Békés Megyei Népújság , 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-24 / 119. szám

4 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1957. május 24., péntek A FIATALSÁG jövőnk araniíai*taIéka Ez a hét a ballagás hete. Amer-|lommal az ifjúsági házban jár-ina, mint a rongyot, úgy vágták te csak járunk Békéscsabán, mindenfelé boldog, sötétruhás fiatalokkal találkozunk, akik lönleges öltözékű fiatalok hosszú évekig tartó fáradságos táv­tanulás után kilépnek az életbe. Tele vannak ezek a fiatalok élet­kedvvel, munkaakarással és ezer­tam. Az épületet diákok, és kö-* j volna őket ki az iskola padjából, zéjük keveredett nagyhajú, kü- j csak azért, mert apjuk kérgeske­ural- zú munkás vagy paraszt? Hogy a I most végzettek legtöbbje nem — Mit keres itt? — szólt hoz­zám — nem a legmelegebb han­gon — az egyik fiatal. Az ifjúsá­nyi tervvel. Mikor egy-egy ilyen gi vezetőt kerestem, — de nem I csoporttal találkozom — látva szóltam semmit. — ha nem tud- gomblyukukban a kis zöld jel­vényt — önkéntelenül elgondol­kodom. Vísszaemlékszem a múlt juthatott volna el az érettségi vizsgákig? Azóta nem sok idő telt el, de ez az idő, úgy gondolom, jobban megérlelte fiatalságunkat, mint a I | ná, itt a forradalmi ifjúság szé- tanulmányaik hosszú évei. Ezt bi- kel, itt magának semmi keresni- zonyitja a fiatalok mai magatar­év októberének nehéz napjaira. Ezekben a napokban egyik alka­valója nincs, jobb lesz, ha to- |vább áll! — szólt a másik meg- fellebezhetetlen hangon. tása, előrenézése, életvidámsága. Megható volt látni, amikor e- zek a fiatalok kart kartba öltve Száz diák, kis ifjú sereg Száz diák, egész kis ifjú sereg, száz fiatal, induló élet, sors-jö­vendő, akarat. Keményhitű fvúk. lányok, olyan fiatal, ifjú emberek, akik még csak hírből, de ismerik, tudják, hogy milyen az élet, tud­ják, hogy szakadatlan harc a bol­dogságért, mindenki boldogságá­ért. Békéscsabán, a színház mellett szerényen húzódik meg a Közgaz­dasági Technikum épülete. Szer­dán délelőtt virágdíszbe öltözött az iskola, pompáztak a máskor ta­tám rideg tantermek, és a szülők, jóbarátok, iskolatársak öröm-szív­vel köszöntötték az iskolától bú­csúzó száz érettségiző diákot. I j" Mahovech János IV. osztályos búcsúzó diák szép szavakkal mon­dotta el diáktársainak érzéseit és fogadalmát, hogy megállják a he­lyüket az életben és becsületes igaz fiai lesznek a hazának. Paulay Mihály, az iskola igaz­gatója szólt ezután, majd Pálin­kás Andrásáé, a szülői munkakö­zösség elnöke búcsúztatta az is­kola végző diákjait. Bende Sarol­ta, a III. osztályosok és a techni­kum többi tanulója nevében arra tett fogadalmat, hogy megőrzik búr csúzó diáktársaik emlékét és be­csülettel készülnek fel ők is az utolsó évre, a jövő esztendőre. A felemelő, szép ünnepség után kart karba öltve a száz bal­lagó, búcsúzó diák kivonult a Kulich Gyula szobrához, ahol Tuska Erzsébet, az iskola KISZ, szervezetének tagja elhelyezte a technikum koszorúját. ...Száz diák, egész kis ifjú sereg. Életbe indulók serege. Szabó Má­ria is ott énekelte közöttük a bú­csúzó dalt, és szívében megerősö­dött az elhatározás, hogy ha a vasúthoz kerül, jó munkássá, jó dolgozóvá válik. „Hív és