyét, s ott telt meg a szívem a szebbnél-szebb magyar népdalok árjával, amelyektől nem is tudtam többé szabadulni, és nem is nyugodtam meg addig, míg csak ki nem öntöttem a lelkemből mindazt, amit már akkor éreztem, hogy ki kell öntenem." Huszonhat éves, amikor a pesti német színháznál másodkarmesteri állást kap. Azt írja erről• „Sokáig küzdöttem magammal hogy elfogadjam-e vagy sem. Ellene szólt nemzeti érzületem, viszont mellette szólt művészi ambícióm, mellyel az ország fővárosában intenzivebben véltem szolgálni magyar zenei ideálomat.’1 Alig két évvel később már a Magyar Nemzeti Színház első karmestere. Művészi lángelméje itt bontakozik ki teljesen. Célul tűzte ki maga elé a nemzeti jellegű zeneművészet megteremtését. A XIX. század legkiemelkedőbb zenetörténeti vívmányai az Erkel nevéhez fűződnek. Megteremti a nemzeti tárgyú operát. (Báthori Mária, Hunyadi László, Bánk bán, Dózsa György stb.) Ezekben a zsarnokság ellen emeli fel szavát. Erősen ostorozza az önérdekeit féltő, s ezért az elnyomóval is szövetkező vezető osztály tagjait, kik elárulják a hazát és szolgasorba taszítják a népet. A verbunkos és a népdal-elemek felhasználásával magyaros zenei stílust alkot. Kiveszi részét vezető zenei intézményeink létrehozásából is. 1853-ban a Doppler testvérekkel megszervezi a Filharmóniai Társulatot, melynek hangversenyeit 1868-ig vezeti. Az ő kezdeményezésére alakult 1867-ben az Országos Magyar Daláregyesület. Itt 14 éven keresztül érvényesült, irányító munkája. Az ország nagyobb városaiban kétévenként rendezi bemutató hangversenyeit. (Debrecen 1868, Budapest 1870, Nagyvárad 1872, Kolozsvár 1874, Szeged 1876, 1869-ben felveti a Zeneművészeti Főiskola felállításának a tervét. Liszttel együtt a leglelkesebb harcosa ennek a gondolatnak. Hat évvel később álmuk valóra vált. Pályafutása nemzeti történetünk jelentős eseményekben gazdag korszakát kísérte végig, a reformkor kezdődő szabadságmozgalmaitól, az imperialista törekvések kezdetéig. Nyolcvan éves korában a nemzet határtalan szeretettel ünnepelte a Himnusz zeneköltőjét. A tiszteletére rendezett hangversenyen bemutatásra került első operájának, a Báthori Máriának nyitánya, melyet az agg zeneköltő maga vezényelt, sőt zongorán előadta Mozart; d-moll zongora versenyét is. Halála után az idegent utánzó magyar zenepolitika egyre inkább igyekezett jelentőségét csökkenteni. Operáit keveset játszották és egyéb működéséről is keveset beszéltek. Csak az utóbbi időben indulhatott meg újra Erkel Ferenc munkásságának helyes értékelése. A most kialakuló zeneikultúra alkotásait, mint legnemesebb nemzeti hagyományainkat tartja számon. Erkel Ferenc tehetségével világhírű művész lehetett volna, de népének és hazájának szerencsétlen sorsa itthon tartotta. Nemzetének elnyomott rétegével sorsközösséget vállalt. Vállalta a csekély fizetéssel járó nehéz életkörülméinyt, vállalta az üldöztetést, vállalta népe sorsát és itthon maradt. Egész élete és munkássága néphez való hűségét és szeretetét fejezi ki. TÓTH-BACSÓ LAJOS tanár, TTIT-tag. uiiuMiiiiuim |T| mííanvatfkíitatn pszknznk mmmm iiiiiiiiniiiiiiiuiiiii UI nuidnydgKuidiu eszközök ínyHiiiiMmnim A jénai Carl Zeiss Művek tudósai néhány újfajta maganyagkutató