Békés Megyei Népújság , 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)
1957-05-16 / 112. szám
2 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1357. május M., csütörtök A párt vezető szerepe a szakszervezetekben Y/ezesse-e a marxista-len inis- hét valamely szervezet, kiváltkép- ta pórt a szakszervezeteket? j pen mumkásszervezet független- Erre a kérdésre a nemzetközi: ségéről. Az osztályharcok idején, munkásmozgalom tapasztalatai aki függetlenségről beszél, aki a mindenkor világos és egyértelmű j demokráciáról általában beszél, választ adtak. A párt feltétlenül az tudatosan, vagy öntudatlanul vezesse a szakszervezeteket. Nem j feltételez valami középutat, vala- le-het véletlennek tekinteni, hogy : mi osztály fölöttit, valahányszor az uralmon lévő, A munkáshatalom, vagy burvagy a már megbukott kapitalista osztály támadást indított a munkásmozgalom ellen, mindannyiszor támadta a szakszervezetek pártvezetését. Nálunk is az ellenforradalom idején kapott lábra és még ma is él egynémely „kemény” fejben a szakszervezetek „függetlenségézsoáhataJom kérdésének közömbös vizsgálata pedig polgári gondolkodásmód és egyet jelent a munkásfiatalomról való lemondással, a- dott esetben nyílt árulás lehet a munkáshatalom ellen' a burzsoázia mellett. jyjindenféle szónoklat a függet- * lenségről, vagy a demok rónék'‘ gondolata. Az így gondolko- C1áról általában bármily formában dók becsületes része abból indul tálalnák is fel, a legnagyobb csaki, hogy a szakszervezet ha független, nem lehetett volna részese az elmúlt pártvezetés hibáinak. Viszont másfelől ezek az embelás a szocializmus legnagyobb elárulása.” 1956. októberben—novemberben Magyarországén ellenforradalom dühöngött, a szakszervezetekben rek nem veszik figyelembe, hogy lábra kapott a „függetlenség” jel- a szakszervezet, a párt vezetése szava. Például a Gyulai Hús- né’kül törvényszerűen megszűnik üzem szakszervezete hogyan válosztályharcos szervezet lenni és tozott meg a jelszó jegyében? Az az osztályellenséggel szemben a , üzemi szakszervezeti bizottság elopportunizmus mocsarába síily- lyed. Ez pedig egyet jelent a munkásérdekek teljes elárulásával, mely nemhogy hiba, de tragédiája lenne a hatalomért és a hatalom megtartásáért harcoló mun- ká-''vnak. A munkásmozgalmon belül a harc köziben elkövetett hibáink sohasem lehetnek indokai még sokkal súlyosabb hibák elkövetésének. Márpedig a szakszervezeti semlegesség „elméletének“ elfogadása súlyos bűn volna a dolgozó nép érdekei ellen. Lenin már 1908-ban „a szakszervezetek semlegességéről” írva, hangsúlyozta, hogy a szakszervezetek párthoz tartozásart>lf?díft^ ni kell és ezt kizárólag a párttagoknak a szakszervezetekben végzett munkája révén kell elérni és hogy a pártnak a szakszervezetekben sejteket kell kiépíteni. „A semlegesség politikája megerősítette az opportunizmust a szak- szervezetekben... A semlegességi elmé'ct tarthatatlan a szakszervezetekben... A szakszervezetek semlegesség elmélete a burzsoázia osz- tá'vérdekéből fakad, ők a szak- szervezetek tevékenységét apró, szűkkörű területre akarják korlátozni, hogy így távoltartsák őket a szocializmussal való mindennemű kapcsolattól. A semlegesség elmélete az az ideológiai köntös, a- melyben ezek a burzsoá törekvések kifejeződnek. Lenin 1919-ben ezt írja: „Szó sem lehet a szakszervezetek bármilyen semlegességéről. A semlegességnek bármilyen