vár a termelő munka, — mondotta az ünnepség előtt — és én dolgozni akarokV’ Hugyecz László a köz- gazdasági egyetemre készül, de ha nem sikerülne rádióműszerész lesz. „Szép szakma az, és tudom, hogy mindenütt a becsületes, jó munka a legfontosabb. Akár egyetmi tanulás, akár termelő- munka." így beszéltek ők ketten, de ezt mondják a többiek is. Száz diák­ból kilencven a termelőmunkát választotta, mert a munka, az igazi munka boldogít, és az em­beri érzések legszebbje az alko­tás öröme. Most, hogy erre visszaemlék-' visszatértek az ifjúság valóban szem, önkéntelenül felvetődik ; forradalmi példaképéhez, Kulich bennem a kérdés: vajon ezek a j Gyula szobrához, és amikor az faitalok mit akartak akkor? Leg- ; MSZMP vezetőinek őszinte kö- többjük érettségire készült. Gon- szönelet mondtak azért, hogy új- doltak-e arra, hogy magatartá- , ra megtalálhatták a helyes utat. sukkal, meggondolatlan ki jelen- j Üjra elmondhatjuk: fiatalságunk léseikkel azok szekerét tolják, jövőnk aranytartaléka, akik, ha hatalomra kerültek vol- j N. S. VISSZAHÚZ a szive Alacsony kon szakmabeliekkel — szobafes­tőkkel, mázolókkal együtt kezd­hetnénk munkához. Ha tízen termetű, fürgemozgasu ember Ti- egyim les2Ünkj akkor szere)nénk is kezdeni valamit. A KISZÖV- től ígéretet kaptunk, hogy 20 000 forint segéllyel támogatnak ben­nünket áz indulásnál. Nekünk .vi­szont nem is annyira a pénzre, mint egy famegmunkáló gépre — amit nagyon nehéz besze­rezni — lenne inkább szüksé­günk. Ha gépünk lenne, akkor könnyebben menne a ktsz meg­alakítása is. Ehhez kérnénk mi segítséget. Közben már Mihály szeghalmi asztalos mester. Nem fiatal már, hiszen lassacskán már az ötvenedik élet- , évébe lép. Mégis *+* szakmájában, melyet rendkívül szeret — nagy igyekezettel, szorgalommal dolgo­zik. Társával a volt kisipari szövet­kezet egyik műhelyében „ütöttek tanyát,” A tágas műhelyben Gaál János tanulóval, a helyi földmű­vesszövetkezet üzletberendezésé­nek elkészítésén munkálkodott. A ktsz felől érdeklődünk. Tí­már Mihály abbahagyta munká- elfogyott a reggeli is. Timár Mi ját, mert éppen reggelizni készü- ! hály munkához készülődött. Bú- lődött. csúzóul még megkérdeztük: mi­— Az bizony még tavaly fel-! ért szeretne újból szövetkezetben bomlott. Én is tagja voltam, sőt dolgozni? Kicsit gondolkozott, de az ellenőrző bizottság elnöke is. i az^n sorolta is miért híve ő még Szétmentünk. De én most is híve most önálló kisiparos létére is a vagyok a szövetkezésnek. , ktsz-nek. Megoldódott a nyelve, s beszél- _ Ami talán a legfontosabb — ni kezdett. Mondta, mondta, hogy ■ kezdte —, hogy én nagyobb ter- is esett meg, hogy a néhányéves : melési lehetőségeket látok a kö- kisipari szövetkezetben a tagok zösben. Ha lenne szövetkezetünk, úgy határozlak: szétválnak. akkor a Bútorértékesítő NV-töl is bizonyára kapnánk rendelést. Több lenne a munkánk, s ezzel együtt a kereseti lehetőség is. mi asztalosok, persze nem mind- Géppel pedig könnyebben dolgoz annyian, csak öten - Fülöp Mi- nánk’ Í ®mi igen fontos: az a­.. , nyagellatas is sokkal jobb volna, hály és a többiek — szerettünk volna együtt maradni, s ismét megalakítani a szövetkezetét — az asztalos ktsz-t. Csakhogy — magyarázta — nem volt fameg­munkáló gépünk, sem az ahhoz szükséges hajtóerő. így hát ma­radt minden úgy, ahogy van. És miközben beszélt, azt is el­mondta, hogy régen elég sok részlege volt a ktsz-nek, s éppen j ez volt a baj. Nekik A felbomlás után Tímár Mihály szavai arról győztek meg ben­nünket, hogy nehéz feledni an­nak, aki egyszer már megízielte a közös munkában rejlő nagyobb lehetőségeket. Bár voltak hi­bák is régebben, de ő mégis hű maradt a szövetkezés gondolatá­éba- í h°z. Ha most pillanatnyilag ne­losoknak állandóan volt munká­juk, egyik-másik részlegnek, mint a kovácsoknak, télen alig-alig va­lami. — Volt hiba, de azért én még­is amondó vagyok — melegedett bele a szóba — jobb lenne most is közösen dolgozni. De úgy, ser —hogy mi asztalosok héz is összehozni az új szövetke­zetét, azért bizonyára sikerül majd, mert ahogy Timár Mihály szavaiból kivettük: visszahúz szí­ve a közöshöz, mely többet adna tagjainak, mint így, amikor va­lamennyien külön-külön a ma­guk útját járják. (- « - r) Nyílt levél a Sarka«!! Cukorgyár KISX titkárának Tisztelt Pista Barátom! Engedd meg, hogy így próbáljam neked elmondani azt, amit 11* én este legjobb akaratom ellenére sem tudtam megtenni. Elhiszem, hogy fiatal vagy és lobbanékony, azt is tudom, hogy 1956 októbere befolyással van rád, hiszen akkor az ellenforrada­lom Téged is a „bűnözök” listájára pingált. Nem szabad elfelejte-- ned, hogy nemcsak téged egyedül, hanem veled együtt sok más igaz munkást és ifit is. Azoknak a munkásoknak, akiket októberben megcsúfoltak, okuk volna sok embert ledorongolni, de nem ezt te­szik, türelmes neveléssel igyekeznek józan útra téríteni. Neked is ezt kellene tenned. Ne értsd félre, ez nem megalkuvás, de az érté­kes embert nem szabad megvetni és tárcán kínálni az ellenforrada­lom híveinek. Tudnod kell neked is, hogy nagyon sok becsületes ifi van a Cukorgyárban, aki még nem KISZ-tag, aki még nem ismeri új szer­vezetünket. De kitől tudja meg, ha nem tőled, hisz te vagy a szerve­zet titkára. Persze, olyan hanghordozással, amellyel szoktál beszél­ni, nem hinném, hogy megkeresnek azok, akik tanácsot, vagy tá­jékozódást kérnének. , Jelenleg a gyárban lévő ifiknek 20 százaléka KISZ-tag. Nem arra akarok kitérni, hogy a számszerűséget nézzétek, de merev el­szigeteltséget sem tehettek meg, hisz ez csak az úri katonák, job­ban mondva a „cserkészek” elve volt. Azt hiszem, Ti nem arra ala­poztok. Csodálkoztam rajtad, mikor beszélgetésünk alkalmával azt mondtad: van olyan eset, mikor saját magadban sem bízol, nem­hogy másoknak előlegezz bizalmat. Gondolom, Makarenkóról olvas­tál, aki bűnöző fiatalokat nevelt meg előlegezett bizalommal. Szeretnék még egy néhány kérdést boncolni, mellyel nem le­het egyetérteni. Pista! , Személyed nem a KISZ-szervezet, hanem Te is egy tagja vagy annak és azt nem mondhatod, aki téged kritizál, az a KISZ-t kri­tizálja. Nézd, fiatalok vagyunk, tévedhetünk. Ha nem értünk a bí­rálattal egyet, okos szóval, vagy gyakorlati történetekkel bizonyít­juk igazunkat, de ne használjuk oly gyorsan az ellenforradalmár szót, minden tájékozódás nélkül, mint ahogyan ezt velem szemben is tetted. Képzeld el, egy ismeretlennek ilyen kijelentést teszel, össze­rombolhatsz benne sok jó érzést. Arról nem is beszélek, mennyire helytelen, hogy a rendőrségre hivatkoztál, mivel azt mertem neked mondani, hogy flegmatikus” vagy a KISZ-en kívülálló fiatalokkal. Állításomat bizonyítja az, hogy gyáratokban a műszaki fiatalok kö­zül egy tagja sincs a KISZ-nek, mert azt mondjátok, hogy az értel­miségiek megbízhatatlanok. Pedig ezek a fiatalok munkás-paraszti családból származnak és nem hinném, hogy elfelejtették volna, me­lyik az az osztály, mely nevelte őket. Csak ti nem nézitek jó szem-* mel, mert „vasalt nadrágban” járnak dolgozni és munka után nem olajosak. Azonban munkájuk éppolyan értékes, mint a Tied, vagy a má­siké, hiszen az apád meg tudja mondani, hogy 1942-ben egy nap alatt mennyi répát dolgozott fel a cukorgyár és most 1956,57-ben két-háromszorosát annak a mennyiségnek. Miért? Mert a műszaki dolgozók terveznek, korszerűsítenek, könnyítik a munkát. Tehát nem tehetsz olyan állítást, hogy ezen fiatalok megtagadták osztá­lyukat és nem érdemes velük beszélgetni. Csodálkoztam azon is, hogy Pribék elvtárs, a szakszervezet öreg harcosa, osztotta vélemé­nyedet. Szerinte is elszakadtam az osztályomtól: mert nyakkendőbe járok és nem köszöntem neki a vonaton. Nem tudok mit mondani rá, csak annyit, hogy ez gyerekes dolog. Nem értem meg, hogy az­zal a fiatallal szemben, akit az állam, a Te és a Pribék elvtárs pén­zén taníttatott, bizalmatlanok vagytok. Annak ellenére, hogy se­gítési szándékkal közeledek. Persze, ha Te kijelented határozottan, hogy tanácsra nincs szükséged, ez engem gondolkodóba ejt. Az is gondolkodóba ejt, hogy munkások és munkás fiatalok osz­tályhűségén vitáztok, de Araczki , ellenőr urat’’kebleteken melenget­tétek. Azt az Araczkit, aki a Magyar Föld RT ellenőre volt és a napszámosokkal úgy beszélt, mint a kutyákkal, köztük velem is. S ebből az úrból MDP-tag lett, s a szemináriumon többször kitüntet­ték. Vagy gondolod, hogy ő a munkásosztályhoz hű, mert az addigi bűnét levezekelte? Azokat taszítsuk ki magunk közül, akik valóban megérdemlik. Ne haragudj, hogy ezt a mondanivalómat így hozom tudomásod­ra, de szeretném, ha egy célért, egy úton menetelnénk. Egy ismerősöd, aki szintén * KISZ-tag, Imre. A békési kíszisták járási találkozóra készülnek Az utóbbi hónapokban a békési járásban is zászlót bontott a Kommunista Ifjúsági Szövetség, s egyre jobban terebélyesedik tá­bora. E szövetség hivatva van ar­ra, hogy meggyorsítsa a tisztán­látást azoknál a fiataloknál, akik még nem látják a helyes utat. Ezt célozza, s erre lesz hivatva a május 26-án Békésen megrenede- zésre kerülő járási ifjúsági talál­kozó is, ahol a fiatalok minden rétege együtt ünnepel majd. Hi- vatava lesz e találkozó a kölcsö­nös baráti jóviszony kialakításá­ra, a jelenleg még meglévő kü­lönböző nézetek megvitatására, összeegyeztetésére. Az MSZMP járási intéző bizott- ! sága zászlót ad át ezen a napon a Kommunista HjisVi S/ vétség ifjú katonáinak, s ezzel kezdetét ! veszi az ünnepség. Majd egészna- ;pos sportműsor — közben ebéd — leste lampionos felvonulás, tüzijá- j ték és utcabál teszi kedvessé a találkozót.

Next

/
Thumbnails
Contents