Békés Megyei Népújság , 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-18 / 90. szám

4 BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 1957. április 18„ csütörtök IS gyulai WRiíívesszöveiliezet casboít fában 700.000 Ft értékű áru Nem régen még arról pa- és kettes ekét, magyar és német maszkodtak a vásárlók, hogy gyárbmányúakat, bőven vannak semmi valamire való ára nincs az üzletekben. No az ilyen panaszoknak ma már nyoma sincs — mondják a földműves­szövetkezet vas-boltjának dol­gozói. 700 000 forint értékű áru van raktáron és állandóan érkez­nek újabb árucikkek. A napi for­galom 15—20 ezer forint. Lehet kapni 45 literes tejszepa­rátort, 10—14 literes „Harmat“ permetezőgépet, 35 literes szöllő- próst és szöllőzúzót, „Mia“ motort öntözés céljára, lóvontatású egyes keresett zornánckarmék és edé­nyek. Nemrégen kaptak kapákat és ásókat, van kocsitengely, ka- jsza, a legújabb gyártmányú rá­diók és sorolhatnánk a legkülön­bözőbb árucikkeket bizonyságául annak, hogy a szocialista orszá­gok és elsősorban a Szovjetunió sokoldalú segítsége érezteti a ha- ! tását, melynek eredményeképpen ja súlyos ellenforradalmi idők jután újra él a magyar ipar’, fel­lendült a kereskedelem. Láttuk — dailoMuU ...hogy a Békés megyei Állatfor- galmi Vállalat hizlalás! szerződés­kötés! tervét az első negyedévben sertésből 110,7 százalékra, marhá­ból 120,7 százalékra teljesítette. B ...hogy a Békés megyei Nő-ta­nács április 19-én megbeszélést tart az Anyák napja és a Nemzet­köz! Gyermeknap előkészítésével kapcsolatban. ■ ...hogy a Békéscsabai Köztiszta­sági Vállalat az utcák tisztántar­tása érdekében rövidesen seprű- locsoló gépet állít be. ♦ ...hogy a Luther utca szegélye­zését és parkosítását a Köztiszta­sági Vállalat dolgozói május Írre befejezik. ♦ ...hogy a csengődi Dózsa Tsz békéscsabai borpincéjében (közis­merten Metro,) nagymennyiségű finom bor várja a vevőket a hús­véti ünnepek előtt. ♦ ...hogy a békéscsabai IBUSZ ki­rendeltség Budapestre társasuta­zást szervez 50 százalék«» kedvez­ménnyel. ♦ ...hogy a „Csaba gyöngye“ esz­presszóban tisztaság és rend van, s figyelmesek a kiszolgálók. Bírálatunk nyomán... A Békés megyei Népújság 1957. március 29-i számában „Fur­csa körlevél“ címmel bírálat jelent meg a Háziipari és Népi-Ipar­művészeti Szövetkezetek Országos Szövetsége által kibcsátott kör­levéllel kapcsolatban. Idézzük az illetékes válaszát: .„..a jelzett körlevelet azért bocsátotta ki szövetségünk, mert egyes szövetkezeti vezetők és dolgozók helytelen számadaté export szállításokról adtak anyagot a sajtó munkatársainak. A cikkek megjelenését követően több reklamáció érkezett külképviseleti szer­vektől az adatok helytelensége és a kompromittál ás miatt. Megje­gyezni kívánjuk, hogy cikkükben foglaltakkal valóhan egyetér­tünk, ami a saitó munkatársainak szabad érdeklődési jogát illeti és ezért a jelzett és helytelen körlevelet az egész országra vonatkozóan — tekintettel, hogy 126 szövetkezetünk van — visszavontuk.