eszközt szerkesztettek. Az eredmény elérésében nagy szerepe volt úr. Paul Görlich nemzeti díjas professzornak, aki 20 évvel ezelőtt szerkesztette az SB-CS fotókatódot. Ez a fotókatód, ha fény esik rá, sokkal több elektront bocsát ki, mint az eddig ismert fotó- katódok. Csupán kis változtatással, ! de ezzel a katóddal szerelik fel a fotócellákat a világ minden táján. Egy ilyenfajta speciális fotócella képezi a magvát a színcillációs számlálónak is. A speciális eszköz 26 négyzetcentiméter nagyságú ablakán egy szincillátort helyeztek el, amelyek organikus, ill. anorganikus anyagok, amely a rádióaktiv sugarak energiáját fénysugarakra alakítják. A felvillanás annál világosabb, minél erősebb a rádióaktiv sugárzás. Ezeket I azután elektromos eszközökkel mérhetik ill. számlálhatják. Ezen az úton mérhetik tehát a rádióaktiv sugárzás energiáját. MŰSZAKI BIZOMÁNYI VÁLLALAT SZEGEDI KIRENDELTSÉGE június 18-án, KEDDEN a MÉH SALLAI U. 6. sz. alatti telepén műszaki becslést, illetve lebonyolítást végez. AM. A.A A.CA A»*. A>A ASA APA AfA AHA A»A A»A e.»A Békéscsabán, június 15-én este fél I órakor: HÁROM SZEGÉNY SZABÓLEGÉNY Jókai bérlet. Szabadság Mozi, Békéscsaba. Június 13—17. Varsói szirén. Brigád Mozi, Békés- ■saba. Június 13—19: A kapitány és hősé. Brigád Kertmozi, Békéscsaba. Június 15—17: Párizs és tavasz. Terv Mozi, BékéscsaI ba. Június 13—16: Csa- I vargó. Szabadság Mozi, Gyúrna. Június 15—17: Don Juan. Petőfi Mozi, Sarkad. Június 15—17: Visszaélés. Vörös Október Mozi, Mezőkovácsháza. Június 15—17: Forró mezők. Ady Mozi, Szeghalom. Június 15—17: Emberek fehérben. Bástya Mozi. Békés. Június 13—19: San Salvatore. Erkel Mozi, Gyulafúnius 13—17 : 306-os számú ügy. Partizán Mozi Orosháza, rúnius 13—16: Ganga, Béke Mozi, Orosháza. Június 13—18: Oké Néró. Táncsics Mozi, Szarvas fúnius 13—19: Bakaruhl- >an. FELHÍV AS A Békéscsaba Városi Tanács VB mezőgazdasági osztálya felhívja a Békéscsaba város és környéke lakosságát, hogy az alábbi termelőszövetkeztek végeznek cukorrépatáblákon permetezést Parathionnal. A mező- gazdasági osztály felhívja a környéken lakó lakosság figyelmét, hogy a permetezett területre 16 napig rámenni szigorúan tilos, mivel a Parathion emberi szervezetre veszélyes. A permetezett területek környékén az aprójószágok, valamint a méhek zárva tartandók. A permetezett területek halálfejes táblákkal vannak megjelölve, mindaddig, amíg a mérgezés veszélye fennáll. 1. Kossuth Tsz: Kereken két répa- tábla. 2. Egy akarat Tsz: Kereken. 3. Vörös Október Tsz Klsmegyeren, a Krajesó kocsma előtti dűlőben. 4. Május 1 Tsz: Dobozi út melletti cukorrépatábláján. 5. Előre Tsz: Szarvasi út 289—299. számok közötti cukorrépatábláján, valamint a Szarvasi úton nagycirok tanyai buszmegálló melletti cukorrépatábláján. 6. Nagyrét, Forgácsoló dűlő, Őrödén- és Krizsán-tanya közötti cukor- répatéblákon. 7. Kertészeti és Köztisztasági Vállalat cukorrépatáblája a csorvási köves- út mellett. A városi tanács VB mezőgazdasági osztálya kéri a lakosságot, hogy saját érdekében ezen felhívást vegye figyelembe, SlrandliirdB nyílva a hét minden napján 10 órától 19 óráig a áfa- és kádliti június 24-ig üzemben van. Békéscsabai Kertészeti és Köztisztasági Vállalat.