Békés Megyei Népújság , 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-19 / 115. szám

BÉKÉS MEGYE! NÉPÜJSAG MSI. május !«.. vasárna* A szakszervezeti munka Napjainkban igen sok szó esik a szakszervezetekről, munkájukról. A vita a mi megyénkben széles­körű és sokaklalií Ez annak tu­lajdonítható, bogy a szakszerve- aeteknek a társadalmi, gazdasági vezetők nagyobb fontosságot tu­lajdonítanak, mint a korábbi években. Gyakran találkozni ma «lyan politikai vezetővel és igaz­gatóval, aki az elmúlt években fe­lesleges rossznak, szükségtelen kerékkötőnek tartotta a szakszer­vezeteket, most pedig „bírálja” az üzemi bizottságot — számos eset­ben jogosan —, mert a vállalat, az üzem, vagy intézmény vezető erői előtt állódon kiét feladatok meg­oldásához nem ad kellő segítséget. Mielőtt néhány kérdésben rög­zítenék; álláspontunkat, úgy vél­jük, szükséges ismételten leszö­gezni, hogy A szakszervezetek funkciói szo­cializmus építő társadalmunk­ban alapvetően nem változtak. A szakszervezetek feladatai: sa­játos eszközeikkel segítsék elő a termelés és a termelékenység emelkedését, a célszerű üzem- gazdálkodást és üzemvezetést, az önköltség kedvező alakulá­sát, s e célok elérése érdekében Úgy nevelni a munkásokat, hogy egyéni érdekeik és á szocialista társadalom érdekei között mind­jobban felmérjék az összefüggést. Az említett vita egyik sarkala­tos pontja az, hogyan szervezze, vezesse a szakszervezet a szocia­lista munkaversenyt. A szakszer­vezetek üzemi vezetőszerveinek egy nésze túlzott óvatossággal nyúl hozzá a versenyszervezéshez. Egyesek ezt az óvatosságot a ver- senysaeTvezes tagadásának tekin­tik. Ez nem helyes! E viselői figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hagy az üzemi szer­vezetek túlnyomó többsége magá­énak vallja azt a lenini elvet a- mely szerint a proletárdiktatúra rendszeré­ben a szocialista munkaverseny a termelés forradalmi átalakulá­sának egyik deagedbeteÄen feltétele. Az üzemi bizottságok egy részé­nél tapasztalt óvatosságnak — egyben a lassú előrehaladásinak is — oka. hogy a szocialista munka- versennyel szemben item mánol- hetoapna, hanem fokozatosan ol­dódik fel a munkások idegenke­dése. Ismeretes, hogy a venseny- saserveaés korábbi gyakorlata u munkások közötti egészséges ve­télkedésnek bürokratikus gátakat vetett azáltal, hogy: 1 A szakszervezetek összeke­verték a celt és az eszközt. Az1 volt a gyakorlatuk, hogy a fel­ajánlások szerveaésére és adtaü- n rsztrálásáia fordítottak több gon­dot, nem pedig a magasabb terme­lékenységire. 2 A veresemy egyik ingen fontos hajtóereje a pénz, csak a magas teljesítméiny felé tolta el a verseny dinamikáját Háttérbe szorította a minőségi követeimé- nyékét, a szakmai igényességet, a költségek alakulását, stb_ A mtm- j kasok a legilletékesebb megmond­hatói annak, hogy nem mindég a legjobb szakmunkás volt a leg­megbecsültebb. A tények figyelembevételéveJ kell az üzemi bizottságoknak meg­győzni a dolgozókat a szocialista munka verseny szükségességéről. Meg kell értetni a munkásokkal, hogy az e terep elkövetett hibák nem azonosak a szocialista mun­kaversennyel. A dolgozók nemes és nagynabeesült egészséges vetél­kedését ennek szellemében kell támogatni, szervezni. Ehhez szük­ségesek a verseny feltételei is. Az néhány időszerű kérdéséről egyik feltétel adott. Az I. negyed- j tek a munkástanácsok. A munkás­évben foganatosított bérintézke- tanácsok jelenléte mennyiben be- dések minden iparágban lehetősé-; folyásolja az üzemi bizottságok get nyújtanak a munka versen y-; munkáját, jogkörét? Az üzemek kezdemény érések kibowtakoztatá- mindennapi életében gyakran vi sára. Emellett az üzemi bizottsá- j tatott probléma, hogy mihez van goknak föl kell lépni a műszála : joga a munkástanácsnak, mit csi- feltételek biztosításának az igé- náljon a szakszer vezet? A szak- nvével is. azokat a funkcióka" A sasciaiísta mmnkaverseny o- a jövőben is el kell látni, amelyet lyan mozgalom, amely termelő addig végérték, míg az üzemekben tevékenységében éssMt minden nem voltak munkástanácsok. To­pát ló körülménnyel 'szemben vábbá néhány kérdésben az üze- krilüuulag lép fel. Ezért a ver- bizottságoknak nagyobb jogkört seny eélkrtíízéseit, a téréért»- kell adni, mint eddig volt. A bér­munka folyamata, tehát maga dés tehát úgy vetődik föl, mit csi- az élet -szüli. náljon akkor a munkástenács? — Ne vái'jon tehát senki arra, hogy arra való hivatkozói sál, hogy a központilag kidolgozott verseny- munkástanácsok működéséről szó- szempontok alapján szervezzék a ló határozat az üzemi bizottságok dolgozók versenyíelajánlásait. alapvető funkcióiból is jogokat Csak örömmel lehet üdvözölni ruház a munkástanácsokra, az olyan k ezdemén y ezéseke 1, me- j j lyek a Békéscsabai Téglagyárban, { a Ruhagyárban, és eaenfcívül még ;| számos üzemben is kibontakoz- j : íak. E keademémyeaések értéke | | abban van. hogy közvetlenül a j | mozgalom ereje és hatása a main- j kagépek intenzitásának; a fotoazá- | ! sára, a mennyiségi és a minőséi , munkára összpontosul. A verseny j eredményességét pedig a vállalat ; által a temeljesítésrél vezetett gazdasági mutatókon lehet le- i mérni. Nincs szükség tehál külön j adminisztrációra. Az anyagi megbecsülésen ki­sül a mint hajtóerő »agy játszik a társadalmi megbecsü­lés is. Ezért tel kell dveitiK'uí a kintüntetések adományozását. A kintüntetések odaítélésénél Segítsük győzelemre a népfront-mozgalmat Ha az elmúlt 12 év távlatából1 zottsága és a tanács, a járás ösz- ttezzük a népfront-mozgalmat, szes községeiben megfelelő he- meg kell állapítanunk, hogy ér- lyiség biztosítására hívta fel a tünk el eredményeket. Megyénk- figyelmét az alsóbb szerveknek, ben sok száz aktíva lelkesen dől- Ez a helyes, mert emberekkel gozott nemcsak a választások foglalkozni csak akkor lehet, ha ideje alatt, hanem utána is és se- van alkalmas hely, ahol különbö- gítetíék a tanácsok vagy más tár- zö kérdéseket meg tudnak be- sadalmi szervek munkáját. Sa- szelni. Az a legfontosabb, hogy játos módszereikkel hozzájárul- ne csak akkor foglalkozzunk ve- tak megvalósítani azokat a poü- lük, ha kérünk tólük valamit, ha- tikai és gazdasági feladatokat, nem biztosítsuk a megfelelő kul- amit ebben az országban véghez- túrigények kielégítését is. vihetünk. !. — A népfrontnak ____________________________meg kell találni azt a megoldást, hogy ezeknek az embereknek a dolgozók különböző réte­többsége hű maradt a néphez, az kendi ezt a jogos igényét az ál- ellenlorradalom nem tudta őket Ismhatalnsi sze“.ekkel közösen a maga oldalára állítani. Több ntegoldják. Sok helyen javasol- kelyen a nehéz időben is szembe- ia^ a r®gi múltra visszatekintő gíthetnek az üzemi tanácsoknak abban, hogy mozgósítsák a dol­gozókat az üzem előtt álló terv- feladatok teljesítésére. Az élet azt igezol ja, hogy azokban az a munkásta Káes megtételé kapcsolatot tart fenn az üzemi bizottsággal, és tiszteletben tartja az igazgató egyszemélyi felelős vezetését, ott igen gyümölcsöző a tevé­kenysége. Például a szakszer­vezetek termelési bizottságai által végzett vizsgált termelési kérdésekben a mnokástaná igen hathatós tevékenységet fejthet ki. A kezdeti tapasztalatok arra mu- tartnaik, hogy ezen a területen a munkástanács sokoldalúan és mélyrehatóan megvizsgálhatja a alapvető követelmény az, hogy termelési kérdéseiket. Az üzemi bi a légii letékzsebb ptesum. tehát actUságök ezináinyú feladata teet- a bizalmi csoport, a mnnkások tős. Minden segítséget meg kell véteoaénye tegye« a dato«. Min- adnia a tevékenykedni akanó den üzemben és intézményben munkástanács tagoknak, hogy a tudják azt a dolgozók, ki kö- termelési kérdésekkel toglalkoz- zöttnk a legjobb munkás. zanak. Ezaei egy idő ben ott, ahol Rájuk kell tehát annak eüdontésel j Ezükséges, ahol a munkástanács I bírni, hogy üt tartanak maguk *iTván toeüeavatikoaik a szaikszer- j közül a legjobbnak. Ez elvi és ^ vezet ügyeibe, ott ezt a leghatáro- j gyakorlat következetes alkalma- zottahban vissza kell utasítani, zásával kerülhetjük el, hogy ne Helyesen utasította vissza a Bé­legyenek mondvacsinált -nagy-sá- késcsabai Vasipari Vállalatnál az gok. Azzal egy időben, amikor az oa^rnt bizottság a munkástanács j üzemi bizottságok szervezik, sok- lekezelő magatartását azért,, mert ; oldalúan támogatják a termelés a besorolások intézéséből a mennyiségi, minőségi emelésére munkástanács az iiaemi biast-tsá- . irányuló vállalásokat, fölkarolják got mellőzte. Igazuk van azoknak a doűgozoöt közöli: ezirémyiban - élvtácsaknak. akik árért bénál- tnegüévó egészséges vetélkedést nak, hogy a szakszervezetek szer- úgy véljük. nincs szükség arra. ^ei nem minden esetben tevé- hogy támogassanak olyan „ver- ténykednék kellő erényei a kw­semymazgainnat”, mint a 111 perces roozjgaJom. a munkagép é> munka­pad kaffbantartása. Az ilyen kér­dések közvetlenül a munkaválla­lói köteüe*e«ségek közé tartoznak. Az, aki az igazgató által előírt időpontban nincs a munkahelyén a reáinrort gépegységet, munka­már összeültek. Az emberek bi­zakodással tekintenek a mozga­lomra. Párt- és mindenütt támogatják őket, a tá- j ■nógatásnak szép példája, hogy az1 mányfaatározatok végrehajtásáért. Addig, amíg résztvesznek a bér­ügyi, munkaügyi és szociális ter­mészetű kérdések kidolgozásiban erélyesen lépnek M az e területen törvényben biztosított jogok érvé- nyesítésióért, joggal várják el a szervezett dolgozóit, hogy az úgy- j padot, szerszámot nem gondozza, j nevezett népszerűtlen feladatok t úgy, ahogyan az szamara kötele- j mellett, bátran kiáll járnák annak ! aően elő van írva, az a munkává!- , a tudatában, hogy ez intézkedé­, látói kötelezettségek ellen vét, és sek végrehajtását is a munkások orosházi járás párt intéző fai- ; mint ilyen az igazgató fegyelmi alapvető érdekei követelik meg. i jogkörébe tartozó dolog. j Ar üzemekben is vitatott kérdés a Hasonló módon az az álláspon-1 napjainkban végrehajtott árren­dezés. A szervezett dolgozók kö­zött ez a beszédtéma. Meg kell mondanunk, hogy erre az intéz­kedésire éppen az etamúlt év októ­ber—novemberében lezajlott el­lenforradalmi károk miatt szükség Megítélésünk szerint a nataiszté- j voJt Helyesen intézkedett a forra- Munnok kötelessége akt todniok, j dated munkás-paraszt kormány amikor olyan iparcikkek árát e- ntelte, melyeik nem tarknznak a dolgotok mindennapi szükségletei közé. de ugyanakkor elejét veszik bizonyos pénzh.igntásnak Ügy véljük, hogy a szakszere e- aeti munka más ídőserű kérdései­turnk, szükséges az élenjáró üzenteket lel kitüntetni anél- az éliizem cím elnye­rését tova csinált feltctelek­hogy snriyik üzem jár elől a terv- felaőatók teäjesítófrétoen. Ez kell, hogy megäialarozza, ki érdemesült az éiiúem cím elnyerésére. Az CB termelést segítő munkája e termelési tervek elkésoiérébein való réeméltilel kezdődjön és a Megái lapít hal j uk. fordultak a hangoskodókkal, tar- ^ülréiböző körök szocialista mo- tották a kapcsolatot a párttagok- fele leverni éset. a hala­■kal a tanáccsal és az események hagyománjok ápolását. (Gaz- után a meglévő erejükkel segi- ‘itótórok, olvasókörök stb.) tették a kibontakozást. Most kéz- ^ mozgalom jelenlegi legfonto- dik felmérni erejüket, hogy új S£-^5® feladata a népi-nemzeti egy- mödon tényl^esen népfront le- megteremtése. Ebben a kér- gyen a népfront, vagyis összefog- •tósben jó úton haladunk, mert ni minden becsületes, hazáját a ^ cél, amit a párt és a szerető, szocializmust akaró haza- ,tóarmany megjelölt, és nap-nap fit. az új társadalom felépítésére. utan mínd jódban támogatják a tömegek azokat a helyes intézke­déseket, melyek előreviszik a felemelkedést. De még sok fel­Ha beszélgetünk azokkal az emberekkel, akik több adatunk van. Az emberek jogo- éve dolgoznak a mozgalomban san követelik, hogy a népfrontöi- vagy most kapcsolódnak be, na- zottságok többet foglalkozzanak gyón sok kérdésre várnak választ velük. Emlékezetükben ét, hogy és őszintén megmondják mik 02 edenforradalom előtt egymást voltak a hibák és milyennek kép- érték a különböző rendezvények, zelik el a helyes népfrontpoliti- kisgy ülések, tájékoztatások, poli- kát. Most azt kérik, hogy osztó- fltai és gazdasági természetű i, idááJitfJÜÍ IJJKHEIUJ ÜUBL, aiUll------------------- ----* —* — is , amit meg is tudunk való- srék fel újra ezeket. Adjunk vá­lj. Sok helyen tapasztal aío,lii[£zt vitaesteken és” tisztázzak tén beszéljünk velük, ne ígérges- megbeszélések. Ezt az ellenforra- sünk, hanem azt mondjuk, ami dalom óta nem folytatjuk, éle&z­reális, sít am. _ _ _ hogy a népfront aktívái valami, a_ különböző nézeteket, hogy egjr- különös programot várnalL A ne- álláspontot tudjon elfoglal•< lyes népfontpolitikát nem az ^ totódén jelenlévő. A népfront­szabja meg. hogy adjon-e politi- bizottságok gondoskodjanak a io- kai, pahdji és kultúrái is prog- «°s Probiémák megoldásáról, ie- ramot, mert ezt megadja a párt kTenek azok. elintézésének tolmá­cs a kormány, s mi azt mondjuk, csolói.^ Ebhez természetesen az hogy hajlandók vagyunk együtt szükséges, hogy az illető szervek dolgozni mindazokkal, akik a fő , figyelembe vegyék a népfront ja- kérdésben egyetértenek velünk, vaslatáí és ténylegesen elintéz- vagyis a szocializmust akarják ^ ^ orvoslásra váró dolgokat. ebben a hazában. j _ , „--------- : Id őszerű volna | 4 párt és a kormány programja ennek a célnak eléré­sét mutatja meg. Ellenben a program, helyi megvalósí­tásán, részletkérdésein vitázni kell Hogy vitázni tudjunk, legel­ső feladat, ami jelenleg folyik me- gyeszerte: barátokat, aktívákat és tömegeket nyerni a népfrontmoz- galom számára. Az első lépések ha az illetékes vezető szervek meghatároznák a népfront hely­zetét társadalmi életünk külön­böző területén, mert a régi ren­delkezések eléggé gátolják a népbont szerepét, és javaslatai­nak figyelembevételét. A töme­gek azt várják, hogy vonjuk be őket a vezetésbe, hallgassuk meg véleményüket, támogassuk a he­lyes javaslataikat mielőtt döntő mar megtörténtek. A járási el- . . , , . , ... • • - lenesre határoznánk e! magunkat, nők ségek két járás kivételével „ . . , , Ha megvan az egyetértés, a dol­gozók támogatnak bennünket a állami Szerveink feladatok végrehajtásában. Török József a Népfront Iroda megyei előadója. ;ok 3 Viharsarokban Dallal és virággal bácsíizTtaic az Alma náiístáí akíkinék nagvtésze jVlateríél Békés megye krcaéjCttskoJiitoiaia a végző nm'endékek. A Wá2. ér«s csabai Rózsa Ferenc gimuái-' i.rrmíb-ann, gyulán román tanításé nyelvű .umfean és tanítőképí-őHBern, BartionyáTi szombaton a szülők, a taaaárok. a tamiló- aíjúság és szépszámú közöaMég jelenilé- tééen r-eadézlé^í meg fealila^isí ünnepségeket. jutalmazás eltrírálásárval fejeződ- ^ ® ^ fejten,] veleinesnTün- j£n ^ j feet, a-mire « cük toeret/á item ad­A vita másik sairkaiak» pontja j na^ lehetőséget. az, hogy az üzemekben meg jelen­Kocsis József SZMT-elnök. f^yetememkre megy, mert orvosnak, gyifligy*z,«részni^t, mérnöknek és tanárnak készaáH, A feattonyaá Mikos Kelemen áflitaMnos gim-náz-rtrra íélszáznál iöíab m.ag^'ar, ro­máin és szerb nemzetiséin végzett di­ákja ballagott szomfeatem »déJ-ben az új luigyora<',n> js : jjn^cjqj^Läl hangjaira. A feensoséges isme- ! ítéljen az első osztályosak virágcsokrot a<dta:k mraváen feallagooiak, a harmati ko­sok ©ec&g a hagy-omanyós táska átadás­sal .búcsúztatták érett társaikat, akik vi­szont az ísteolazászlé ereklyéét adták át tftóáaik'mak. Gyulán a romi n ta nnyelvra „©ailoescii’'’; gámoázn-uminan és tanúóiképzfáíbem három-; szótos ünnepet ültek: már tizedik éveij annak, hogy megkezdődött hazaaftkihaTi a! rfJffliTi tanításai oktatás s a négy éve léte- j swlt mmérrnyelvií tanilökéjM&öbö! mo.4 Eúcsúznak a békéscsabai szlovák tuiii- megy éVtiltjára a román 7«im«t’’Sfégü ±áá nvie-lvm gimnáziumban is. amelyben falvak IsSwSánba ez első tíz okleveles fia- szerdán rendezik meg a ballagó ünnep- tál tanító. Kívülük még !3 ballagó gim-1 séfjét

Next

/
Thumbnails
Contents