propagandája, vagy az ellenforradalmiság áJszent fedezése, vagy a teljes öntudatlanság megnyilvánulása.” Majd másutt így ír: „Az osztályharcok időszakában nem lehet szó függetlenségről, szó sem lenökségéből elüldözték a kommunistákat, helyükbe ellenforradalmi hangadók (részben nem is szakszervezeti tagok) kerültek, a- kik készek voltak kiszolgálni az ellenforradalmat, adott esetben a burzsoáziát is. Tehát szakszervezeti nemlegesség” egyenlő az ország ,nemlegessége”, nyugati kapitalizmus „védelme’1 alatt. Furcsa semlegesség mondhatjuk. Becsületes ember, ha eddig forgatta is a fejében a szakszervezetek függetlenségének elméletét, legjobb, ha gyorsan a történelem szemétdombjára dobja még mielőtt maga is az elmélettel együtt oda kerül, azokkal együtt, akik tudatosan terjesztik eme burzsoá gondolatot. A marxizmus—leninizmus tanításai alapján a szakszervezetnek a marxista—leninista párt vezette osztályharcos szervezetnek kell lenmiök. Ma már szakszervezeteink, a legfelsőbb szervtől a legkisebbekig, megértették ezt és elindultak a párt mutatta úton, megtisztítva soraikat, megmozgatva a munkásokat és parasztokat minden területén, a szocialista építés érdekében. jyjsgyénkben a szakszervezeti bizottságokban most szervezik az MSZMP-csoportokat. A szakszervezeteknek, mint a prole- táriátus legszélesebb osztályszervezeteinek, a szocializmus építése idején különösen nagy feladatot kell elvégezniök. Minden erejükkel segíteniük kell a termelékenység emelkedését, az önköltség csökkenését, a termelés szervezését a szó szoros értelemben a párt vezetésével, a munkásosztály érdekvédelmi szervévé kell, hogy váljanak a még meglévő polgári irányzatokkal és az osztályellenséggel szemben. Méltó választóinak bizalmára Arató Lajos tanácstag Sok dolgot ád egy tanácstagnak három hidat, amelyeken megbízatása, ha erdemes akar len- j napig dolgoztaik. három ni és maradni választóinak bizalmára. Semmiképpen sem mondható könnyű feladatnak ez, hiszen mennyi mindent kell tennie, hogy választói nyugodt szív- vel-lélekkel elmondhassák róla: nem csalódtunk benne, jól választottunk. Arató Lajos battonyai tanács— A legelőn is tenni kellene valamit — javasolták —, mert se iBikol, se kút nincsen, s így a jószágot sem itatni, sem akoliba terelni nem tudjuk. Isméit munkához láttak. Arató átjárót is emeltek a csatorna fölé. melyen a jószágot terelhetik a legeiére. Mindehhez ismét saja* maguk adták össze az anyagot és munkaerejüket. Naponta húszán is szorgoskodtak, s három napig dolgoztak közös érdekükben. Arató Lajos is ott munkálkodott a Lajos megszervezte a dolgot, j többiekkel egy sorban. melynek eredménye az lett, hogy | így dolgozik, tevékenykedik e2 száz férőhelyes aklot építettek, i a tanyai tanácstag. Nemcsak a tagról mindezt elmondhatják a- rne11* Pedig — gondolva a pász- ! szót érti, hanem a közös tettek zok, akik bizalmukkal tüntették ki. Olyan ember ő, aki szereli dolgozó paraszttársait, s mindent elkövet, hogy megbízatásának eleget tegyen. Pedig nincs könnyű dolga, mert a községtől mintegy nyolc kilométerre eső kistompai részen látja el a tanácstagságával járó torna is — kunyhót. Kutat is ás- j szervezője és megvalósítója is va- tak, s ezt téglával rakták ki. A kút lasztiéival együtt, mellé vályút is ácsoltak, s egy kis | P. P. Egy levél margójára Szerkesztőségünkhöz érkezett egy levél Füzesgyarmatról. B. J.