Békés Megyei Népújság , 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)
1957-04-18 / 90. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! MUNKÁSOK. PARASZTOK POLITIKAI NAPILAPJA 1951. ÁPRILIS 18., CSÜTÖRTÖK Ara 50 IlUér U. ÉVFOLYAM, 90, SZÁM Versenyben a Ruhagyár fiatallal KÉRDÉS — FELELET (3. aa. Tajtviny) fejlődő tsz-mozgalmat akarunk Az októberi ellenforradalom célkitűzése a mezőgazdaság szocialista fejlődésének megakadályozására csődöt mondott. Az ólet bizonyította be, hogy a szövetkezés gondolata mély gyökeret vert dolgozó parasztságunkban. Szövetkezeteink jelentős része kiállta a próbát, és ma újult erővel végzik a közös gazdaság megszilárdításáért folyó munkájukat. Az ellenforradalmi elérnek támadásai ii most a termelősző- ^ vetkezetek belső életének borul asz tására, a közös gazdaságokban az W anarchia előidézésére törekszenek. Ha megvizsgáljuk termelőszövetkezeteink belső életét, akkor azt tapasztaljuk, hogy máris több helyen megmutatkoznak a gazdálkodásban az anarchia jelei. Miben mutatkozik meg az anarchia tsz-einknél? Jelenleg megyénkben 200 mezőgazdasági termelőszövetkezet működik^ Azonban ahány tsz. annyi féle elgondolás szerint gazdálkodnak. Egyik helyen részesművelésre adják ki a földét, máshol napszámosokat kívánnak foglalkoztatni. Olyan esettel is találkoztunk, hogy órabéres munkások beállítását tervezik.. Néhol a jövedelem 60 százalékát kívánják elosztani, máshol: nem akarnak alapokat létesíteni. Egyes helyeken tagonként kél—három . hóidban szabták meg a háztájiak területét. Több helyen eltörölték a földjáradékot.: Számos tsz túlzott erőgépvásárlását ‘.tervezi, .még olyan áron is, hogy csökkenti az állatállományát. Különösen a szarvasmarha- állományt. A legtöbb helyen kapkodva, alapos mérlegelés nélkül készítették el az éves termelési és pénzügyi tervet és kötöttek megállapodásokat a gépállomásokkal, a legtöbb esetben a tagság, a közgyűlés megkérdezése nélkül, ezzel súlyosan megsértették a szövetkezeti demokráciát. Éppen ezért ezekkel a káros jelenségek- h kel szemben fel kell venni a harcot, elsősorban a íermélőszövet- W kezetek kommunistáinak. Hazánkban szocialista társadalmat építünk. Az ipar és mező- gazdaság tervszerű munkája nélkül ez elképzelhetetlen. Éppen ezért nem engedhető meg, hogy a mezőgazdaság szocialista szektorai tervszerűtlenül, anarchikus módon, ahány annyi« féle kép- pen működjenek. A termelőszövetkezetek működésé*« vonatkozó mintaaiapsza- bály jelenleg is érvényben van. A termelőszövetkezetek ezt az alapszabályt országos küldöttértekezleten hagyták jóvá. Ezért snintaalapszabály alapvető követelményeitől szövetkezeteink nem térhetnek el. Nem jelenti ez azt, hogy egyes részletkérdéseket a sajátos viszonyok figyelembevételével nem lehet módosítani. A jövedelem-elosztás legjobban bevált módja, mint ahogy azt a gyakorlat is bebizonyította, a munka egység szerinti részesedés. A háztáji földterület túlzott felemelése, végső fokon a közös gazdaság elhanyagolásához vezet. A szállítóeszközök teherautó, Zetor beszerzése helyes, mert ezekkel a gépekkel komoly ■ megtakarítást érnek el a szövetkezetek, de a nehéz erőgépek vásárlása egyrészt nem gazdaságos, másrészt hatalmas anyagi megpróbáltatásnak teszá ki a közös gazdaságokat. A gépállomások rendszere, a hibák ellenére is bevált hazánkban. Természetesen a gépállomásoknak az önállóság után továbbra is legfonotsabb feladatuk a termelőszövetkezetek segítése és előnybe helyezése még az egyéniekkel szemben is. A fö’djáradék eltörlését termelőszövetkezetéinknél az ellenség tudatosan terjeszti. Ellenségeink jól tudják, hogy a