Békés Megyei Népújság, 1957. június (2. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-22 / 144. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! Mai számunkból: $ A Vésztői Gépállomás dolgozói meg- í vonták a bizalmat az üzemi bizottság elnökétől I MUNKÁSOK. PARASZTOK POLITIKAI NAPILAPJA 1951. JÚNIUS 22., SZOMBAT Ara 50 fillér II. ÉVFOLYAM, 1«. SZÁM $ $ Beiratások az általános iskolákba | I * Szombat-vasárnapi sportműsor | $ TEHENENKÉNT 3500 liléi* lej AZ OROSHÁZI DÓZSA TSZ-BEN A Déltiszántúli Állattenyésztők kétnapos tájértekezletét Békés megyében rendezték meg. Szerdán a tanácskozás első napján Békés­csabán, az MSZMP megyei szék­házának nagytermében Kovács István országos törzskönyvelési főfelügyelő az állattenyésztés idő­szerű feladatairól tájékoztatta a Békés-, Csongrád-, Szolnok- és Bács megye főállattenvésztőit, törzskönyvelési főfelügyelőit és a főállatorvosokat. A vendégek meg­látogatták a békéscsabai mester­séges termékenyítő állomást és az állatkórházat is. Eseményekben sokkal gazda­gabb volt a második nap: az állat- tenyésztésről országosan híren o- rosházi Dózsa és a tótkomlósi Vi­harsarok tsz-ben, valamint a Mező­hegyest Törzsállattenyésztő Gaz­daságban helyszínen tanulmá­nyozták a jól bevált módszereket s annak eredményeit. Az Orosházi Dózsában különö­sen a gondosan ápolt, jól tejelő 65 tehén nyerte meg a vendégek tet­szését. Legnagyob eredményt a tejtermelésben látták s igen nagy­ra értékelték, hogy az elmúlt év­ben tehenenként 3500 liter tejet fejtek, aminek legalább 70 száza­lékát tömegtakarmányból nyerték. Hasonló elismeréssel nyilatkoztak a szarvasmarhaihízialásról is. a ta­karmányozás azonban élénk vitát leváltott ki. Horváth Mihály, a tsz elnöke ugyanis elmondotta, hogy a 160 hold lucernájuk és hasonló területű herefüves vetésük nagy­mennyiségű szálastakarmányt ad. Ök sílózni soha nem szoktak, de télen-nyáron egyaránt pácot etet­nek, amit répaszelettel ízesítenek. Takarmányrépát szintén nem ter­melnek, mert répaszeletet szerez­nek bőven és szerinte igyon vizet a jószág, ha szomjas, ne répát egyen. A szakemberek többsége nem értett mindennel egyet. Koczor La­jos, az FM törzskönyvelési előadó­ja hangsúlyozta: felmérhetetlenül nagy eredménynek tartja, hogy ilyen nagy területen termelnek pil­langóstakarmányt, mert a talajja­vításban is óriási a szerepe. Amint látja, a tömegtakarmányuk ízle­tes, bőséges, a nagymennyiségű répaszelet etetés szintén nagy e- lőny, de hiányolta, hogy nincs si­ló. Szerinte a lédús, jó minőségű silót semmi nem pótolja s bizony a takarmányrépa is olyan fontos a jószágnak, mint az embernek a leves. Hiányolta azt is, hogy tehe­nenként egyformán kettő kiló ab­raktakarmányt adnak. A legjobb tejelők feltétlenül többet érdemel­nének, mint a gyengébbek, tehát itt káros az „egyenlősdi”. A tótkomlósi Viharsarok Tsz- ben azt könyvelték el legnagyobb eredménynek, hogy a meglévő 81 tehén nyolcvan százalékát maga a tsz nevelte, tehát ismeri a szülőt, gondosan fejlesztette a borjakban a legjobb tulajdonságokat. Ezért fejnek naponta a tehenektől átlag 13 litert és több 14—23 literes te­henet lehet látni. A Viharsarok Tsz-ben a napi tejtermelés ezer fo­rintnál több jövedelmet hoz. Itt is előszeretettel foglalkoznak szarvas- marhahízlalással. Az idén 155 hí­zottmarhát adnak a népgazdaság­nak s csupán ebből, és a tejterme­lésből származó jövedelem évvégé­re meghaladja az egymillió forin­tot. A négy megye szakembereinek egyöntetű véleménye volt, hogy mindkét tsz helyesen ismerte fel a szarvasmarhatenyésztés sokolda­lú előnyét. A Viharsarak Tsz tag­ságát külön megdicsérték azért, mert 520 köbméter zöldsTlót készí­tettek eddig, mégpedig kifogásta­lan minőségben. Többen megje­gyezték: itt valóban nem pusztán a tervteljesítés kedvéért silóznak, hanem igyekszenek olyan lédús ta­karmányt adni a jószágnak, amitől méltán várnak az eddiginél is ma­gasabb tej hozamot. Nagy elismeréssel nyilatkoztak a vendégek arról is, hogy a jó hír­ben álló két tsz-ben szakszerűen gondozott trágyaszarvasokat lát­tak. A fejlett állattenyésztésnek a javára írták azt is, hogy amerre jártak a két szövetkezet határá­ban, mindenütt bő termést igém gyönyörű vetéseket láttak. Búzá­ból 12-13, cukorrépából pedig 200 mázsán felül becsülték a várható átlagtermést. A kormány orvosolta a kisiparosok sérelmeit — Jegyzetelt a kisiparosok megyei nagygyűléséről — Békéscsaba. Szerda este. Az „Iparosok Háza” előtt kis csopor­tokban gyülekeznek a megye kis­iparosai, többen pedig a közös erő­feszítéssel, anyagi áldozattal meg­csinosított kultúrterem díszes mintáit csodálj ák< Négyszáz kisiparos tanácskozik... Amikor Szemán József, a KIOSZ országos vezetőségének tagja lép a mikrofon elé, mintegy négyszáz kisiparos figyeli, hallgatja szavait. A hallgatóságban ismét felidézi a múlt évi ellenforradalmi esemé­nyeket, melyek majdnem a tönk szélére sodorták az országot, majd­nem a régi nehéz sorsot zúdítot­ták a kisiparosokra. A magánkis­iparosok többsége — mélyen elle­nezte, s nem támogatta az ellen- forradalmárokat, mert, ha érték is sérelmek az elmúlt esztendőkben, mégsem kívánták vissza a tőkések, vállalkozók és spekulánsok Hort- hy-Magyarországát, melyben az örökös bizonytalanság fenyegette őket. A KIOSZ kiállta a próbát A KIOSZ vezetői, aktívái ellen is országszerte támadás indult né­hány magát kisiparosnak tituláló részéről, akik, ha tenni kellett ko­rábban az iparosságért, akkor bez­zeg nem törték magukat. Ezek a személyek akár Budapesten, akár Békéscsabán forradalmi tanácso­INNEN-0NNAN A Békéscsabai Szőnyegszövő tagsága 22-én. szombaton este fél nyolc órai kezdettel tánccal egy­bekötött műsoros estet rendez a Szőnyegház kultúrtermében. A tiszta bevételt teljes egészében a Népakarat kezdeményezésére lé­tesítendő „Gyermekváros” felépítése javára fordítják. Száz emelő villástargoncát készítenek Diósgyőrött exportra A diósgyőri Könnyűgépgyárnak egyik igen jól bevált gyártmá­nya az anyagmozgatásra használatos, villamosárammal működő, emelő villástargonca. A két tonna súlyt három méter magasra emelő targoncából az idén már ötvenet készítettek a gyár dolgozói, s ennek egyrésze exportra került. A külföldi megrendelők között van Bra­zillá. Portugália, Jugoszlávia és több népi demokratikus ország. A gyár eddig száz gépre kapott külföldiektől megrendelést. 200 éves a zsadányi iskola A zsadányi Állami Általános Iskola nevelőtestülete, tanulói és szülői munkaközössége 1957 június 23-án tartja az iskola fennállá­sának 200. évfordulóját, kiállítással egybekötve. Ez alkalommal tartja az iskola tanévzáró ünnepélyét is. Az ünnepély 23-án, dél­után 4 órakor lesz az új iskolában. Szovjet-indiai film Marco Pólóról Még az év folyamán elkészül az film: „Az idegen látogató”. A fii­első szovjet-indiai koprodukciós met a velencei, vagy leglcésőbb a jövő évi cannesi filmfesztiválon mutatják be. A film Marco Polo történetét beszéli el. Előadás Békés megye népművészetéről A Békés megyei Népművészeti hét keretében vasárnap dél­után 5 órakor a Munkácsy Múzeumban dr. Manga János, a Nép- művészeti Intézet igazgatója” Békés megye népművészeléróf tart előadást. Az előadás után népművészeti filmeket vetítenek. kát szerveztek, s a rosszhírű ipar- testületek létrehozásán mesterked­tek. A KlOSZ-iszervezetek azon­ban kiállták a nehéz próbát. Idő­ben gondoskodtak a nehéz körül­mények ellenére is, hogy a kisipa­rosok anyaghoz jussanak. Plenter Lajos, a KIOSZ megyei titkára, Bárányt József, megyei gazdasági vezető lehetetlen közlekedési vi­szonyok közepette is Budapestre, Pécsre utaztak, s 50 ezer Ft ér­tékű bőrt, 600 mázsa kovácsszenet, 5 vagon fűzfavesszőt és egyéb a- nyagot szereztek be. A kormányintézkedések a kisiparosság megbecsülését jelzik A kormány egy sor régi sérel­met orvosolt, s kedvező feltétele­ket teremtett a kisiparosok mun­ka kedvének fokozására. Ilyen töb­bek között, hogy megszűnt a mun­kavállaló utáni adózás, az építő­ipari külön forgalmi adó, csökkent az SZTK járulék, javult az anyag- ellátás, — bar még akad javítani­való — megszűntették a kisipari exportot gátló bürokratikus sza­bályokat. Jelentős az a támogatás, hitel is, amit az idén kaptak a me­gye kisiparosai. Az idén száztizen- heten 342 ezer forint kisipari hi­telhez jutottak, az önállósítás! alapból tizenkilenc iparos része­sült, s 187 ezer forintot kaptak. Rendszeres állami segélyben 126 rászoruló havi 31 250 forint támo­gatást élvez. A megyében ezernyolcszázzal növekedett a kisiparosok száma A múlt év szeptembere óta a megye kisiparosainak létszáma ezernyolcszázzal gya­rapodott. 'jSokan kaptak te­hát lehetőséget arra, hogy önálló ipart gyakoroljanak, s ez egyben a lakosság jobb ellátását is szolgál­ja. A tanulók képzésében is jók az eredmények. Jelenleg 1022 a tanu­lók száma. Egységes állásfoglalás A mintegy 20 felszólaló kisipa­ros mélyen elítélte az ellenforra- daLmi eseményeket. Dankó István szarvasi szabómester elmondotta, hogy a szarvasi kisiparosok nem támogatták az ellenforradalmá- rokat. Kecskeméti László (Békés) cipész, az országos választmány tagja javasolta, hogy a kisiparosok támogatását, szakmájuk gyakorlá­sát műhely helyiségek juttatásával Is elő kell mozdítani. Békésen is — forgalmas utcákon — raktárhe­lyiségek foglalják el többhelyütt a műhelyeknek alkalmas helvisége- ket, s ezekben imitt-amott alig tá­rolnak valamit. Kötelező mestervizsga — kötelező KIOSZ tagság Majdcsak mindegyik felszólaló kis­iparos egyetértett abban, hogy az iparengedélyek kiadását mester- vizsgához kell kötni. Ezenkívül a nem régen kiadott iparengedélye­ket is felül kell vizsgáLni, hogy bár iparengedéllyel rendelkező — de mégis „kontár” iparosok ne rontsák az iparosok jó hírét. Sür­gették az ipartörvény kiadását is, amelyet bizony valamennyien tü­relmetlenül várnak. Örömmel üd­vözölték, hogy a KIOSZ központ szakemberek bevonásával nyugdíj- tervezet kidolgozásán munkálko­dik, amihez a Német Demokrati­kus Köztársaság jó tapasztalatait is hasznosítják. Molnár Imre, sarkad: kelmefes­tő, megyei tanácstag, az adófizetés ■fontosságáról szólt, s kisiparos társait megkérte, legyenek ebb<*ii az állampolgári kötelezett-rég tel­jesítésében is az elsők között. * A nagygyűlés — mely a késő éj­szakába nyúlott — nagyon hasz­nos volt. Szemán elvtárs beszámo­lójában értékes tájékoztatást a- dott a résztvevőknek a magánk's- iparosokat érintő időszerű kérdé­sekről. A nagygyűlésen felszólalt Gyulavári elvtárs is, az MSZMP megyei intézőbizottságának mun­katársa, aki arra kérte a kisiparo­sokat, hogy legyenek bizalommal a párt és kormány iránt, mert csak a kölcsönös bizalom megte­remtése járhat jó eredményekkel. A kormány már számtalan intéz­kedésével igazolta, hogy számít a kisiparosok munkájára. A nagygyűlésen a kisiparosok is szinte fogadalmat tettek, hogy tet­tekkel, szaktudásukkal, s ennek átadásával szolgálják a népet, se­gítik elő a lakosság jobb ellátását. Podina Péter Öntözési lehetőség újabb 400 holdon Az új három éves terv végére a Körös partján fekvő Körösíar- csa község határában 3500 holdon termelhetnek rizst az úgynevezett félhalmi öntözéses rendszer segítségével. A félhalmi rendszer lé­nyege: állami költséggel összesen 12 millió forintos beruházással főcsatornát építenek, amihez két oldalt kapcsolhatják be rizstelepii- ket a tsz-ek és a szakcsoportok. Az első szakaszt az elmúlt két év­ben építették, amiből 430 hold jó termést ígérő rizstelepet táplál az éltető víz. Az októberi események hátráltatták ugyan a munkát, szerdán azonban elkészült a főcsatorna második szakaszának az építése, amihez újabb 400 hold rizstelepet kapcsolhatnak a tar- csaiak.

Next

/
Thumbnails
Contents