Békés Megyei Népújság , 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-19 / 91. szám

1957. áprili-i 19., péntek BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 Rártéiet ^ r Érezhetőbe a párttag gyűléseken a liberalizmus veszélye? H a visszatekintünk az ellen- | leményem. Sok nyitott kérdésre 1 hét igazolni, úgy, hogy korábbá .-. ..rajom szétverése éta ; nem kapott választ a taggyűlés és raaaicm jj • v t ú i ra, büszkeséggel píth; tjük meg: a kommtmisíák a nehé/ és tragikus napok gyorsan feleszméltek és álla­után közös nem ismerték meg az elvtársak N. G. családi környezetét, hogy mit csinált és hol volt október 23- a után. A taggyűlés után több erővel munkához látták: az ellen, j kommunista szóvátette, hogy nem forradalom által csaknem teljesen fért egyet N. G. felvételével. Ilyen t>zé; ver párt újjászervezéséhez. Hogy nem volt ez könnyű feladat, jelenség más kérelmező esetében te előfordult Nem más ez, mint párttagságuk is beszámítást nyer. Sőt egyik-másik átigazolását kérő esetében csaknem erényt - ková­csoltak az elvtánsak közül töb­ben, amiért most jelentkezett a pártba & nem előbb. Ugyanis a- helyett, hogy megkérdezték vol­na az október 23-a utáni tényke­dését, elmondtak róla egy egész sor jő tulajdonságot/És követke­zett a szavazás: a kezek felemd- sr :an már az ellenfor- a pártéletben. Vajon szilárdult-e kedtek, ellenszavazás semmi, s idején — a j a párt egysége, a forradalmi éber- máris oszlopos tagjai a pártnak. Munkáspárt ség N. G. fetvéte'ével? Meggyőző­dött-e a taggyűlés arról, hogy! TVyugtalamtó jelenségek.ezek, s í- V, vnaook szí- ofyan élvtárssal gyarapodott a! s 116111 értenek egyet párt, akire mindenkor és minden szókkal, akik helytelenítik ezt, a- 1 időben bizton számítani lehet? rkik féltlk a Pártot a liberalizmus- f Sajnos, nem. azt azok a kommunisták tudják a j liberalizmus, amely, ha elhatal- legjobban, - ú-k az első perctől ; második, súlyos károkat akozhat tói. ott már baj van. kezdve vadalom tobzódása Magyar Szocialista zászlaja a'á álltak. A 'nehéz í vós és kitartó munkája meghozta az eredményt. A szovjet elvtarsak közvetlen segítsége nyomán a kommunisták talpraáütak. Ma már több mint 260 ezer tagja van az MSZMP-nek. Megyénkben is több mint 12 ezren sorakoztak fel a párt zászlaja alá, sokan olyanon is, akik eddig -sem voltaik párt­tagok. A oártt aggyülések — és ez ör­vendetes — aktívakká, vitatkozók­ig vá’fek. A kommunsiták ala­posan megvitatják az atigazolá- ;y,toíi: bennünket egyre és más— ü Békésén liallottuk a következő T^évsdés ne essék, nem arról van szó — távol áll tőlem —, hogy akik ezekben a napok­ban kérik átigazolásukat, vagy j Még az e hónapi taggyűléseken várható, hogy sokan kérik átiga­zolásukat a pártba. Alapos meg­fontoltságra, körültekintésre van felvételüket, a taggyűlés bizalmat- j szükség a párttaggy üléseiken. So- laaul fogadja, vagy utasítsa visz- kan lesznek a jelentkezők között sza. Ez a szektariánus vonás el- ingadozó, tétovázó emberek és. ítélendő Jenire, bárból nyilvánul-; olyanok, akik funkcióik védelmé- na is meg, s pártellenes volna, ért és más dőnyszerzásért Igye- Azonban az ellenforradalom meg- i kéznek a pártba. Hiszen éppen sokat, vasty felvételüket kérő sza- ra_ Megtanított bennünket arcs, ÍWwsatóést: „Jó lesz, hamarosan Imólvek jellemét, származását, csa­ládi körülményeit. Egészséges fo­lyamat ez, mely á mi pá+nnk éle- I ^tfoen közénk valók. Nincs szük­hogy a párt soraiba csak azokat > jelentkezni a pártba, mert, ha nem fogadjuk be, akik mádén tekín- j felentkezönk, leváltanak bennün­ket a kommunisták.“ Vigyázzs­tóhen nélkülözhetetlen. Ez hiámy-jsig ^ párttagságra, mint «ak « párttagok Békésen Is és máshol is, hogy ne csak számsze­rűleg szaporodjon az MSZMP tag­sága, hanem erőben, öntudatban és forradalmi ébrségben, amely a |mi póriunknak — mmt marxís- ,ta pártnak — nélkülözhetetlen ■fettétele. zott október 23-a előtt. r| ianultunk, okultunk az ©&- " tóberi eseményekből és most már valóban úgy vigyázzunk a párt tisztaságára, mint a sze­münk fényére. Nyerjen igazán új az MDP idejében. Legyünk keve­sebben, de akik az MSZMP tag­könyvet a zsebükben hordják, a- . zok ne csak párttagok, hanem kommunisták, legyenek. Jól ismerem a békési övtársa­értetaiet e jélszó. Ne engedjük,] ’Ott' voltam az első taggyű- hosy a gyávák, a karrieristák be- jg, amikor a fcözaég több ez­fuifekodferak soraibk közé és azt 'res vo3i MBP-tagjai közül alig megbontsák. Ne szavazzanak a jöttek össze, bogy az kommunisták, ne emelkedjenek a .. MSZMP-t megszervezzék. Azóta kezek olyanok mellett a magasba. [ m^r ^ körül vannak. De nem akiket nem közért valónak tarts- ji a baj, hanem az,, bogy a leg- mák. Igen, ezt is teszik sok he- ; -j^öbbi taggyűlésen olyan arcokat lyen, azonban — mondjuk meg felifflneoti, akik januárban, ŐS»$r>tén-cm rbándeTKítt. de még februárban at as mond­A kommunisták — akik az el­lenforradalom legnehezebb napjaiban, te helytálltak — bizto­sítékai kell. hogy legyeinek annak, ivjgy a pártíaggy üléseké n ne jus­son érvényre a liberalizmus, s az ezzel járó elnézés szelleme, amely a pártot belülről rombol ja, dezor- ganízálja. A páriépitcs sok helyes és po- ^ hogy sóira többet nem lesz­nek a párt tagjai és igyekeztek messze elkerülni a kernaasuntetá- kat, a pártszervezeteket. Persze azóta már — mondhatják sokan — kanszoödáládott & helyzet. A Szovjetunió segítsége nyomán ren­deződött az, ország politikai és de a fiatalabbak közül i gazdaság! helyzete. Eldőlt a hata- — már a múlt hónapi lom kérdése is, méghozzá a mi zitív vonása ellenére, mégis van I valami nyugta’anító jelenség, me~ jh/et egyik-másik párt taggyűlésen meglehetősen érezni is lehet. Itt- oW jelentkezik a liberalizmus ve­szélye November 4-e óta több tag- gyű’éieü voltam. Az idősebb Öv- , társak — is soka n BALKUS IMRE GONDOK V égegyhá^mi Kasza Mihály tanácselnök aj tett, mint akinek, a feje táj, Kis község térképe fölé hajolt. A te- m mutaí* & &üzé*)tó uj~ , .... . .... , , , Iái végi^iúzta homlokán, mint« 1,-puk® alaprajzút tanulmányozta. ^ a gQad barázdáít ^ Amikor a merev nézésbe be&efá-. voíítaim. A kőz^égfejlesztés goose!!- radt, tenyerébe temette arcát Ügy jai foglialiteozítatjáik. Végegyháza 250 éves település Nyolcvan-száz évvel ezelőtt épí­tett hidak, járdák tönkrementek. Hortihyék ilyesmire nem költöt­tek. „A cseléd embernek jó a föl« desjárda is, örüljön, hogy él” — akkor ezt hangoztatták, a járási i'ős7x»lgabírák. A k özség szegé­nyebb lakói nem szólhattak sem­mit. A képviselőtestület is szíve­sebben fogilalkozo>tt megbeszélése­in az egyház adó behajtásával, is térképet, melyet 1934-ben kész!« tetteik. Akkor különböző jeleket ra jzoltak az utcákat ábrázoló vo­nalak közé. A jeleket, a maguk jelent őségében a tanácselnök ma­gyarázta. ^Ea a piros színű vonal hét kilométer hosszú a valóság­ban-. 1955-ben ilyen hosszú gya­logjárót építettünk.” Az 1956-0» gyalogjáró építését zöld tussal húzták meg, három-négy miliroé­, „ . , „ , „ ... „ ,, tér szélessógben. A fekete szagga­foldbirtokosok, kulákok támoga.-jtot£ Vímaj. az ^ épít.kezíst íb_ tasaval, mint a napszámosok, a :rázoI|a_ 21 ^lométer az közegben többségijén tekék L, út> melyet ia55.u>1 1957 decem„ gondjával, bajával, így «Mej^ értenek. A gyalogjáró épí- a múlttól a tanács a hidak, a jár- [lésére 213 Oöö tointot fordítunk a dák felújítását, illetve létesítését, j költségvetés szerint — szólt közbe Az elnök még mindig nézi a Lakatos elvtárs, VB-tií&ár. A gyalogjárók építését a község lakói társadalmi munkával segítik Szorgalmas, becsületes emberek laknak ebben a községben, akik ha szükséges, fogattal, ásóval, la­páttal állnak a tanács rendelke­zésére a község szebbététele vé­gett. Az äyem össssefogés, a műin-1 zäv. rásnalE. Nem-, ragadjak le a gye* rékek a szívósan- tapadó pépbe,” Ma a terv 66 százalékában meg­valósult. A* 19S7-re előirányzott gyatögjárd éj»tesét, őszre befeje­kábaa való lelkes helj-tálláa, a község lakóinak dicsSségére: váük. 1955-ben, amikor a gyalogjáró építését kezdték, boldog volt a fa­lu apraja, nagyja. „Vége a sárgyű­Nap, mint nap újabb és újabb gondolatok, szavak, tervek MBta- núja a tanácselnök szobája E munkahelyre sűrűsödik a község minden ügye. A kulturház. a mozi, az úttörők helyiségellátása az. eltnöä, tslnivalö” — möndta majd így folytatta:: „A Mtúrftáz építése’ nagy mu.i- fcával jár. ÖrüJihet egy község, ha ilyen nagy létesítményt kap.” taggyűléseken szembeszálltak e javunkra, veszedelmes jelenséggel- Többen . ^ történt, az utóbbi két szóvátették, hogy januárban, feb- i Eí jj^jjapbauí Ű jra nagyokat ruárb^n, amikéi még sonkái ke- a különböző vezető he­vesebben voltak, jobban megvitat- , j.M-np-tavnik _ — — át igazolásukat kÄök ^ ^. ’ ... ® lőtt répának is. Ezetaék a -növények- boló kapa bele ne vágya* a surbk­vesebben voltak, jobban megv ták az vételét. Ez a v társnak a Vá!1aia+r>»l :s. A kora -tavaszi vetésű kapáenö- ’ pát?Ez Dagyrnértékben függ a tfc. vények közül már kisorolt a mák, i: tej szerkezetétől, továbbá a kiso- a borsó és helyenkésit látszik a so- | rótt növények nagyeágáíói. Altac ra a márciusban elvetett cukor- láaos követeJméay, hogy a sara­■&?, apa-állattartás, a- vet&ragaikció lebonyolítása, a földögy, az adófi­zetés, az áSampólgáírí fegyéterh és a töt*». Kasza elvtárs szíve, mozgatója a községi c-jlesztesi ter­vek megv-alóaításáiialí. „Van mit tenaünk, s©k a pö­nem várják az állam beruházása! a kuiturhást építésére, Deigozuí jnyi lakója szívesen és örömmel akarnák érte. A község valaaneny-1 eeafliakcsssiiii; e gOTdötetfe»:. Épéroni kellene — mendta Lakatos eív- táír®. Epüíetanyag’ van, csak tnéss, e«m<ant, sóder és pénz kellene. Az ácsok, a festők, a lóval rendellte- zőft tánsadSailmi rrmnütával ssgfte- raének. Nikies keret, g itt mind»- ei'aitead. BísmihíS: benne —_mmé Kasza Mihály VB éínölt, hogy Művelődési RfiifctérfuiH dolgozó* meghallgatnak bennünket és ké­résünket, javaslataikat figyelem­be veszik a. községi knltúrház épí­tésére. íJIii/te/l&ifíni a^a^d&ímm , , , ! azok, akik két hónappal ezelőtt z a véleménye több e v-^ ]laj!ani alcartak a párt- i Békéscsabai Építőipai i . ,, —. az úsvne­ba való belépésről —, az úgyne­vezett érdekkonarnunásták. Már­Idalárás A múlt hónaiban résatvettem cius tíeje óta többen megáilítot- Bókésen a párttaggyűíé*en. , tak az utcán ezek közül. Leiken- ahol első napirendi pontként 71 \ dezve. hálákedva mondták, hogy áiigazotás, illetve új felvéteti tó-;! ékűlnek, mert nem győzött az el­rclem várt megvitatásra. Általá­ban megnézték az elvtársak, hogy kiket fogadnak maguk közé és kiket nem. Azonban — különösen az utolsó tíz-tizenöt