Békés Megyei Népújság, 1957. június (2. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-27 / 148. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! MUNKÁSOK, parasztok politikai napilapja 1951. JÚNIUS 21., CSÜTÖRTÖK Ara 50 fillér II. ÉVFOLYAM, 148. SZÁM *0+ *0* *0+ '*0+ \0s \,0+ v^* v&s “ » * Mai számunkból: Mit várnak az olvasók a pártértekezieticl ? Három nappal előbb teljesítette második negyedévi tervét a Békéscsabai Kötöttárugyár A bíróság elítélte Tokai Bélát és társait * * $ <> * * * $ $ * * * * 4 Köszöntjiik az országos pártértekezletet Megállapították a gabona új felvásárlási árát E napokban hazánk egész dolgozó népe az országos párt- értekezletre tekint. Talán még soha olyan nagy várakozás nem előzte meg pártunk tanácskozásait, mint most. Nemcsak pár­tunk tagjait, de a pártonkívüliek tízezreit is nagyon érdekli, hogy milyen megállapításokat tesz, milyen határozatokat hoz a mai nappal kezdődő konferencia. Ez a várakozás, ez a kíván­csiság nemcsak a magyar kommunistákat, dolgozókat érdekli, de nagy figyelemmel kísérik az egész tanácskozást a népi de­mokratikus országok, és túlzás nélkül mondhatjuk, hogy a béke, a haladás ügyéért lelkesedő emberek világszerte. Népünk már annyiszor és az elmúlt év október, novembe­rében ismét az egész világ érdeklődésének középpontjába került. A mai nap összeülő pártértekezlet történlemi jelentő­ségű. Jelentős mindenekelőtt azért, mert megkönnyíti szá- ■ inunkra, hogy helyes képet nyerjünk pártunk eddigi politiká- w járói, hogy helyesen lássuk eredményeink és hibáink arányát. Ez az áttekintés világosan dokumentálja majd előttünk, hogy az ellenforradalom leverése után pártunk a Szovjetunió se­gítségével olyan hatalmas átalakuláson vezette át népünket, amely történelmileg eddig nemcsak ismeretlen, hanem elkép­zelhetetlen is volt. Jelentős lesz a pártértekezlet azért is, mert tisztázza pár­tunk elméleti vonatkozásait, és ezek alapján jelöli meg a to­vábbi feladatokat. Tisztázza, hogy mi tette lehetővé, hogy or­szágunk megindulhasson a demokratikus fejlődés útján, hogy létrejöjjön a munkásosztály diktatúrája: hogy a munkásosztály Uyen körülmények között a hatalom birtokosa legyen. A proletárdiktatúra alatt megerősödött a dolgozó pa­rasztság bizalma a munkásosztály iránt, és megerősödött a dolgozó parasztságban az a felismerés, hogy az érdekközösség szálai szorosan a munkásosztályhoz, a népi demokratikus rendszer szocialista fejlődéséhez fűzik. Az a tény, hogy az el­lenforradalom fegyveres leverése után a munkás-paraszt szö­vetség gyorsan szilárdult, ez kedvező talajt teremetett ahhoz, hogy a munkáshatalom bázisa gyorsan szélesedjen. A párt, amely az ellenforradalom leverésének füzében született, erősödött és edződött meg a dolgozó nép érdekének k állandó és következetes szolgálatával mélyítette el kapcsola- V tait a néppel, s a munkásosztály köré csoportosította a mind egységesebbé váló nemzetet. Pártunk eddigi munkája nem volt könnyű, de ezután is sok nehézséggel kell megküzdeni, s ha a dolgozók érzik és lát­ják a kommunisták őszinte, odaadó munkáját, szívesen köve­tik a pártot. A mai nap egy új határállomás, amely irányt mutat az igaz ügyünk továbbfolytatásához. Népünk október óta hatal­mas átalakuláson ment át. Rövid idő óta megtanulta igazán szeretni hazáját, pártját, de megtanulta szívből gyűlölni a nép ellenségét. A párttagok minden erejükkel készek harcolni a nép felmelkedéséért. Munkájukat a dolgozó nép iránti mély felelősségérzet hatja át. A kommunisták nem félnek a felelős­ségtől, mert igaz ügyért szállnak síkra. Nem félnek, mert az egész dolgozó nép bölcsességére támaszkodva végzik munká­jukat. Bizakodva tekintenek most, a pártonkívüliek millióival az országos pártértekezlet munkájára, mely újabb erőt ad. vi­lágos ideológiai utat jelöl meg számára. »»MM »»»»»»»»» ww ^ 22 millió forint rétek és legelók víztelenítésére, belvízlevezető müvek korszerűsítésére Az országgyűlésen a költségve­tés tárgyalása során több képvi­selő foglalkozott a vízügyi prob­lémákkal, így Z. Nagy Ferenc rá­mutatott, hogy a belvíz csatorna- hálózatunk rendkívül elhanyagolt, emiatt évről-évre a belvizek je­lentős károkat okoznak; A terv- és költségvetési bizottság a fel- ízólalások nyomán javasolta, hogy emeljék fel a költségvetési előirányzatot 22 millió forinttal, s ebből oldják meg, leglábbis rész­ben a legsürgetőbb vízügyi prob­lémákat. A Fölművelésügyi Minisztéri­um, a vízügyi szervek és a taná­csok megtárgyalták a kérdést, s úgy határoztak, hogy a 22 mil­lió forintból 12 milliót a rétek és a legelők víztelenítésére fordíta­nak. Ebből az összegből mintegy 20 OOO—24 000 hold réten és lege­lőn lehet szívóárkokat létesíteni, átereszeket építeni. A munkálato­kat a vízügyi szervek irányítják, s az érdekelt falvak parasztsága tár­sadalmi munkával segíti a rétek és legelők javítását. ötmillió forintot adnak a dél­pesti ipari vízmű építésének meg­gyorsítása. További ötmillió forintot az ál­lami belvízlevezető művek korsze­rűsítésére, illetve fejlesztésére jut­tatnak. — Letörik a spekulációt — Országos Operatív Felvásárló Bizottság alakul — (A földművelésügyi és az élelmezésügyi miniszter sajtótájékoztatója) Kedden délelőtt II őrkor sajtótájékoztatás hangzott el a parlament egyik tanácstermében a mezőgazdaság előtt álló feladatok ról és a felvásárlási rendszer új helyzetéről. Dögéi Imre földművelésügyi mi­niszter beszélt a legsürgősebb ten­nivalókról: most legfontosabb az aratás, — mondotta — a termény- betakarítás, de emellett nem sza­bad megfeledkezni a nyári nö­vényápolási munkáról s a széna­betakarításról sem. Az országban a tavaszi munkákat sikeresen el­végezték. Terméskilátásaink elég jók. Május végén és június elején a- kadályozta a munkát az időjárás, a feltételek azonban az utolsó tíz­tizenöt napban megjavultak. Ezt a lehtőséget az egyénileg dolgozó parasztok is és a szövetkezetiek is jól kihasználták, sole munkát el­végeztek, de még van tennivaló is, különösen a kapálásoknál. A gépállomások elkészültek a cséplő- arató géppel, és kombájnjavítá­sokkal, de még van elmaradás a szerződéskötésben. A kormány biztosította a legszükségesebb fel­tételeket: most már az a feladat, hogy a termelők ezeket jól fel is használják. Ebben az évben a kenyérgabona vetésterülete négyszázezer hold­dal kisebb, mint az előző évben. Ezért a lehető legkisebb szem­veszteséggel kell betakarítani a termést. A kombájnok és az arató­gépek elsősorban nem a dőlt táb­lákban arassanak, a kézi munka­erő pedig a viharoktól erősen meg­dőlt gabonát vágja. Szorgalmazni kell a közös szérűn történő csép- lést. Nem kell kapkodni, mert az mindig késedelemmel jár. Időben, de jól alaposan kell dolgozni. A miniszter tájékoztatását a má­sodvetés szorgalmazásával, a trá­gyázás és a tarlóhántás fontossá­gának hangsúlyozásával fejezte be. Országunk készlethelyzete Ezután Kovács Imre élelmezés- ügyi miniszter ismertette a felvá­sárlás új rendszerét. A begyűjtési rendszer át­menet nélküli megszüntetése ko­moly követelményeket támaszt a központi ellátás biztosításánál, melyek főerőforrása ezentúl a fel­vásárlás lesz. Emellett változatla­nul megmaradt tart áléit képzésre az állami gazdaságok főbb cikkei­nek átvevése, a cséplőgéprész, a malomvám, végül az állami ter- ménykölcsönöknek és a négy hol­don felüli gazdaságok adójának természetbeni fizetése. A felvásárlás: A felvásárlás jelenlegi helyzete kedvező. Július 1-ig a féléves terv 86.8 százalékát teljesítettük. Különösen jól alakulnak a ke­nyérgabona, a naprafogó, burgo­nya és a vágómarha felvásárlása megfelelő a szálastakarmányé is. Súlyos elmaradás van a baromfi­ból, tojástól, és kisebb mértékben a tejből. Mindehhez figyelembe kell ven­ni, hogy a régi magas árszinten vásároltunk, jóval a termelési ön­költség