Békés Megyei Népújság, 1957. június (2. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-29 / 150. szám

2 BÉKÉS MEGYE! NÉPÚJSÁG 1957. június 29., szombat (Folytatás az 1. oldalról.) az irodalmi egység kérdésével. Hangsúlyozta, hogy az ellenforra­dalmi ideológia elleni harc köze­pette sem szabad megfeledkezni azokról a veszélyekről, amelyeket a ■ baloldali túlzások jelentenek. Beszéde befejező részében rámu­tatott, hogy minden olyan kísér­letet, amely a pártvezetők tekin­télyének lejáratására irányul, visz- sza kell verni és biztosítani kell, hogy a Központi Bizottság helyes irányvonala torzulás nélkül való­suljon meg a gyakorlatban. Fock Jenő elvtárs, a Központi Bizottság titkára felszólalásában hangsúlyozta, hogy pártunk a legközelebbi időben hosszabb idő­szakra szóló gazdaságpolitikát fog kidolgozni. Ennek a jelenlegi helyzetből kell kiindulnia, amelyet meghatároznak a múlt gazdaság- politikai hibái, az ellenforradalom okozta károk, továbbá az életszín­vonalnak saját termeléssel még kellően alá nem támasztott emel­kedése. — Gazdaságpolitikai céljaink­nak tükröznie kell a közeljövőben elkészülő három éves tervünkben is. A beruházások nem lehetnek olyan magasak, mint az ötéves terv előirányzatai voltak. A bő­vített újratermelés fokozásával megteremtjük külföldi fizetési mér1 egünk egyensúlyát, lerakjuk a népgazdaság újabb fellendülésé­nek, az életszínvonal emelésének alapját. A mezőgazdasági terme­lés fejlesztését úgy kell előirá­nyozni, hogy egy-egy hold művelt területről minél több és értéke­sebb terményt takarítsunk be. El­sősorban a szocialista szektort kell támogatni. Fock elvtárs ezután ismertette az 1957-es terv előirányzatait, majd gazdasági életünk néhány egészségtelen jelentőségéről be­szélt, hangsúlyozta, hogy a kor­mány határozata ellenére, nagy huzavona tapasztalható a beruhá­zások leállításában. Hangsúlyozta, hogy rövid idő alatt el kell érni, hogy kölcsönök nélkül megáll­junk saját lábunkon. Ehhez min- denékelőtt az kell, hogy növeljük a termelékenységet és csökkent­sük az önköltséget. Most figyel­münket mindenütt a termelés gaz­daságosságának fokozására kell irányítani. A takarékos gazdálko­dásban nagy szerepe van a társa­dalmi tulajdon védelmének. Végezetül arról beszélt, hogy a gazdasági feladatok megoldásának egyik fő feltétele a vezetés szín­vonalának megjavítása. Szüksé­ges, hogy minél előbb a gaz­dálkodásnak azokat a mód­szereit, amelyek leginkább megfe­lelnek a demokratikus centraliz­musnak és amelyek a lehető leg­jobban összeegyeztetik a központi irányítást a helyi szervek nagyobb önállóságával. Csütörtökön délután Ambrus István elvtárs volt az utolsó fel­szólaló. A falusi osztályharc ala­kulásáról beszélt. Felhívta a fi­gyelmet, hogy különösen a falvak­ban kezdi ismét felütni fejét a ki­zsákmányolás. Az országos pártértekezlet pénteken folytatta tanácskozását A Magyar Szocialista Munkás­párt országos értekezlete pénteken az Országházban az első és má­sodik napirendi pont vitájával fo'ytatta tanácskozását. A délelőt­ti ülésen Gásnár Sándor elvtárs elrwV’oTf. l oo-« között felszólalt Révai Jó­zsef elvtárs. Révai József elvtárs öt negyedórás felszólalásának ele­jén hangsúlyozta, hogy a beszá­molók és a beterjesztett határo­zati javaslat fő irányvonalával egyetért. A fő tüzet a revizionizmus, Nagy Imre és Losonczi áruló cso­portja ellen kell irányítani. Ter­mészetesen megalkuvás nélkül és következetesen kell küzdeni a bal­oldali hibák ellen is, akár a múlt hibáinak elnézése, akár a tömeg­kapcsolatok elhanyagolása, elbi­zakodottság, értelmiség-ellenesség formálóban jelentkezik. Le kell győzni a Nagy Imre féle árulás, a revizionizmus, a nem­zeti kommunizmus iránti békü- lékenységet is. Szükségesnek je­lentette ki Révai elvtárs, hogy az eddiginél jobban mutassuk meg, hogyan függött össze Nagy Imre 1956. októberi árulása a- zokkal az opportunista nézetek­kel, amelyeket 1948-ban, 1953­ban, de még régebben is 1945- ben. vagy az illegalitásban kép­viselt. Ezekről számos tényt sorolt fel Révai elvtárs. Révai elvtárs ki­mutatta, hogy Rákosi elvtárs és Nagy Imre között 1953. júniusa óta nemcsak személyi rivalizálás és elvtelen marakodás folyt, de ezzel párhuzamosan elvtelen össze- békülés is, a hibák kölcsönös am­nesztiája alapján. Hangsúlyozta, hogy különbséget kell tenni az el­lenforradalmi árulás és a szocia­lizmus építése közben elkövetett hibák között. Ez nem jelenti Rá­kosi és Gerő elvtársak „rehabili­tálását." Nem lehet elfeledkezni arról a tényről, hogy az ő vezeté­sük alatt érkezett el a párt egy olyan szituációhoz, amelyben, ha két hétre is, de elvesztettük a ha­talmat. De, ha a régi vezetés bí­rálata szitok-átok hadjárattá fa­jult, ez rágalmazás és mindenek­előtt lekicsinyli azoknak a tíz- és százezreknek az erőfeszítéseit, a- kik a felszabadulás után csodák­kal határos munkákat végeztek az ország felvirágoztatása érdeké­ben. Az értelmiségről szólva, óvta a pártot az általánosításról. Nem le­het az egész magyar értelmiséget felelőssé tenni azért, ami október­ben történt. Ugyanakkor hangsú­lyozta, hogy fel kell lépni az értelmiség kö­rében jelentkező olyan nézetek ellen, amelyek a munkásosztály helyett az értelmiségnek szánják a vezető szerepet. A bűnösöket az értelmiség köré­ben is meg kell büntetni, de a szigor politikáját — konszolidáló előrehaladásának i .egfelelően — párosítani kell a megbékélés po­litikájával. Az osztályharc egyes kérdéseiről szólva, hangsúlyozta, hogy ideo­lógiailag nem lehetséges megbé­kélés. A kultúrpolitikai kérdésekről szólva, hangsúlyozta, hogy ez pártmunkánk és állami munkánk egyik leggyengébb pontja. Nincs még kidolgozva e tekintetben ide­ológiai programunk. Kevés felhő Az óceáni ciklonok a Brit-szige­teken keresztül északkelet felé vonulnak, felhős, csapadékos idő­járást okozva e területeken. Ro­mániában és Bulgáriában is sok­felé esik az eső. Európa középső területein ezzel szemben tovább erősödik az anticiklon uralma, melynek következtében derült, száraz, a napsütés hatására foko­zatosan melegedő az időjárás. Várható időjárás szombat estig: kevés felhő, száraz idő. Mérsékelt északi-északkeleti légáramlás. Lassú melegedés. Várható legala­csonyabb hőmérséklet éjjel: 9— 12, legmagasabb nappali hőmér­séklet szombaton 23—26 fok kö­zött. POLGAR „polgártárs“ hiúdéit 1956 október 27-én került sor a Békéscsabai Bameválnál a mun­kástanács megválasztására, mely alkalommal Polgár János uszított a Szovjetunió, s a párt ellen, és úgy tüntette fel magát, mint aki a munkások érdekében cselek­szik — közben 12 pontból álló kö­vetelést is felolvasott, melyben többek között követelte a szovjet csapatok kivonulását Magyaror­szágról. Polgár ekkor kijelentet­te, hogy e pontok megvalósításá­ért, ha kell még sztrájkkal is har­colnak. Nem beszélt hiába, mert meg­választották a munkástanácsba. Majd később annak elnöke is lett és elhatározta, ha a föld alól is, de fegyvert kerítenek. Ebbe a „munkába” beszervezte Lengyel Lászlót, akiről tudta, hogy „má­niája” a fegyver. A békéscsabai lőtéren sikerült is fegyvert sze­rezniük. Egy-egy géppisztolyt vet­tek magukhoz, Polgár továbbá két töltött géppisztolytárat, 150 géppisztoly-töltényt, Lengyel pe­dig három töltött géppisztolytá­rat vett magához. A fegyvereket a munkástanács irodájában levő Szlancsik Jánosnak és Béna Bar­nabásnak az ablakon keresztül adogatták be. Polgár egyik pesti útja alkal­mával egy nyeles kézigránátot és géppisztolyt is hozott magával s azt a munkástanács irodájában ! nekik Nagy Sándor honvéd had­lévő páncélszekrényben helyezte el. Ezeket a fegyvereiket Polgár később megmutatatta Lévai Ist­vánnak, Mohnács Ilonának és Szelezsán Mihálynak is. Hogy biztonságba kerüljnek a fegyve­rek és a lőszer, idővel Lengyel Lászlónak adták oda megőrzés végett, amit ő lakásán befalazott. 1956 október végén a békéscsa­bai vasútállomáson Tóth honvéd alezredes számolt be a honvédség addig végzett munkájáról a va- sútas dolgozóknak. Itt felszólalat Polgár, s magából kikelve fegy­vert követelt az ifjúságnak. Ugyanezen a gyűlésen Komlósi Gábor — hasonlóan Polgárhoz — felszólalt, így létjogosultságot nyert ő is „a nemzet megmentői” közé. Minden áron több fegyvert a- kartak szerezni, mert kevésnek találták azt, ami volt. Sikerült is nagy által robbantószert szerez­niük. Nagy, a robbanószer át­adásakor arra is kioktatta Léva­it és Szelezsánt, mit hol, miként robbantsanak fel. Ajánlotta ne­kik a honvéd laktanya azon ré­szét, ahol a karhatalmi egység robbanóanyagát tárolták. Ezenkívül sztrájkokat szervez­tek nemcsak az üzemben, hanem egész Békéscsabán. Tööb napig sztrájkoltak például Fekete Pál ellen forradalmár szabadlábra he­lyezése érdekében. A december 6-i „néma feketekendős tüntetés” megszervezésében Mohnács Ilona tevékenyen részt vett, de a többiek sem pihentek. Mikor látták, hogy ■a sztrájkok „kimentek a divatból” nagyobb, komolyabb dologhoz fog­tak. Polgár és Szelezsán a Gyula és Lőkösháza, Lévai és Szlancsik a Szolnok és Szeged felé menő távbeszélő vezetékeket vágta el s ezzel negyvennyolc távolsági, 1 A vádlottak a bizonyítási eljárá- huszonöt MÁV által használt és sok során beismerték tetteiket. Ki- 8 postád áramvezetéket vágtak el, j tűnt, hogy Polgár János volt az, amíg két-három napra ezeken a vonalakon megbénította a hírköz­lést. Ezután röpcédulát készítettek, melyek sztrájkra való felhíváso­kat, kormány és pártellenes kije­lentéseket, szovjet ellenes uszítás*, ellenforradalmi jelszavakat és kö­veteléseket tartalmaztak. Ezeket a röpcédulákat a Barnevál kör­nyékén függesztették ki. Később már stencillel sokszorosították a röplapokat, kétszer Mohnács Ilona laltásán, két alkalommal pedig a munkástanács irodájában. Ezenkí­vül szovjetellenes és ellenforra- dlami jelszavakat festettek a fa­lakra — természetesen az üzem festékével. Még különállóan is végrehajtottak különböző tevé­kenységeket, mivel túl akartak tenni egymáson. Lévai István pél­dául 1956 október végén többed magával Lőkösházára utazott, hogy felszedjék a síneket. Mohnács Ilona többed magával a Bamevál­nál széttépte az MDP alapszerve­zet piros zászlaját. A zászló egyik felét Szlancsik elégette, a zászló többi részét ismeretlen személyek részben kapcának ,részben pedig festékes dobozra csavarták rá Béna Barnabás november köze­pén felkereste Tóth Imre nevű ba­rátját, s annak jóvoltából meg­szerzett egy államtitkot képező a- datot, melyet több példányban le­gépeltetett. Szlancsik és Bóna cél­jaik elérésére Békéscsaba város dolgozóinak hangulatát röpcédul- lákkal és a falfestékkel igyekez­tek a kormány ellen hangolni, va­lamint a kormány által kiadott különböző hirdetményeket leszag­gatták. re, 10 ezer forint vagyonelkobzás­ra és tíz évi időtartamra politikai jogainak eltiltására ítélte. BÓNA BARNABÁS negyedrendű vádlottat bűnösnek mondja ki a bíróság népi demok­ratikus államrend megdöntésére irányuló cselekmény elkövetésé­nek bűntettében és egyrendbeli államtitok jogosulatlan megszer­zésében elkövetett bűntettben, ezért 15 évi börtönbüntetésre, 10 ezer forint vagyonelkobzásra és 10 évi politikai jogaitól való eltiltá­sára ítélte. LENGYEL LÁSZLÓT bűnösnek mondta ki népi demok­ratikus államrend megdöntésére irányuló cselekmény elkövetésé­nek bűntettében, ezért 15 évi bör­tönbüntetésre, 10 ezer forint va­gyonelkobzásra és 10 évi időtar­tamra politikai jogoktól való el­tiltásra ítélte. SZELEZSÁN MIHÁLY vádlottat bűnösnek mondta ki a bíróság népi demokratikus állam- rend megdöntésére irányuló cse­lekmény 'elkövetésének bűntetté­ben, egyrendbeli bűnszövetkezet­ben elkövetett társadalmi tulaj­don szándékos megrongálásában, ezért 18 évi börtönbüntetésre, 10 ezer forint vagyonelkobzásra és 10 évi időtartamra összes jogaitól való eltiltásra ítélte. MOHNÁCS ILONA hetedrendű vádlottat bűnösnek mondja ki népi demokratikus ál­lamrend megdöntésére irányú'ó szervezkedésben való tevékeny részvétellel elkövetett bűntettben, ezért 5 évi börtönbüntetésre, 2. ezer forint vagyonelkobzásra és öt évi időtartamra egyes jogaitól való eltiltásra ítélte. GÄLIK ISTVÁN vádlottat bűnösnek mondja ki né­pi demokratikus államrend meg­döntésére irányuló szervezkedés­ben való tevékeny részvétellel el­követett bűntettben, ezért hat ét fél évi börtönbüntetésre, 3 ezei forint vagyonelkobzásra és 5 évi időtartamra egyes jogaitól való eltiltásra ítélte. KOMLÓSI GABOR kilencrendű vádlottat bűnösnek mondja ki népi demokratikus ál­lamrend elleni izgatás bűntetté­ben, ezért egy évi és hathónapi börtönbüntetésre, ezer forint va­gyonelkobzásra, valamint öt évi időtartamra összes jogaitól való eltiltásra ítélte a bíróság. Az ítélet nem jogerős. aki szellemi szervezője, irányítója volt az elkövetett államrend elle­nes szervezkedésnek. Nem csak kezdeményezője, hanem gyakorlati végrehajtója is volt. A bíróság a bizonyított tények a- lapján hirdetett ítéletet a vádlot­tak felett. POLGAR JÁNOST népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezke­dés bűntette miatt, valamint egy­rendbeli társadalmi tulajdon szán­dékos megrongálása bűntette mi­att húsz évi börtönbüntetésre, tel­jes vagyonának elkobzására és tíz évre összes jogaitól való eltil­tásra ítélte. LÉVAI ISTVÁN másodrendű vádlottat a bíróság népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló cselekmény elkövetésének bűntettében és egy­rendbeli társadalmi tulajdon szán. dékos megrongálásának bűntetté­ben mondta ki bűnösnek, ezért húsz évi börtönbüntetésre, teljes vagyonának elkobzására és tíz évi időtartamra politikai jogaitól való eltiltásra ítélte. SZLANCSIK JÁNOS harmadrendű vádlottat bűnösnek mondja a bíróság népi demok­ratikus államrend' megdöntésére irányuló cselekmény elkövetésé­inek bűntettében, valamint egy­rendbeli bűnszövetkezetben elkö­vetett társadalmi tulajdon szán­dékos megrongálásának bűntetté- (Ezért a közleményért a szerkesztő­ben, ezért 18 évi börtönbüntetés- ség felelősséget nem vállal.) A mályvádi erdészet fejéresi mesterséges fácántenyészetéhen eddig kb. 750 fácáncsibe kelt kb Ezernél több kis fácán keltetését tervezik, s ezek egy részét az er­dőgazdaságokba szállítják te­nyésztésre. Üjkígyósi anyakönyvi hírek Házasságkötések: Harangozó Lajos Gedó Erzsébettel, Kiss Imre János Horváth Valériával. Halálozások: Viricze Márton 69 éves,- Zubán Istvánná Bánfi Margit 67 éves.; NYILTTÉR Különélő feleségemért (Hódra Jánosné, szül. Győri Margit, 1935) semmi felelősséget nem vállalok. Hódos János Békéscsaba, Sztálin út S3.

Next

/
Thumbnails
Contents