Békés Megyei Népújság, 1957. június (2. évfolyam, 126-151. szám)
1957-06-27 / 148. szám
6 BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 1957. június 37., csütörtök A párt és a tömegszervezetek Az ellenforardalmi erők szétveC után pártunk munkájának ilokterébe egyre inkább á szocialista gazdaság építése, szervezése, a proletárdiktatúra minden irányú megszilárdítása kerül. Ennek pedig feltétele, hogy a párt, a tömegek egyre jobban megnyilvánuló bizalmát szilárd, tartós kapcsolattá fejlessze, hogy be tudja vonni a tömegeket a szocializmus aktív, tudatos építésébe. Amikor visszautasítjuk a párt vezető szerepét alábecsülő, jobboldali revizionista nézetet, szükséges azt is kihangsúlyozni, hogy a párt csak akkor képes a dolgozók Valamennyi rétegét nevelni és bevonni a szocializmus építésébe, ha támaszkodik a különböző tömegszervezetek tevékeny munkájára, segítségére. A marxizmus—lenin- izmus tanítása szerint a proletár- diktatúra nem valósulhat meg bizonyos „transzmisszió szíjak" tevékenysége nélkül, melyek az élcsapatot összekapcsolják a munkásosztállyal, illetve a dolgozók tömegével. Ilyen hajtószíjak a szakszervezetek, melyek a dolgozókat a termelés vonalán, a tanácsok, melyek a tömegeket állami vonalon kötik össze a párttal, vagy a Kommunista Ifjúsági Szövetség, mely az ifjúság kommunista szellemű nevelésére hivatott, valamint a nőszövetség, a népfront- mozgalom, a szövetkezetek és más tömegszervezetek, melyek mindmind a párt helyes politikájának végrehajtását segítik elő. Ha megfelelően kibontakoztatjuk e szervezet munkáját, eljuttathatjuk a párt politikáját minden becsületes dolgozó emberhez, öreghez, fiatalhoz, munkásokhoz. parasztokhoz, értelmiségiekhez, nőkhöz megyénkben is, hiszen már jelenleg is nagy erőt képviselnek tömegszervezeteink: a'sz'd szervezeteknek 48 491 tagja van, 4434 a megyei, járási, városi, •köszégi tanácsag és több mint 300 eaer választó. A KISZ még alig alakult meg és már több mint 3000, a földművesszövetkezeteknek 100 ezer tagja van. A népfront-mozgalom is most kezd valóban élő tömegmozgalommá fejlődni, hasonlóan kezd kibontakozni az önállóvá lett nőszövetség. Felbecsülhetetlen lehetőségeket rejtenek magukban e szervezetek ahhoz, hogy a párt politikáját levigyük a dolgozók minden rétegéhez. A másik hiba a jobboldali revizionisták azon törekvése volt, hogy az állami és tömegszervezeteket függetlenítsék a párttól, egyszóval a párt vezető szerepének lenini elvét tagadták. Ez a vonal különösen a múlt év nyarától jelentkezett élesebb formában és fő eszmei szervezője a Nagy—Losonczi áruló csoport volt. Megyénkben is találhatók ilyen jelenségek. Ilyen volt többek között az ifjúság egyes rétegeinél, elsősorban a diák és értelmiségi ifjúság körében a pártvezetés lebecsülése és olyan gondolatok hangoztatása, hogy „az ifjúság (elsősorban a diákifjúság) legyen a vezetőerő.” Vagy az ifjúsági rétegszervezetek pártoktól való függetlenségének elve. Különösen erős volt a szakszervezeteken belül az ellenforradalom idején és még utána is a kommunista párttól való függet- lenítés és a sztrájkjog fenntartásának követelése és olyan nézetek terjesztése, hogy az ellenforradalom napjaiban szétesett a párt és más szervezetek, csak a szakszervezet állta ki a próbát. A népfront-mozgalomban már régebben a pártái szemben első számú nemzeterővé fejlesztés elmélete kapott szárnyra. Ezek ellen időben nem lépett fel kellően több pátbizottság, de az ott dolgozó elvtársak sem. Mindegyik nézet, áramlat egyformán veszélyes, hibás és egyformán kell küzdenünk ellene, bár szükséges kihangsúlyozni, hogy jelenleg a jobboldali revizi- onizmus a fő veszély, amelyet le kell szerelnünk és a marxizmus- leniinizmustól idegen, ártalmas