“ Élénk kulturális élet Geszten A művelődési góc,pontoktól tá­voleső Geszt községben élénk kulturális élet van. A műemlékké nyílvánított Tisza-kastély egyik nagytermét művelődési otthonná Hatvanöt tonnás bú inát találták 8 Kínai Hépfebztársaságban Nanking. (MTI) A kínai Ki- angszu tartományban, a Sárga­tenger egyik öblének fövényén egy hatvanöt tonna súlyú bálnát találtak, amelynek hossza húsz méter, szélessége bét méter, nyi­tott szájának hosszúsága három méter és mindegyik szemgödré­ben elfér egy-egy ember. A bálna csontvázát Nankingba szállítják, ahol kiállítják. alakították a geszti fiatalok, s az EPOSZ részére, külön klubszo­bát rendeztek be. Vasárnapon­ként itt találkozik a határszéli kis falu fiatalsága. Ökrös István, a Szocialista mun­káért és a Szocialista kultúráért éixkmérdemmél kitüntetett isko­laigazgató- Irányításával szakkörö­ket alakítottak a felsőbb osztály«» úttörőik. Van leány és vegyes tánc­csoportjuk, negyventagú kórusok és színjátszó-csoportjuk. A tánc- csoport a környékbeli bihari tán­cokat tanulja. A kórus Kodály és Bai-tók műveket tanul. Muhart feldolgozását az Egyszer egy ki­rályfi mit gondolt magában című közel háromórás mesejátékkal húsvétkor mutatkoznak be geszti közönségnek, majd a kör­nyező falvakban is vendégszere­pelnek. Időjárás FelliSátvonulások. Aí enyhe óceáni légtömegeit az éjszaka folyamán el­árasztották Kelet-NémetorszAgot, Csehszlovákiát, valamint Lengyelor­szágot, sokfelé csapadékot okozva. Hatásukra ma hajnalban áltálában csak négy—hét főkig hűlt le a leve­gő. Ezzel szemben az Alpok vidékén a leszálló légmozgások uralma miatt derült, ezáraz az Időjárás. Az éjsza­kai kisugárzás következtében e te­rületeken még hajnali fagyok voltak. Várható időjárás csütörtök estig: felhöátvonulások, többfelé kisebb eső. Mérsékelt északnyugati, északi izéi. Az éjszakai fagyok megszűnnek, a nappali hőmérséklet elsősorban ke­leten emelkedik. Várható legalacsonyabb hőmérsék­let ma éjjel S—«, legmagasabb nap­pali hőmérséklet csütörtökön IS—16 fok között. Szorgos kéz Szépen zoldü-lő lucer- natáiblia mellett hala- dunk el, a Csabacsüdi Állami Gazdaság jól ápolt földjein. Az úton vontatók, s egy-két be­tévedt egyéni gazda ko­csijával akadályoz ben­nünk«^. Manapság már népes a határ, a távéi­ban kapáló lányok szí­nes ruháját borzolja az áprilisi szól. Ügy szokták mondani — „bolondos április“ — de valahogy a mai napon találó ez. Fehérre meszelt ba­romfi ólaiknál állította meg a kocsit Merza Je­nő üzemegységvezető. Hirtelen nem láttam semmit, csak a földön félelmetesen végig ter­peszkedő sárga féltőt, ami mozgott. Török Zsuzsanna szor­goskodik a nagy falka csirke közt, amik ides­tova hat hetesek. Szé­pek... Kívánatosak. Hi­szen két-három hét múl­va népiesen mondva „ki- rántanivalók“ lesznek. Egyszerű helycsere — mondja büszkén Merza üzemegységvezető. A kis csibéket hozzuk, a nagyokat visszük. Kez­detben értélmetüenül hallgattam, de a beszél­getés közepette megér­tettem mindent. A gazdaság 2800 darab korai csibét nevelt. Tö­rök Zsuzsa gondozza őket. Hét éve dol­gozik a gazdaságban, a baromfitenyésztés­nél. Nagyon Jó eredmé­nyeket ért él most is, amikor 2800 darab na­poscsibéből 2660 darabot nevelt fel. A beszélgetés közben soífőrimk tréfásan meg­jegyezte: — Hej, nagy­lány, nincsenek ezek még 20 dekások sem. Zsuzsa kissé pirulva, idegesen felkap«ytt két csirkét, s a szemnek szokatlan gyorsasággal bement a kamrába és mázsára tette őket Kis idő múlva a következő­ket mondta. Harminc­öt-negyven deka • • • mondta büszkén, s nem látszott csalódás az ar­cán. Megszokta már őket, benne élnek a tó vében « piciny, pihés csibék. Megérkezett a vontató.» A lányok, akik segít­ségre jöttek a központ­ból, friss mozdulatokkal fogdosták a csirkéket és lédézták. Török Zsuzsa büszkeséggel nézte, hosszan nézte... — Vigyázzatok rájuk — mondta teljes erély- lyel a lányoiknak —, ne­hogy elpusztuljanak, mert nálam csak 140 da­rab hullott el. Bementünk az álakba, a csibenevelőbe. Szép tiszta falak, frissen me­szeltek, a kemencében pattog a rőzse, és a ne­velőben hullámzás sze­rűen áramlik a meleg. A kalodákban sárga, pelyhes Ida csibék, közel 3000 «iarab — még igen gyengék —, torzonbor- zosak, ugrándoznak lő­dörögnek. — Majd nem lesz így mái* holnap — atomija Zsuzsa — mintha a csir­kéknek beszélne. Ügy szaladnak, mint a pinty — ejti iá kissé i-vel e szót. Kissé elgondol­kozott — úgy véltem, csirfcéire gondolt, a pon­tos és szakszerű gondo­zásra, — no meg arra: vajon mennyi hull el belőlük? A kis csibék, melynek egynémelyikén még a tojás maradványai lát­szottak — halkan üldö­géltek & frissen terített szecskán. A gazdaság három éve vezette be a mélyalmo- zásoe csibenevelést. Jól bevált... Sok kis csibe talált menedéket, éle­tet ebben az ólban. Néztem sokáig a kis csibéket, s heüyes gon­dozójukat, s e3 gondolkoz­tam életükön. Barátom milyen könnyen meg­eszi az ember a rántott­csirkét, s felnevelni pe­dig milyen sok munkát kíván. Síin Béla | Illetékesek figyelmébe | Mein tűrjük !... 1956 október 23-a emlékeze-' Kamuion is. tes lesz minden haladó és jó- Az ezt követő napokban mu- zan gondolkozást! ember előtt tatták meg igazi arcukat azok as emberbőrbe bújtatott fenevadak, akik október 23-ig próbáltak megbújni a termelőszövetkezet­ben. Igaz, munkájuk, tevékeny­ségük olyan volt, ami a szö­vetkezetek fejlődését csak aka­dályozta. Ezek közé tartozik id. Zoltán Gábor is, aki a múlt­ban parasztszövetségi tag volt. Az ellenforradalom első percétől nyíltan a népi hatalom ellen tá­madt, s mint a többi elleníor- radalmár, aktívan, azonnal a termelőszövetkezetek feloszla­tására buzdított. A gyűléseken többször kijelentette: lejárt a kommunisták idje. Hasonló társa volt T. Nagy Imre, akinek a sógo­ra a Kamuion jól ismert Csapó Mátyás kulák. T. Nagy a behívott kommu­nisták előtt arról beszélt, hogy a fegyvert nem adják ki a ke­zükből. Nem volt különb Szűcs Gábor sem, aki minden szavával gúnyolta a néphatal­mat és társaival fegyverrel gya­korlatozott a tanácsházánál, hogy miként kell a kommunis­tákat elfogni, ártalmatlanná tenni. Molnár János is hű maradt hasonszőrű barátaihoz, ö már fegyverrel vigyázott a kommu­nistákra. 1948-ban volt szíve a nála csépelt embereknek járó munkásrészt másodbúzából ki­adni. K. Szabó Gábor is csatasor­ba állt a Rákóczi Tsz-ben. Mar egy évvel ezelőtt szabotálta a vetést, az októberi események idején pedig személyesen írat­ta alá a tsz-tágokkai a szövetke­zet feloszlatásáról szóló követe­lést. Nem lehet elhallgatni Kürti István dolgait sem. Mint a tsz akkori magtárosától jó lenne megtudni, hogy miért romlott meg — az ő vallomása szerint is — 50 mázsa gabona, vagy miért szórtak ki a Berki­féle tanya körül annyi kukori­cát a baromfiállománynak? Er­re egyébként az ottani emberek hívták fel a figyelmünket. Ek­kor szóltunk a brigádvezetőnek. Kürti azt mondta: azért, mert romlott volt. Én — és többen — ennek az ellenkezőjéről győ­ződtem meg. Szeretném — de mások is —, ha az illetékes szervek elbeszél- ; getnének ezekkel a személyek- | kel tetteikről. Ugyanis mi, párt­tagok úgy véljük, 1946 óta ele­get agitáltuk őket, és nem tűr­jük, hogy továbbra is a sze- ; műnkbe nevessenek! Jantyik Lajos, Kamut. ■ -x.-m. 1 megyei rendőrfőkapitány- ság közleménye I A Békés magyei Rendőrfőkapi- íámyság értesíti Békés megye la­kosságát, hogy a panasz (fogadó) irodáját Békéscsaba, Szent István (tér 7. sz. (városi tanács épület), föl<lszínt, 92. sz. szobában isméé működteti. | Bejelentéseikkel, panaszaikkal 1 személyesen a fenti címen, levél­ben Békéscsaba, postafiók 47 szá­mon kérjük felkeresni a rendőr­ség panasz (fogadó) irodáját. Fogadási napok: Hétfő, szerda, péntek délelőtt 6—12-ig. Békés -megyei Rendőr- főkapitányság. Nagyon szép volt.. Szombaton este közel 300 hall-! gfftó gyönyörködött a Liszt-kórus művészein felépített szereplésé­ben a Balassi Kulturális Otthon­ban. A kórus 1854-ben alakult, fel­frissülve kezdett munkához. Az­óta minden év nyarán és telén koncertezik. Az előadott Bzámokat Baukó Mátyás karmester vezényelte és tanította. A kórus tagjai munkás- assaomyok, vállalati dolgozók. Munkásemberek léptek ma színpalira, hogy kielégítsék Bé­késcsaba kórusán ű veket kedvelő közönségének óhaját. Az összekö­tő szöveget dr. Albert Lóránt rendőrorvos tartotta. A kezdeti kórusművek a mad­rigálok, a XVI—XVII. századba vitték vissza a hallgató képzele­tét. A madrigálok 3—8 szólam kö­zött váltakozó, legtöbbször öt szólamú, rövid, tiszta énekes kom­pozíciók. Erotikus, líifinotnodott műdalok. Sajnálatraméltó, hogy Magyarországon hamar feledésbe merültek, Angliában megtartotta népszerűségét, ahol ápolása meg­szakítás nélkül tart napjainkig. A XIX. század már felkarolta és hű megtestesítői Békéscsabán el­énekelték. Csodálatos, gazdag élet bontako­zik ki bennük úgy a szövegben, mint a zenében. Fő tárgya a sze­relem, de emellett felölelj az élet szinte minden részét, érzését. Nagyon tetszettek a közönségnek Palestrina: Drága fény, Mór ley: Várlak a táncba, Gasztoldi: Csó­nakos ének című szerzeményéül. A kórus szereplése igen szépen mu­latta a rendszeres próbákat, a fá­radhatatlan munkát, a nagyszerű felkészülést. A klasszikus kórusművek közül nagyon szép volt Brahms: Síró égi csendje, Csafkovszkitól: A bérc, és a Fülemüle . A felkészülés azon­ban nem volt olyan jó, mint a madrigálokból. A ma élő szerzők kórusművei is igen kedveltek voltak. Nagy tet­szésnek örvendett Szvjesnyikov: Vándorcsalogány, K«xlály: Esti dal című szerzeménye. A közönség az előadás alatt szinte lélegzetét visszafojtva ült. Az előadás a szereplők, a karmes­ter lelkiismeretes munkájának bi­zonyítéka. A TTIT ezzel az előadással még közelebb került a dolgozókhoz, a- Irik a zenét, a művészetet szeretik. Nagyon szép volt — sókat tanul­tunk — ez a véleménye 300 hall­gatónak. Szín Béla.

Next

/
Thumbnails
Contents