Békés Megyei Népújság , 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-03 / 101. szám

BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1957. mája« 9., péntek MÁJUS ELSEJEI SEREGSZEMLE (Folytatás a 3. oldalról.) pék békés egymás 'mellett élésé­nek vagyunk a hívei. Vannak nagy feladásaink, de mély meggyőződéssel mondom, hogy a Magyar Népköztársaság minden híve bizalommal tekinthet a jövőbe. Az 'ellenforradalmi tá­madás tanított is, edzett is, ösz- eze is kovácsolt bennünket. Ha nem feledkezünk meg a múlt hi­báiról, ha éberek leszünk, nincs olyan erő, amely megakadályoz­hatja szocialista hazánk teljes és győzelmes felépítését. Erőnket és bizalmunkat növeli, hogy a szocialista országok test­véri családjában olyan oltalom és erő részesei vagyunk, amely­nél nagyobb erő nincs ma a vi­lágon. Tisztelt nagygyűlés, elv társak, elvtársnők! Dolgozó társaim! Az októberi események után erre a május elsejénkre minden oldalról figyelnék, barátok is, el­lenségek is. Azt hiszem, hogy ez a május elseje örömmel fogja el­tölteni barátainkat, keserűséggel ellenségeinket. Azt hiszem, nem tévedünk, ha megállapítjuk, hogy l.ez a nap új lendületet ad belső I fejlődésünknek és hozzájárul a proletámemzetköziség zászlaja a- ' latt tömörült népek és a nemzet- I közi munkásmozgalom együttes erejének növeléséhez. Fel elvtár­sak, új munkára, új harcra, új feladatokra és győzni fog igaz ügyünk. Éljen a marxizmus—leninizmus és a proletámemzetköziség! (Nagy taps.) Éijen a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió vezette szocialis­ta tábor megbonthatatlan egysége! (Hosszantartó, nagy taps.) Éljen drága hazánk, a Magyar Népköztársaság, dolgozó népünk és legfőbb vezető ereje, a Magyar Szocialista Munkáspárt. (Viharos taps.) Éljen a népek barátsága és a béke! (Nagy taps.) Éljen május elseje, a világ dol- i gozóinak nagy ünnepe! (Viharos * éljenzés és taps.) Marosán György zárószavai Ezután Marosán György mon­dott záróbeszédet. Többék között ! a következőket mondotta: — Engedjék meg, hogy innen küldjék üdvözletét, erről a bu­dapesti nagygyűlésről, mint a Bu­dapesti Pártbizottság első titkára, Magyarország valamennyi városá­ba, falvába, munkásnak és dolgom zó parasztnak egyaránt. Budapes­tet nem lehet elszakítani a vidék­től. Budapest szocialista lesz és szocialista lesz az ország is! — Szeretném Önöket megkérni arra — mindenkit kivétel nélkül —, hogy mindaz a hit, ragaszko­1 dás, megbecsülés a párt és a nép ügye iránt, ami itt kifejezésre ju­tott, jusson kifejezésre a hétköz­napi, egyszerű- munkában is. * A május elsejei nagygyűlés, ! Budapest dolgozóinak hatalmas seregszemléje az Internacionálé hangjaival ért véget. A nagygyűlés után Kádár Já­nos üdvözölte a külföldi szakszer­vezeti küldöttségek tagjait. A kor- ményelnök és az MSZMP Intéző Bizottságának tagjai még sokáig időztek a dolgozók között, s ho6z- szasan elbeszélgettek velük. szovjet hadsereg 1944. október 6-án Orosházára is elhozta a sza­badság hajnalcsillagát. Űjabb har­cos évtized után tört rá az ellen­forradalom réme erre a történel­mi városra, de a rém nem pusztít­hatott sokáig, mert újra el jöttek a hősök, a szovjet katonák, újra csatcsorba álltak a hű kommu­nisták, és most, 1957. május else­jén Orosháza dolgos népe. ezrek és ezrek újból bebizonyították, hogy a népi demokrácia, a népha­talom hívei, és nem engedik ki kezükből ezt a hatalmat. Az utcákon már kora reggel vö­rös és nemzeti színű zászlókat lo­bogtatott a szél, a fákat is