voltát megmagyaráznunk a párttagok és pártonkívüli tömegeknek. A szocializmus építése csak a munkásosztály forradalmi, marxista- leninista pártja vezetése alatt mehet végbe. Nem véletlen, hogy az ellenforradalmárok legfőbb feladatuknak a párt megsemmisítését, a kommunisták legyilkolását tartották. Ezért a tömegszervezetek kom munis* a párt vezetését biztosítanunk kell a lenini elvek szigorú betartása alapján, úgy, hogy a meggyőzés, a helyes eszmei iránymutatás, az önállóság jusson érvényre. Hogy a tömegszervezetek segítségével kibontakoztassuk azokat a hatalmas kezdeményező erőket, amelyek a tömegekben rejlenek, ahhoz elsősorban az szükséges, hogy valóban értsük a pártban, a párt megyei, járási, helyi vezető szerveiben a tömegszervezetek fontos szerepét, ismerjük belsőleg is őket és fontosságuknak megfelelően foglalkozzunk velük, irányítsuk őket. és megnyerjük őket e politika megvalósítására. Bőven szolgál pé'da számunkra országunkon belül, vagy a Szovjetunióból és a baráti országokból, hogy milyen sikerekhez vezetett a jól működő, a párt által helyesen vezetett tömegszervezetek ténykedése. A jó Komszomol-munka a fiatalok százezreit mozgósította a párt szavára a szűzföldekre, vagy a nagy építkezésekhez. A Kínai Kommunista Párt nagy sikereinek egyik döntő forrása, hogy a tömegszervezeteknek, tömegek mozgalmának gazdag, eleven rendszerét alakította ki és ezek segítségével megnyeri a népet a párt politikájának, leválassza az ellenségről és ezzel egyidőben a nép által támogatva, kíméletlenül lesújt a nyílt ellenségre. De visszagondolhatunk a felszabadulás után kibontakozott magyar szakszervezeti, földmunkás, ifjúsági és nőmozgalom sikeres, lelkes munkájára, amely az 1950-es években jelentősen visz- szaesett. Most, amikor ismert, nagy feladatok megoldása előtt állunk, számot kell vetn; azzal, hogy — mindenekelőtt a párton belül — tömegszervezeteink kibontakozását, aktív segítségét a szocializmus építésében mi zavarja. Ennek megfelelően le kell vonnunk a tanulságot mind a régi szektás hibákból, mind pedig az ellenforradalom körüli időben jelentkezett, job- oldall revizionista hibákból. Mindegyik hibából van még maradvány, amit szívós eszmei harccal kell száműznünk, megsemmisítenünk. A régebbi szektás politika idején a párton belül eluralkodtak olyan antimarxista nézetek, hogy a mi kezünkben van a hatalom, itt úgyis az van, amit mi akarunk, nem lényeges a dolgokat meg- hányni-vetni a tömegekkel és megnyerni őket, hiszen van törvényes erőnk ahhoz, hogy rende- leteink, célkitűzéseink végrehajtását biztosítsuk. Ebből fakadt aztán, hogy bár a tömegszervezetek alapvető tevékenységét helyesen szabta meg a párt, de mindezek ellenére eluralkodott a tömegszervezetek lebecsülése, alárendelt kezelése a vezetők módszerében. A meggyőzést parancsolgatás váltotta fel, ami ezen szervezetek öntevékenységét, önállóságát visszaszorította. Ezt bizonyítják olyan esetek, mint például a gyulai KPDSZ szakszervezet helyiségének rendőrség által történt igény- bevétele, úgy, hogy a bútort zárolták. Vagy, hogy a népfront és MNDSZ aktívák csak egyes begyűjtési akciók eszközei voltak sok esetben, Kevés gond volt fordítva arra, hogy a legjobb kommunista erők dolgozzanak a tömegszervezetekben és ott jó fel- készültséggel nyerjék meg a pártonkívüli tömegeket és hogy ezeket az elvtársakat rendszeresen beszámoltassák és segítséget kapjanak munkájukhoz. A Megyei Intéző Bizottság nemrég tárgyalta a szakszervezetek munkáját, rövidesen megvizsgálja a KISZ eddigi fejlődését és tervet készít a következő idők feladataira. Több járási intéző bizottság, mint a gyulai, a békési, a sarkadi szintén napirendre tűzte az ifjúság, vagy a nőmozgalom problémáit. Orosházán Badár