Békés Megyei Népújság , 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-10 / 107. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! rnemet-^ MUNKÁSOK, parasztok politikai napilapja Mai számunkból; Pusztaottlaka 12 éve Vita a háztáji területről az eleki József Attila Tsz-ben Legyen-e iXB liba» esoporl? 1957. MÁJUS 10., PÉNTEK Ara 50 fillér II. ÉVFOLYAM, 107. SZÁM ^ Megkezdődött az országgyűlés új ülésszaka Az országgyűlés űj ülésszaka csütörtökön délelőtt megkezdte ülésezését. Néhány perccel tíz óra után a képviselők tapsai közben lépett az ülésterembe Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnö­ke, s a kormány tagjai: Apró Antal, Biszku Béla, dr. Doleschall Frigyes, Dögéi Imre, Horváth Imre, Kállai Gyula, Kossá István, Marosán György, dr. Münnich Ferenc, Révész Géza; A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplo­máciai képviseletek számos vezetője és tagja. A karzatokat zsúfo­lásig megtöltötték az érdeklődők; AZ ÜLÉST HŐN AI SÁNDOR, AZ ORSZÁGGYŰLÉS ELNÖKE NYITOTTA MEG. | Országgyűlésünk mai ülése tör­ténelmi jelentőségű események után kezdi meg munkáját — mon­dotta többek között. Beszélt a fegyveres ellenforradalmi táma­dásról, melyet fél évvel ezelőtt az amerikai imperialisták által pén­zelt nemzetközi reakció a hazai ellenforradalmi elemekkel szö­vetségben robbantott ki. Maid beszélt a november eleji napokról, amikor úgy látszott, hogy minden elveszett, s a sötét­ség éjszakája borul a magyar nép­re, felragyogott az örömhír, hogy Kádár János elvtárs vezetésével megalakult a forradalmi munkás­paraszt kormány, melynek kéré­sére a Szovjetunió testvéri segít­séget nyújtott a magyar népnek, g, munkás-naraszt állam, a nem­zeti függetlenség, az élért szocia­lista vívmányok megvédése érde­kében. (Hosszantartó, nagy taps.) Ebben a harcban nemzetközi pro­letárforradalom, s a nemzetközi reakciós erő ütköztek meg egy- | mással, s vereséget szenvedett a reakció, győzött a proletárinter­nacionalizmus hatalmas ereje, i (Nagy taps.) Az országgyűlés egy perces né­ma felállással adózott az ellenfor- 1 riadalom fegyveres leverésében el­esett szovjet és magyar hősök em­lékének. RÓNAI SÁNDOR javaslatira az or­szággyűlés elhatározta, hogy üdvözlő táviratot küld a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége jelenleg ülésező legfelsőbb tanácsának. súlyozta, hogy ami ebben az or­szágban október 23. óta történt, olyan események sorozata, ame­lyekről — ha hűséges munkásai és harcosai vagyunk a szocializ­mus új világának —, minél többet kell beszélgetnünk, tanácskoz­nunk, vitatkoznunk, hogy okul­junk a tapasztalatokból. Beszéde befejezése után Dobi István ismertette a kormányban februárban bekövetkezett válto­zásokat, a hozott törvényerejű rendeleteket, majd hangsúlyozta, hogy az Elnöki Tanács működését az ellenforradalom alatt és no­vember 4. után mindvégig az al­kotmányban meghatározott kere­tek között látta el. Kérte az országgyűlést, hogy az Elnöki Tanács munkájáról szóló beszámolóját vegye tudomásul. Az országgyűlés ezután egyhan­gúlag jóváhagyólag tudomásul vette az Elnöki Tanács beszámoló­jában, s a beterjesztett jelentésé­iben foglaltakat, egyben megerősí­tette Kádár Jánosnak, a Minisz­tertanács elnökévé, Münnich Fe­rencnek, a Minisztertanács első el­nökhelyettesévé, Marosán György­nek államminiszterré, Apró An­talnak iparügyi miniszterré, Hor­váth Imrének külügyminiszterré, | Biszku Bélának belügyminiszter­ré, Révész Gézának honvédelmi | miniszterré, Kossá Istvánnak ! pénzügyminiszterré, Dögéi Imré- í nek földművelésügyi miniszterré, Kállai Gyulának művelődésügyi miniszterré, dr. Doleschall Fri- | gyesnek egészségügyi miniszterré, j valamint dr. Szénás! Gézának | legfőbb ügyésszé választását az Elnöki Tanács által. Rónai Sándor ezután bejelentet­te, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 