Békés Megyei Népújság , 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-23 / 118. szám

Í951. május **., <*«tmswt BÉKÉS MEGYEI NÉPCJSAG 5 A „körösparti sétány i» Békéscsaba dísze a „körösparti sétány’“. Előrebocsájtom, nem a Körösről van szó, hanem egy bedöglött étővízesatornáról. Évekkel ezelőtt a víz lassan gördült to­va a mederben. Ak­kor még üde levegő, szerelmesen egymás­ba karoló, daloló if- Jaké volt ez a város­rész. Az idősebb em­berek sem vetették azért meg. Többen, délutáni sétájuknak itt tettek eleget. Hős, tiszta levegő, s lom­bos fák árnyékában ölelték egymást a for- róan szerelmesek. Ma mindez a múl­té. A város vezetői el- íputyayolták a meder gondozását. Nem in­tézkedtek a víz moz- gásbahozására. Egy­szóval nyílt emésztő lett a Körös-csator­na. Vajon miért? A derített szenny­vízzel, a Patyolat fés- tékes vizével, az Ist­ván Malom, a Vil­Nem valami csodáról van szó, '„lupán ar­ról, hí-gy a Patyolat festődéjének munká­ját — mikor milyen színt festenek — a víz színéből meg le­het állapítani. Ezek után nem cso­da, ha a sétány egy­I any telep és egyéb re kihaltabb, ha a üzemek fáradt, el- házak ablakait is zár­használt vizét szintén a csatornába vezetik. Ez ellen kifogást nem emelünk, hiszen va­lahol szükséges a fö­lösleges víz levezeté­se, de akkor legalább folyna a víz a csator­nába, ne pedig pos- s ad jón. Ha valaki megfi­gyelte a víz színét, láthatta, hogy aznap­ról napra változott; va tartják. Mit kellene tenni? A mederbe több vi­zet átengedni, a zsili­peket megnyitni, a vizet mozgásba hoz­ni. Ha ezt mind meg­tennék a „Köröspart’“ visszanyerné régi ké­pét, kellemes sétány- nyá válna öregeknek, ifjaknak egyaránt. Dupsi Jövedelmezővé tették m^ tehenészetüket A Körösi Állami Gazdaság több évvel ezelőtt egyénileg gaz­dálkodó dolgozó parasztoktól nö­vendék szarvasmarhákat vásárolt. Céljuk volt: a gazdaság szarvas- memtáli (anyja marhatenyészetének megalapozá- tejet termelt a legjobb laktáció­I két tenyészbikát osztottak be. Az j egyik „Viktor’“, fajtája magyar- tarka, (az anyja legmagasabb ter- S melési eredménye 4125 kilogramm tej). A másik: „Pió” telivér szi- 5234 kilogramm ban); „A nagyüzemi tehéntartás nem kifizető“’ — több gazdaságban ez a vélemény. A Körösi Állami Gazdaság ál­lattenyésztői ezzel kapcsolatban más a véleményük. | A gazdaságban lévő bikák 1955-ben tehenészetük még ráfizetéses volt, de már 1956- ban a tehenészet bevétele a kiadá­sokat fedezte. 1957 első negyedé­ben 2000 forint tiszta bevételük volt, a tejtermelés önköltsége 10 . fillérrel csökkent. A gazdaságnak jelenleg 98 te­llene és két tenyészbikája, száz­nál több növendékmarhája van. — mint az előző adatokból kitű­nik — alacsony termelő képessé­gig, anyától származnak. Az Ágota 82-es, az 5-ös Jutka, a 4-es Rózsi tehenek fedeztetésére nem alkal­masak. Nyolc-tízezer literes ter­melékenységű anyától származó teynészbikákra lennu szükségük. Ezek pedig csak a mesterséges ter­mékenyítő állomáson találhatók. Helyes lenne, ha J A 9-5 literes istállóátldgot hónapok óta egyenletesen tartják. n az állami gazdaság vezetősége a | szarvasmarhatenyésztésben ed­dig elért eredményeket toyább fo­kozná, s igénybe venné a mester­séges termékenyítést. Minden bi­zonnyal az utódok tejtermelő jó tulajdonsága ezzel az állattenyész- tovább javulna, — Igyekeztünk egy fejőgulyás törzsgárdát kialakítani. Pintér Já- i tési módszerrel nos állattenyésztő véleménye sze- [ mely még eredményesebbé tenné rint csak komoly, megfontolt em- J a tehenészet fenntartását, bereket foglalkoztatnak a tehené­szetben. Dupsi Károly Másod- és tarlóvetéshez