Békés Megyei Népújság, 1957. június (2. évfolyam, 126-151. szám)
1957-06-25 / 146. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! Mai számunkból; Teriteken • egr fü*%erholt» * három italbolt, egy „maszek“ és mit látott az újságíró MUNKÁSOK. PARASZTOK POLITIKAI NAPILAPJA 1957. JÚNIUS 25., KEDD Ára 50 fillér II. ÉVFOLYAM, 146. SZÁM | Beszámol a Békés megyei Népművészeti Hét első két napjáról Ma: Sportoldal Az MSZMP Központi Bizottságának közleménye | belterjes gazdálkodás alapjairól Az MSZMP Központi Bizottsága értesíti a pártértekezlet küldötteit, hogy az MSZMP országos pártértekezletét 1957 június 27-én délelőtt 9 órára a parlament épületébe összehív- ja. A pártértekezlet napirendje: 1. Az MSZMP Ideiglenes | Központi Bizottságának beszá- | mólója. Előadó: Kádár János elvtárs. 2. Javaslat a szervezeti szabályzatra. Előadó: Marosán György elvtárs. 3. A párt vezető szerveinek megerősítése és kiegészítése. Előadó: Somogyi Miklós elvtárs. Augusztus 20-án jutalomban részesítik a betakarítási munkában legjobb eredményt elért kombájnvezetőket Az ország több gépállomásáról úentésak érkeztek, hogy a kombájnotok mozgalmat indítottak a szemvaszteségmentes betakarításért, s a meglévő gépek jó kihasználásáért. Ezt a mozgalmat kívánják elősegíteni a gépállomások azzal, hogy a kombájnairatásban kiváló eredményt elért dolgozókat augusztus 20-án jutalomban részesítik. Oklevelet, kitüntetést, valamint 400 forint jutalmat kap az a kom- bájnvezető, aki az aratási idény a- latt 161—180 hold gabonát vág le, Legfeljebb két százalékos szemveszteség és egy százalékos egyéb minőségi kifogás mellett, vagy pedig 1600 mázsa gabonát csépel. Oklevélben és kitüntetésben, továbbá 600 forint jutalomban részesül az a kombájn vezető, aki az idény a- latt 181—220 hold gabonát arat egy-két százalékos szemveszteség, egy százalékos egyéb minőségi kifogás mellett, vagy 1800 mázsa gabonát csépel. Oklevéllel, kitüntetéssel, valamint 800 forinttal jutalmazzák azt a kombájnvezetőt, aki az aratás alatt 220 hold feletti területről 2 százalékos szemveszte- ség, egy százalékos egyéb minőségi kifogás mellett takarítja be a gabonát, vagy fjedig kétezer mázsa gabonát csépel. A jutalmazásoknál figyelembe veszik a minőségi munkát, éppen ezért -kitüntetést csak annak a kombájnvezetőnek adnak, akinél a termelőszövetkezetek írásban igazolják, hogy kifogástalan munkát végzett. INNEN-0NNAN Külföldi háztartási gépek érkeznek A következő hónapokban külföldről háztartási gépek érkeznek. Svédországból hűtőszekrényt és villanyborotvát, Hollandiából mosógépet, elektromos habverőt, kávéőrlőt és kávépörkölőket kapunk. június 28-án nyílik a Velencei tavi úttörő tábor A Velencei tavi úttörő tábor június 28-án nyitja kapuit. Elsőnek a folcsúti pajtások, utánuk a nádasladányi, -majd a székesfehérvári Petőfi általános iskola fiú úttörőcsapatának pajtásai nyaralnák a táborban. Termékeny föld a láva alatt Nem mindennapi talajjavító munkálatok folynak a Vezúv tűzhányó völgyében. A vulkánhegy lábánál elterülő, valamikor termékeny területekről hatalmas talaj ásógépekkel eltávolítják a roppant mennyiségű lávát, s így újra termővé varázsolják e földeket. A talajásó gépek napi teljesítménye 750 köbméter, ami annyit jelent, hogy egy ilyen gép naponta 90 teheratónyi lávát tud elmozdítani a helyéről. Hatvan éves a nagykállói elme- és ideggyógyintézet A nagykállói elme- és ideggyógyintézet fennállásának 60. évor- dutója alkamából június 20-án rövid ünnepséget rendeztek. Ennek során új női idegosztályt avattak fel, Új klubhelyiség a Szegedi Szalámigyárban A Szegedi Szalámigyár dolgozói új klubhelységet avatnak június 29-én. Az elmúlt esztendőkben a vállalat kultúrterme volt ebben az épületben. A vállalat vezetősége most a munkások nagy megelégedésére kerthelyiséget is építtetett az épület udvarában. Szökőkút és sok szép virág díszíti majd az ízlésesen berendezett kerthelyiséget. Heves