- feladatokat. Az elszórt tanyavilág- j né irta meg azt, hogy rnájüs 1-re ban mégis mindenüvé eljut szava, nem kapott jegyet a Csárdá&ki- Hallgatnak is rá, mert bíznak ; rálynő-re. Közöltük a levelet. Ez- zár Emma, a kultúrotthon könyv- benne, adnak szavára. jután jött egy másik levél. E le- * tárcsa. És a következőket írják: vélnek a margójáról van szó. A levelet ketten írták: Földi István, a kultúrotthon igazgatója, s LáA választókörzetben, a kiterjedi tenyavilágfoan mór régen foglalkoztatta gazdatánsait az, hogy mi lesz a nyáron, ha megkezdődik a hordás, mert bizony a korhadt hidakon nem lesz valami biztonságos megrakott kocsikkal a közlekedés. — Javíttatni kellene. De miből, ki ad majd anyagot? — panaszolták többen is. — Megjavítjuk mi magunk •— válaszolta —, az anyagot meg öszszeadjuk, hiszen valamennyiünk érdeke, hogy> a hidakat kijavítsuk: így is lett. Amikor nemrégiben beköszöntött az esős időszak — cselekedtek. Kint a határban úgysem dolgozhattak, ezért hát tanácstagjuk javaslatára összefogott a tanyavilág népe, gondját rendezze, S „A cikk Írója B. J.-né azt írja, hogy a sógorok és jóbarátok között osztjuk szét a színházjegyeket. Ebből egy szó sem igaz. Egyetlen bátyáin van, annak állandó színházbérlete van. Barátaim a Cipész Ktsz dolgozói, ők állandó rendezők és ültetők... Könyvtárosunk édesapját gyászolja, színházba nem jár...“ MÁS HELYEN EZT ÍRJÁK: „Első dolgunk .hogy a termelőszövetkezeteket ieértesitsiik. a* mikor színházjegyet kapunk..., de ha ilyennel felkeresem őket, nagyon drágulják a 14 forntot.” „MEGINT MAS HELYEN EZT ÍRJÁK:„A panaszlevél írójának azt javasoljuk, jöjjön hozzánk és szervezzük meg közösen a kollektív színházlátogatást, és ne csak a Csárdáskirálynő előadásait nézzék meg a termelőszövetkezetek dolgozói.” ÉS A VÉGÉN: „Nem tudjuk, mi, a. a ^ppújságnah.... a kultúrotthon igazgatójának és könyvtárosának lejaratása?'* Körülbelül ezek”«'főbb fííö-Má- nivalói e levélnek. Vegyük sorba és vitatkozzunk. B.-né megírta a panaszát, melyet mi határozottan hogy közös elhiszünk, s ezért le is közöltük. melőszövetkezet dolgozói drágál- ják a 14 forintos jegyet. Drága is! És ezt joga van mindenkinek megmondani. “B.-né, különben nem azért nem vette meg a jegyet, mert most a kor- j Erre az említett elvtársak fel- drága volt, hanem azért, mert hadt hidak miatt nem fáj már a j sorolják, hogy nekik rokonaik fejük. Az I nincsenek, jóbarátaik pedig ingyen járnak színházba, hiszen „ők állandó rendezők.“ megjavították, rendbehozták a! Rossznéven veszik, hogy a terösszeadott anyagból Kereskedelmi HÍREK Június elején megnyílik Békéscsabán a Vas-, edény- és háztartási bolt vas-műszaki nem kapott! Kár tehát erre hivatkozni. Szinte gúnyosan azt javasoljál a levél írójának, hogy szervezzi kollektív színházlátogatást a tsz- l ben. Miért elvtársak? Hátha B - j nének nincs ehhez kedve, és ha ő i egyedül akar színházba menni, ! nem teheti ezt meg? Vagy csak akkor kap színházjegyet (mert a sorok mögött ezt lehet olvasni), ha szervez „kollektívát?” „Ne csak a Csárdáskirálynó-t nézzék meg.” Miért? Ez tetszik nekik jobban, s csak ezt akarták megnézni. Nem tetszik nekik a M i-Jl“ A vásártó közönség régi kívánság* va- Június elején a jelenlegi lósul meg rövidesen, ugyanis az eddi- J bolt helyén műszaki boll, a Sztálin úti Szent láng (ha már az elvtársak gi vas-műszaki bolt két szakbolttá ala- i kul, s ezzel a kiszolgálás is meggyorsulj benzinkútnál, (a Rózsa-féle bolt helyén) Vas, edény és háztartási szakbolt nyílik. 60 motorkerékpár várja gazdáját A napokban huszonöt 125-ös Danuvial mányú motorkerékpár érkezett megyénk és harmincöt Izs 125-ös Danuvia 350-es szovjet gyártbe a motorosok örömére. oinákktmuiinwHiwMinHHniiniiiiwwnidMniiniin^uiiniiiu^iiiniiiiuHiiiim , Május 10-ón, pénteken a Békéscsabai Kiskereskedelmi Vállalat MSZMP szervezete taggyűlést tartott. A taggyűlésen az átjelentkezések elbírálása mellett foglalkoztak a kereskedelmi dolgozó kommunisták feladataival az árrendezéssel kapcsolatban. T árnyaltak a kereskedelemben dolgozó kommunisták Hirsch Mihálv elv társ, az áruforgalmi osztály helyettes vezetője hozzászólásában elmondotta, hogy a mostani árrendezés azokat a cikkeket érinti, melyek forgalomba hozása eddig alacsonyabb áron tőrként, mint amennyibe az államnak került. így ebben az ellenforradalom által keletkezett súlyos gazdasági helyzetben szükség volt bizonyos cikkek órának rendezésére. Az ellenforradalom még megbújó erői az árrendezéssel kapcsolatban különböző rémhíreket terjesztenek, hogy megzavarják az egészségesen fejlődő békés építő munkát. Elsősorban a kereskedelemben dolgozó kommunistákra vár az a feladat, hogy munkájuk közben szembe forduljanak minden alaptalan rémhír- terjesztéssel és megmagyarázzák az árrendezés szükségességét a mai viszonyaink között. A taggyűlésen ezzel példáznak). Miért bűn eé? Istenem, ilyen másokkal is előfordul... De azért nem adni jegyet valakinek (ez is a sorok mögött van), mert a többit nem nézte meg? Nagyon helytelen. És végül: azt kérdezik az elvtársak, hogy mi a célja a Népúj- alkatrészekböl, akkor az a motor Ságnak, lejáratni a kiultúrtáz három-négyezer forinttal olesób- | igazgatóját és könyvtárosat? Elv- ba került volna, mint az új mo-: társad Valamikor divatba volt, tor. Ugyanakkor a kis motorok al- hogy egyes vezetők, ha okét meg- ltatrészei lényegesen magasabb bírálták, egyenest ráfogták a iáron kerültek forgalomba. -rál6r«* a .-tetante yere tor hogy ..a beosztásába akar kerull Most az árrendezésed I ni” ** még azt * mondták «**** \ lYlost az arrenaezeBBCi | vezetök hogy a7 ületö aki 6ket ezek az aránytalanságok megszün- | megbírálta, az ellenség! Ez divat- tek. A kismotor alkatrészek ána-i | ban volt, de most mór nem lehet nem változtak, de ugyanakkor | megtenni. normalizálva lettek a nagyobb j Higyje el a füzesgyarmati kul-- motorok alkatrészeinek árai. I túház igazgatója, hogy nem törünk A taggyűlésen elhangzott hoz- | a tekintélyére. Csupán a termelőtöbben szólaltak fel. Többek között Szudár elvtárs, a vas-műszaki bolt vezetője elmondta: Az árrendezés sok vas-műszaki cikket érint. Azonban ezen cikkek árának rendezése már régebben í zászólások azt mutatták, hogy a. szövetkezeti dolgozó bíráló leveszükséges és indokolt lett volna. Példaként említette, hogy a nagymotorok alkatrészei érthetetlenül oly alacsony áron kerültek eddig forgalomba, hogy ha valaki egy teljes motort állított volna össze ■kiskereskedelem kommunistái ; lének adtunk helyt, melvet ki kelfelkészültek az ellenforradalom i lett volna Önöknek javítani, nem esetleges támadásainak visszave- j pedig különböző okokkal bizony - résére, melyet most az árrendezés-j tani, hogy B. J.-né miért nem tesel kapcsolatban szeretnének in- j pott jeeyet. dítani. V.*.1 íva-ti-V
