Békés Megyei Népújság , 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-25 / 120. szám

2

BÉKÉS MEGYEI NEPÜJSÁG

1957. május 25., szombat

*Ametikú,i ímíúb*udatMnpűk

A második világháború befejezése óta a nemzetközi konferenciáikon NMtepofflá kérdésiként tárgyalják a leszerelés megoldását és különös figyelmet fordítanak az atom- és hidrogénfegyverek betiltására.

Milyen álláspontot foglal el az atom- éa hidrogén-fegyverrel rendelkező két legnagyobb hatalom: az Egyesült Államok és a Szovjetunió? Az állás» pontok homlokegyenest ellervkezőek: az Egye#fttt Államok már számtalan hivatalos szovjet javaslatot utasított el, amelyek az atom- és hiárogénfegy- verek betiltására vonatkoztak. Ezt az elutasító magatartás^ nem egy tény bizonyítja. Többek között az amerikai sajtó állásfoglalása is, az ez év április 30-án kelt szovjet javaslattal szemben, amely a lefegyverzésről szól. A sajtóvélemények az amerikai u-ralkodó körök álláspontját fejezik ki.

A szovjet kormány javaslatában központi helyet foglal el az atom- és hidrogénfegyverek betiltásának kérdése. kormánynak hangzik a

jegyzék — a világ népeinek színe előtt ünnepélyes kötelezettséget keli vál- ialniok, hogy az atom- és hid<rogénfegyvenek semmiféle fajtáját nem használják fel katonai célokra...“ A továbbiakban a következőket hangoztatja a szovjet kormány: „Az atom- és hiörogénf egy verek kipróbálásának megszüntetése különösen halaszthatatlan kérdés. Éppen ezért jelenleg célszerű lenne, ha ezt a kérdést kiemelnénk az atom- és hldrogénfegyverek általános’ problémájából és mint elsőrendű intézkedést, haladéktalanul megoldanánk.

Teljesen világos, hogy a szovjet javaslatok korunk legégetőbb érdekeinek felelnek meg. Rendkívül szánalo mraméltónak látszanak azok a csel- fógások és réroisztgetések, amelyekhez az amerikai sajtószervek folyamodnék, s ezzel igazolni vélik uralkodó köreik elutasító magatartását a nuklerális fegyverek kipróbálásának és betiltásának kérdésében.

Milyen „tényekre” támaszkodnak az amerikai újságok és folyóiratok, milyen módszereket használnak a közvélemény félrevezetésére és vezető köreik cselekedeteinek igazolására?

A New York Times a kővetkezőkben fejezte ki álláspontját az 1956. november 17-i szovjet javaslatról, amely valamennyi nuklerális tartalék azonnali megsemmisítésére és az atomfegyver kísérletek haladéktalan megszüntetésére vonatkozott: „Jogunkban áll (?), hogy ezekben a lépésekben propagandát keressünk. Ez teljesen világos. (?) Most újból eljött az az idő, amikor a kommunisták remélhetik, hogy megosztanak bennünket és zavart (?)o*koznak körünkben”. Az alapvető úgynevezett tény tehát, hogy minden csak- „propaganda“. Amikor a Szovjetunió olyan javaslatokat terjeszt elő, amely megfelel minden békeszerető törekvésnek, az amerikai sajtó azonnal propagandáról, manőverről kiáltozik. Egy hónap múlva az újság kijelenti: -„Ha csak egyetlen kis lépést tesznek majd a fegyverkezés korlátozására, a probléma következő szakaszait már könnyebb lesz megoldandók.” S mégis néhány hónap múlva, amikor a Szovjetunió újabb javaslatokkal szolgált a lefegyverzés céljára, a New York Times újból sietve bebizonyítja olvasóink a szovjet terv „elfogadhatatlanságát”. Nyilvánvaló, hogy az amerikai újságok hasonló kijelentéseit csak az együgyű, balga emberek hiszik el.

A reakciós amerikai sajtó a szovjet lefegyverzési javaslatok rágalmazása és légióiképpen az atomkísérletek megszüntetésének elodázása céljából (s ki tudja, hányadszor) a „kommunizmus“ és a „kommunista propaganda” mumusával hozakodik elő. Ez a trükk azonban már ismert és nehezen találhatunk olyan embert, aki bedőlne az amerikai bűvészek mutatványainak.

i. A gyermeknap

1 profra mja

esős idő esetén

I A békéscsabai városi nő- tanács gyermeknapi ren- 1 dezőbizofctsága koali, hogy a

I ..Nemzetközi Gyermeknap“ i

I ünnepséget esős idő esetén

a következő helyeken lesz megtartva: A karnevál '

i résztvevői délután 3 órára

I a Balassi Kultúrotthonban ,

gyülekezzenek. Az I—VII.

; sz. általános iskolák az ünI: népségeket saját központ- i

I jukban tartják meg . dél- i |

után négy órakor. Az üze- : mek, hivatalok, tsz-ek és a

1 kisebb létszámú iskolák ün- I

I népségéit a következő két

. helyein tartják meg: I. Üttöriíbázban délután négy 1 órakor (MÁV, Patyolat, 1

i Vasöntöde, Nagyker., Álla- ;

mi Áruház, Földszöv., Tü- zép, Szőnyegház, Kémény- 1

i seprő Vállalat, Belsped, |

I Kórház, SZTK, Gyógyszer- ;

tár Vállalat, Baraevál, Kéz- ! műipari V., Kertészeti V., 1

1 Téglagyár). II. Balassi Kul- : |

I túrotthonban délután négy I

órakor (megyei tanács, városi tanács, Vendéglátó V., 1

1 Kisker. V., Autóközlekedési : i

I V., Ruhagyár, Dohánybe- i.

váltó, Pamutszövő, Forgácsoló, István-calom, Ke- 1

1 nyérgyár, Lilozák-iskola, : i

I Nemzeti Bank, Beruházási ; |

Bank, Posta, Terményforgalmi, Kossuth Tsz, Május 1

1 1 Tsz, Vörös Csillag Tsz és l

I Állatforgalmi Vállalat). ; ,

.

> «É*

A szovjet javaslatokkal egyetértenek mindazok, akik felismerik -egy új háború veszélyét. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa május 10-én üzenetet küldött az Egyesült Államok kongresszusához és Anglia parlamentjéhez, amelyben megállapodásra hívja fel e három nagyba tadom kormányát a

oukl-e-rális kísérletek haladéktalan megszüntetése érdekében. S ez nemcsak a Szovjetunió, hanem az egész világ célja is. Stevenson, volt amerikai el- mökjedödt a nuklerális kísérletek megszüntetésének fontosságát hangsúlyozza. A japán parlament ugyanazt követeli. Morse szenátor felhívja az Egyesült Államokat, hogy „azonnal” szűntessék be a nuklerális kísérleteket és a Szovjetuniót, hogy hasonlóan cselekedjék. LJoyd George mnkáspáirti képviselő felhívással fordult az angol kormányhoz, hogy állítsák le az atom- bomzakísérleti tervek megvalósítását.

Jogosan tehetjük fel tehát a kérdést? Kinek a véleményét fejen ki az amerikai sajtó, amikor cikkeiben a szovjet javaslatok elfogadhatatlanságáról bezsél? Olvassuk csak el a londoni Observer című újság néhány sorát: 5,A Pentangonban, a kabinetben és az atome-ner giabizottságban lévő csoportok- nem akadják a nuklerális fegyverek gyártásának beszüntetését.” Úgy gondolom, ez elegendő választ

Négyezer fácáncsibét neveinek mesterségesen

a gyulai erdőgazdaságban

A körösök mentén fekvő gyulai erdőgazdaságban nagy gondot fordítanak az apró vadállomány fej- ! lesztésóre. Az idén például négyezer fácán esi bét nevelnek fel mesterségesen. Ezzel jelentősen elősegítik az Alföld értékes madárvilág szaporítását. A díszes ; tollú fácánok őszi vadászására már külföldi vendégek is ígérkez- J í tek;

(Folytatás)

Ez itthon van? — döbbent meg Béresük. Mit keres ez itthon, hiszen még nincs karácsony? Róth Pista megszólalt:

— Mi van Jancsi, mit keresel-’

— Ilonka? — Csak ez az egy sző jött ki a száján. A Róth-fiú kitárta karját, húzott egyet a vállán, s kinyitotta a konyha- ajtót. ö berontott, de bent Müller Ádámon kívül nem volt senki. Se a nagyobbik, se a kisebbik lány, még csak az öregek sem. Kitámolygott az udvarra. Az öregasszony akkor jött az istállóból. Megállt előtte, fürkészve nézett rá és megkérdezte;

— Hát maga?

— Ilonka? — kérdezte tőle is e legény.

— Nem tudja? Hiszen.;. — aztán elharapta a szó végét az öregasszony. Hiszen úgy volt, hogy magé is megy. Maga itt van? Ezt akarta mondani. De nem mondta, csak gondolta s gyanakodva nézett végig a katonán. Müller Ádám is kiállt a konyha ajtóba, zsebre dúgtia két kezét, cigaretta lógott a szájában, pökhendi paraszt módra mérte végig a katonát. Az megérezte a tekintetét, sőt tán a gondolatot is mögötte. Nem látta Müllert az emlékezetes novemberi este óta. Tán éppen n hozta a levelet és tán magára gondolt? Vagy Pista? — villant át a gondolat; Megpróbált visszanézni Mutterre, de nem bírta soká, gyötrődő szívébe mintha újabb kést szúrtak volna, úgy érezte. Elfordult, . de a tekintet követte, sőt ha háttal állt, akkor is szemből érezte és valami olyat is látott benne: „Na nagy legény, mégiscsak visszaveszem!"

Kitámolygott és mint, aki elveszít valami nagy-nagy kincset, oly lógó fejjel elindult a tejcsarnok felé.

Ilyenkor korán van este. Ha az ember délután megy szolgálatba, bizony észre se veszi, s máris este van, méghozzá ködös, hideg este. Mostanában Börcsök nagyon szeretett ilyenkor szolgálatba menni. Legalább nem látja az arcát senki, ö se látja mások gondolatát az arcukról. Meg-megállt az irtási figyelöhelyen, a határ tíz méterre kanyarodott onnét, a völgyben egy malom kattogott. S egy falu világított. Egy osztrák falu. Nézett oda lefele, mintha az ő fejét ütnék kalapáccsal, úgy hatott rá a fagáz- gemerátoros motor egyhangú kopácsoló böfögése. Nézte a falut s méregette a határ közelségét. Csak tíz lépés. Néha megindult, öt-hat lépést tett előre. Már csak három, vagy négy van hátra... Aztán szépen visz- szaballagott... Ilonka... te... —

nem tudott, többet mondani ma(BTrvTnrTTVTrrTnnnr'tnro

«. Sxabó Jöxsef:

t

Kisértés

©JUUUUUUUUULJUUUl©

gában sem. Elborult minden, összekeveredett, s ha behunyta a szemét, megjelent előtte a lány, mindig ugyanúgy, mindig kitárt karral, mintha hívogatná, mintha integetne és ilyenkor szorítani kezdett az inge nyaka, ilyenkor melege lett, vagy a hidegveríték ütött ki a homlokán. Integet..; integet..; integet..i Ha kinyitotta a szemét, akkor is a sötétben integetett. Hátranézett, járőrtársait kereste, mert ekkor már hárman jártak. Csak egy szót kell mondani, vagy csak egy istenhozzádot inteni és biztosan megértenék. Jól ismerte őket. Tudta, hogy kevés akadna olyan közülük, aki fegyvert emelne rá. Ez nem tartotta. Hiszen jól tudták, hogy mennyire szerette Ilonkát. Jól tudták, hogy a felesége elhagyta, jól tudták, hogy nincs senkije, nincs semmije. A parancsnok is tudta. De miért nem helyezteti el innen? Néha, ha erre gondolt, káromkodott is. A parancsnok, ha elé állt jelenteni, muridig mintha hunyorogna, mosolyogna és rajta mosolyogna. Néha nem tudott a szemébe se nézni De az r°vanügy ránt

K I K EZT

állítanak

bíróság elé

J) gyulai negyei feíréság

május 23-án és 24-én Gyulán a megyei bíróság épületében tárgyalta Nagy Lajos, Diószegi Pál, dr. Balázs Ambrus, Treusznitz Ferenc, Búza Nándor és Csizmadia Ferenc előzetes letartóztatásban lévő orosházi ellenforradalmi vezetők bűnügyét. A tárgyalást május 27-én és 28-án az orosházi járásbíróság épületében folytatja a megyei bíróság. Nagy Lajost és Diószegi Pált azzal vádolja az ügyészség, hogy a múlt év november 4-én a szovjet csapatok ellen fegyveres ellenállást szerveztek. Majd december 4-én Nagy Lajos az orosházi „központi munkástanács’* elnöke lett és egész működésével a munkás-paraszt. kormány megdöntésére törekedett. A többi vádlottak december 4-én ugyancsak csatlakoztak Nagy Lajoshoz és a már említett „központi munkástanács*’ néven egy olyan szervet hoztak létre, amely minden állami szervet irányítása alá vett, s kijelentették: csak a ,.nagybudapesti munkástanács” rendelkezéseit hajtják végre.

Az orosházi járásbíróság

május 29-én délelőtt 8 órakor tárgyalja Wolf József csorvási lakos bűnügyét. Wolf á múlt évben, az ellenforradalom idején került a Csorvási Földművesszövetkezet vezetőségébe. Október 30-án utasítást adott a szövetkezet alkalmazottjainak, hogy 6730 forint értékű különböző élelmiszercikkeket szállítsanak fel Budapestre a harcolók megsegítésére. Utasítása szerint az árut el is szállították, de, hogy kinek adták ái a.főváJ rosban az élelmiszert és mi tör* tént vele, Wolf a mai napig- nem tudott elszámolni.

A szarvasi járásbíróság

május 30-án délelőtt 10 órakor . tárgyalja Kurlik Pál és társa» bűnügyét. Kurlik és társai a szarvasi Dózsa Tsz, a csabacsüdi ! Béke Tsz, valamint a Szarvasi í Községi Tanács tulajdonát képe- . ző földterületekről engedély nélkül rendszeresen élő fákat vágtáik j ki. A kb. 36 mázsa fát lakásukra ! szállították és nagyrészt eladták, i Kurlik Pált a fakivágáson kívül j más bűncselekmény is terheli.

I Ugyan nemrég a Pusztabánrévei Állami Gazdaságtól két taka- ! rőt. Budapesten egy ismeretlen í személytől pedig öt ablakfüggönyt j lopott el.

A gyulai járásbíróság

május 30-án délelőtt 8 órakor tárgyalja Szilágyi Gyula okányi lakos bűncselekményét. Szilágyi 1956. szeptember 23-án engedély nélkül átlépte a magyar határt és Autszriába távozott. Itt vállalkozott arra, hogy gróf Pálfi Lajost és feleségét — gróf Eszterházi Gabriellát — Budapestről Ausztriába juttatja. Ezzel a tervvel ért I vissza Magyarországra és az említett vállalkozást november 7-én ; — újabb tiltott határátlépéssel — i végre is hajtotta. A vállalkozás sikeres végrehajtásáért Szilágyi j gróf Eszterházi osztrák állampolgártól 50 000 schilinget kapott;

] Majd később újra hazatért és ez év január 12-én Okány községben megtámadta Somogyi Pál karhe- talmista hadnagyot azzal a céllal, ; hogy Somogyi szolgálati pisztolyát elvegye. De ezzel végleg rajtavesz- i tett Szilágyi.

JSővííik

A MARTELYI FÜRDŐT

Az elmúlt éveikben igen sokan ették igénybe a mártélyii fürdőt, ekén tét tel arra, hogy a távolabbi dülőihelyre kévé® dolgozó kap

beutalásé és azért, hogy a kisebb fizetésüak is üdülhessenek, közel 50 000 forintos beruházással növelik a mártédyi üdülők területét.

vele, mint eddig. Elmondta — mintha csak őt akarná bosz- szamtaini — hogy a Veres fiú — az egész faluban így hívták veres szeplői miatt, Róth Istvánt

— az embercsempész, csak meg kell találni az utat, hol jár át, mert az minden második este odaát van, de nem lehet tetten- émi. Pont neki mondja. Behunyta szemét. Megint a lány integetett, de most mintha Müller vigyorgó arcát látná mögötte. Kesernyés düh fogta el. Müller... és hirtlen a képzelet játéka elé hozott egy régi álomképet: Müller Ilonkát csókoltál Összecsikorgatta fogát, úgy próbálta elűzni a képet, de csak rosszabb lett, mert most meg Müller nevetését hallotta. — Nevet az anyja istenit és rajtam nevet. Elfordult hirtlen a honi táj fele. Pirkadt. Ez elűzte a kínos gondolatokat. Már ilyen későre jár? — gondolta hirtelen. Ezen az éjjel vagy tizenöt embert fogtak el. Azok az egyik harcos őrizetében ott dideregtek az erdőszélen. A derengésben járőrt. Na végre... Letelt. Na- egyszercsak meglátta a váltó gyo<t lélegzett Börcsök.

Januárra fordult, amikor egyik este egy vízmosásban, a- mely egy mély horhos folytatása volt, bandukoltak felfelé a hegyre. Börcsök elől ment. ö ismerte legjobban az utat. Egyszeresek 0 7 a gondolaté támadt, hogy végig kell menni a horhosom. Igen, de hogy lehet abból kijutni odafent, ott vagy négy-öt méter is van a fala. Nekivágott. Ha másként nem, visz- szajömnek, de végig kell mennij Szólt a két fiúnak. Azok rábízták. ö a parancsnok, ő tudja; Elindultak. Beértek a szakadékszerű horhosba. Börcsök előkapta a villanylámpát és kutatni kezdett. Azon töprengett, hogy nappal kellett volna megnézni, de most már mindegy. S ment előre. Száraz, havas páfrányok közt. Itt-ott megcsúszott. A horhos fenekén most is egy kis patak folydogál. A bejáratnál, mintha melegvíz lenne, úgy eltakarította a havat. Az eltakarított rész mélyen benyúlt a horhosba, sőt a víz most is fol.y- dogált, csörgedezett, nem fagyott meg. Artézi féle büdös viz ez, azért nem fagy meg — gondolta a határőr és ment szépen a patak partján, a szűz hóban, míg egyszercsak összeszűkült a part, annyira, hogy bele kellett lépni a vízbe. De ez csak egy pár méter volt. A horhes újra kiszélesedett, tán szélesebb volt lent, mint a fejük felett; Érdekes, mintha letaposták volna a havat. Megállt, s jobban megnézte. Tényleg, emberi lábnyomok. Vajon ki járhatott itt? A katonák? Megnézte mér egyszer a nyomot.

'Folytatjuk.)