földjáradék eltörlése szakadást idézne elő a szegény- és középparasztók között, me'y végső fokon megnehezítené a mezőgazdaság szocialista átalakítására való törekvésünket is. Ezért az ilyen jelenségekkel kapcsolatban a termelőszövetkezetek kommunistáira vár az a feladat, hogy türelmes felvilágosító szóval igyekezzenek meggyőzni a szövetkezetek tagságát ennek az irányzatnak veszélyességéről és káros kihatásairól. ; A termelőszövetkezetek termelési és pénzügyi tervei a nagyüzemi «a lkod ás alapiát képezik. A termelőszövetkezetek vezetőségei arra törekedjenek, hogy a gazdasági év befejeztével, még ez év vesén elkészítsék a zárszámadás sokai és a jövő gazdasági év termelési leimét. Az elkövetkezendő napokban a megyei tanács különböző bizottságokat szervez, akik felülvizsgálják a termelőszövetkezetek munkáját gazdálkodását. A b’zottságok legfontosabb feladata feltárni a szövetkezeti gazdálkodást, eltorzító jelenségeket, közvetlen •beszélgetésen keresztül, útmutatást adni a termelőszövetkezetek vehetőinek, hogy a meglévő hibák megszüntetésével segítséget nyújtsanak a nagyüzemi gazdaságok egészséges fejlődéséhez. Nagygyűlés Orosházán 1957, április 31-én, vasárnap délelőtt 10 órakor aa MSZMP városi intézd bizottsága nagygyűlést tart. A nagygyűlés előadója: Dögéi Imre, aa MSZMP központi bi zottságának tagja, Földművé lésügyi miniszter, wwvwvwwvwvwww Tizenhárom hold erdőt telepítettek A Vésztőt Állami Gazdaság az idén 18 hold erdőt telepített, amikor közel 70 ezer óriási ép kanadai nyárfa, amerikai, kőris, ju. bar és aranyfűz csemetét ültettek el. Aranyfflzet közel 8 holdon telepítettek, ami 1—2 óv múlva igen jelentős anyagmennyiséget biztosít majd a kosárfonó-üzemeknek. A munkásszálló környékét parkosították, s Ide 100 lucfenyőt és 200 darab oltott hársfáit ültettek; A mezővédő erdőaávot tovább fej. lesztve, 490 liánom éves oltott muskotály penoemeei szilváiét ültettek el eddig, a. . « o » • " k cukorrépa vetésterületüket Dobi slvtárs rádióbeszéde után — mely s cukorrópatermeaztés fontosságát méltatta — három termelőszövetkezet, a puaztaföidvárt Petőfi 8, a kaszaperi Lenin 20,8 és a mezőkovácglházl Üj Élet 17 holdra növelte cukorrépa vetésterületét.Biíesfl drága elvtársunktál, barátunktól Ezrek álltak síri csöndben kedden délután a szarvasi főiéren. Ezrek töröl gettók szemüket, ezrek szívébe-húsába martak M utolsó búcsú szavak. Megőszült kubikosok, kubikosasszonyok, anyák és apák, ifjak, unokák ezreinek tekintete szegezi,- dőlt a koporsóra, s a rajta lévő betűkre, melyek örökké vádolnak: Bagi János, élt 80 évet. A fájdalomtól meg-megremgő ajkakat összeszorította a gyűlölet, A gyászzene fájdalmas dallamai közben fölelevenedik a gyászolókban október 24-e, a rádió stúdiója. Itt állt őrt Bagl fő ltd nagy elvtárs harcos társaival. Őrizte a rádiót, hogy ne jusson szóhoz az uszítok hada, ne fertőzzék az embereket a hazugok. Nem, nem töltötte csőre a fegyverét sem ő, sem harcostársai. Bízott a jósául.. észben. Honnan tudhatta volna, hogy a rádió stúdiójához tóduló tömeg csak a Hitványság takarója volt. Honnan sejthette volna, ho*y a tömeg között bújnak — pisztolyokkal kabátjuk alatt — a gazság lovagjai, akik álltokul rontottak a becsület ,ar. embreség védelmezőinek az életére. Bagl elviárs emberi melegséget sugárzó szemmel nézte a háborgó tömeget, amikor orgyilkos banditák géppisztoly.mho- zatot zúdítottak a rádió védőire, és ő több sebből vérezve rogyott össze — kioltották fiatal életét. Felesége talán éppen a- Bokban a percekben vonta magához kilenc éves lánykáját, vagy az öt éves fiúcskáját, az örök an yai biztatásokkal: „majd