megyében felszerelték az első televíziós rádiót Heves megyében, a Mátravidéki Erőmű művelődési otthona televíziós rádiót kapott. A budapesti adások vétele igen jó. A televíziónak nagy sikere van az erőmű dolgozói és a telep lakói között, sokan látogatják az esti közvetítéseket, A mezőgazdasági üzemszervezésnek és üzemvezetésnek legfontosabb és legkényesebb kérdése a belterjesség. Ma erről sokat hallunk, sokat olvasunk. Ez abból adódik, hogy érezzük, tudjuk — sokan talán csak sejtik —, hogy a magyar mezőgazdaság jövője fordul meg a belterjességen. Még a kevésbé képzett mezőgazdasági szakemberek is tudják, hogy a régi rendszerű, külterjes viszonyoktól éppen csak, hogy ellépő mezőgazdaság a világpiaci versenyben kíméletlenül alulmarad. Miről is van szó tulajdonképpen? Arról, hogy nálunk — mielőtt ténylegesen és eredményesen hozzálátnánk a belterjességhez, a vezető úthoz — számolnunk kell azzal, hogy az elmúlt években eléggé elhanyagoltuk a mezőgazdasági szakemberek üzemszervezési képzését. Mezőgazdasági tanfolyamainkon, középfokú iskoláinkban, de még a felsőbb oktatásnál is nagyon kevés gondot fordítottunk az üzemszervezés komoly és alapos tanítására. Már pedig a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság el sem képzelhető alapos elméleti felkészültség nélkül. — üzemszervező szakemberek nélkül. Igaz, ezt csak; könyvből nem: lehet megtanulni, alapjait csak hosszú évek komoly gyakorlataival lehet . elmélyíteni és megszerezni. Már pedig az üzemszervezés feladata. hogy az ismert termelési tényezőket, a befektetett értékeket és a munkát helyes kapcsolatba hozza, hogy az egyes üzemágak a legnagyobb jövedelmet tudják adni. Mit jelent ez a gyakorlatban? a) Meg kell alaposan és részleteiben ismerni a termelési tényezőket ott. azon a helyen, ahol belterjes mezőgazdasági üzemet akarunk szervezni, azaz ismerni kell: az időjárást, a talajt, a közlekedést, domborzati és vízrajzi viszonyokat, értékesítési lehetőséget és munkaerőhelyzetet stb. —t b) Ismerni kell a mezőgazdasági üzembe befektethető: pénzt, épületeket, állatokat, felszerelést stb. c) Teljes alapossággal ismerni kell a felhasználható emberi, gépi és állati munkaerőt. Ezen három csoport teljes és alapos ismeretében foghatunk hozzá csak egy belterjes üzem megszervezéséhez .vagy egy már működő üzem megbírálásához. Nem gyerekjáték, nem kis feladat ez. Komoly elmélyedést, sok-sok adat összeszedését és nagy elméleti és gyakorlati felkészültséget kíván. A fentieken kívül pontosan tudnunk kell, hogy mi a különbség a külterjes és belterjes gazdálkodás között. No, ezt már csak tudjuk — mondhatja bárki is. Én nem merném ezt ilyen határozottan állítani. Sok-sok ismérve és hátulütője van ám ennek. Általában azt szoktuk mondani, hogy a mező- gazdasági üzemben befektetett érték, — a munka- és az így elért terméseredmények viszonya mutat reá legjobban a gazdaság belterjességére. Nézzünk erre a dologra egy példát: Ha én egy kalaaztrális holdon eddig termeltem, mondjuk, búzaértékben tíz mázsát és most szokásos agrotechnikán felül egy mázsát adok, s így most már 13—14 métermázsa búzaértéket termelek ugyanazon a földön, vagy az eddig felhasznált kát. holdankénti öt munkanapot tízre emelem és így érek el, mondjuk, két mázsa búzaérték emelkedést, akkor belterjesen gazdálkodtam, hátha még összekötöm a több trágyázást, a több munkával, akkor még nagyobb eredmény elérését biztosítom, még belterjesebb lesz a termelésem. Természetesen a belterjesség fokozásának határt szab a jövedelmezőség, de gyakorlatilag nálunk ez a veszély még nagyon messze van. A belterjesség jellemzői tehát összefoglalva: nagyobb befektetés, több munka, nagyobb szakértelem. több trágya (jól kezelt), több műtrágya, fokozottabb gépesítés, változékony (sokoldalú) termelés, korszerű állattenyésztés s az egyes üzemágak arányosítása. Láthatjuk ebből, hogy milyen sok mindenre keli gondolnunk, és milyen sok tényezőt kell figyelembe vennünk, ha át akarunk térni a belterjességre. Ezekhez aztán még hozzájön az is, hogy minden egyes üzemágnál kalkulációkat kell végezni arra nézve, hogy kifizetődő-e az illető üzemág és hogy milyen arányban kell beállítani az egységes üzemben, mert arra is gondolni kell, hogy egy- egy látszólag nagy jövedelmet hozó üzemág mellett az egész mező- gazdasági üzem lehet ráfizetéses is. Ha túlzottan kifejlesztem a i kertészetet és azt — azért, hogy nagy és gyors készpénz jövedelemre tegyek ^fert tömöm trágyával, de a szántóföldi üzemtől el- voinom. mi lesz a következménye? Leromlanak a szántók, visszaesik a termésátlag és a kiváló, jól jövedelmező kertészet mellett mégis ráfizetéses lehet az egész üzem. Tehát az üzemszervezőnél mindig Jó termést ígér a cukorrépa a Mezőhegyest Cukorgyár körzetében A Mezőihegy esi Cukorgyár körzetében jó termést ígér a 7800 hold cukorépa. A répa egyelést mindenütt befejezték s több helyen kétszer, néhol pedig háromszor is megkapáMák. A tótkomlósa Viharsarok, a végegyházi Szabadság, a dormbegyházi Petőfi Termelőszövetkezetben és másutt, ahol különösen nagy gondot fordítanak e jól jövedelmező növény ápolására — 200 mázsán felüli átlagtermés vár- hafú.* kézben legyen a ceruza, helyén a józan ész, mert másként félrevisz a szekér és csalódunk elképzeléseinkben, kiábrándulunk és mivel a legkevesebb ember hajlandó sikertelenségekért saját magát okolni, szidni fogunk mindent és mindenkit — elsősorban is azt, aki a belterjes gazdálkodást nekünk ajánlotta. Pedig nem lesz igazuk, mert, ha a fent leírtakat figyelembe vesszük és jól elkészülünk, és nem szégyeljük a szakemberek, szakintézetek tanácsát, segítségét igényelni, nem érhet csalódás, öröm és hasznos lesz a belterjes gazdálkodás. Sántít például ott is a belterjesség, ahol három ezer literes, vagy ennél nagyobb tejhozamú tehenekkel dicsekednek, de az istállótrágya kezeletlenül romlik, pusztul, vész. Vagy esetleg valahol drága takarmányokkal, költséges kezeléssel, nagy tojáshozamú tyúkokat nevelnek, de ugyanott a lucernákat nem járja a pulyka, a vizikifutók nincsenek kacsával, libákkal hasznosítva. Sok ilyéh példát sorolhatok fel, de ez az egy-kettő is elég ahhoz, hogV* a világos fejű ember meglássa: nem a belterjességben van a hiba, ilyen helyeken, hanem a gazdaságvezetőben. Bizony, bizony a belterjes üzem- szervezés, de még inkább a vezetése a vezető szakember személyi tulajdonságaitól is függ és azért sohasem lehet drága egy jó szakember 'az üzemben. Vegyünk egy példát. A belterjes üzemterv előírja, a fokozott műtrágya haszná, latot, de a gazdaságvezető nem ért a műtrágya alkalmazásához, vagy nem szeret annak utánanézni, azzal bíbelődni, mi lesz akkor? Jól, rosszúl, de inkább „rosszúl” ezzel le tudiák a gondiát és ha I nincs eredmény, akkor a jövő évben már ki sem szórják, elhagyják és lassan „leépül" a „megszervezett” belterjesség, egyedül a vezető szakember nem megfelelő személyes tulajdonsága miatt. A takarmánytermesztés belterjességének ismertetője, jellemzője az, ha egy kát. hold területen — az adottságok figyelembevételével — a legnagyobb keményítőértéket és fehérjét ‘udják megtermelni. És ezt bizony, ha tetszik, ha nem, ki kell számítani. Úgy gondolom helyes lenne: Ha a mezőgazdasági munkák befejezésével ősszel, télen gyakorlati gazdák, tsz-vezetők részére a megyénkben — egy-két helyen rövid üzemszervezési és üzemvezetési tanfolyamot tartanának? Üzem- szervezési alapismereteket nyújtó füzeteket adnának kezükbe. Ta-i Ián megkísérelhetnék az elmulaszt tottakat pótolni, itt is javítani Dala mit a múlt hibáin. Vagy sor kerülhetne arra, hogy üzemszervezési, üzemi szaktanácsadást szervezi zünk. Egy-két tsz-nél üzemi adatr gyűjtést végezni, az így nyert adatokat feldolgozni és a közösség részére, a gazdatársadalmunk hasznára •fordítani. Sóik kérdés, de én úgy érzem, hogy nagyon időszerűek. Szín Béla