23. parag­rafusának (2) bekezdése alapján javaslatot terjesztett az ország- gyűlés elé a Minisztertanács ki­egészítésére. Az Elnöki Tanács ja­vaslatára az országgyűlés Apró Antalt iparügyi miniszteri, Kossá Istvánt pénzügyminiszteri tiszte alól felmentette, egyben Apró An­talt a Minisztertanács elnökhelyet­tesévé, Kossá Istvánt közlekedés- és postaügyi miniszterré válasz­totta meg, Javaslatára Antos Ist­vánt pénzügyminiszterré, Neztál Ferencet igazságügyminiszterré, Csergő Jánost kohó- és gépipari miniszterré, Czottner Sándort ne­hézipari miniszterré, Nagy József­nél könnyűipari miniszterré, In- cze Jenőt külkereskedelmi mi­niszterré. Tausz Jánost belkeres­kedelmi miniszterré, Kovács Im­rét élelmezésügyi miniszterré, Trautman Rezsőt építésügyi mi­niszterré, Kisházi Ödönt munka­ügyi miniszterré, Kiss Árpádot az Országos Tervhivatal elnökévé az országgyűlés megválasztotta. Az elnök ezután bejelen­tette az országgyűlésnek, hogy j képviselői mandátumukról a i követkkező képviselők mond­tak le: Andics Erzsébet, Ács l Lajos, Bate István, Bozsik József, Dénes István, Erdey-Grúz Tibor, | Gerő Ernő, Hegedűs András, Hi­das István, Horváth Márton, Ko­vács István, Kónya Lajos, Kör- nvei József, Lukács György, Ma- darász Ferenc, Piros László, Rá­kosi Mátyás, Szalai Béla, Vajdai Lajosné és Vas Zoltán. Ezután az országgyűlés elnöke i bejelentette, hogy az igazságügy- miniszter „Az 1953. évi május hó ! 17. napján megválasztott ország- gyűlés megbízatásának meghesz- szabításárál“, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa pedig „A Magyar Népköztársaság alkotmányának 1 módosításáról“ szóló törvényja­vaslatot nyújtotta be. Az országgyűlés a bejelentést tudomásul vette. | „Kedves elvtársak, barátaink! A Magyar Népköztársaság or- • szággywlése az egész dolgozó magyar nép nevében testvéri üdvözletét küldi a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelsőbb Taná­csának. Ezúton is forró köszönetét mondunk a Szovjetunió Kom­munista Pártjának, a Szovjetunió kormányának, az egész szovjet népnek azért az önzetlen, testvéri segítségért, amelyet az ellenfor­radalom leküzdésében, szocialista vívmányaink megőrzésében, sza­badságunk és függetlenségünk megvédésében nyújtott. övezze örök hála és dicsőség az ellenfoiradalmi bandák elleni harcokban életüket és vérüket áldozó szovjet hősöket. Az önök népeinek hősies helytállása, politikai és gazdasági tá­mogatása találkozott ezekben a sorsdöntő napokban népünk leg­jobbjainak akaratával és lehetővé tette, hogy a magyar országgyű­lés ezekben a napokban szochaHstá országépltő munkánk kérdései­ről tanácskozzék. Egész dolgozó népünk örömmel üdvözli és teljes erejével támogatja a Szovjetunió kormányának új kezdeményezé­sét, amely a világ békéjének biztosítására, a leszerelésre, az atom- és hidrogénfegyver betiltására, a különböző társadalmi rendszerek békés egymás mellett élésére irányul. Szilárdan hisszük, hogy a szocialista tábor országaival egység­ben folytatott harcunk elnyeri a világ valamennyi jóakartú népé nek elismerését és támogatását. Eltökélt szándékunk, hogy hűek maradunk a proletámemzetköziség magasztos eszméjéhez, fokozot­tan mélyítjük népeink testvéri barátságát ,erősítjük a szocialista országok egységét és hazánkban is diadalra visszük a szocializmus ügyét. Ebben a szellemben kívánunk önöknek, a Szovjetunió Leg­felső Tanácsának sikerekben gazdag munkát: A MAGYAR NÉPKÖZT ARS AS ÁG ORSZÁGGYŰLÉSE“. Kádár János beszéde Az országgyűlés egyhangúlag el- j értettek annak fogadta a távirat szövegét s egyet-1 elküldésével. Ekhísíh Hobt István, az Elnöki Tanács elnöke emelkedett szólásra A Népköztársaság alkotmányá­nak rendelkezései értelmében je­lentést kell tennem az Elnöki Ta­nácsnak az országgyűlés 1956. évi augusztus 3-án berekesztett ülés­szaka óta kifejtett működéséről — kezdte beszédét, majd