Békés Megyei Népújság , 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)
1957-04-20 / 92. szám
2 KÉKES MEGYEI NÉPÚJSÁG 1957. április 2d, szombat Tanácskozott a Hazafias Népfront Megyei Elnöksége A Hazafias Népfront megyei elnöksége tanácskozott pénteken Békéscsabán, melyen résztvett é* felszólalt Sándor István, a Hazafias Népfront Országos Irodájának kiküldötte. Az eltelt időszakban végzett munkáról és a feladatokról dr. Maday Pál, a megyei népfront- bizottság titkára számolt be.. Többek közt ismertette a mezőgazdasági bizottság megalakulását, s azt a jelentős támogatóst, melyet az országgyűlési képviselők megyei csoportjának nyújtottak. Megemlítette, hogy több járási székhelyen már megtartották laz elnökségi értekezleteket. Felhívta arra is a figyelmet, hogy Kisorsolták a áfto ii «an év iVr, ja népfront a jövőben foglalkozik a békemozgalom fellendítésével és részletesein beszámolt az egyes bi- 'zottságoik munkájáról — kiemelve a gyulaiaknak a városuk kul- ! turális és gazdasági fejlesztéséért kezdeményezett példás tevékenységét. Láda András elvtárs, az , MSZMP szeghalmi járási intéző : bizottságának elnöke elmondta ‘ többek közt, hogy sok vállalatnál, i állami gazdaságban és tsz-ben ! parlagon hevernek a kulturális i felszerelések. így a Töviskesi Al- ! lami Gazdaságban sem hasznái- j ják a hangszereket, a táncruhákat. Ha ezeket összegyűjtik például a kulturális otthonokban, I nagyszerűen g'mmöltöztethetnék a kézilabdabajnokság mérkőzéseit Az 1957. évi kispályás férfi-női bajnokság tavaszi fordulójának sorsolása, Női bajnokság sorsolása: Április 28: Martfű—Gyula, B. Kötött—B. Pamut- szövő, Szarvas—MAV-Ruhagyár. Május 5: Medgyesegyháza—Kötött, Gyula— Szarvas, MAV-Ruhagyár—Martfű, Május 12: MAV-Ruhagyár—Kötött, PamutSzarvas. Medgyesegyháza—Gyula. Május 19: SE&rvas—Medgyesegyháza, MartfűKötött, Gyula—Pamut. Május 26: Pamut—MAV-Ruhagyár, KötöttGyula, Medgyesegyháza—Martfű, Június 2: Martfű—Szarvas, Gyula—MAV-Ruhagyár, Pamut—Medgeysegyháza. Június 9: Kötött—Szarvas, Pamut—Martfű, Medgyesegyháza—MAV-Ruhagyár, Fréfi bajnokság sorsolása: Április 28: szarvas— B. Építők, B. MÁV—Mező- txn-ény, B. Meteor—B. Kötött. .Május 5: Gyula—Szarvas, Meteor—MÁV, Me- giíherény—Kötött. Május 12: Meteor—Szarvas, Építők—Gytüa, MÁV—Kötött. Május 19: Mezőberény—Építőit, Meteor—Gyula, Szarvas—MÁV, Május 26: Meteor—Mezőberény,' Gyula—MÁV, Kötött—Epítőkj Június 2: Kötött—Gyula, Mezőberény—Szarvas, Építők—Meteor, Június 9: Kötött—Szarv»*, Gyula—Mezőberény, j MÁV—Snítők. * i Szabályok: Ha a csapat a mérkőzésre nem áll ki, két büntetőpontot vonnak le és 109 forint bánatpénzt fizet, valamint az őszi fordulóban elveszti ellenfelével szemben pályaválasztó jogát. Má- ! sodszorl távolmaradás esetén törölni kell a csapatot. Óvás dija 50 forint. Ugyanazon fordulóban egy játékos csak egy csapatban szerepelhet. Számozott mez és spórtezár kötelező a ‘ férfi-női játékosoknak. .Mérkőzésenként 11 játékost lehet igazonll. A mérkőzéseket az új szabályoknak megfelelően vezetik. Az egykezes lab- j davezetcs szabály — (kosaras módon), ; valamint az a módosítás, hogy szög- ietdobásnál a támadók a szaggatottan belülü tartózkodnak — érvényes. ezek, akiknek viszont szükségük I van rájuk. Törzsök Márton, a gyulai népfront-bizottság elnöke a gyulaiak I bátor és nagyszabású városfejlesztési, gyógyfürdő létesítési ter- ! vét ismertette, amelyhez a megyei és az