jön már apu is“, hiszen tavaly is veszedelembe voll és hazajött. A pusztító árvíztől védte az emberket, mint októberben a társadalmi áradattól, melynek szennye elborította egész életünket. Akkor az árvíz veszedelem után kitüntetést kapott, amiért a népért küzdött, októberben pedig azért, hogy a nép nyugalmát védte — gyilkos golyót. Annak a szarvast Bagi Ferencnek a fia, aki hét gyermeket nevelt fel, aki 1945-ig cseléd volt. És társaival együtt — mint a kutyát szokták — a rákoskeresztúri temető árkába dobták, azt a Bagi Jánost, aki 1945 őszén, 18 éves korában lépett a Kommunista Pártba és mint R-gárdista védelmezte a nép p írtját, amely földet adott a nincsteleneknek és küzdött azért, hogy a tőkések gyárai, bányái, bankjai a nép tulajdonába kerüljenek. Ezért jelentkezett önként 1930 őszén a karhatalomba, hogy fegyverrel kezében is védje « proletárok hatalmát. Fasért tnont októberben a stúdióhoz is. így volt. Ezért oltották ki életét a fehérterror banditái, Ezért dobták árokba tetemét. De újra jöttek a hős szovjet katonák, nem hagyták cserben a sok ezer, millió Bagi Jánost, vért, életet adtak, hogy az életüket Is feláldozó magyar proletárok megmenthessék hatalmuk ai, hogy az ezer és millió Bagl Ferenc ne legyen újra cseléd. Ott volt e hős szovjet harcosok képviselője Bagi János elvtárs koporsójánál és fátyolos szemekkel mondott búcsút a magyar proletárság egyik hősétől, akinek élete, halála intő példa mindenkinek, aki szereti a dolgozó embert. Nem, nem lehet apát adni a két árvának, férjet a szerető hitvesnek, csak egyet tudunk tenni: soha nem felejtjük őt, a drága elv társat, a barátot, a testvért, akinek szíve értünk szűnt meg dobogni. Az ő vére pecsétje a mi életünknek. ...Piros, fekete és nemzeti szánd zászlók lobogtak az áprilisi szélben, amely vitte a gyász dallamokat, vitte a búcsú szavakat, vitte az anya, az apa, a gyerekek, feleség zokogását, az elvtársak, a barátok elcsuklő hangját. Vitte, sodorta, mintha mondta volna: halljátok a hírt?... Lebegjen mindig előtétek Bagi János... A ti hősötök ő. Mindazoké, akik nem akarnak többé hercegeket, grófokat, csendőröket látni e véráztatta földön. S amikor eldördült a temetőben sírjánál a díszsor- tűz és felhangzott a Intern árion álé, a szovjet katona búcsú szavainak befélyező része tódult ajkamra: „halál a fasizmusra!“ Színjátszó csoportot alakít a TTITl A békéscsabai TTIT saínjátszó- csoport alakítását határozta éL Ma, csütörtökön este 6 órakor les® az alakuló ülés, amikor megbeszéA megyei képviselő csoport szerdám ülésezett. Az ülésein a képviselők kéréséra Rlaukó Mátyás elvtáns, az MSZMP megyei í intéző bizottságának elnöke bellik a csoport célkitűzéseit, a az külpolitikai tájékoztatót tanított. Majd Nagy Károly elv társ, egyes feladatokat. Az első előadást a megyej képviselő csoport elnöke — egy Juhász Gyula ünnepséget beszélt az országgyűlési képvise— április 25-én rendezik meg, a- mikor méltatják Juli ász Gyula jellegű javallatokat tett, amelyemunkásságát, s verseiből adnak j két interpelláció formájában az elő. ' országgyűlésen is ssővátesnnék. A liénap vc%éig összehívják az országgyűlést Többek között javasolják, hogy a csatornahálózatot rendezzék, mert a csatornázás rendezetlensége ál< tál a megye több községében nagy károk származtak. Munkájuk javí« tása érdekében más megyei kép« viselő csoportot is meglátogatnak, hogy az ott szerzett tapasz* falatokat munkájukban hasznosítsák. Tervbe vették egy-egy gazdaság meglátogatását is. Legközelebb a Mezőhegy esi Ab’ ami Gazdaságba látogatnak el. ' lök soronkövetkező feladatairól. Több képviselő olyan gazdasági