felett: hogy a tárolóképes terményeket: a gabona, a kukori­ca,- a bor nagy részét még e kö­töttségek előtt begyűjtöttük: és hogy a Szovjetunió és a baráti álla­mok élelmiszerben is nagy se­gítséget adtak. A kedvező kész­lethelyzetben most az a cél, hogy a piac nyugalmát biztosít­suk. Sole rendellenesség volt az utób­bi hónapokban, hogy az állami éí szövetkezeti szervek párhuzamos nagykereskedelmet folytattak, fa­lun árfelhajtásra vezetett a ver­seny. gyakori az utóbbi időben az árdrágítás az állam pénzén. Egyes cikekkben: főleg baromfi, tojás, zöldség és gyümölcs — eluralkodott a magánkereskede­lem, nagyarányú üzérkedés és spekuláció indut meg. Nagy- méretket öltött a szarvasmarha­vágás is. Ezek a jelenségek veszé'yezte- tik a felvásárlási tervek teljesíté­sét. ­_ El lenőrzés: Biztosítani kell a felvásárlás szervezettségét, — mondotta a mi­niszter. Helyre kell állítani a piac rend­jét. Ezért a kormány Országos Operatív Felvásárlási Bizottság létrehívását rendeli el. A miniszter ismertette a soron- következő intézkedéseket: gyűj­tőkereskedői iparengedélyt ma­gánszemélyek nem kaphatnak ezután: az állami és a szövetkezeti fel­vásárló szervek megbízottakat a jövőben nem alkalmazhatnak. Társadalmi ellenőrzéssel és ren­dészeti intézkedésekkel is meg­akadályozzák a spekulációt és üzérkedést. Hamarosan szabá­lyozzák a marha- és borjúvá­gást, a magán-hentesiparosok élőállat felvásárlását, a kupec- kedést. Mindezek az intézkedések nem érintik a termelők értékesítési jo­gát. Az ár, őstermelői élelmiszer ha­misítását meg kell akadályozni. Júliusban és a következő hóna­pokban megkezdődnek a szerző­déskötések gabonára, növényter­mesztésre, máj libára, sertés- és marhahízlalásra. Fel kell készülni a niagy zöldség- és gyümölcsterme* lés szállítására, tárolására és fo­lyamatos ellátására. Új árak A Búza új felvásárlási ára 200— 240, a rozsé 180—220, az árpáé 190—230-ig, a sörárpáé 280, a zaba pedig 180—220 forint mázsánként. Ezek évi átlagának, a felvásár­ló szervek a keresleti és kínálat alakulása szerint ettől időnként eltérnek. A napraforgó új bevásárlási,-a: mázsánként 280 forint lesz, a rizsé 450, a tejé hektoliteren­ként 230 forint. A szerződésben lekötött növé­nyeknél a meghirdetett árak vál­tozatlanok maradnák. Sertéseknél az átlagár kilónként kb 3 forinttal csökken, marhánál 1.60—1.70 forinttal emelkedik. A sertések új felvásárlási ára 14.80— 18 forint között mozog, súlycso­portok és minőség szerint. A mar­ha legjobb kategóriáinak árát 1— 3 forinttal emelik. A 60 kilón fe­lüli borjú ára 1.50 forinttal emel­kedik. Az új árszint 37 százalékkal ma­gasabb, mint a parasztságnak fi­zetett begyűjtési és felvásárlási árak 1956-os átlaga. 1956-ban egy mázsa búzáért, ha a kötelező beadás s az egyéb fel- vásárlási árak átlagát számítjuk, átlag _151_forintot kapott a terme­lő. Ugyanilyen számítások alapi ján a rozsért 143, a napraforgóért 158 forintot kaptak a gazdák. A termelőszövetkezetek jóminőségű és nagyteljesítményű szállítások­nál 3—5, kivételesen 10 százalékos felárban részesülnék.-Ez gabinánál kb 20, sertésnél 0.80—1.50 forint. Kenyérgabonától jelenleg jó kö­zepes termésre számíthatunk. A termésből mintegy 60 00 mázsa gabonafelvásárlást tervezünk — mondotta a miniszter. A paraszt­ságnak^az előző évekhez képest több gabonája marad háztartási és gazdasági célokra. A kenyérgabo­na-felvásárláshoz az állami gaz­daságok 32.1, a cséplőgépek 30.2, a földadó 29.3 százalékát adja a tervezett mennyiséghez. Csak 7.4 százalékról kell szabadpiaci fel­vásárlással gondoskiadni. Takar­mánygabonából 8000 vagon a fel- vásárlási terv'. Ezt követően a fel­vásárlószervek feladatairól, a ter­melőszövetkezetek kedvezményes szállítási költségeiről beszélt a mi­niszter. A két beszámolót hozzászólások követték, melyre Dögéi és Kovács minszter elvtánsak válaszoltak. Szín Béla

Next

/
Thumbnails
Contents