elvtárs, a járási intéző bizottság elnöke már többször elment KISZ- szervezetekbe Orosházán s a járás területén és így természetesen nem másod-harmadkézből ismeri az ottani problémákat. Nem lehet helyesnek mondani, hogy a Szarvasi Járási Intéző Bizottságon az elvtársak még most sem tartják időszerűnek a járási nőtanács és a KISZ járási szervező bizottságának létrehozását, holott ez már úgyszólván mindenütt megalakult a párt vezetése alatt. A tömegszervezetek pártvezetésének egyik alapvető feltétele, hogy a pártbizottságok, vezetőségek tagjai, az apparátus ne csak felszínesen, hanem alaposan ismerje a tömegszervezetekkel kapcsolatos határozatokat és magának a szervezetnek a helyzetét, felépítését, belső munkáját. Sajnos, jelenleg is van olyan hiba a megyénél és lent is, hogy több elv- társ nem ismeri ezeket a határozatokat és még kevésbé az említett tömegszervezetek munkáját. Például: sokan nem tudják, hogyan viszonyul egymáshoz az SZMT és a területi bizottságok, vagy milyen főbb problémákkal küzdenek a szakszervezeti kommunisták. E abból is fakad, hogy a szakszervezetek jelentősége eléggé háttérbe szorult a régebbi időkben. Ugyancsak fontos, hogy helyesen kiválogatva, minden tömegszervezetbe, tömegmozgalomba megfelelő elvtársakat küldjenek a pártbizottságok, pártszervezetek és ott pártcsoportokba fogják össze őket, ugyanakkor rendszeresen számoltassák be a különböző szervezetekben dolgozó kommunistákat. Sokkal elmélyültebben kell foglalkoznunk a tanácsokkal, mint tömegszervezetékkel. Az a körülmény, hogy hazánkban felülről lefelé lettek létrehozva a tanácsok — eltérően a Szovjetuniótól —, olyan következményekkel is járt, hogy tömegszervezeti jellegük kissé háttérbe szorul a hivatali mögött. Ezen a jövőben változtatnunk kell. El kell érni, hogy a tanácsok, a végrehajtó bizottságok rendszeresen ülésezzenek, a tanácstagok sűrűbben találkozzanak választóikkal a fogadóórákon és beszámolókon, vagy egyéb formában. Rendszeres s fokozott támogatást igényel napjainkban az ifjúsági szövetség, népfront- és a nőmozgalom, melyek most kezdenek kibontakozni, növekedni. De nemcsak a vezető pártszervek, hanem a párttaggyűlések is rendszeresen meg kell, hogy vitassák a tömegszervezetek és az ott dolgozó kommunisták munkáját, adjanak nekik megfelelő megbízatásokat. Ha helyesen vezetik párbizottÉlénküló Mmltanebtmty I Az üzemben felismerték, hogy semmi sem indokolja a szocialista munkaverseny mellőzését. A párt, a KISZ és a szakszervezet üzemi szervezetének vezetői, a politikai konszolidációval egyidőben, késedelem nélkül hozzáfogtak a szocialista munkaverseny új módon való megszervezéséhez. I A szakszervezet vezetősége megbeszélésre hívta a szakma kiváló dolgozóit, akik elmondották véleményüket, hogyan kezdődhetne a verseny. A párt, a KISZ, a szakszervezet vezetői megbeszélést tartottak a műszaki vezetőkkel is. A KISZ szervezet a fiatalok között a versenymozgalom kibontakozása érdekében önálló munkáé hoz látott. I A KISZ üzemi szervezete tanácskozott a 100 százalékon alul termelő fiatalokkal. Volt olyan fiatal, aki a tanácskozáson elmondotta, hogy rosszak a műszaki feltételek, mások gyakorlatlanságukra hivatkozva tapasztalt segítőket kértek. Voltak ,akik bűnbánóan, őszintén elmondották, hogy nem használják ki teljesen a munkaidőt és ígéretet tettek, hogy fegyelmezettek lesznek. A műszaki feltételek javítása, az idősebb szakmunkások segítése nyomán már eddig tizenhattal csökkent a száma a 100 százalékon alul teljesítő fiataloknak és több dolgozónál javult a minőségi munka. Kétnaponként értékeli a fiatalok eredményeit a KISZ üzemi szervezete. A legjobbakal üdülni küldik és egyéb kedvezményben részesítik. Ezzel egyidősben a szakszervezet az egész tízembe szervezi a versenyt, új for--0- oo oo~ 0-0-0-o- o- o- o- o- o- o-o- o- o o o- o- o- c a gyulai Harisyagyár ban mában, új módszerekkel. j _____A kiváló dolgozók,_____ a műszakiak és az üzem többi dolgozóinak csoportos megbeszélésén tapasztaltaik alapján, cikkcsoportonként a minőség javítása és az anyagtakarékosság érdekében indult verseny. Eddig eredmény többek között az is, hogy a gyermek flórzoknikat készítő csoport dolgozói egy hónap alatt 3.2 százalékkal javították a minőséget. A flórárú-csoport dolgozói pedig 9.3 százalékkal. Az anyagtia- karékosságban is eredmények vám hatók .azonban ezt csak negyed év végén értékelik. 1________A versenyben ________ er edményeket elért dolgozókat hangoshíradóban iidvözlik és dalokat küldenek tiszteletükre. Az üzem párt és tömegszerveztének vezetői gondosan ügyelnek arra, hogy a verseny értékelése egyenes, becsületes legyen, mert az éwégí nyereségrészesedést is ennék megfelelően osztják el. A Gyulai Harisnyagyárbrn felismerték: a szocialista munkaverseny, a múlt hibái ellenére is, nélkülözhetetlen feltétele, a több, olcsóbb és jobb termékek előállításának az általános és egyéni élet- színvonal megtartásának és erctfK lésének. Nem utolsósorban egy^W szakmunkásnak az sem mindegy, hogy a szakmában ki a legény a gáton? I ______Az üzem vezetői______ és dolgozói most azon gondolkodnak, hogyan fejleszthetik még tovább a munkaversenyt úgy. hogy az a dolgozók közvetett és közvetlen érdekeit még jobban szolgálja, R 7. lőőutif ^őamuL Gyulán vendégszerepeit Kedves, vidám kultúresemény volt július 24-én este a Gyulai Erkel Színházban. Gyulán vendégszerepelt Honty Hanna a század nagy operettprimadonnája. Találkozott még a gyulai közönség a stúdió-trió kísérőzenéje mellett Tábori Nóra, Antalfi József és Palotás Imre színművészekkel. Rácz György konferált. A színház nézőtere zsúfolásig megtelt. A vendégművészek nagy élvezetet nyújtottak a könnyű műfaj kedvelőinek. A síkéről csak annyit mondunk, hogy a tapsorkánok zúgtak fed egy-egy műsorszám után. Honty Hanna fellépésekor az ismét hosszantartó, ütemes taps, szir^^^ ünnepélyessé tette, a nagy művésznő és a gyulai közönség találkozását. Előadás végén Máté Erzsébet a közönség nevében fehér szekfű- csokrot nyújtott át Honty Hannának. A felejthetetlen este után szállásán, ablaka alatt, a gyulaiak éjjelizenével köszöntötték Honty Hannát. Érettségizettek munkában ——————HTTirTT KOVÁCS PÁL szövőmunkás A Pamutszövő fiatal szövőmunkása, Kovács Pál. 1956-ban érettségizett a békéscsabai gimnáziumban. Érettségi után a MEZŐKER-nél, majd a Barneválnál dolgozott mint segédmunkás. Keresete 1100— 1200 forint volt, mun. ka körét azonban mégsem találta kielégítőnek. Több akart lenni segédmunkásnál; így került a Pamutszövőbe. ahol hat hét tanulóidő után szövő. munkás lett. A gimnázium jó alapot adott a szakma rövid idő a- latt történő elsajátításához. — Nagyon megszerettem ezt a munkát és ha lehet, végleg ebben az üzemben maradok — mondja Kovács Páli — Nincs semmi más terve? — kérdez, zük. — Van, csak erről még korai lenne beszélni. Majd, ha nagyon sokat tanultam már és ismerni fogom a munkamenet minden részletét, akkor..:, de ezt ne írja elvtárs! Nem írtam, de megjegyeztem, hogy Ko. vács Pál szövőmunkás egyszer majd —< mint ahogy az rendjén van a jó munka után — művezető szeretne lenni. És, ha ilyen szorgalmas, becsületes. lelkes munkás lesz. akkor ez a célkitűzése biztosan valóra válik. ságaink, pártszervezeteink a tömegszervezeteket, ha jól dolgoznak az ott lévő kommunisták, akkor igazi hajtószíjakká, a párt segítőivé fognak válni. Ezen keresztül elmélyül a párt kapcsolata a széles néptömegekkel, mely hazánk szocialista építésének legfőbb záloga. Násztor Sándor