virá­gokkal és színes szalagokkal dí­szítették és az esőterhes felhők sem akadályozták az embereket abban .hogy több ezren felvonul* janak. Üzemi dolgozók, a terme­lőszövetkezetek tagjai, az iskolák tanuló ifjúsága végig a Kossuth Lajos utcán, a Könd utcán, Tán­csics Mihály utcán át, a nagygyű­lés színhelyére. A nagygyűlésen- Frank Ferenc . elvtárs, az MSZMP Békés me­gyei Intéző Bizottságának tagja ! méltatta május elseje, a nemzet­közi proletariátus harcos, nagy ün­nepének jelentőségét, és azt a tényt, hogy az eHeníorradalom minden vérzivatara ellenére most szabadon ünnepelhetünk. Délután a Sagvári-ligetben szó­rakozott a város népe, ahol a Táncsics gimnázium atlétáinak versenyét és több labdarúgó-mér­kőzést néztek végig. Gyula A párt és a kormány melletti hűség jegyében ünnepelt megyénk Megyénk dolgozó népe a 13. szabad május elsejét a prole tár­internacionalizmus, a párt és a kormány melletti hűség jegyében ünnepelte. A kedvezőtlen időjárás ellenére is a megye székhelyétől, Bé­késcsabától kezdve a legkisebb községekig a dolgozók és az ifjú­ság túlnyomó többsége részt vett a felvonulásokon, az ünnepi nagygyűléseken. Ez a hatalmas tömegdemonstráció fényes bizo­nyítéka volt annak, hogy megyénk dolgozó népe ma már helyesen értékeli az ellenforradalmi eseményeket, és a felemelkedést biz­tosító szocializmus ügyéhez csatlakozott. A színpompás ünnepsé- győzelmét, az ellenforradalom vereségét bizonyítják. A dolgozok tízezrei"'felvonulásokon és a nagygyű­léseken éltették a pártot, a forradalmi rpunkás-paraszt kormányt, a Szovjetuniót, és a testvéri népi demokráciákat. Kifejezésre ju­tott ezeken a színpompás ünnepségeken, hogy ha sikerült is ide- ig-óráig annak idején az ellenforradalomnak a dolgozók egy részét megtéveszteni, az utóbbi hónapok meggyőzték ezeket a dolgozókat is a párt és a kormány helyes politikájáról. A 13. szabad május elseje a béke, a szocializmus erőinek újabb győzelmi állomása. sdkeéva menetelitek ezután. A vas­utasokat a postások követték, majd az I. számú iskola, a köz- gazdasági technikum és több más iskola következett. A munkászász- lóalj szoros egységben, fegyverrel a kézben megmutatták erejüket. A munkásőrség egységeit követ­ték a kiszss fiatalok mintegy két­százan, akik munkás dalokat éne­kelve vonultak végig a csabai ut­cám. A Köttötárugyár, a Gépál­lomás, az Előre Tsz, a Dohánybe­váltó. a Szőnyegház gyönyörű szőnyegekkel, az Autóközlekedés egy hatalmas forgó földgömböt hozott, ezt követte a Vasipari Vál­lalat, a Belsped, a Forgácsoló, a Pamutszövő, a Dózsa Tsz, a Nyomda, a Ruhagyár és ki tudná felsorolni a több, mint hetven üzem, vállalat, hivatal, melyeknek dolgozói eljöttek ezen a napon, hogy hitet tegyenek a dolgozó nép ügye mellett és hirdessék egysé­güket, szervezettségüket. A felvonulás után a legtöbb üzemben, a vállalatoknál családi­as ebédet rendeztek. A Ruhagyár­ban jutalomosztást is tartottak. Azokat a dolgozókat, akik 5 éve dolgoznak az üzemben törzsgárda- jelvénnyel tüntették ki. Az Autó- közlekedési Vállalatnál ezen a na­pon több mint 60 dolgozó jutal­mat kapott. A többi helyen is em­lékezetesen töltötték el a 13. má­jus elsejét. Esik az eső, csendes tavaszi sze­merkélő. áztató eső. Ilyenkor az utcán leginkább azok járnák, a- kikmek feltétlen szükséges, ha­lt iszthatatlan a munkájuk. De ez ti map mintha kivétel lenne. Az emberek ünneplő ruhában, esőka- > tótban, vagy esernyővel iparkod­nak egy megbeszélt helyre, boldo­gan, mosolyogva üdvözlik egymást az ismerősök. Reggel 7 órakor már zajosaik Békéscsaba utcái. Fi­atalok egymásba karolva májusi dalokat dúdolásznak a Ruhagyár felé haladva. Az embernek ma önkéntelenül eszébe jut, hogy a 12 hónap közül a május a legszebb A legszebb hónap első napját választotta a munkásosztály magának. Ez a munkások ünnepe, melyet 67 év óta mindig megünnepel a világ munkássága. Nekünk magyarok­nak ez az idei május 1 kettős ün­nep. Ünnep, mert mi is együtt érzünk a világ többi országának dolgozóival, de ünnep azért is, mert 1956. októbere óta az első nagy alkalom, amikor a magyar munkások megmutatták erejüket. Hogy ez mennyire próbatétel volt azt mutatja ez az akarat, ez ön-1 ként vállalt demostráció, amely j május elsején itt Békéscsabán is megmutatkozott. Nem-e akarat, erős jellem kellett ahhoz, hogy valaki szakadó esőben, bőrig eláz­va a munkások dalát énekelve vonult végig az utcán? Nem tar­totta vissza az eső, az esetleges megfázás veszélye, de ott akart lenni egy sorban azokkal, akik megmutatták, hogy a munkásosz­tály egységes erő, és legyőz min­den akadályt. Az embernek örömkönnyek fojtogatták a torkát, amikor a felvonulás élén ott menetelitek bá­tor karhatalmistáink, a tdsztiegy- ség, akik október után a dolgozó nép megvédésében is az elsők kö­zött voltak. A karhatalmisía. egységeket megyénk legnagyobb üzemének, a Téglagyár dolgozóinak felvonulá­sa követte. Haiccsságukat nem­csak az egységes felvonulásuk jel­lemezte, de magukkal hozták a téglagyári munkások jelszavát „munkásököl vasököl, oda sújt, ahova köll" Az V. kerületi nőtanács egységét a piros pettyes fejkendő is bizo­nyította. Utána a Bamevál dolgo­zói tiszta fehér köpenyekben hir­dették, hogy az élelmezés dolgo­zói közé tartoznak. A Sertéste­nyésztő Vállalt kicsinyített másét pici malacokkal egy teherautó jel­képezte. A vörös Jamináből ott volt még a Sütőipar, a Kossuth Tsz, a VI. sz. általános iskola, a Tatarozó Vállalat, az V. sz. iskola és a többi kisebb üzemek, vállala­tok. A vasutasok harr-; egységet A város még május 1 előestéjén ünnepi díszbe öltözött. Az üze­mek dolgozói gyönyörű . kivilágí­tott diadalíveket építettek a vá­ros főútvonala fölé. Este ha az ember végignézett a színpompás, fényben úszó főúton, szinte me­sevárost látott maga előtt. A város lakói felkészültek a nemzetközi munkásmozgalom nagy napjára. Másnap vidám in­dulók hangjára ébredtek a gyu­laiak.' Az emberek szívében sza­badon lángolt fel május 1 eszmé­jének kiolthatatlan tüze. Ezt a tüzet nem olthatta el a reggel beköszöntő sűrűszemű má­jusi eső sem. \ ­A gyulai munkások; üzemek, gazdaságok, hivatalok dolgozói ki­vonultak az utcára, és tömött so­rokká szerveződtek. A díszemelvényen elfoglalalák helyeiket a város legjobb munká­sai, kitüntetett dolgozók, a pó.rt idős harcosai, a város vezetői'és -41 küldöttek. Megkezdődött aszínpompös 13-ik szabad május elsejei tö­megtüntetés. Felhangzottak a gyulai fúvós- zenekar pattogó ritmusai. A me­net élén jött a város büszkesége, a jól felszerelt, öntudatos mun- kásmilicia. Furcsa ingerlő érzés járta át az ember testét a nagyszerűség, ez erő láttán. S vonultak a nagyszerű sorok, lengett a májusi zászlóerdő, jel­szavakat kiáltottak, a pártot él­tették a KISZ csapatai. . _ v Taps tapsot követ, az emelvény 1 felől úttörők jönnek, virágcsok­rok szállnak az emelvény felé. Nemzetiszínű karikák lendülnek a magasba. Feldíszített kerékpá­rosok, a román gimnázium hall­gatói népviseletben vonulnak. j Majd a sportolók impozáns csa­patai következnek. j Fegyelmezett csoportokban vo- , nul fel a tanulóifjúság. Az üze­mek, az állami gazdaságok, a kór­ház, a gépállomás, a tsz-ek, a szanatórium dolgozói munkájuk pontos tükörképét varázsolták a 1 feldíszített gépkocsikra. Látszik, a gyulaiak átérezve a nemzetközi összefogás hatalmas jelentőségét, meleg szívvel ké­szültek a nagy napra. Nem egy cikkben, de könyvben kellene megírni a nap nagyszerű­ségét. A felvonulók hosszú, tömött so­rai felett szabadon lengette a májusi szellő a proletár nemzet­köziség szimbólumát, a vörös zászlókat. A felvonulás után megkezdő­dött ez ünnepi nagygyűlés. Arany Tóth Lajos elvtárs, az MSZMP megyei bizottságának tagja mon­dott beszédet. Az ünnepi beszéd elhangzása után a Harisnyagyár dolgozói ne- . vében Borbély Jánosué csapat.-1 zászlót adott ét a gyulai munkás­őrségnek. Ezzel véget ért a gyulai dolgo­zók nagyszerű* tömegtüntetése. Este a város több pontjain kul- í túrműsor, tánc, szórakozás várta a dolgozókat. Ünnepelt Tótkomlós Orosháza Orosháza dolgozói, egyszerű em- ; akkor 1891-ben is — kiálltak a ' béréi már 1891. május elsején is 1 szol gab i rák. a csendőrök ellen, bebizonyították, hogy láng él a mert májusi zászlójukat védet- szívükben, harcos vágy, erő, és ez J mezték. az erő legyűr minden elnyomást. Azóta évtizedek leitek d, és a ■ A szakadó eső és az élesen fú­jó hideg szél sem akadályozta Tótkomlós dolgozó népét abban, hogy tiszteletét tegye a 13. szabad május elseje ünnepének. Magyar és csehszlovák nemzeti színű lobogók közt lengtek a vö­rös zászlók. A főként szlovák nem­zetiségű község főterén a látvá­nyos felvonulást követően ün­nepség keretében avatták fel új­ra az ellenforradalmárok által le­döntött, és most helyreállított, mintegy nyolc méter magas, mű­vészi domborművel és a Szovjet­unió címerével díszített szovjet emlékművet. Ez ünnep alkalmá­val Ilku Pál vezérőrnagy mondott ünnepi beszédet, — Az utóbbi 12 esztendőinek igen jelentős eredményei vannak — mondta többi között — nagyon- sok dolgozó jutott sokkal ember­ségesebb életviszonyok közé. sok munkás és paraszt lábén a fosz­ladozó bocskort rendes cipő vál­totta fel. Kedvezőbb körülmények közt él .tia Tótkomlós dolgozó népe is, szebb eredményekkel gazdálkod­nak életerős termelőszövetkezetei. — Ez a mostani május elseje, a- mit mo6t ünnepiünk, kiemelkedik a múltbeliek közül, és hasonlít az 1945-ös évihez. Most kétszeresen kell összeszedni erőinket, hon- a proletár m te nációnál izmus elve ér­vényesüljék — hangsúlyozta — s Világ proletárjai egyesiüljetek! — fejezte be ünnepi beszédét a netn- ] zetközi munkásmozgalom nagy jelszavával, A Békés megyei szovjet katonai I parancsnokság képviselője is üd- : vözletet intézett az elesett hősök 1 emlékére. | A koszorúzás után a munkás 1 mil'cia és a honvédség díszala­kulata díszlépcsőén vonult el a hősi emlékmű előtt. A község lakossága délután a helyi ligetben, a moziban és * sportpályán szórakozott, este pe­dig a helyi kulturális együttes szlovák nyelvű szznielőadását te­kintette meg. Battonyán Ar<wtv«t érő esővel érkezett meg május elseje. Reggel, a földműves- ! szövetkezet fúvós zenekara éb­resztette a község lakosságát. A kedvezőtlen időjárás miatt ugyan elmaradt a gondosan előkészített felvonulás, az ünnepi hangulat a- zonben, amely az emberek szívé­be költözött, nem csökkent. Délelőtt 10 óra tájban szinté ! hömpölygőét az emberáradat • kultúrotthon felé. Orgonacsokrok­(Folytatás az 3. oldalon.) 4 \

Next

/
Thumbnails
Contents