országi» népfront-bizottság erlk-ölcsi támogatását kérte. Turku Máriusz, a kóíegyházi népfront- bizottság elnöke, a román nemzetiségű község lakóinak kívánságát tolmácsolta: szeretnék, ha iskolájukban megfelelő szakfelügyeletet kapnának. Igen szükségesnek tart ja az elavult helyett, nagyobb mozi, valamint egy áruház létesítését Kétegyházán. Végezetül dr. Maday Pál több javaslatot terjesztett be, melyek szerint valamennyi járásban — ahol eddig még nem volt — megtartják a járási értekezleteket. Segítséget nyújtónak a tanácstagok fogadóóráinak és beszámolói- inak szervezésében. A megyei iro Ida minden hónapban képviselői ! fogadónapot szervez s feíkért b .mezőgazdasági bizottságot, hogy a legközelebbi elnökségi ülésen számoljon be munkájáról. Javaslatot készítenek a bé-kemozgalom fellendítésének és kibővítésének módjairól. A politikai ismertető i munka fokozására a párt megyei J intéző bizottságával együtt javaslatot dolgoznak ki, melyet jóváhagyás végett az ülés elé terjesztenek. A Gyulai Népfront Bizottság legközelebbi ülésén a megyei elnökség három taggal vesz részt. Szemtiványi Sándornak, a megyei mópfrom bizottság elnökének kérésére a javaslatot kiegészítetté!:: még .azzal, hogy továbbra is feladatként tartják a népfront bizottságok mielőbbi felülvizsgálatát és niég szilárdabban támogatják a párt és a kormány célkitűzéseit a jövőben, s elősegítik.a járási és a községi kulturális bizottságok működését. A javaslatokat egyhangúan elfogadták s így azokat határozat- l ra emelte az elnöki ülés. 9» Pleíykálfon — ha egészséges akar maradni" — mondják iuiH'i’ikában A statisztika kimutatta, hogy a nők hosszabb életűek mint a férfiak. Ezt a feltűnő tényt elsősorban Amerikában állapitot- ták meg és csak természetes, hogy megindult az izgalmas nyomozás, mi okozza a nők hosszabb életét. Sokmindent mondtak már, de a legújabb diagnózis, amely Amerika leghíresebb pszichiáta- rótől származik, így hangzik: „A nők azzal a természetes adottsággal rendelkeznek, hogy gyűlöletüket és rosszkedvűidet pletykákkal vezetik le. Ez nagyon egészséges és ezért meghosszabbítja az életet is. Az orvos szerint az amerikai férfi gyorsabban és csöndesebben halad sírja felé, mert mindvégig hallgat, ahelyett, hogy hangosan kiadná mérgét..." A pletyka oly régi, mint a világ. A pletyka az emberiség minden osztályában és rétegé- j ben divat, egész családok ab- ] bői élnek, hogy rokonoltat és barátokat szaguknak. A pletyka — úgylátszik — edzi a tüdőt és a nyelvet: óriási szóáradatból áll és ennek a szó- ! áradatnak az előkészítése nagy ] belső megkönnyebbülést jelent. \ Vegyünk, esek például a hosszá telefonbeszélgetést és azt az időt, ami alatt egy gyapf m Hover készül. Mennyit pletykál- nak a folyásokon, a »zabad ég alatt és zárt ajtók mögötti Ez a tevékenység mint a makk, egészséges életet biztosít. A teljesen tehetetlen férfiak minden érzelmüket magukba fojtják, ök ugyan a pletykát éppúgy élvezik, mint a nők, azzal a különbséggel, hogy a nők a pletyka aktív terjesztői, a szegény férfiak pedig passzív felvevői. A férfiak belsejükbeu felhalmozzák a gyűlöletet az irigységet, a kiváncs sápot és rosszmájúságot. Nem pletykáljak ki és ezért korán fejezik be életüket... Reggeli torna, evezés, diéta, nemdohányzás és a jó kortytól való tartózkodás nem elég. A nők pletykálnak, pletykálnak, mert nagyobb gytikorUtKvl- van benne és éppen ezért tovább élnek. A pszichiáter új