átiaazotási kérelem megvitatásakor érezhető volt valami csüggedésszerű lemon­dás. Az egyik tagfelvételét kérő esetében vatekí közbeszólt, hogy tudomása szerint apósa feuíáklisc tán volt, majd egy másik elv társ megjegyezte, hogy még az októ­beri események előtt rehabilitál­fefcrradakmi és hát ők mindig igyekezték becsületes párttagok lenni, s mindig szimpatizáltak a párttal. És ezek közűi a szimpati­zánsok közül bizony néhányan -már a párton, belül vannak, s büszkén mutogatják párt-karton­jukat. nek további fejlődésük érdekében ba. Apró morzsásra elmúiikált, elengedbetetle« szükségük van a egyenletes talajon négy-öt centi- saraboíásra, amellyel nemcsak « ■ inéterre engedhetjük a sorokibo’s a I «évközökben kikelő gyomokat írt-[kapát. De, ha rögös a föld, úgy a f A Meteorológiai Intézet Jelen« }uk, hanem a cserepesedésre haj-: kapa által me^xolygatoitt rögök- j . temm talajcikon a cserépképződést |í kel együtt a fiatal növényt jg április IS-án, csulörtokön cjeíben: hs megakadályozzuk. Ugyanakkor könnyen kiemeütetjök eredeti he-j Nyugat- és Köaép-Európa terü- levegóssé tesszük a talajt, ami a t J véről. Ezért nem szabad egyenlőt- [ letelt enyhe óeeáai légtömegek föld gyors felmelegedését is elő- len, göröngyös talajon közel e11* | áragzt<5tták A Az Alpok Kár- segíti. gedm a kapát a sonakiboaL i pátok vidékén esés, szeles az rdu­Hogyan saraboliunk? Milyen kapákat A munkát mindenekelőtt a &a­járás. Kelet-Európábán még tart használjunk a sarabolásboz? Erre a hideg, a nappaH felmelegedés raboló szerezárTK* gondos beállttá-; ||csak néhány helyen haIadta me* rscan rendel-183- öt folsoti Várható időjárás pénteken­ták. De tovább senki nem bogoz­ta ügyét. Kövid vita, illetve této- | Myos-e megkérdezni » jelentke- vúzás után szavazott a ta-ggyűtés.: ; a>ktő!:. hói volt eddig és miért felvették a kommunisták soraiba, nem jelentkezett koiábban, mint Az idősebb elvtársak közül sokan i v°tt MDP-tag. Sajnos, voltak, a- ncm szavaztak. Arckon a nyugta- kik azt mondták, nem kell meg­. sával kezdjük. A saráboló-kapák, _ ,, , ne járjanak hárc«n-négy centimé- “ [^k. lia i-yenekkel É* -«*—> * >^*™iss2ÄfrJ23t! rr jelentkezéséről, amit ugj'an- ségbeaUitásnál is fontosabb a sor- csak Békésen tapasztaltam. Az át- f közök beállítása. Ebihez azonban |- igazolások, és felvételek: közepette, csak úgy kezdjünk hozzá, ha a csat- két esetben te vita volt arról, hogy E lakozó sorokat te megvizsgáltok. * A csatlakozó sorok közei a többi , „ sárköznél szélesebbek, vagy kés- főzzél Kis jyrihha ««*» kenyebbek, úgy a csatlakozó so- «VÜ1 na^ vehetjük a aufc­hözeihez külön állítsuk be a Rapig-kapaknak amelyeket í húzni és tolni is lehet. Ez a kspa- [ típus lényegesen könnyebben ke­kapával a n®gy táblákon csak a- zoltat a csatlakozó sorokat sara- boljuk, amd-yék®ek szélessége nem egyezik a gépen beállított rok kapát. lanság jelei látazottsk, eihamar- , kérdezni és indekostáte ezt azzal, j kodotín&k vékék a szavazást, f iwgy a párthatározat szerint má­Mennyire «ngedhetjOk Üf11^ mta!'■*J****#?. *** kapa és emellett gyorsabban is Egyébként nekem is ez volt a vé- 1 ji» 1-íg a void párttagokat át le- közel a sorokhoz a saraboM ka- halad vele a munka. es­tig: felhőátv romlások, iöbbfetó eső, mérsékelt északnyugati— északi szék A hőmérséklet nem váltoeik lényegesen. Várható legalacsonyabb hőmér­séklet ma éjjel: 4—7, legmaga­sabb nappali hőmérséklet pénte­ken 12—15 fok között. A Dússá vízállása csütörtökön reggel uBöapcstnél: 348 cm.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents