Békés Megyei Népújság , 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-14 / 110. szám

2 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1957. május 14., kedd || Pártélet tt fiiért van e§ak 28 tagja as MSZMP csabacsüdi szervezetének? Csabacsüd községben az ok-1 oszlott. Majd az élet konszolidá- tóberi eseményeket megelőzően lásával megkezdődött a rend élénk pártélet folyt. Évről-évre helyreállítása. Megkezdődött, egészségesen fejlődött a község de még mindig — az ellenfor- polítikailag , gazdaságilag. ■ radalom után hat hónappal — A község dolgozó parasztsá- csak kezdeti eredmények van- ga is létre hozott egy termelő- nak. Az MSZMP januárban ala- szövetkezetet. A szövetkezet kult meg, de azóta sem tévé-* tagsága a szorgos munka ered- kenységben, sem taglétszám- menyeként néhány év alatt te- ban nem fejlődött. Több kísér- , kintélyes jövedelemmel és va- létezés után megtörtént a tér- j gyónnál büszkélkedhetett. melőszövetkezet újjászervezése Itt is az októberi ellenforra-, is. De hogyan? Az egy, jól mű- dalom megzavarta a normális ködő szövetkezetből most há-1 életet. A párt sorai megbomlot- rom életképtelen csoport jött tak, a termelőszövetkezet fel-1 létre. Mi az oka ennek a* egy helyben topogóénak ebben a községben? Erről érdeklődtünk a napok- j ről-hétre újabb és újabb intri- ban az MSZMP szarvasi járási kával illetik egymást. A párt­bizottságon. . tagság két részre oszlott. Az e­Nem értik meg egymást az gyík része Glózik elvtárs, a má-, elvtársak a pártban. Sok a sze-‘ sik része Sonkoly elvtárs mel- 1 melyeskedes, ezen folynak he- jett Hetenként összejön a tek óta a viták. Jelenleg az' , _ .. . MSZMP intéző bizottságának | ^^2, de ,ltt nem es‘k J° f°r' | elnöke Glózik elvtárs. Régen másról szó, mint két elv- Sonkoly elvtárs volt a párttit-: társ ügyéről. Sokszor éjfél u- kár. Elsősorban ők ketten nem tán egy-két óráig képesek ezen tudják egymást megérteni. Hét- ! elvitatkozni. Saját kicsinyes személyi ügyeikbe ij vy belemélyedtek, hogy minden másról megfeledkeztek Legutóbb odáig fajult a vita, I foglalkozik már ezzel az úgy­hogy a május 7-i taggyűlést! gyei, de miért csak most fog- meg sem tartották. lalkozik? A községben hetek .^Nem^ veszik észre,^ liogy ^ia dun* a személyi viták, mennyire karos, ha a parton^?- A ^ becsü^es MDP tagok lul megbomlik az egyseg es az . . . . .. elvtársak kicsinyes, egyéni sé- ezt latva, eddig távol tartottak relmeiket fölé rendelik a kö- magukat az átigazolástól, óbból zösség ügyének. kiindulva’ — „nem nyúlok a Igaz, a járási pártbizottság darázsfészekhez, mert engem is megcsípnek a darazsak” — j deje is lejárt. A községben ép- Közben az átigazolások határi- i pen a párton belüli végnélküli intrikák miatt nincs meg az alapszervezet kellő tekintélye A termelőszövetkezetek ügyé- ] nek rendezettlensége is össze­függ ezzel. Ahol a párton be­lül nincs meg az egység, ahol a [ párt tagjainak tevékenysége a végnélküli vitákból áll, ott az. élet minden területén jelentke- ! zik a zűrzavar. Erre számtalan1 I példa van. Mégcsak néhány hó­nap telt el azóta, hogy az ellen­forradalom lezajlott hazánkban. Ügy látszik az elvtársak nem vonták le kellően ebből az eset­ből a tanulságot. Azt, hogy az ellenforradalom előzményeihez tartozott többek között az is, hogy a pártban nem volt meg az egység. A csabacsüdi kommunisták még janurában hitet tettek a párt ügye mellett, amikor létrehozta*? az alapszervezetet. Ezzel bebizo­nyították, hogy szeretik a pártot és készek a párt politikájáért sík­ra szállni. A pártszervezet feladata itt is, mint az ország minden ré­szében az események élére állni, vezetni a dolgozókat a felemelke­dés, a jobb élet útján. Ezt a fel­adatát a csabaesüdi pártszervezet csak abban az esetben tudja be­tölteni, ha haladéktalanul véget vet a párton belüli kialakult hely­telen vitáknak és összefog a kom­munista, a nem kommunista szo­cialista erőkkel. Ez csak a község 'kommunistáitól függ és biztosak vagyunk benne, hogy mint annyi s más nehéz feladatot, ezt is ered­ményesen megold ják a csabaesüdi elvtársak. A csabacsiidi állapotokért fele­lősség terheli a párt községi já- ; rási vezetőit, hogy nem előbb fog­lakoztak ezzel az üggyel. N. S. Tenyérnyinél nagyobb a dohány levele az újkígyósi Új Élet tsz kísérleti parcelláján f Az újkígyósi Üj Élet Ts* tagjai 13 holdon termelte* tavaly do­hányt. s a 14 mázsa« átlagtermés holdanhint 40 e*er forint jöve­delmet hozott. Az idén hasonló területre ültetnek e .jól jövedelmező növényből. Kísérteti parcellát is létesített«*, s a saját nevelésű. fejlett palántákat már április tizenkettedikén kiültették. A hideg idő beálltáig megerősödtek a parányi növények, s ma már tenyérnyinél nagyobbak a levelek. P á i* t h í í* e k Az MSZMP szarvasi járási párt- bizottsága 1957, május 14-én ülést tart. A pártbizottság tagjai ezen az értekezleten megbeszélik, hogy a járásban az MSZMP Központi Bi­zottságának február 26-i határoza­tát, hogy hajtották végre, vala­mint a jáirás jelenlegi gazdasági helyzetét vitatják meg. Az MSZMP gyomai járási inté­ző bizottsága határozatot hozott, hogy tömegpropaganda előadásso­rozat első előadását Gyomén és Endrédén május 14-én, Dévavá- nyán május 15-én tartják meg. A szarvasi járásban a pártszer- veaő munka eredményességét mu­tatja, hogy az MSZMP-nek már harminc működő alpszervezete és több mint ezer tagja van. Április hónapban további közel háromszáz átigazolási kérelem ér­kezett az alapszervezethez, ame­lyeket a májusi taggyűléseken bí­rálják el. A szarvasi járásban jelenleg húsz termelőszövetkezet működik. Tizenkét Tsz-ben már az MSZMP­nek önálló alapszervezete van. A evovioi járásban az MSZMP taglétszáma eléri az MDP taglét­számának ötvein százalékát. Jelen­leg harmincnégy alapszervezetnek több mint ezer tagja van a járás­ban. 1 955. május 14-én nyolc szo­•*" cialisa ország — Albánia, Bulgária, Magyarország, a Német Demokratikus Köztársaság, Len­gyelország, Románia, a Szovjet­unió és Csehszlovákia — képvi­selői Varsóban szerződést írtak alá az országaik közti barátságról, együttműködésről és kölcsönös se­gélynyújtásról. Ezt a dokumentu­mot azóta, mint a varsói szerző­dést emlegetik. Az európai szocia­lista országok ezzel létrehozták védelmi szervezetüket és fegyve­res erőik egyesített parancsnok­ságát. Rendkívül jelentős az a tény, hogy a varsói szerződés cél­kitűzéseit teljes egészében támo­gatta a Kínai Népköztársaság is. A varsói szerződés fontos esz­közt jelent Európa, de az egész világ biztonságának és békéjének biztosítása érdekében. A szocializ­mus országainak létfontosságú érdeke, hogy alkotó munkájukat megvédjék, hogy az egyre tevé­kenyebb agresszív erők útjába tartós akadályokat emeljenek. Ez tette tehát parancsolóan szüksé­gessé a békeszerető államok vé­delmi katonai szövetségének lét­rehozását. Mindez csupán válasz volt a nyugati hatalmaknak, akik a határtalan fegyverkezés útjára léptek. A nyugati hatalmak elutasí- tották az összeurópai kol­lektív biztonságról szóló szovjet javaslatot. Ilyen körülmények kö­zött a szocialista államok kényte­lenek voltak — az agresszió ve- kel olyan európai kollektív biz. szélyének elhárítása éredkében — megtenni a szükséges intézkedé­seket. A varsói szerződés tehát az európai béke érdekeit szolgálja. D varsói szerződés — a béke fegyvere A varsói szerződést aláíró álla­mok az ENSZ alapokmányában le­fektetett elvekkel teljes egyetér­tésben vállalták, hogy tartózkod­nak az erőszak alkalmazásától, de még attól is, hogy nemzetközi problémákat fenyegetések útján oldjanak meg. Eltökélt szándékuk, hogy minden nemzetköai kérdést békés eszközökkel oldjanak meg és kitartanak a békés együttélés elve mellett. Kijelentették, hogy készek részt venni minden olyan nemzetközi megmozdulásban, a- melynek célja a béke és a bizton­ság megteremtése. Hangsúlyozták, hogy minden erejükkel arra tőre- , kednek, hogy hathatósan megold­ják a lefegyverzés és a tömeg­pusztító fegyverek betiltásának problémáját. A varsói szerződés — ellentét­r*' ben az Egyesült Államok felügyelete alatt szervezett NATO és más katonai szövetségekkel — nyitva áll minden állam előtt bármely társadalmi rendszerben él is. Nincs semmiféle zárt katonai csoportosulás jellege, csupán a békeszerető államok védelmi cél­jait szolgálja és a béke biztosítása érdekében bármely országgal haj­landó együttműködni. A varsói szerződés részvevői el­határozták, hogy minden erejük­' részt vesz. A varsói szerződés igazi békeszerető jellegét bizonyítja a következő tény is: az érdekelt fe­lek leszögezték, hogy a varsói szerződés automatikusan megszű­nik, ha megkötik és életbe lépte­tik a kollektív biztonságról szóló összeurópai szerződést. tonsági rendszer megteremtésére törekednek, amelyben minden eu­rópai állam — társadalmi és ál­lami redszerétől függetlenül — A varsói szerződés aláírása óta két év telt el. S az idő azt bizonyítja, hogy a békeszerető szocialista államok védelmi szö­vetsége hatalmas fallá vált az ag- resszorok útján, olyan akadállyá, amellyel akarva-akaratlanul szá­molnia kell a reakciónak. Nem véletlen, hogy a magyar- országi népi hatalmat megdönteni szándékozó ellenforradalmi puccs szervezője, a nemzetközi reakció egyik legfontosabb feladatának a varsói szerződés felbontását te­kintette. A nyugati imperialista körök azonban csúnyán elszámol­ták magukat. Hiszen éppen a var­sói szerződés tette lehetővé a ma­gyar népnek, hogy segítségért for­duljon a szovjet hadsereghez. A szovjet csapatok a magyar kor­mány kérésére teljesítették inter­nacionalista kötelességüket és se­gítséget nyújtottak a nemzetközi és belső reakció ellenforradalmi támadásának leverésében. Ezzel megakadályozták, hogy a magyar népet újból igába hajtsák és az országot a középeurópai fasiszta agresszió tűzfészkévé változtas­sák. Elhárították a veszélyt a szo­cialista államok biztonságának és az európai béke fenntartásának útjából. papjainkban szakadatlanul nő a varsói szerződés jelentősé­ge. A NATO-hatálmák elutasítot­ták a lefegyverzésről és a nukle- rális kísérletek betiltásáról szóló konkrét szovjet javaslatot és az utóbbi időben nyíltan egy atom­háború előkészítésére törekednek. Az Egyesült Államok és az ag­resszív északatlanti tömb többi országai nagy számban tartanak csapatokat és építenek támaszpon­tokat a szocialista államok hatá­rainak közelében, aknamunkát ! szerveznek e népek békés életének | megzavarására, és mindent meg­tesznek a szocialista országok sza- | badságának és biztonságának ve­szélyeztetésére. Ny ugat-Németor­szág újrafelfegyverzése pedig még megsokszorozza a háborús ve­szélyt. I^Jindez megköveteli, hogy a szocialista államok még ébe­rebben figyeljék a világ folyását, ; még szorosabban tömörüljenek, s | készen álljanak minden váratlan eseményre. Az utóbbi hónapok j szemléltetően bebizonyították, hogy a szocialista országok egy­sége szakadatlanul erősödik. Len­gyelország, Magyarország, Romá­nia, Bulgária, Csehszolvákia, Al­bánia és a Német Demokratikus Köztársaság kormányküldöttségei | moszkvai látogatásaik idején ki- I fejezték eltökéltségüket, hogy minden erejükkel még szilárdab­ban tömörülnek védelmi szövet­ségükbe. gyanekkor hangsúlyozták, hogy a továbbiakban is szükségesnek tartják a saovjet csapatok ideiglenes tartózkodását 1 országaik, a varsói szerződési alá­író államok területén, j A varsói szerződés országainak pontjából rendkívül nagy jelentő­séggel bírnak azok a megállapo­dások. amelyek Lengyelország, Románia és a Német Demokra­tikus Köztársaság területén állo­másozó szovjet csapatok jogi stá- I tusáról. Mindezek világosan bizo­nyítják a szerződésben részvevő államok teljes egyenjogúságát és i megfelelnek mind a világbéke, j mind pedig a nemzetek érdekei­nek. ^ Szovjetunió és a varsói szer­ződés többi államai annak ellenére, hogy szükséges intézke­déseket foganatosítanak az euró­pai béke és biztonság megteremté- i se érdekében, továbbra is követ- I keze te sen és kitartóan harcolnak a békés együttélés politikájának győzelméért, a lefegyverzésért és a tömegpusztító fegyverek betil­tásáért. A korábbi javaslatoknak ! megfelelően síkraszállnak az Északaílanti Tömb. s ezzel együtt a varsói szerződés felszámolásá­ért. és helyettük az eurónai kol- ; iektív biztonsági szerződés létre- j hozásáért. A nyugati hatalmak : uralkodó körei azonban továbbra is az „erő politikáját“ folvtatják. A szocializmus európai orszá- ■ gai egyesített erőikre tá­maszkodva, bátran valósítják meg a szocialista építés nagyszerű ter­veit. A közös harc valamennyi , nép létérdekét szolgálja, hiszen ! útját saegi az agresszív erőknek é< biztosít’«) a tartós vűágbékét.

Next

/
Thumbnails
Contents