megálltpíása azzal az óriási előnnyel jár, hogy bárki felhasználhatja „találmányát“, (A Die Welt-ből) Oi§ZE€í¥ t J TI K a régi ételek receptjeit A Belkereskedelmi Minisztérium Közétkeztetési Főigazgatósága az év elején elhatározta, hogy felkutatja és összegyűjti a hagyományos, de ,jár részt feledésbe ment régi magyar tájjellegű ételek receptjeit. A főigazgatóságra máris sok ételrecept érkezett az ország különböző részeiből. Az említett ételrecepteken kívül még számos olyan ételkülönlegesség van, amelyet lakodalmas asszonyok és háziasszo- jnyok ismernek. Ezért a Belkereskedelmi Minisztérium Köz- étkeztetési Főigazgatósága ké- j ri, hogy aki régi magyar ínyenc: ; ségeket ismer, leírásukat küld- ■j je el az igazgatóság címére (Budapest, V., Vigadó utca fi. j telefon: 386—395.). A vendéglátóiparnak az a terve, hogy az év végén megrendezi Budapesten a régi magyar ételek be- | mutatóját. „Láttam és hallottam Lenint”. — Hazánkban bizony, ezt már nem sokan mondhatják eL Az Okány községben lakó hatvanhét éves Varga Albert földműves — azon ma is élő kevesek közé tartozik, akik személyesen láthatták Vlagyimir Iljicset, hallhatták hangját és érezhették lényének lebilincselő varázsát.Az őszes, betegeskedő, de még most is derék tar- Itású, idős parasztember az első világháborúban hadifogolyként Szibériába került. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom idején hadifogolytársaival együtt csatlakozott a Vörös Hadsereghez, amelyben alakulatának századparancsnokává nevezték ki. Később — pártiskola elvégzése után — a krasznojarszki magyar csoport párttitkárává választották. Nem sokkal szülőföldjére való hazatérése előtt találkozott Leninnel: Régi emlékei — szűkszavúsága ellenére is — gyakran ajkára tolulnak családi vagy baráti körében és a sarkadi gimnázium is felkérte már előadásra. A falu szélén levő, a Rákóczi út 99. szám alatti kis családi házában kerestem fel Varga Albertet. A ijó gazdát dicsérő, gondozott udvarról és illatozó virágoskertből léptem be a ragyogóan tiszta, frissen meszelt parasztházba. A háziak; Varga Albert, felesége és Géza fia szívesen, vendégszeretően fogadnak, amint az a bihari nép természetes sajátsága. Nem lepődnek meg. Jártak már náluk újságírók nem egyszer. Inkább magam illetődön» meg kissé, mert ráncosarcú öregre számítottam s ahelyett naptól piros arcú, délceg .termetű parasztemberrel találkozom; IVIeg is mondom neki nyíltan. Felesége azonban felvilágosít, hogy bizony, van baj az egészséggel, reuma kínozza, és a magas vérnyomás miatt csak csínyján dolgozhat a családfő. Ezért gond is akad a háznál. Elég baj az, mert — bár van egy kis föld (tagok a Petőfi Tszcs-ben) — ha elerőtlenedik a munkáskéz, az már nem öröm. Vendéglátóm akadozva, szavait megfontolva szól; Nem kenyere a beszéd. De mégis kibuggyan belőle, amit már régen a szíve mélyén rejt: több megbecsülést, segítséget várna öreg korára. Hosszú éveken át ■ pártért dolgozott. Amikor az első világháború után hazatért, itthon már várták a fogdmegek és hónapokig Internálták * munkásként* parasztembert. Elő for„Láttam és hallottam Lenint...“ dúlt, hogy öten is verték egyszerre a szadista pribékek. És miért? Miért nevezték zsidókkal szövetkezőnek, miért gyalázták hazug rágalmakkal? Azért, mert egy új világ születésének részvevő szemtanúja volt, mert addigi sanyarú életére s jövendő családjára gondolva, jobb jövőre vágyott? Miért írták fel múlt év októberében is a nevét, miért kényszerítették arra, hogy távoli lakóhelye és fájós ízületei ellenére, napjában háromszor is jelentkezzék a községházán? Azért, mert becsületes kommunista volt? Alapító tagja, sőt egy ideig titkára volt a helyi pártszervezetnek. Mint mondotta, önzetlenül, nagyon csekély tiszteletdíjért végezte feladatát, nem a maga jólétének gyarapítására, hanem elsősorban a közösség nagy ügyére gondolt... így buggyan elő Lenin neve, mint forrás a pusztában. Igen, Lenin az elnyomottak nagy ügyének áldozta életét. — Egy kegyetlen télen erdőírtáson dolgoztam Krasznojarszkban — mondja a múltat felidézve. S én lesem a mintegy negyven — harminchat évvel ezelőtti történetről mostmár folyékonyan gördülő szavait. — A folyóból farönköket húzgáltunk ki — folytatja — s volt ott olyan ember is, aki említette nekünk, magyaroknak, hogy valamikor hasonló munkán dolgozott a cár által száműzött Vlagyimir Iljics- csel együtt azon a szibériai tájon. Nem voltam anélkül sem valami nyeszlett legény, de annak tudata, hogy Lenin is ugyanazt a levegőt szívta valamikor, s ugyanúgy szenvedett a hidegtől, a fáradságtól egykor, mint mi, hát. ez roppant erőt adott belém. Lenint akkor már a világon mindenütt ismertéit. Mi is nagyra becsültük. Az ember azonban gyakran valahogy másként képzeli el a híres embereket, gőgösnek, és a szegényebb, egyszerűbb embereket nem sokra tartónak gondolja őket. De Lenin elvtársat egészen másként ismertem meg.. A Bolsevik Párt számos magyar elvtárssal együtt kommunista behívóval Moszkvába szólított — ha jól emlékszem — 1921-ben. A rendes napi munka után részt vettünk a „szubotnyikon”, a kommunista szombatokon, amikor is társadalmi munkában segítettünk a vasútállomásra érkezett rengetek élelmiszert a vagonokból kirakni. Vlagyimir Iljics is megjelent a kommunista szombatokon. Addig még sohasem láttuk őt, s amikor odajött hozzánk egy ízben, nem vettük észre sem. De a moszkvaiak egy pillanat alatt körülállták, mire mi is kíváncsian odafordultunk. És akkor, kis szakálláról, ellenzés sapkájáról te alacsony termetéről azonnal ráismertünk, hogy ő: Lenin! Olyan egyszerű volt, akár mi, vagy a többi munkás, akik ekkor már ezerszámra sereglettek köréje. Talán a világ minden népe .képviselve volt ott, s valamennyien csillogó szemekkel, áhítattal figyeltük a Nagy Tanítót. Mert úgy beszélt, mint egy jó tanító, röviden, tisztán és érthetően... Szemléltető tényekkel bizonyítva magyarázta, hogy mit jeient minden óra, amelyben a szocialista állam létrehozásáért és erősítéséért dolgozunk. Minden mondatából egy-egy könyvet írhattak volna, olyan mély értelműek voltak szavai... így beszélni senkit sem hallottam életemben; Teljesen megértettem, pedig kezdő voltam az orosz nyelvben. Alig néhány percig hallottuk szavait, láttuk őt, de az elég volt ahhoz, hogy azután tízezrek felvillanyozva, növekedő erővel folytassák munkájukat a szebb holnapért... Az idős harcos szeme' nedvesen csillog, amint emlékeiben kutat, s révedezve teszi hozzá: — így ismertem meg Lenint Egyszerű és talán ezért is nagy ember volt, és nagyon okos ember is volt... Az idő múlásával sok minden elmosódik az emlékezetemben, nem minden helységre, eseményre emlékszem már, sok nevet elfeledtem. De Lenin szavait naég ma is hallom, alakja életem végéig előttem áll. s ez a találkozás feledhetetlen élményem marad — mondotta Varga Albert, amikor elbúcsúztunk. B. L.
