Békés Megyei Népújság, 1957. június (2. évfolyam, 126-151. szám)
1957-06-05 / 129. szám
2 BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 1957. június 5., szerda Az országgyűlés keddi ülése Az országgyűlés kedden folytatta az 1957. évi költségvetés, a költségvetési törvényjavaslat és az 1957. évi népgazdasági terv együttes tárgyalását. Résztvett az ülésen Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Antos István, Apró Antal, Biszku Béla, Csergő János, Czottner Sándor, dr. Doleschall Frigyes, Horváth Imre, Incze Jenő, Kisházi Ödön, Kovács Imre, Marosán György, dr. Mün. . .... ..... I évek folyamán kialakult és jól- Ami a magyar külpolitikát ; bevált alapelvekre épül. Ezek az Illeti — mondotta — az a korábbi J a]apelvek: szoros barátság- a Szo%jetunióvaI és a népi demokratikus orezá-' rendezett ünnepségünktől és miért gokkal, részvétel a világ-béke- \ nem képviseltette magát a 150 évmozgalomban és a békés egymás vei ezelőtt született halhatatlan mellett élés elve. 1 amerikai poéta, Longfellow emAz elmúlt év őszén a hazai reakció külföldi szövetségeseire támaszkodva a magyar külpolitika ellen is támadást intézett. Ez a támadás, amely éket akart verni a nich Ferenc, Nagy Józsefné, dr. Nezvál Ferenc, Révész Géza, Tausz János, Trautman Rezső a kormány tagjai, Kiss Árpád, az Országos Tervhivatal elnöke. A diplomáciai páholyokban ott volt a budapesti diplomában — aihely a világ minden parlamentjére, s így ránk is hárul, javasoljuk, hogy az Interparlamentáris Unió foglaljon állást a nukleáris robbantási kísérletek ciai képviseletek több vezetője és tagja. Az ülést Vass Istvánné, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg, majd bejelentette, hogy Nagy János képviselő interpellációt nyújtott be a kormányhoz a mezőgazdasági tér* menyek felvásárlása tárgyában. A vitában eleönek Barcs Sándor képviselő a külügyi tárca költségvetéséhez szólt hozzá. Baiogih léke előtt tisztelgő ünnepélyen. A magyar külügyminisztérium legutóbb jegyzéket nyújtott át az . . amerikai követségnek. Gondolom, i képviselő a a jegyzéknek teljesen igaza van abban, hogy egy ország diplomá- vezetőben aláhúzta, hogy az einem mondotta fel a hazáját és a betiltása ügyében, s ennek ér- j szocializmust szerető magyar dol- dekében soronkövetkező plená- ' gozó nép. (Taps.) ris ülésen tűzze napirendre ezt a kérdést. A továbbiakban elmondta, hogy Barcs Sándor végül a . külügyi a költségvetés ebben az évben lé- tárca költségvetését elfogadta. j nyegesen kevesebbet irányoz elő József országgyűlési a honvédelmi kiadásokra. .Az elő- honvédekni tárca | irányzott összeg az adott körül-mé- költségvetésóhez szolt hozzá. Be-! nyék között mégis reális és indole ellen indította legádázabb ro- j megvalósítsuk, hamát. A varsói egyezményt — [ Czéh József a Külkereskedelmi hangoztatta — csak Nagy Imre és j Minisztérium költségvetéséhez áruló csoportja mondotta fel, de • szólt hozzá. Megállapította, hogy az ellenforradalom okozta súlyos gazdasági károk elsősorban a külkereskedelem helyzetében ciai képviselői arra valók, hogy lenforradalmi támadás idején a egy másik országgal ápolják a magyar nép szabadságát a szocia- kapcsolatokat és fejlesszék a jó- ! országok nagy védelmi kö- viszonyt. Nálunk a Horthy-rendmagyar és a szovjet nép közé, éket akart verni Magyarország és a népi demokratikus államok közé, szégyenteljes kudarcba fulladt. A Szovjetunióval és a szocializmust építő országokkal, e- | szer alatt a budapesti amerikai j zeknek népeivel talán soha sem j követség becsülettel és maradék- ' volt olyan szoros, és baráti a kap- ; talanul eleget is tett ennek a hiva- csolatunk, mint most. j fásának. Noha meg keli jegyez- J Barcs Sándor ezután annak a nem, hogy a Horthy-rendszer a- megál lapod ásnak a jelentőségéről j latt a jóviszonyt nem egyszer kérészéit, amelyet a Magyarország ^ vesebb amerikai diplomata ápol- j területén tartózkodó szovjet csa- j ta, mint amennyi nem ápolja i patok helyzetéről hoztak létre és | most. (Derültség). Igaza van a írtak alá a két állam képviselői, i jegyzéknek tehát abban, hogy eh- I majd így folytatta: j hez a mostani, lázasnak egyálta- népünk számára egy esetleges im— A békés egymás mellett élés ián nem mondható tevékenység- perialista agresszió ellen. A Szovelvénck érvényesítése nemcsak j hez kevesebb amerikai diplomata jetunió ezzel újabb segítséget (hogy milyen lehetőségeket lát a rajtunk áll. Nyugodt lelkiisme- bőségesen elegendő volna. nyújt hazánknak, mert lehetővé j további előrehaladásra. Javasolta retjei állapíthatjuk meg, nem Ezután a képviselő arról szólott, j válik, hogy mi a népgazdaság pédául az ércbányászat tervének tükröződnek, majd az ipari termelés exportimport kérdésével foglalkozott. Ezután a mezőgazdaság-i termékek export* járói szólt. A híres szabolcsi Jonathán zössége, a varsói egyezményben résztvevő országok szolidaritása mentette meg. Nem véletlen — folytatta —, hogy az ellenforradalom éppen e szövetség és Magyarországnak eb- j ben a szövetségben való részvéte- i költ, mert az ellenforradalom közel 20 milliárd forintos kárt okozott. Ugyanakkor a honvédelmi kiadások csökkentését lehetővé tette a Szovjetunió és a Magyar I a!ma,bj°I- a„kecsJieméti baraökb<il> Népköztársaság kormánya között | 8 “MségfelekWl, az olajos- és létrejött megegyezés, amelynek; a^°™agvakbíi1’.a vagott‘ és élő értelmében szovjet fegyveres erők állomásoznak ideiglenesen hazáink területén. — így a szovjet csapatok jelenléte megnyugtató biztosíték tőben a belső tartalékok feltárásával foglalkozott, felsorolta, mi tehetünk arról, hogy egyes kapitalista államokkal megróni- utóbbi hónapok alatt több állam- lottak diplomáciai kapcsolata- mai épített ki jóviszonyt, majd a ink. I következőket mondotta: Az kétségtelen, hogy ezeií’nék^áz I — Bármerre járt az ember az államoknak a vezető köreitől át- országban, vagy akár az or- hidalhatattan szakadék választ éT szag határain túl, mindig visz- minkst. í szatérő téma, vajon lesz-e háboEzután arról beszélt Barcs Sán- ! rú, vajon megegyeznek-e a világ dór, hogy érthetetlen, miért ma- j vezető nagyhatalmai? Én a jelek- radt távol az amerikai követség : bői arra következetetek, hogy nem az amerikai hősök tiszteletére í lesz háború és hogy hogy a magyar diplomácia az helyreállítására fordítsuk anyagi emelését húszezer tonnával. Fogerőink és eszközeink zömét. lalkozott külkereskedelmi szerveEzután arról beszélt, hogy mit munkájában megmutatkozó jelent a kapitalista környezet egy hiányosságokkal, szocializmust építő országnak 'és; Ezután a magyar kohászathoz hangsúlyozta: szükséges tervezői munka minőségéről szólt, majd állatból, valamint konzervből — helyes gazdasági és szakmai irányítással az eddiginél többet lehetne termelni, illetve tenyészteni, s a nagyobb mennyiség elhelyezése sem okozna gondot a külföldi piacokon. Külön foglalkozott a borexporttal. á A következő felszólaló Incze^ Jenő külkereskedelmi miniszter volt. Megállapította, hogy külkereskedelmi politikánk — úgy mint a múltban — továbbra is a szocialista országokkal folytatott kereskedelmi kapcsolatokon nyugszik; Az a hatalmas segítség azonban, amelyet a szocialista országok kormányaitól kaptunk, kötelessé, günkké teszi, hogy a tőlük kapott hogy legalább — NéjJünk ázámára a hadsereg fenntartása és fejlesz'ése nem reprezentatív dolog, hanem létér- ]f^^iát dek, békénk, biztonságunk és fejkété ven kint **S re n- f árut & deVizát val6ban gazdasági ren meger5södésünk érdekében hasz_ dezzenek országos kohászati kon | náljuk fel. Számos példával illusztrálta, az emberiségre hosszú békés idószak vár. Ez a békés időszak azonban egye- ] éréséből bizonyos, hogy lőre nem a nyugalmas béke időszaka lesz és egy-kettőre nem is válik azzá. Hosszú és rögös lesz addig az út, bizonyára lesznek majd megtorpanások, kitérők és visszafordulások is. Mindezt persze nem azért mondom, mintha most már nem lenne szükség a békemozgalomra, éppen ellenkezőleg. A békemozgalom eddig is élő, mindenütt ható és siettető erő volt, s a jövő szerepe talán még fontosabb lesz. Ezután a leszerelés problémájával foglalkozott. Hangoztatta: a londoni konferencia első szaka- ’ szában, úgy látszik, hogy bízha- 1 tunk, ha nem is egy átfogó, nagy leszerelési egyezmény megköté-; s teljes leszerelés kérdése nem terülj asztalkám. Türelemre, igen sok türelemre és alighanem évekre lesz szükség, hogy a béke erői döntő győzelmet arathassanak. Van azonban valami, amivel nem várhatunk és ami mindennél sürgősebb, és ez az atomrobbantási kísérletek megszüntetése. lödésünk nelkülözhetetlan feltété- ]. ,. le. H,a az imperialisták továbbra :s a 020 folytatják — már pedig egyelőre: — Engedje meg a tisztelt ormiinden jel arra mutat, hogy foly- sz®6gyúlés fejezte be szavait, tátják - háborús készülődéseiket, feltétlenül szükséges, hogy a következő években, sőt már a jövő Majd a szakkáderképzéssel fog- ; hogy egy sor alapvető fontosságú nyersanyagból, félkész áruból és közellátási cikkből már túlteljesíévben, lényegesen nagyobb figyelmet fordítsunk a honvédelemre és lehetőségeinkhez képest biztosítsuk mindazokat az anyagi eszkö- j zöket, amelyek egy korszerűen | felszerelt hadsereg számára szükségesek. Meggyőződésem, hogy áí- j tartom, ! szervezett .néphadseregünk min- gadom. ; denkor meg fogja állni a helyét a Ezután sem a munkaverseny visszaállítását. Az egészséges munkaverseny- mozgalom igen fontos az anyag- takarékosság. a self jtcsökkentés és az önköltségcsökkentés érdekében is. A tervet és a költségvetést jónak a magam részéről elfotettük az év venatko...', :.u; követki • 1 . az i jobb ez : ’o-ibar. az •' «. első öt hónapjára yageu^iasa n l kor&Wb ér arra kötelez, anyagikkal hor-v jrrml Balogh Lajos országEzután Barcs Sándor amerikai ; nép hatalma, a proletárdiktatúra, gyűlési képviselő szólalt fel a vi- forrásból vett példákkal a kísér- a szocialista építés védelmében. Itában. letek romboló hatását ismertette: A költségvetést a maga és párt- Elöljáróban a bérezés kérdéséja nevében elfogadta és az or- ről beszélt és hangsúlyozta: a for,, 8 rzsoa °*° > ®rne -ve szággyülésnek elfogadásra aján- radalmi munkás-paraszt kormány általában jo szemmel ----néz ik a fegyverkezés politikáját, — hiszen a fegyvereket nem nekik kell j elsütniük, a haszon viszont az ő markukat üti — kezdik felismerni lotta. bérügyi rendelkezései a korábbi seben, de részleges eredmény el-' hogy az atom- és hidroyénboinba-robbanlá- sok hatása nem válogatós. Nem tesz különbséget szervezet és ! veszéllyel nem járnának, szervezet között. Erre vezethető j A Szovjetunió — hangoztatta — vissza, hogy a kapitalista közvéle- j nemcsak maga, hanem a proletár- ménvben egyre több hang követeli internacionalizmus védelmében a robbantási kísérletek azonnali j nyúlt az atombomba és hidrogénbeszüntetését. | bomba gyártásának eszközéhez. Az amerikai Gallup közvéle- j Ugyanakkor azonban a Szovjet- ménykutató intézet megállapítja, I unió vetette fel a robbantási kí- hogy az Egyesült Államok felnőtt 1 sértetek megtiltásának kérdését és lakosságának több mint 60 száza-1 a Szovjetunió harcol következete- léka követeli a robbantások meg- | sen ennek érdekében, szüntetését. Barcs Sándor ezután a külügyi A tiltakozás hangja mindenütt j bizottság nevében javasolta, hogy növekszik. Ugyanakkor azonban a magyar Országgyűlés forduljon meg kell látnunk azt is, hogy az' felhívással az Interparlamentáris Gácsi Miklós országgyűlési kép- visszásságokat igyekeztek megviselő a Kohó- és Gépipari Mi-1 szüntetni, most vigyázni kell az nisztérium tervéhez, liierte kőit- intézkedések helyes végrehajtú- ségveléséhez szólt hozzá. Beveze-^ sára. Maguk a dolgozók, a szorgalmas, jó szakemberek szívesen dolgoznak teljesítménybérben sőt, ők maguk kérték a teljesít- ’ pártszervezetünk kezdeményező- ményberek visszaállitasát. Végezetül a szocialista munka- sere al,a,anos termelekenységi és versennyel fogai kozott. j takarékossági mozgalmat indítót Mi, a Dej hajógyári dolgozók, tunk. Ennek eredményeként a harmadik negyedévben el fogjuk érni a tavalyi önköltségei mutatót. Minden törekvésünk arra irányul, | mányinak, hogy dolgozóink élet- hogy az elkövetkezendő negyed- j színvonalát tovább tudja javítani. években olyan önköltségi színvonalat biztosítsunk, amely behozza azt a bérnövekedést, amelyet ebben az évben a különböző dolMeg vagyok győződve arról, kivi s atol • . - t i at képezzünk. Exportszállításaink üteme az elmúlt hónapokban ugyancsak jobb Volt, mint, a korábbi években. Incze Jenő ezután beszámolt a külföldi államokkal folytatott kereskedelmi államközi tárgyalásokról. A baráti államok közül a Szovjetunióval, Csehszlovákiával, a Német Demokratikus Köztársasággal, Lengyelországgal, Bulgáriával, Jugoszláviával, Albániával, a Koreai Népi DemokratikusKöz- társasággal és a Vietnámi Demokratikus Köztársasággal már aláírtuk az 1957. évi árucsereforgalmi megállapodást; a Kínai Népköztársaság és a Román Népköztársaság képviselőivel most folynak Budapesten az ilyen irányú tárgyalások. Külkereskedelmi feladataink megvalósításában — folytatta — nagy része van az európai és tengerentúli tőkés országoknak is. Január elejétől e kapcsolatok ezekkel az országokkal is egyre erősödnek. Többi között felszólalt még Szomszéd László országgyűlési képviselő. A bányászat költségvetéséhez szólt hozzá. Petrovics Já- nosné a könnyűipari tárca költaz ’ felhívással az imperialista országok urait ez tel-. Unióhoz, s a felhívás szövegét í gozó kategóriák a forradalmi hogy a magyar ipari munkásság, ségvetésével foglalkozott. A Mun- a kitünően felkészült műszaki ér- kaügyi Minisztérium költségveté- telmiség egymást segítve mindent séhez Blaha Béla szólt hozzá. A elkövet az előttünk álló célok va- költségvetést elfogadta. jesen hidegen hagyja. Strucc ! mint határozati javaslatot az or- j munkás-paraszt kormány határo- lóraváltásáért. azért, hogy a jelen- Ezzel az Országgyűlés keddi ülé. módjára homokba dugják fejüket! szággyűlés elé terjesztette. z.ata nyomán kaptak. Ezzel módot légi meglehetősen rossz gazdasági se végétért. Szerdán délelőtt tt* és=úgy folytatják a robbantási ki- Mélységesen áthatva attól a fe- és lehetőséget akarunk adni a for- helyzetből mielőbb kijussunk, pár- órakor folytatják a költségvetés Bélieteket, mintha azok semmiféle lelösségtól — hangzik a felhívás- ; radalmi munkás-paraszt kor- ‘ tunk és kormányunk programját és a népgazdasági terv vitáiét.