arról j szólt, hogy az ellenforradalom alatt is sikerült fenntartani a 1 a Népköztársaság Elnöki Tanácsá­nak, az országgyűlés szünetelése i idején működő legmagasabb ál­lamhatalmi szervünknek a műkö- : dését, a jogfolytonosságot. Hang­1 Szünet után Kádár János, a Mi­nisztertanács elnöke tartotta meg beszámolóját. — Tisztelt országgyűlés! Kedves : Elvtársak! A magyar nép békés, szocialista alkotómunkáját megszakító ellen- forradalmi támadás sötét és vész­terhes napjai után immár béké­sebb, normális körülmények kö­zött mutatkozik be az országgyű­lésnek a forradalmi munkás-pa­raszt kormány — mondotta beve­zetőben többek között, — Népünk szocializmushoz hű tömegeinek harca és munkája eredményeként, továbbá a nem­zetközi munkásmozgalom, a szo­cialista tábor, a Szovjetunió test­véri segítségének eredményeként elmondható, hogy ma már túlva­gyunk a legnagyobb nehézsége­ken. Az 1956. október 23-án kitört el­lenforradalom meg akarta dönte­ni a Magyar Népköztársaág tör­vényes állami rendjét, társadalmi rendjét, a parasztsággal szövetsé­ges munkásosztály hatalmát és helyébe a burzsoá diktatúra leg- reakciósabb rendszerét, a fasiszta diktatúrát akarta állítani. A forradalmi munkás-paraszt kormányt .az ellenforradalom elle­ni harc múlhatalan és halasztha­tatlan történelmi szükségszerűsé­ge hívta életre. Azok az emberek, akik a té­nyeket nem ismerik, vagy képtelenek az események lé­nyegét megérteni és mind­azok, akiknek érdeke fűződik ahhoz — megkísérelték, s részben még ma is megkísér­lik vitatni a hazánkban ki­tört fegyveres felkelés ellen- forradalmi jellegét. De a té­nyek ereje megtöri a ködösí­tés minden kísérletét. Kádár elvtárs a továbbiak során részletesen beszélt az ellenforra­dalmi terror állati kegyetlenségei­ről, amelynek számos hazafi esett áldozatul. Megemlítette, hogy no­vember 4-re virradó éjszaka csali Budapesten 1400, az egész ország­ban hozzávetőlegesen min.egy 3000 olyan megkínzott hazafi volt az ellenforradalmi banditák kezé­ben, akiknek kivégzését november 4-re, 5-ére és 6-ára tervezték. — Aki a rémtetteket ..véletlen kilengésnek“ nevezi, az a legjobb esetben nem tudja miről beszél, ; vagy az ellenforradalmat akarja mentesíteni szörnyű, népellenes bűneitől, vagy a legrosszabb eset- ■ ben saját, nem egészen tiszta lel- j ki ismerete kényszeríti őt erre. Ha jván jóhiszemű ember a világon, akinek még kétsége van az októ­beri magyarországi események ellenforradalmi jellegét illetően, az vessen csak egy pillantást a felkelés zászlóvivőire és harcosai- i ra és akkor minden kétsége elosz- jlik. Beszélt Kádár elvtárs Mind- iszenty, Nagy Ferenc, Dövényi jNiagy Lajos nyilas újságíró, Mes- ! kó Zoltán, gróf Eszterházy Pál, j gróf Takács Tolvaj József és más j közismerten népellenes, hazaáru- j ló, háborús és egyéb bűnözőként ! bebörtönzött és októberben kisza- ibadult személyekről, akik az első í pillanatban aktívan felléptek a % ellenforradalom mellett. Az ellenforradalom támadott a politika eszközeivel Is j Abban már politika volt, hogy az j ellenforradalom fegyveres erejét mint legfontosabb célokra, a párt épületeire, intézményeire, funkcionáriusaira és tagjaira irá­nyította, hogy elsősorban a pár­tot lakarta — intézményei és hű tagjai megsemmisítésével — fizi­kailag is elpusztítani. Nagy csapásokat mértek a pártra, mocskolták, gyaláz- ták, rombolták. Agyúval lőt­ték szét székhazait, gvilkol­j ták városon és falun legjobb fiait, de nem tudták elpusztí­tani, — a párt él és napról napra erősödik! j (Hoszantartó, ütemes taps.)) És a- | hogy annak történnie kellett a j talpraállt párt vezetésével és su- j gárzó erejének segítségével talp- raálltak tömörültek a szocializmus 1 ügyéhez hű magyar dolgozó töme­gek és a rátámadó ellenséget le­iráz va ól és napról-napra erősödik (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents