Békés Megyei Népújság , 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)
1957-05-04 / 102. szám
2 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1957. május 4., szambái „Itt most már a mi kezünk épít“ Hornok elvtárs, az MSZMP kunágotai községi szervezetének elnöke, ahogy befelé igyekezett a faluba május elsején, többször megállították, mondja el, hogyan lehet belépni a pártba. És más napokon sem történt másként. Számolgatja, amíg az ünnepségre gyülekeznek az emberek: legutóbbi taggyűlés óta tizenkét átigazolási kérelem gyűlt össze bu- gyelárisában. Helyesbítem: nem mind az, mert van belépési kérelem is a lapocskák között. — Pedig egyeseknek októberben majd szétrepedt a szájuk, hogy a nép nem szereti a kommunista pártot — jegyezte meg egy őszülő ember. Hornok elvtárs meg tovább számolgat: A faluban 135 tagja volt az MDP-nek, az MSZMP-nek most 112 tagja van. A 112 közül 30 olyan, aki azelőtt nem volt tagja a pártnak. Ott van Nagy Vince, Balázs Zoltán, mind a kettő tsz-tag. Vagy ott van Albertus Ferenc egyéni paraszt. Hogy miért van ez így? Emlékeznek októberre és nem felejtik el soha. Emlékeznek Ivsmovics Bertalanra, aki nagyanyja 300 holdját követelte már vissza, K. Tóth Pál kulákra, aki már azt latolgatta társaival: kinek adják ötödén művelni a kispar agatoktól és a tsz-perasztoktól visszavett fö’diiiket. Hát ezért van ez így, s azért, j volt és hűségesen mert nagyon jól emlékeznek, hogy Ivanovics-féléket. 1945-ben a párt adta nekik a föl- ! det és tudják, hogy csak erős kommunista párt védheti meg őket az ; Ivanovicsoktól. A kommunista párt küzdött azért 1945-ben, hogy szabad parasztok legyenek és most' is a kommunista párt állt mellé jük, amikor már megint kiszolgálta az ,Igen. ő is be akart lépni a pártba, de elutasították. Megtanulták 1956 végén a kunágotai kommunisták: uraknak kezdték érezni magukat a régi urak. | akik szélkakas módjára igazodtak, azokra nincs szükség a pártban. Ezért zárták ki a párt tagjai soréiból G. Szabó Józsefet és Urban János volt tanács VB-ütkárt. mert az októberi viharban ők is szélkakas módjára forogtak. De nemcsak forogtak, hanem buzgón egyengették útját a szennyes áradatnak. Most tudták meg az elv- társak, amíg a kommunisták, a a K. Tótbok, az Ivanicsok és a többiek . Azóta nem egyszer mondta Nagy Vince és társai: Majd a- dunk mi nekik földet! S ahogy végignéztem május elsején a kemény paraszti arcokat, és azokat, akik a munkásőrség kék egyen- ; becsületes emberek üldözött vaníliájába öltözve, markolták a dákká lettek, Urbánék sorsközös- fegyvert, bizonyos, hogy többet , »éget vállaltak azokkal, akik a ■nem lesz alkalma K. Tóthéknak | népi hatalmat akarták megdönte- latolgatniok, kinek adják ötödébe '■ niművelni földjüket. Azon persze nem lepődtem meg, amikor Hornok elvtáre és a többiek arról beszéltek, hogy azért nem mindenkit vesznek fel a pártba, — Csak olyanok legyenek — De, aki közénk való, azt nem ■hagyjuk — hajol közelebb hozzám a tömegben Homok elvtárs. — A Bercsényi Tsz-ben most készülődnek 15 taggal megalakítani a ■pártszervezetet. A gépállomáson a meg már vagy negyven tagja van párt tagjai — jegyezték meg —, j Meg hát ezek a nyilatkozatok — akik nem ijednek meg saját árnyékuktól. |— Az olyanok'nem kellenek — mondta a munkásőrség egyik tagja —, akik elárulták a pártot, mint Simon Géza, volt katonatiszt. Októberben motorkerékpárral szaladgált ide-oda, olyan összekötőiéie MIKROSZKÓP Az ellenforradalmi időben az „ideien” eszme ellen „küzdők” között olyan egyénekkel is találkoztunk, kiket a szándékosan és ravaszul bedobott jelszavak mint „haza, hazafiság“ sodort a haza- árulók közé, kik nem vették észre, hogy kalózlobogó alá kerültek, és hogy a hazafiságra hivatkozás ebben az esetben sem volt más, mint üres szemfényvesztés. Nézzünk csak jól bele a mikroszkópba! Pró Pátria! A hazáért! Hányszor hangzott el már az én életemben is ez a hamis jelszó! Ezzel vittek bennünket* a vágóhídra az első világháborúba, és hánv millió ember pusztult el — a vérbosszú folyamán, melyet az „Isten kegyelméből” uralkodott császár és király a fenség pereputtyán esett sérelemért meghirdetett. De mi köze volt ehhez a hazának? A hazáért! Ezzel a jelszóval tüzeltek évtizedeken át a világ legbékeszere- tóbb népe ellen és az eszme ellen, mely hivatva van a világ ö&z- szes népét megváltani a szörnyű elnyomástól, ezzel a jelszóvá] zavarták f iatalságunk színe-javát a második világháborúba, és majdnem elpusztult az egész nemzet — a grófok, bárók, nagybirtokosok és nagytőkések és ezek kiszolgálói hatalmának fenntartása érdekében! De mi köze volt ehhez a ha- zának? A haza az az édes Anyátok! — j — hirdették kenetteljesen, fari- j zeus módjára! De kérdem, ki Iá- J tott már olyan Édesanyát, aki gyermekeit nem egyformán sze- j réti, aki csak a kiválasztottaknak; nyújt bőséget, míg a többieket, j amazok érdekében, koplalásra, verejtékezésre, vérizzadásra kényszeríti? Azok, akik a „haza, hazafiság”, jelszavát az ellenforradalomba be- ' dobták, egész bizonyosan, ilyen hazára gondoltak. Annak idején szerettem volna a zsivajt túlkiabálni: emberek, vigyázat, mázolva, az a haza, melyet ők hirdetnek, csak nekik haza, de nekünk nem, és százszor nem! A nemzet óriási többsége csak a felszabadulással nyert igazi hazát, olyat, amilyent álmodtunk; szerető Édesanyát, aki gyermekei között, ha az tisztességes, különbséget nem tesz, aki nem tűri, hogy ebben a nagy családban bárkinek is bármiféle előjoga legyen, és aki, mint ahogy látjuk is, szigorúan bünteti azt, aki ilyesmire vetemedik. Az ilyen haza az, melyre mondhatjuk, hogy ez a mi hazánk! Ezt a hazát szeretni, az ilyen haza felemelkedéséért, mely egyet jelent a mi személyes fel- emelkedésünkkel, dolgozni és munkálkodni, ha kell érette meghalni az igazi hazafiság! De a melldöngetők azt is kérdezték és terjesztették: „Haza — nemzetköziség..: együtt.;, hogy fér ez össze?’* Pedig mennyire összefér, sőt egymástól elválaszthatatlan! Nézzünk csak körül akár a Szovjetunióban, akár nálunk vagy a népi danoknácdátóban. A seovjetunióbeli a romániai, a csehszlovákiai magyar, vagy a magyarországi román, tót, német a saját hazájának tekinti az országot, melyben él, és teljes joggal. Miért? Mert mindegyik szabadon élhet nyelvében és szokásaiban, mert teljes egyenjogúságot élvez, mert egyik sem akar uralkodni a másik felett, egyik sem akarja elnyomni a másikat. Kölcsönös megbecsülés, ez az alapja a nemzetköziségnek és ez az alapja az igazi ha- zafiságniak is. Igen, vállvetve dolgozni nemcsak szeretett hazánkért, hanem az egész emberiség felmelkedéséért is! És ez a kettősség az egész világon el fog terjedni amikor a többi nép is megfogja lelni édes hazáját, amikor majd az amoda lévő „demokráciák” helyén a mi, másfajta de- mokráicánk fog uralkodni, melynek neve: szocializmus! Kádár Lajos mutatott a szíve felett lévő tárcára. :..És lobogott a piros-fehér-zöld színű zászlóval együtt, a vörös zászló, ragyogott a vörös csillag, hirdetve: „...Itt most már a mi kezünk épít.” (CSEREI) HÍREK Gyomáról A legeltetési bizottság ez év tavaszán 25 holdon a kipusztult gyepet újratelepítette. Húsz hold hullámtérre vörösherét vetettek, ezt a területet öntözik is. Kétszázötven holdon műtrágyáztak, 150 hoűd legelőt istáUótrágyáztak. A 400 holdas ballal legelőt mész- iszappal most javítják; Ötszázötven holdon elvégezték a rét bo- ronálását. A legelő vízellátását egy 80 ezer forintos költséggel épített kúttal megjavítják. Az itatóvályút 14 ezer forintos költséggel újra- íestettéki Az apaállat tartás megjavítására a szántóföldi gazdálkodást kibővítették. Jelenleg 202 hold búza, 62 hold árpa, 80 hold zab, 140 hold kukorica és 8 hold fele® konyhakertészetük van. UIJSEPELT A HÍSII*AH A Békés megyei Húsipart Válla- 'zájárultak lit dolgozói május elseje elő- hez. Budapest élelinezéséA nagy munkában kiválóan dolgozok között 7700 forint jutalmat estéjén kultúrtermükben ünnepséget rendeztek. Nagy László igazgató rövid be--osztottak ki. szedet mondott, melyben méltatta j A jutalomkiosztás után „házi- a május elseje ünneplésének tör-;lag- készített virslivel kedvesked- ténetét, majd a vállalat munkájú- j tek a dolgozóknak és vendégekről beszélt. Az ellenforradalom! nek. A vacsorára jól csúszott a alatt a húsipar valamennyi dolgo- sör. A hajnalig tartó jókedvet a zója megállta helyét. Biztosították' zenekar gyakran tetőpontig fokoz- Békés megye húsellátását ás hoz- íta. Belterjességi mezőgazdasági vándorkiállítás megyénkben A Békés megyei Tanács Műve- ;kodás, a zöldség- és gyümölester- lődésá Osztálya és a Mezögazdasá- mesztés, a növényvédelem és a gi Könyvkiadó rendezésében bel- tejgazdálkodás tárgyköréből nyújt terjességi mezőgazdasági vándor- ,közhasznú ismereteket, kiállítás nyílik május 8-án Gyű- j A hasznos kiállítást az elkövel- lán az Erkel Ferenc Járási Mű- kező hetekben a Körösök mentén velődési Házban. A kiállítás fény- . vándoroltatják s azokban a közsé- képék, szakkömyvek és füzetek, !gekban mutatják be, melyeknek a filmvetítés és előadások útján a .belterjes gazdálkodás fejlesztésé- talajjavítás, az öntözéses gazdái-]« kedvező lehetőségeik vannak. Vetik a földimogyorót Medgyesegyháza határában Medgyesegyháza fekete, laza, ;sok jó előveteménye. Mint a ki- homokos földjein a felszabadulás; sédetek, mint a gazdák szerint óta honosították meg a földi, vagy ^tartalmú szárának tápértéke amerikai mogyoró termesztését. A magasabb, mint a lucernáé ki- község határában és a szomszédos . . , , Pusztaottlakán az idén is néhány Val° ***???* ,s«'^knek « száz holdat vetnek be kisebb parcel jszarl aí,mal a na • Iákban a burgonyáéhoz hasonló A mogyoró vetőmagot a vörös- talajt igénylő mogyoróval. ., hangyák és a mocskos pajorok e!A földi mogyoró a pillangós vt- .leni védekezésül Agntt/z-szal csa- rágú növények családjába tartozó, ■ vázták, vagy petróietTmos vízben jól jövedelmező, nitrogén gyűjtő | fürösztötték előzőleg s úgy kezd- tulajdonságánál fogva, a kalászo- í ték meg a vetését. Magtári gabonafúvó és zsákoló gépeket gyártanak a Mezőhegyesi Gépjavítóban A Mezőhegyesi Állami Gazda- tárakban tavaly már eredménye ság központi gépjavító ütemében sen használták eteket a gépeket, a gazdaságok sok gépének javí- [ melyek óránként mintegy' hatvan fásán kívül, különböző mezőgaz- | mázsa gabonát szállítanak az eme- da&ági gépek és motorkerékpárok ' letekre, közben szárítja, is a ma- alkatrészeit készítik. got. Nagy az érdeklődés e gépek Az idén az állaim gazdaságok iránt a sörgyárakban is, úgy, hogy részére sorozatban gyártják az júliusig előreláthatólag negyvenet, üzem két szakembere: Nagy Pál a második félévben pedig ötven és Ács Miklós főmérnök újítása- : gabonafúvó berendezést gyártavai szerkesztett, a magtári mun- nak. A percenkét két zsákot megköt jelentősen könnyítő és gyor- töltő, légszdvásos zsákoló gépekből sító gabonafúvó, valamint zsá- ez évben etőrelátkatóag hatvan kóló gépet. A mezőhegyesi mag- darabot készítenek. rvrvrrvTTnrrrrrYTVirrrrrYvvYVTvrvv'TVYVvvvrrvvrTrvrvrrvv'í A tavaszi virágos fák mély illata nehezedik a tájra, s közeli fütty hallatszik a cukorgyár felől. Az ember számára andalító vidék ez, a fák immár teljes lom bukkal védik az emberek egészségét. A cukorgyár kísérleti telepén vagyunk, — o- hol a szokottnál nagyobb tisztaságot találunk. Hatvan kíwt. hold területen kísérleteznek itt, elsősorban cukorrépa fajtákkal, másrészt egyéb fontos növénnyel. A cél ezelőtt egy évvel az volt, hogy a helyi klímára kinemesítsenek egy olyan cukorrépa fajtát, amely nemcsak mennyiségre, hanem cmEgy a céljuk kortartrUomm is megfelelő a termelőknek, a gazdaságoknak, nagyüzemi termelésre. Most a kísérlet, sok színben játszik. A színességet a nemesített holland tulipánok adják. Rudnyánszky Béla telepvezető boldogan mondja: — Ma egy éve itt nem volt semmi, csak síma föld — s most nézzenek i kísérletre, beszéljen maga a tett. Korszerű laboratóH- umban, modern berendezések. műszerek. Állami költségvetésből származik a ráfordítás közel 500 000 forint. — Célunk — mondja Rudnyánszki Béla telepvezető — a laboratórium fejlesztése, a műszerkészlet gyarapítása. Közel 200 000 forint szükséges még ehhez. Huszonnyolc fajta répával kísérleteznek — igen szépen sorolnak a frissen süppedő vető- ágyban. Kíváncsian nézzük a répákat, s meglátszik mindegyiken. hoavan idomul a klímához már kelés után is. A laboratóriumban ügyes leánykezek végzik a kísérleti munkát, kint a mezőn serényen dolgoznak a tarkaruhás leányok, ki kapával, mások kézzel. Ügy érezzük, mindenki egy célért dolgozik, hogy jobb legyen. Ki ceruzával, ki szerszámmal. Boldogok ezek az emberek és boldog lehet megyénk dolgozó népe, hogy szépen fejlődik az ország második répakísérleti állomása, ami ha így halad előre, mint- ihogy megkezdte, rövid idő múlva eléri Sopron- borpács eredményeit. SZÍN BÉLA
