Békés Megyei Népújság, 1957. június (2. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-21 / 143. szám

4

BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG

1951. június 81., pínteít

összetevői Selyem Péter, alias Selyem Katalin lelkének, — és éreztük, hittük, láttuk, hogy így is van.

Szoboravatás Szarvason

Babay József, a Három szegény szibólegény Írója darabjának legnagyobb sikere idején távozott el az élők sorából. Azt már nem érhette meg, amikor a Három szegény szabólegény országjáró útra indult és nemcsak Budapesten, hanem itt nálunk, Békéscsabán is megérdemelt, nagy sikert aratott.

Elöljáróban el kell mondanunk, hogy színházunk minden erőt megmozgatott a siker érdekében, és ez — bár nem meglepő — de mégis azt bizonyítja, hogy a művészi színvotcat^melkedése egyre határozottabban kibontakozik.

A Három szegény szabólegény szereposztása kitűnő. Minden íróBívkóni akarsz te, nem pétiig teíényt szorongatni!

(Pusztai ltuna, Bíró József)

elképzelte figura megtalálta meg- formálóját, — megtalálta a szerelmeséért bátran harcoló kislány, Selyem Katalin Puszta Ilonában, a szakmájában kiváló, de lelkében gonosz Lénia Gyuricza Ottóban, a két szabólegény Almássy Albert- ben és Cserényi Bélában, a bohóc- nak használt, keserű szívű, de becsületes Tollnok úr Székéig Tamásban, Posztó Márton Bíró Ji- zsefben. Poszt óné Szilágyi Etában, — és így sorolhatnánk tovább szinte lényeges különbség nélkül a főbb szereplőket.

A darab meséje — valóban mese, a valóság elemeivel szerencsésen keveredve, — és pontosan ez kölcsönöz annyi szépséget és any- nyi kimondatlanul is igaz igazsá- ságot a Három szegény szabóle- gény-nek. A céhvilág elevenedik meg a színpadon, mintegy kibontva az elmúlt századok ködéből, megtisztulva minden sallangtól, bele- és félremagyarázástól, — Kassát, a kassai céhemberek, legények, családok életét látjuk, érezzük, tapintható közelségben.

Posztó Márton — Bíró József. Megszokjuk lassan, hogy Bíró József komoly feladatok megoldására képes, és ez a véleményünk most is igazolódott. Énekhangja kellemes és nagyon jól illik a darab hangulati levegőjébe. Különösen a harmadik felvonásbeli játéka volt igen meggyőző.

Posztó Barnabás — Gyuricza Ottó. Gyuricza pályája egyre felfelé ível és olyan jólsikerült alakítások jelzik ezt, mint a Bánk bán Ottó hercege és most Lénia. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy az előadás egyik legkfemelkedőbb alakítása Gyuriczáé volt.

Posztóné — Szilágyi Eta. Köny- nyezíünk, amikor a harmadik felvonásban fiával találkozott,de nemcsak akkor, hanem minden jelenetében annyira meggyőző volt, hogy az ő alakítása szintén a legjobbak közé sorolható. Különösen aláhúzza tehetségét az, hogy olyan széles skálán képes kitűnőt alkotni, amely nem sajátja mindenkinek. Gertrudisztól Szabó Júliáig, Szabó Júliától Posztónéig vezet most az útja és mindhárom alakításában magas színvonalú, művészi munkát látunk tőle.

A főbíró — Beck György. Tipikus főbíró volt, nemcsak figurálisán, hanem szerepfelfogásában is. A negyedik felvoásban, amikor a csodatevő cérnával varrott ruhát felveszi, alakításának teljes átélése nyilvánvaló és külön- nösen elősegíti a darab mondanivalójának : — az igazság győzelmének a gonoszság felett — teljes kibontakozását.

A Tollnokot Székely Tamás formálta meg. Nem könnyű feladat még vidéken sem Pethes

Sándor érdemes művész alakítása után a Tollnok szerepében egyénit, s ugyanakkor kiválót alkotni. Székely Tamás megtette ezt, nem másolta Pethes Sándort, egyéni volt és művész minden jelenetében.

Pamut István — Almássy Albert, Cérna Gábor — Cserényi Béla. A két vidám, barátait önzetlenül szerető, de ellenségeit gyűlölő szabólegény szerepében mindketten emlékezeteset nyújtottak. Karrakterük is közel áll ehhez a két figurához és ez különösen előnyére vált színészi munkájuknak.

Feltétlenül szólni kell még Kovács Sándor öregecskéjéről. Ö a darab mese-hőse. Az ő cérnájával varrják a szabólegények azt a ruhát, melyet ha valaki felvesz, csak az igazságot tudja mondani. Kovács Sándor elmélyülten építette fel ezt a megoldásában igen nehéz figurát és Megérdemelten kapott sok nyiltszíni tapsot.

A töbiek: Szerencsi Hugó, Bénáé Attila, Haraszin Tibor, Ferkovics Sándor és rajtuk kívül az egész szereplőgárda elismerést érdemel azért hogy a Három szegény szabólegény Békéscsabán, a Jókai Színház előadásában nagyon sokáig emlékezetes

élménye marad Ide anyám...igy... írja csak ide a nevét, mindjárt köny- mjr,den,jcjJlejc

SASS ERVIN .

Bűbájos és gyönyörű ez a történet, melynek végső kicsendülése olyan kristálytiszta, mint a források vize.-az igazság mindig győzedelmeskedik a gonoszság felett. És amíg így, ilyen, megnyugtatóan megoldódik minden, addig any- nyi ötlet, annyi gazdag szín, fordulat fűszerezi a cselekmény bonyolódó szálait, ami — valóban — sokszor már nem is valóság, hanem mese.

Itt meg kell állnunk egy pilla- ríatra és szemű gyre venni Horváth Árpád rendezői munkáját. Sokan nem értik és nincsenek megelégedve felfogásával. Szó esett arról, hogy rendezése sok helyen naturalista vonásokat tartalmaz. Nos, talán inkább azt mondhatnánk, hogy Horváth Árpád rendezése — nem csorbítva a darab meseszerűségét — közelebb hozta az élethez, tapinthatóbbá tette és nésávq.1, szintf, ( korlátlan lehetőségeket teremtett arra, hogy a darab nevelőhatását fokozza. Arról pedig, hogy ezt mennyire sikerült kihasználni, véleményünk az, hogy igen jól, — és nem csorbította a darab mesés bűbáját, a csodálatos jelenetek összhangjába egyáltalán nem vegyült fülsértő, disszonáns hang.

Selyem Pétert, az álruhás szabó- legényt Pusztai Ilona alakította. Színházunk új tagjának tulajdonképpen (a Bukfencet nem számolva) — ez volt az első bemutatkozása Békéscsabán. Megállapításunk az, hogy igen jól „vizsgázott” a csabai közönség előtt. A nadrágszerep minden színésznőnek érdekes feladat, és Pusztai Ilona köny- nyedén megoldotta ezt is. Természetes volt, könnyed, bájos és a- miltor szerelmeséért, Mártonkáért harcolt, sodorta a közönség érzelmi hullámait. Könny és mosoly, szívbéli tiszta szerelem: — ezek az

Szarvason a "unka Vörös Zászló Érdemrenddel kitüntetett Thesse- dik Sámuel Mezőgazdasági Tech« nikumban tanévzáróval egybekötött szoboravató ünnepséget rendeztek. Az ünnepségen kegyelettel emlékeztek meg Thesedik Sámuelről, a szarvasi mezőgazdasági iskola létesítőjéről, az egyszerű emberek szószólójáról, a kiváló mezőgazdasági szakíróról, aki e- gész életét a népnek szentelte.

Thessedik Sámuel munkássága az utókor számára is nagybecsű. Ezért vette fel annakidején ezt a nevet a szarvasi Mezőgazdasági Technikum,, kifejezve ezzel azt is, hogy az iskolából kikerülő szakemberek példaképüknek tekintik Thessedik Sámuelt, s az ő példamutatása, az egész nemzet jobb, boldogabb életéért vívott harca az 5 harcuk is, most, a jelenben.

MEGJELENT «

KÖKŐS MiPE második kötete

A napokban hagyta el a sajtót | emelkedő dolgozat gazdagítja Be-^Ä a szép kivitelű Körös Népe máso- ; kés megye történetét. (A köteW^ dik kötete. Ebben a történelmi és ' részletes ismertetésére visszaté*

! néprajzi gyűjteményben sok ki- j rünk.)

nyebb lesz szíve., (Szilágyi Eta, Gyuricza Ottó)

(~KÉT CSODA,

^----------------’ -m -wr w r w 1

i;g\ k

i t

Azt mondják, hogy ma már1 ■nincsenek csodák. Ha valaki, ez-t i zel a megállapítással "egyetért,1 akkor mi ezt kézzelfogható példával megcáfoljuk. Nem valami csodatevő szűzről, vagy vizet borrá varázsló atyafiról van. szó, hanem csupán egy egyszerű kerekeskútról, melyre még azt sem lehet ráfogni, hogy abból az élet vize támad.

Ez a kút akkor vált széles körben ismertté, amikor először elromlott. Addig senkinek sem tűnt fel, hogy létezik és több utca lakóját látja el vízzel. (Alkoholisták később sem vették észre, hogy létezik.)

Történt pedig vagy három éve, hogy ezen a kúton egyszerre aggkon tünetek jelentkeztek. Három évig folyt ádáz küzdelem a kút megfiatalításáért. És ma?..;

Még mindig folyik... azaz a küzdelem folyik, a víz azonban nem. Ez ugyan nem csoda, mert hajtani nem lehet. Az egészben csak az a csoda, hogy időnként még mindig javítják. A környék lakói elmondták, hogy kezdetben egy alacsony, köpcös ember javította, (akkor volt víz többször is), ebben az évben pedig már egy magasabb, sovány ember lett a kút javítási munkákért felelős. (Úgy. hírlik, hogy a kút használhatóságáért viszont a városi tanács felelős.)

A környék lakói tisztelettel és csodálkozással néznek az időnként megjelenő javítási felelősre. mert mágikus erőt tulajdonítanak neki. Általában havonta egyszer jelenik meg. Amikor elkészül a javítással, a kút szépen működik és folyik. Amikor elmegy, vége... Se működés, se víz! Egy hónapig aztán nyoma

sincs sem a szerelőnek, sem a víznek,

Azaz víznek van... A találékony lakosság rájött, hogy kút nélkül is vízhez juthat, csak kötél legyen! (Persze csak 29 napon keresztül, mert a 30. napon megjelenik a mágus.) Leemelik a cementlapot és kötélen leeresztett vedrekkel és másfajta edényekkel merik felszínre a vizet. Megfigyeltük, hogy ezek a merő segédeszközök rendszerint a következők: vizes- és szennygyűjtő veder, korpás veder, mosófazék, mos- lékos dézsa stb. És hogy ez az eljárás hagyománnyá vált, az a kútban rothadt káposzta és karalábé levelekből, korpacsomókból, csirketollakból. csikkvégekből stb. kétségkívül megállapítható.

Csoda... igen, az a második csoda, hogy a környéken még nem ütötte fel a fejét valami járvány. Mert, ha felütné, az nem lenne csoda.

A kúttal kapcsolatban javasoljuk, hogy az illetékesek a fémrészeket adják át a MÉH- nek. Ha új kút beszerelésére nincs költségfedezet, akkor állítsák oda a csodatevő szerelőt, aki tartson mágus-szolgálatot legalább addig, amíg a kút jobban bele nem jön a működésbe. Előzőleg azonban a kutat sürgősen fertőtleníteni kell.

A két csoda, egy kút megtalálható Békéscsabán, a Békési út és Berényi út sarkán, a IV. kerületben. Ezen a környéken más mélyvizű kutat még hírből sem ismernek, tehát semmiképpen asm téveszthető össze más kúttal. A vize viszont könnyen ösz- szetéveszthető mással.;;

Pásztor Béla tudósító.