az idén nagyobb mennyiségű vetőmag- készlet áll a termelők rendelkezé­sére: mégpedig rövid tenyészide­jű kukorica, édes és keserű csál- lagfürt, köles, hajdina, mohar, mustár, csibehur, szegletes lednek, napraforgó, somkóró, tarlónépa, murokrépa és laboda. Rövid te­nyészidejű kukoricát mind az egyéni termelők, mind a termelő- szövetkezetek csak csereképpen kaphatnak. A termelőszövetkezetek vető­magszükségletüket a megyei Ter­ményforgalmi Vállalatnál igényel­hetik. Az egyéniek a földműves- szövetkezetekben vásárolhatják meg a vetőmagot, a kukorica ki­vételével, készpénzfizetés ellené­ben. A murokrépa- és a laboda- vetőmag a Kertimag Vállalatnál (Budapest, VII., Rottenbiller utca 33.) rendelhető meg. Az állami tartalékföldeknek másodvetésű növényekkel történő hasznosításá­ról, illetve a szükséges vetőmag­ról külön gondoskodás történt. A köles vetőmagot az üszögkár­tétel megelőzése érdekében, ve­tés előtt Higosaranal nedvesein csá­vázzuk? Terjeszd a Népajságot! A gümőkór-fertőzés veszélye az állallenyé$zíé§ben I sdíierelies, foogy az -emaberi gümő- [ gümőkórral fertőzött állatok egy fcizo­kor terjedése sok tekintetben összefügg az -állatok gíimőkőrjának előfordulásával. Háziállataink közül a gümők-ór leginkább -szarvasmarhák kö­zött elterjedt betegség, de ne-m ritka a kutyákban, «értésekben és tyúkok­ban sem. A felsorolt állatok fertőzhe­tik egymást és fertőzhetik; az embert is. A gümőteorban beteg ember viszont fertőzheti — a környezetébein élő szarvasmarhákat, kutyáikat, macoká­nyos oltási eljárás segítségével már a betegség kezdetén felismerhető. En­nek a szükség szerint, de legalább félévenként végrehajtott eljárásnak segítségével a nagyüzemi tehenésze­tekben — jelen esetben az állaim gaz­daságok és termelőszövetkezetek ál­lományában — a gümőkór kártételeit mái* eddig is minimálisra sikerült csökkenteni. A kellő gondossággal vég­rehajtott vizsgálatok és a fertőzöttnek talált állatok eltávolítása utón, több kát. A fertőződés általában a felkö- nagyobb tehenészet rövidesen teljesen högött váladékkal történik. Közegész- mentesül ;a gümőkórtól. ségügyi veszélye a szarvasmarha-gü- mőkórnak a legnagyobb. A gümőkór- ban beteg szarvasmarha ugyanis nem­csak kiköhögött váladékával fertőzhet, hanem megbetegedést idézhet -elő kel­lőképpen fel nem forralt teje, vagy egyéb tejterméke. A hús útján történő fertőződésnek a rendszeres húsvizsgá­lat mellett alig van szerepe. 4 szarvasmarha-gümőkór nagy ^®* népgazdasági károkat is okoz­hat. Nagyüzemi tehenészetekben u- gyanis az egymással szoros érintke­zésben lévő, állandóan istállózott ál­latok között gyorsan terjed a beteg­ség. Ennek következtében a gümőkór szempontjából kellően nem ellenőrzött tehenészetekben aránylag rövid idő alatt az állatok 70—80 százaléka is C okkal nagyobb feladatot jelent ^ az egyéni gazdaságokban tar­tott tekintélyes számú, de szétszórt elhelyezésű szarvasmarhaállomány szűrővizsgálata. A házról-házra törték- nő vizsgálat rendkívül sok időt igé­nyel, mert a vizsgálatra kerülő álla­tokat három napon belül kétszer kell megvizsgálni. A kisteny észetekben történő gümőkór Irtásnak a legna­gyobb .akadálya azonban az, hogy a fertőzöttnek talált állat legtöbb eset­ben nem utalható azonnal levágásra; mert ezáltal sokszor az egyetlen jő tejelő tehéntől fosztanánk meg az ál­lattulaj donost. A célt, vagyis azt; hogy a szarvasmarhaállományt a gu­móik óitól mentesítsük, fokozatosan megközelítjük ezáltal, hogy a súlyos beteg, emberre és társaira egyaránt megbetegedhet és a megfertőződött ál- j veszélyes állatokat állami kártalanítás lomámy értéke sokszor fél év alatt több mint a feléibe csökkenhet. A kártétel nagyságát méginkábbb fokozza az, hogy rendszerint a legjobb tehenekben fejlődhet ki aránylag rövid idő alatt súlyos gümőkór, mert ezeknek az ál­latoknak az ellenállóképessége az állan­dó nagyobb tejhozam miatt kisebb. A- míg azonban a nagyobb tehenészetek­ben az állandó állatorvosi ellenőrzés mellett leöl etjük, míg a látszólag egészséges, de a már fertőzött álla­tokban rejlő veszélyre felhívjuk az állattulajdonosok figyelmét. A gümőkórral fertőzött állatokkal való bánásmód a gondozó ré­széről is rendkívüli elővigyázatossá­got igényel. Az ilyen állatok tejét csak legalább tíz percig tartó forralás, a betegség kártételeit a fertőzött álla- vagy rendkívüli gondossággal végre- tok esetről-esetre történő kiemelésével hajtott pasztőrözés útján lehet emberi könnyen megakadályozhatja, kis te- fogyasztásra alkalmassá tenni. A fer- nyészeiekben sokszor -csak akkor de- tőzöttnek talált állatokat mindaddig; rül ki a szarvasmarha fertőzöltsége, 1 amíg azoknak vágás útján történő ér­amikor már az egész család többé-ke- | tékesítése lehetővé nem válik, ól­vésbé gümőkórba-n megbetegedett. A latorvosi ellenőrzés alatt kell tartaná.: .......................................................................................................................................................«miuii»*iUMHiiiiimi»önn»ufiln«tiitMUiiitimiii«i*itiiniiiiiMiiimm« Tö bb mint 20 fajta növényt gyű jtenek Békés megyében Békés megyében a Körösök' virág, hársfavirág, csalánlevél és partján, az utak mentén, az ér- az orvosi pemetefű gyűjtését is dókben és a szikes legelőkön több | később pedig a borsos mentát, zsá- mint húsz fajta — külföldön is la levelet, búzavirágot, pipacsot, keresett — értékes gyógynövényt szarkalábot, majoránnát, sti>. A gyűjtenek. A minden házban meg- vitamindús csipkebogyó begyűjté­. .... sere különös gonddal készültek tálalható házi gyógyszerből, a ka-1 mii álból hazánkban itt terem (fel: Kondoroson gépi bemendezes­, ....... „ , , . ,. . ! sei tisztítják meg a bogyót a sok­le gto szegha.mi, evava j apr5magtól. Kísérleti célra új nyal, mezogyami es uj y®* e , növényfajtákat is szedtek az idén gelőkön 20 20 tagú brigád szedi a Viharsarokban: 2400 kiló ámor- a kellemes illatú gyógyteat, s na- j magot szállítottak Budapestre, a- ponta 3—400 forintot is megkeres . minek az illóolaja pótolja a kül- egy dolgozó. j földön árága pénzért vásárolt ró­Hamarosan megkezdik a bodza- zsaolajat; Varjú Gergely tehenész brigád- y vezető is ezt bizonygatta. Gyakor­lati példát is mondott. Az „Ágota** 82-es tehén a múlt év elejétől Fekécs András gondozza. Amíg 1955-ben ettől a tehéntől csak 4214 kilogramm, 1956-ban már 6137 kilógramm te­jet fejtek ki. Az előző gondozónál a tehén állandóan ideges volt, félt, most pedig nyugodt. A gondozó az „Ágota“’ 82-es tehéntől szeretne 8000 kiló tejet kifejni. Az „Ágota” példája nem egye­düli. Boczonádi László gondozza az „5-ös Jutkát", amelyik 5148 ki­lógramm tejet adott és a „4-es Ró­zsit". amelyik 4936 kiló tej terme­lésével viszonozta a gondosságot, az ellésre történt előkészítést. Ezek talán a legjobb ! példák, melyek bizonyítják: lehet összevásárolt tehenekből bőven tejelő állományt kialakítani, csak A gondosság, a hozzáértés, az aka- fltkt szükséges. A tehén és üsző állományhoz nem sroiiilolkozuiik?! Lehet, hogy sokaknak furcsa ez a cím. Az is lehet, hogy ba­nálisnak tartják néhányan: hát hogyne gondolkoznánk, amikor éppenséggel minden becsületes ember azon töri a fejét, hogy mit is tegyünk, hogyan is lenne jobb, mi az, amit feltétlenül el te” modernebb formája, a mun­kaverseny. Akkor egymásután ismertük meg olyan dolgozók nevét, akik egycsapásra ország­világ előtt híresek lettek, és már-már feltalálóknak is mon­dottuk őket. Az újítókról van szó, ugye, nem nehéz kitalálni, kell végeznünk, meg kell való- kedves Olvasó? sítanunk szép sorjában, hogy egy *e jobb legyen az életünk, nagyobb a rend — egyszóval, van elég gondolkoznivalónk bő­ven. Mégis azt mondjuk most, hogy nem gondolunk minden­re, és nem gondolkozunk, nem törjük a fejünket. De nem beszélünk sokat, el­mondjuk, hogy mire gondolunk. Volt valamikor egy szép és jó, de méginkább hasznos moz­Nem mondjuk azt, hogy meg­halt ez a mozgalom, azt sem, hogy nem lesz többé, hiszen so­kan vannak ma is, akik azon törik a fejüket, hogy miként le­hetne valami munkafolyamatot jobbá tenni, hogyan lehetne nö­velni a gépek kapacitását, ap­ró-cseprő vagy nagyobb műsza­ki újításokkal is? Ne keressük azonban csak a hasznos oldalát ennek a moz­segíthet a termelésben. A moz­galom helyes, ezt bizonyítani sem kell, — olcsóbbá, könnyeb­bé tenni a termelő munkát, ez minden dolgozó érdeke. Miért nem fejlesztjük most tovább? Miért nem igyekszünk megszabádítani a reárakódott sallangoktól, hogy újra egészsé­geset, nagyot lélegezhessen és izmosodjon, erősödjön?! Mindenkiben él az alkotni-: j vágyás, csak segítenünk, ösztö­nöznünk kell. Az újító-mozga­lom sokat tehet az önköltség csökkentése érdekében is, és amikor ezt megállapítjuk, már­is ugyanazt mondjuk, amit a kormány is kér és előír: az ésszerű és gazdaságosabb ter­melés megvalósítását segítjük. Most nem gondolkozunk?! galomnak. Sajnos, sok hibája galom. Üjító-mozgalomnak hív- is volt: sok helyen a mérhetet- Soha nem volt nagyobb szük- ták. Akkor született, amikor jó len bürokrácia, ami körülölelte ség arra, hogy minden erőnket, néhány évvel ezelőtt elterjedt és fojtogatta, azonban ha ettől minden tudásunkat a magunk a „vagyok olyan legény, mint megszabadul, feltétlenül sokat javára fordítsuk, min! most! Csak megfeleli! ritkítás után értető el exuurtiBÍRtsép gyümölcstermés Az idei szélsőséges időjárás el­lenére kedvező volt a kajszi, az őszibarack és a téli alma virág­zása. A virágok általában nem szenvedtek fagykárt, a gyümölcs mindenütt jól megkötött és az or­szág legtöbb területén nagy ter­mésre számítanak. A nagy termés jelei azonban még nem mutatnak nagyobb jövedelmet is, merj szín­ben, minőségben, nagyságban és súlyban is a sűrűn berakódott gyümölcsfák termése nem ad meg­felelő minőséget. Az apró gyü­mölcs ára mindig alacsonyabb, nem beszélve arról, hogy kajszi- barackból 56 grammnál könnyeb­bet, almánál pedig 60 milliméter átmérőjűnél kisebbet nem tudnak exportálni. Köztudomású az is, hogy a túlterhelt gyümölcsfák a következő évben vagy nem terem­nek semmit, vagy egészen csekély termést adnak. Szükséges, hogy a gyümölcster­melők a túltömött fákon időben végezzék el a megfelelő ritkítást, mert csak ezzel tudják biztosítani véglegesen a több és értékesebb termést. Baracknál a ritkítást fo­lyamatosan kell végezni, úgy, hogy egy-egy gyümölcs között öt­hat centiméter távolság legyen? Almánál a ritkítást a természetes gyümölcshullás után kell elvégez­ni és legalább tíz centiméter tá­volságra kell hagyni egymástól a gyümölcsöket,-— Az IBUSZ június 9-én külön- vonatot indít Pécsre. Jelentkezni lehet az IBUSZ békéscsabai kiren­deltségénél. Részvételi díj 52 fo­rint 20 fillér. .Ugyancsak az IBUSZ-nál lehet beszerezni a Bu­dapesti Ipari Vásárra a menetje- •gyet és a vásárigazolványt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents