Békés Megyei Népújság , 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-22 / 117. szám

1957. május 22., szerda

BÉKÉS MEGYEf NÉPÜJSAG

3

a megyei kisiparosok választmánya

A Békés megyei KIOSZ vá- j A megyei tanács és a párt in- lasztmánya október óta hétfőn téző bizottsága hozzájárult, hogy tartotta első megbeszélését. A ta- Békéscsabán a kisiparosok a lenácskozás összehívása azért vált , , , . ,

. . , . , ,, hetosegeknek megfelelő írodakszuksegesse, hogy ismertessek a

kormány határozatait a kisipar ^oz szórakozóhelyiséghez jut- gyakorlására vonatkozóan. Ezen- hattak. Nem tudjuk, községi ve- kíviil számos KIOSZ helyi csoport zetőink miért vonakodnak a he- vitás ügyeit terjesztették a j lyiség biztosításától. Hiszen a

kárság ele. KIOSZ működését a párt és a

A tanácskozásban résztvevő kormány engedélyezte, mert szük- kisiparosok elítélték az októberi s£g van a kisiparosság összefogá- ellenforradalmi eseményeket, és ^ az jparcsnemzedék kj_ azokat a tagokat, akik aktív te- | vékenységet fejtettek ki ez idő a hasai a.

alatt, megfosztották a KIOSZ tag- \ A helyi tanács és a kisiparoságtól. Ezek között van az orszá- sok között jó kapcsolatot szüksé- választmány által kizárt ggg kiépíteni, ez mindkét fél érSzálai István, békéscsabai órás- , , „ . ,, , ,

„, ’ , , . , „ deke. Sokat tanulhattunk az elmestér, Van Imre orosházi ko- ... . . ,

_. . , .....

mu

lt evek helytelen politikájából,

s akkor hova jutottunk: több fajimban sem szövetkezet, sem kisiparos nem volt. A munkákat A hozzászólásokat gazdasági kontárok végezték, akik adót

nertl • fizettek.

műves, Vándor Miklós battonyai villanyszerelő és Hajnal Zoltán sarkadi asztalos.

természetük szerint három részre lehet osztani:

A harmadik kérdés az anyagellátás, a munkaidő és az ipartörvény kiadásának sürgetése volt.

Az utóbbi időkben gombamódjára nőttek ki az iparigazolvány- nyal rém rendelkező „kisiparo- Az anyagellátásban kétségtelen sok'“. Ezek nagyban rontják a javulás tapasztalható a múlt kisipari munka minőségi hírnevét évekhez képest, annak ellenére, és meg nem engedhető előnyök- hogy a budapesti újjáépítés ren- höz juttatják azok gyakorlóit. A geteg anyagot felemésztett, kontárok nem fizetnek adót, s a A munkaidő megállapításával |helyi szervek intézkedéseit nem kapcsolatban csupán a fodrász yeszik tudomásul. kisiparosok nincsenek megelégedni ve, mert ott, ahol nincs szövetke- A nagyszénási kiküldött Benkő pj falun, este 6 órakor nem Gyula elvtársnak nincs igaza, fUd bezárni, mert a parasztok amikor ezt a kijelentést tette: . a este 8—9 órakor járnak borot- kontárok elleni harc a hatóságok válkozni. Ez a rendelkezés nem a feladata . | helyes gyakorlatból eredt, nem

A KIOSZ feladata a kisiparos- ártana ezt felülvizsgálni és a la- ság érdekvédelme. Ez a szervvH°?f^§ megelégedésére intézkednem képes feladatát elvégezni, niha a tagok hajlamosak a megal- | Rövidesen napvilágot lát egy új kuvásra. Több KIOSZ-tag helyes jpartörvény, amely világosan elálláspontra helyezkedett amikor határolja a jogokat és kötelme- saját iparágának védelméért, a ket a helyileg kialakított ross/, kontárok leleplezéséért harcolt, j gyakorlattól. Szabályozzák a ha- Ugyanakkor azt is kifogásolták, 'MOnkulcsot is. hogy a kontárok büntetését sze- f

rényen állapították meg. Ha egy 1 A választmány még határozot- kisiparos adócsalást követ el, 500 tan állást foglalt és nagyra érté- —2000 forintig terjedő pénzbir-(keli a kormány segítését és ér- sággal sújtják. Ugyanakkor egy zik, hogy a kisiparosok munkájá- kontart csak 10—20 forintra bűn- ra szükség van. Igen, szükség tetnek. Az utóbbit nem ártana van, hiszen ezzel bizonyos tekin- felülvizsgálni, és a zug-ipargya- tetben a nagyipart mentesítik koriás megszüntetésére a bünte- egyes mezőgazdasági felszerelések tés díját magasabb összegben nagymérvű előállításától. Az így megállapítani. 1 felszabadult anyagból a gyáripar

A másik vitatott kérdés a köz- exportra tud termelni, mely a

nemzetgazdaságnak valutát jeségi KlOSZ-helyiségek biztosi- j ^

II

éhány megjegyzés

! ellenforradalom -eszmei zűrzavarának

sát is megoldották. Mindez azonban, csak egy-két megemlített tény, ezeket sok más követi még.

Kátai elvtárs, a népművelési csoport vezetője találóan állapította meg a, kultúrmunkások legutóbbi értekezletén, hogy akkor javul meg a kulturár lis munka igazán, ha minden vezető

a megyei tanács művelődési osztályának munkájáról

Az eszmei zűrzavar — a kulturális 1 tisztításáért vívott harc egyik döntő j napja kaptunk értesítést arról, hogy munkában különösen — .sok kárt oko- fóruma a megyei tanács művelődés- í a J6kai SzinMz restaurálására, az elzott, és ha nem folytatnánk ellene kö- .., , avult belső berendezések felújítására

vetkezete«, szilárd elvi harcot, jelen-:ugyi °®z a ya’ ame y a nyi e e o j 2Wj ezer forintot fordítanak a közelben is sokkal jobban mérgezne, mint ra‘)a)«m napjai éta, de elsősorban ez j jövőben. A képzőművészek támogatá- •igy, amikor már lépésről-lépésre visz- , év első negyedében sikeresen oldotta szaszorítjuk. A kulturális munka meg- í meg feladatait kulturális téren.

•Mi volt az első tennivaló?

Az, bogy felszámoljuk azt a pusztító j osztály célja, hogy véget vessenek bénaságot, amelybe az ellenforrada- j minden kilengésnek, felszámolják az lom behatása következtében jutott a !'

kulturális munka. Meg kellett küzdeni j legapróbb behatásait is. __ ______ ^____ ______

ol

yan nézetekkel, melyek a kultúrpo- c^I^^^^em^getett^hires imm- 'tehsmeri a művelődési rendezvények litika szükségességét is kétségbe von- námnk :s érvényesül de'csak a !polllikai í«lentőségét. Ez a megállapíts és a művészeti szabadság alatt va- virágok virágZását engedjük meg, a 1 *** "a8y0n 1882 * ÍOmOB *

lami elvonatkoztatott és kifejezetten gyomét soha!

népellenes, burzsoá restauráció« uta- j £Z a rövid megállapítás is utat inukat akartak szélesíteni. A bénaság fel- tathat már; az igazi kultúra virágait számolása sikerrel járt. Most a má- ; öntözni kell, de irtani kell a gyomot,

sodik negyedévben az a művelődési a vadhajtásokat!

Mit tett eddig a művelődési osztály?

Kői járóban mondhatjuk: — sokat és 'beszélik járásuk, városuk kulturális többé-kevésbé mindig helyesen. A feladatait, támogatják a kultúrháza- munka további javítása érdekében a , kát. Erre különösen ott van nagy jövőben az MSZMP járási és városi szükség, ahol a tanácsok nem tudni, intéző bizottságai is rendszeresen meg-' milyen okból — talán a kultúra ittott még mindig megnyilvánuló lebeoldása a további sikerek és az ellen- forradalmi behatások felszámolása érdekében.

A szervezetekkel jó. kapcsolatot épített ki a művelődési osztály, és a KISZ-el, EPOSZ-szal teljes egyetértésben dolgoznak. Közös programokat

készítenek, ilyen lesz a június 9-*i szarvasi KISZ-találkozó is, amelyen a megye KISZ tagjai vesznek részt. A Békés megyei népművészeti hét fesztiváljának megrendezéséhez azonban városainkban és a járási székhelyeken, községekben a KISZ munkájára

Működik

a „röntgen eladó64

csüléséből — keveset, vagy egyáltalán j keveSet építenek. #Ez hiba és- sürgőé nem foglalkoztak eddig a kultúzházak ! teendö az, hogy *a KISZ mindenütt munkájával, fejlesztésével. Eddig csu- | egyik fő szervező ereje legyen a. nép- j pán a-gyulai, békési és a szarvasi VB j művelési hét eseménydús talalkozói- 1 tárgyalta meg a kulturális problémá- nak. Az EPOSZ-sZervezetek régebben I kát, máshol ez már nem történt meg j néhány faluban (például Békéstam- hónapok, sőt évek óta. A megyei ta- : son) helytelen értelmezések miatt máé Budapesten a Rákóczi úti Ver- ; nac„ már jó példát mutat arra, hogyan | guknak tulajdonították a kultúrházat. seny áruház cipőosztályán „mun- j kell az államhatalmi szerveknek a Ez a zűrzavaros állapot megszűnt, mikába állt” a röntgen eladó. Az öt-, kultúra ügyeivel foglalkozni. Néhány < után tisztázták a kérdést, letes gép a cipővásárlást könnyíti I ... . „

meg, ugyanis segítségével megái-1 <4 szoltszervezeteh mievt néni segítenek.

lapítható, hogyan helyezkedik, el aj Többször SZ(j esett már arról, hogy í Hughes mambó és roch and roll ze- láb a felpróbált cipőben. Az asz- a szakszervezetek nem megfelelően tá- nekara, a művelődési osztály engedé- tainyi gép szem magasságban, er-| rnogatják az ellenforradalom zűrzava-l]ye neikül is!) A szakszervezetek-mer nyőn kivetíti, hol szorít a cipő. Ez J rából egyre jobban kilábaló kulturális j gyei bizottsága már egy hónapja ha- elsősorban a gyermekeknél fontos, ólét erősödését, az üzemek kultúrmun- , ,ogatja annak a körlevélnek a mcg- akifk nem tudják meghatározni. | *álát elhanyagolják, irányítás, | szövegezé!^t és k)adását is, melyben

nincs szervezés. (Igy^ történhetett meg

mi a baja a cipőnek. A röntgenaz, hogy Békéscsaba munkáslakta váaz üzemek műsorpolitikai stb. tájé»

sikere volt.

gépnek már az első napon is nagy ; ro;részében, Jamhiában- a téglagyári | WK kapnának. Miért halogatkultúrotthonban szóhoz juthatott Len | ják?!

A vita nehezen dől el?

Az, hogy több járási székhelyen a , eldőlt, a városé lesz, de Orosházái)

városi (községi) és a járási tanács kö- mo<* *eTn Jutottak ■ megállapod**1 ra. Természetesen ebből a kaltúrhazaJt zött állandó vita indult arról: kihez munkája nem ^ ^ bűz. és

tartozzon a kultúrotthon? Gyulán már j nincs is ilyen hosszú'vitákra szük»egi

fása.

Dupsi I

Elemmel működő

miniatűr szuper rádió

Az Elektromechanikai Vállalat hazánkban elsőnek megkezdte a tranzisztorok felhasználását. A félvezető kristállyal készülő berendezések között van egy kis miniatűr szuper rádiókészülék is. Két, egyenkint négy és félvoltos zseblámpaelem táplálja, amely napi 4—5 órai használat mellett 3—4 hónapig működteti a rádiót. Középhullámon csaknem valamennyi állomás vételére alkalmas lesz.

Még egy kérdés

i Ez pedig az, hogy a művelődési osz- j tály kapcsolata — az elért eredmé- ' nyék ellenére — gyenge a területtel. A községekben sem segítik megfele- | lően a megye munkáját, nem támo- I gatják a művelődési osztály kezdemé- ! nyezéseit, a kapcsolat nem megfelelő, i Ilyen hiányosságok a múzeumokkal | kapcsolatban is felvetődnek, nem mindig szívügyük a központi rendezvény. ' Csak néhány kérdésről, problémáról

| esett szó, ebben a cikkben, hiszen' a művelődési osztály munkája sokkal szerteágazóbb. Úgy gondoljuk- azonban, hogy ezeket már most el kell mondani, hogy a második negyedév »célkitűzése jobban megvalósulhasson és hamarosan mindenütt felszámoljak i az ellenforradalom okozta eszmei zaú- | zavart és kilengéseket,

1 s: b.

rTrrrrrrrirnnrTTrrTTnrrrrrrrrrrrrrrTrirTrirrTTTTTTrrTTTTiTrTrTTirrrirrrrrrrrrrri^^

(Folytatás)

Mi lehet odaát — gondolja —, hogy ennyien mennek? Átátnéz. Itt van már évek óta, de semmi rendkívülit nem látott még odaát. Jött már haza onnét egy-két ember is. Fogott el már ő maga is olyan magyart is, aki 11 éve ott volt. És nem milliomosként jött meg. De mégis mi viszi ezeket az embereket? E gondolattal ér vissza az őrsre is. Naponta elmegy a határra és sose gondolkozott ezen még komolyan, de miért is? Hiszen csak a határig Magyarország. Még nem volt hat óra, amikor beértek. Megvacsorázott és kimenőt kért a hadnagytól. Éjfélig kapott is. Róthékhoz ment. Odamegy mindig.

•- Kinyitotta a kiskaput, a kutya már rá sem szaladt, jól ismerte. Amikor a konyhába lépett, néhány megdermedt ember fogadta. Völt, aki beugrott a szobába, hogy ne lássa a htárőr, de nem tudott mindenki elbújni. Egy pillanatra csend támadt.

majd Ilonka előlépett és hogy segítsen a helyzeten, bemutatta a katonát, majd utána tette.

— Nincs mitőltartani. ö nem rossz ember. — A harcos zavarodottan nézett körül. Tudta, miről van szó. Tudta, hogy disz- szidálni készülőkkel találkozott. Mit kezdjen most velük? — ez nyilalott bele. Amikor egy kicsit megnyugodott, sorra megnézte az arcokat. Nem azok-e, akiket délután visszaparamcsolt? De nem. Egy sem volt ismerős. Illetve egy, a Pesten dolgozó Müller Ádám, ott lapult a Saroltban. — Mit keres ez itt, hiszen Ilonka kiadta az útját. — lányra nézett, az elpirult. Valami megmozdult benne. A szájába keserű nyál gyűlt. Köpni kéne, de lenyelte, ettől minden tagjába keserűséget érzett. A lány már mosolygott, de ő nem tudta átvenni a mosolyt. Ette, rágta szívét a kétség Minek jött ez? Minek jöhetett pont ide?

Leült. Nehezen indult a beszélgetés, hiszen a zöld sz.egé©TTnrrvTTf^Tnnnr'inro

° ff Szabó József: o!

i Kisértés:

lyű sapkától még akkor is tartanak az emberek, ha olyan valaki hordja, akitől „nincs mit tartani’*. A csendet ő törte meg.

— Rokonok? — kérdezte Ilonkától. Az kislányosan fecsegett.

— Nem. Jobban mondva, o- lyanfélék. Pista bátyám küldte őket Pestről ide, hogy nálunk m-ajd biztonságban lesznek.

— No és miért kell nekik biztonságban lenni? — kérdezte halkan Börcsok. — A lány elvörösödött. Nem tetszett neki a szigorú faggatás. Majd Börcsöh e jövevényekhez fordult ét megkérdezte:

— Hova mennek? — Azok összenéztek, tanácstalanul, majd az együk negyven körüli íéríi közelebb lépett.

— Miért, tán segíteni akar? — felelt a kérdéssel a kérdésre. Börcsök dörmögött valamit, aztán odafordult a kérdezőhöz.

— Maga mi voJt itthon?

— Mi? Munkás — felelte az meglepetten.

— Akkor menjen haza.

— Tréfál az úr? — kérdezte fenyegető hangon a másik.

— Nem én, egész komolyan mondom.

— Tán ezer forintot keresni menjek vissza. Nem is értem magát. Itt van a határon s ilyen maflaságokat mond. Hát maga hisz abban, hogy itt rend lesz valaha? Nem hogy fogná magát és átlépne. Magának a legköny- nyebb.

Börcsök hallgatott. Cigarettára gyújtott, majd ránézett az órájára s ennyit mondott!

— Még nem késik le a vonatot. Hét óra tízkor megy. Pakoljanak és menjenek.

Ekkor kint újra zaj támadt. Kopogás nélkül az őrmester lépett be, ö is meglepődött, de'

talán még jobban a vendégek. Néhány perc múlva valameny- nyien fogták csőm agukat s elindultak az állomásra. Biztos azt hitték, hogy a határőrök lefülelték őket. Hiszen már ott volt a házban kettő. Börcsök tudta a tévedésüket, de örült is neki. Nem a határról kell őket visszaküldeni — gondolta.

Időközben Müller csaknem köszönés nélkül elszefelt. Pedig Börcsök egy-két szót szívesen váltott volna vele. így' csak Ilonkát kérdezte.

— Mit keresett ez itt?

— Ezekkel jött — ütötte el a lány a kényelmetlen kérdést. Kicsit megpirosodott, a szája legörbült, sértődötten fordult el-és tán szepeget is. Vagy csak Börcsök képzelte? Olyan lett ettől, mint a sarokba állított kisgyerek, lesütött fejjel, a szeme sarkából leste a lány arcát. Aztán esetlenül nyúlt kezének és- odahúzta magához. A lány engedett és mellére hajtotta fejét;

(Folytatjuk)