Békés Megyei Népújság, 1957. június (2. évfolyam, 126-151. szám)
1957-06-14 / 137. szám
6 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1957. Június 14., péntek • UH Uíft~~~ UH • Békés megyében mindenütt nagy sikerrel szerepelnek a Balassi Kultúrotthon színjátszói a „Tündénszáp Ilona’“ című mesejátékkal. A mesejáték hangulatos, stílusos muzsikáját Honti Sándor szerezte. Képünkön a mesejáték két főszereplőjét láthatjuk: Mity- kó Ilonát és Hugyecz Mátyást, a- kiknek titkos vágyuk az, hogy a színművészeti főiskolára kerüljenek tanulmányaik elvégzése után. A guruló könyvesbolt gépkocsija megyénkbe is ellátogatott. A községekben több sz.ázan vásároltak könyvet kiadóvállalataink legfrissebb kiadványai közül. özv. Zsíros Pálné és Szemenyei Gizella az „így kössünk’“ című könyvet vásárolta meg Adorján Antal eladótól. A guruló könyvesbolt a le kisebb faluba is eljut és — mint- ahogy az eladók elmondották: mindenütt azzal búcsúztak tőlük, hogy minél többször látogassanak el és minél több jó könyvet hozzanak. A Zsenminzsipao a szabad vitákban elhangzó helytelen véleményekről Peking. A Zsenminzsipao keddi boldog kínai nép. Nincs olyan erő, vezércikke „A nép országszerte a amely arra bírhatná a kínai né- szocálizmus alapján egyesül“’ pet, hogy letérjen a szocialista út- címmel válaszol a szabad viták so- r<^ — hangsúlyozta a kínai párt rán elhangzó olyan nézetekre, a- japja melyek a Kommunista Párt, valafi Népújság a mienk ! iiiüiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiit iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiifiiiii A Békés megyei Népújság egyre szélesebb dolgozó tömegekhez jut el és — amit a számtalan tjozzánkérkező levélből is megállapíthatunk — olvasóink nemcsa k szeretik lapunkat, hanem igényesek is azzal szemben. Elmondj ák kívánságaikat és ügyes-bajos dolgaikban is bizalommal kérnek támogatást. Csorváson már a kora reggeli órákban árulja a Népújságot Horváth Erzsébet. Képünk azt a pillanatot örökíti meg, amikor Lengyel Istvánná megvásárolja az aznapi Népújságot, megtudni, mi újság a megyében. A Feisönyomási Állami Gazd ’Ságban is sok hűséges olvasója van lapunknak. A dolgozók általában délben, az ebédlőben látnak hozzá az újságolvsáshoz, mint képünkön Hajdi Imre villanyszerelő, akit minden hír, tudósítás, riport érdekel, ami a Népújságban megjelenik. mint a munkásosztály vezető szerepe ellen irányulnak. Mint a kínai pártlap hangsúlyozza, a munkásosztály és a Kommunista Párt vezetése nélkül elképzelhetetlen a szocia1 izmus útján járni. A Kommunista Párt volt az, amely a szocializmus ügye érdekében minden egyesíthető erőt összefogott a munkás—paraszt szövetség papján. Ennek a nagy forradalmi egységnek az alapján — szögezi le a lap — Kína hatalmas eredményeket ért el, amelyek hétmérföldes lépéssel vitték előre a szocializmus ügyét. A szocializmus nélkül nem lenne független, gazdag és erős Kína, nem lenne szabad és Kétszázheivenezer holdra elegendő vetőmagot adtak ki másodvetésre A Földművelésügyi Minisztérium központi készletből mintegy 270 000 hold bevetésére elegendő vetőmagot adott ki másodvetés céljára, elsősorban a termelőszö- vetkezteknek. A minisztérium felhívja a termelők figyelmét, hogy az eddigi évektől eltérően a másodvetés ebben az évben elsősorban a zöldtakarmányozást szolgálja. A termelők tehát lehetőleg olyan növényeket vessenek, amelyek nagytömegű szervesanyag visszapótlását teszik lehetővé. Egy régi iskolatársam kis öcsikéje Laci. Jó eszű, szorgalmas és szófogadó is, akihez hasonló fiúcskával kevés szülő dicsekedhet. Mégis, amikor elvégezte a nyolcadik osztályt, történt vele egy kis baj. 1 Az anyja úgy szerette volna, hogy tanult ember váljék belőle, a fiú pedig megmakacsolta ! magát, az istennek sem engedett abból, hogy ő inas lesz. — Édesanyám azt hiszi, hogy csak hivatalnoki pálya a valamirevaló, — érvelt Laci elkeseredetten és esdeklő pillantást vetett ilyenkor apjára. Tőle várta a segítséget, tőle, akinek nehézkes, de édes a cirógatása, akinek a téglától, maltertól erős és kérges a kézszorítása. De az apja nem szólt. Leült az asztal melletti padra, cigarettát sodort és látszott rajta, hogy gondolataival birkózik. A gyerek feszült figyelemmel leste apja arcát: megszólal-e? — A választás rajtad áll, fiam, de egy tanácsot adhatok — szólt ; végre nagyon megfontoltan az apa. A hivatali munka könnyebb a I kétkezű munkánál, de ^ A KISINAS | I 1 n 4 > 111B W ft a Pi j* 1 J|.f uh FINNPwvwWV WWWWWrW ww vigyázz, sokszor zavarosabb. E szavakra Kiss néni haragosan sarkonfor- dult és kis híjjá, hogy le nem hordta az urát a kedve ellenére való szavakért. Laci pedig örült, hálás szeretet szikrája pattant ki egy ujjongó mosolygásban: — Édesapám, hát megengedi!? — Én meg. de hol kapsz helyet? — így az apja. — Csöppet se búsuljon édesapám! Tegnap, amikor kenyérért mentem a boltba, hallottam, hogy Huszárik bácsi megkapta az ipart a lakatos mesterségre, ott lehet próbálkozni. S mint a mesében szokott történni, — Laci, az egyszerű munkásember fia elindult szerencsét próbálni. Éppen csak annyi volt a különbség ő és a mesebeli kis hős között, hogy nem hamubasült pogácsával telt tarisznya volt a kísérője, hanem az édesapja. Elég hamar célhoz is értek, mert Huszárik mester új lakatosműhelye egy ugrásnyira volt a házuktól. Amint beléptek és a mestertől érdeklődtek, kicsit jobb kedvre derültek, mert tényleg szükség volt kisinasra, de ő azt mondta, hogy jó mestert akar faragni belőle, hát jó, szófogadó gyerekre van szüksége, különben oda lesz a jó híre. Ezzel egyetértett Laci apja is, és együttesen megállapodtak abban, hogy a fiú ott marad a mesternél, két hét próbaidőre. Amint az apja otthagyta, a fiú kíváncsi szemmel nézett körül a nűhelyben. Tetszett neki a hely. A mester még alig szólt, hogy ki kellene szedni az elhasznált karbidot a hegesz- tőapparátból, a fiú máris ugrott. Egv álló hétig így volt ez. Gyors felfogása, tanulékonysága, meg az, hogy a gondolatát is ellesi, megnyerte a mester tetszését, és a hét utolsó napján ü- zent a fiútól, hogy küldje el az apját a lakására. Az apja el is ment, nagy meglepetésére a mester azzal fogadta, hogy eltekint a kétheti próbaidőtől, már is kész a szerződés megkötésére. S azóta a kis Laci sietős alakja többször feltűnik az utcákon, amint küldi mestere, hogy egy- ?gy zárat szereljen fel, vagy javítson meg. mert már anyira haladt, hogy ezt a munkát önállóan is elvégzi. A mester állítása szerint, ha ilyen szorgalommal dolgozik, jó iparos válik majd belőle. S az édesanyja? Az az érzésem, talán már ő is belátja, hogy jobb lesz, ha iparos lesz a fiúból, mert a minap, mikor is garabollyal a kezében ballagott hazafelé és megkérdeztem, hol volt, örömmel újságolta, hogy Laci fiának vitt ebédet, aki Huszárik mesternél inaskodik. Elmondta. hogy az ebédet is azért vitte, hogy megnézze. milyen bánásmódban részesül szeretett gyermeke, Laci. És hogy mosolygott, az mindent elárult... (Szin Béla) QO CÖ Jegyzet A Nagygyantéi Gépál* lomáson, ahogy szétnéz* tünk, eljutottunk az irodák előtti előtérhez; ott a falon megakadt a szemünk a dicsőségtáblán. Három árva papíros „szerencsétlenkedett” a táblán. Kettő 1957. májusi — a tűzőr.:égi és a készenléti beosztás — és egy 1956. május 14-i keltezésű levél volt. A tartalma a következő: „Mezőgazdasági Gépesítési Szakiskola Kétegyháza. Értesítem az elvtársat, (a gépállomás igazgatóját), hogy a tanfolyamunkon levő Medve György elvtárs példás magatartása, tanulás iránti szorgalma következtében iskolánk egyik példamulató tanulója lett. Kéjük az elvtársat, hogy ezt a levelet a dicsőségtáblára tegye ki. Kétegyháza, 1956. május 14.” Ez valóban a dicsőségtáblára való. Had tudja meg a gépállomás valamennyi dolgozója, hogy a közülük iskolára küldött Medve elvtárs a tanulásban is élenjár, példát mutat. De itt álljunk meg egy pillanatra. Talán nem történt „azóta” semmi olyan a gépállomás életében, ami a dicsőségtáblára kívánkozott volna? Történt, mégpedig nem is olyan „kis” esemény. A gépállomás vezetőinek javaslatára életrehívták az erőgép használati társulást. (Mint arról lapunk is beszámolt). Ebben a munkában Kiss Lajos gépállomási agronómus jó eredményt ért el Okányban. Ügy gondoljuk, hogy tette dicséretre méltó és a dicsőségtáblán lenne a helye. Talán úgy gondolták, hogy ez nem való a dicsőség-' táblára? A dícsőségtáblán igenis, olvasnunk kellett volna erről. De ezt nehéz megtenni... És különben is... Nem gyűjbheti tovább a „port” ez a dicstelen dicsőségtábla —, mert az eddigi eredmény: ujjnyi vastagságú por. A dolgozók tudomást szereznek arról, hogy vannak közöttük példamutató, jól dolgozó elvtársak, s tettükről a dicsőségtábla is tanúskodik.... — ha az ujjvastagságú port, dicsérő írásokkal cserélik feli — mond.
