Békés Megyei Népújság , 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-16 / 88. szám

1851. április IS., kedd BfiKßS MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Gyula város, és a gyulai járás hultúréletének néhány Kérdéséről — Tapasztat a toh, eredmények, hibák é» néhol semmittevés — Neháuy hétiel ezelőtt jelent meg egy írás lapunkban, melyben több oUUlnü megvizsgáltuk az uínshízi járás kulturális életit, a járási knltúr- atthun terékenységét, munkáját. Az Írás több Hiányosságra, de igen sok szép eredményre is fényt derített, és úgy tapasztaltuk, segítséget jelentett abban, hogy az orosházi járás Uultúrgiete tovább fejlődjön. A napokban felkerestük a gyulai járási kultúrotthont, és ott Máthé Erzsébettel, a kultúrotthon helyem’« igazgatójával beszélgettünk a gj ulai já­rás kulturális helyzetéről, sok, ezzel kapcstoatos problémáról. V \ vezetője tett ajánlatot, a HuUúrottUon- ] nak arra, hogy az otthon épület* A járásé, vagy a városé őszintén szólva, nem lepődtünk meg mellett, a parkban egy nyári táncpar- ^ hügy # gminősen gazdag úia- akkor, amikor Máthé Erzsébet is az- kettet építenek és — mintegy ellen- fiijgnirttirufc anyagának listáját el­napokban fejeződött be, ezenkívül csak eszperantó és méhész szakkörük van, a fotószakkőr — amely valami­kor nagyon szépen dolgozott — veze­tő, vagy inkább pénz hiányában — nem működik. A* Ismeretterjesztés — még esak terv. Szép terveik vannak igaz, de régi mondás az, hogy minden terv annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle. Helyes kezdeményezésük még küUlték a termelőszövetkezeteknek, és gal kezdte a kulturális élet ..problé- szolgáltatásként — havonta 300 forin­máit”, hogy arról a sokszor furcsa és tot fizetnek a kuluironhonnak, hogy # tanácsok mezőgazdasági osztályának még többször érthetetlen „bárétól” a szakköröket fejleszteni tudják es aizal> hogy bÄrmikol. szívesen veti- beszvlt, amit a gyulai városi tanács és megfelelő honoráriumot adhassanak a*. tcmk ott> ahol etó*d4*o­a járási tanáes „vív” egymással. előadóknak, —. A városi tanáca illetékesei, hthvi . A sorkert és ami mögötte vau lentették — mondja —, hogy csak ak- j kor támogatják a kultúrotthont, ha az j hatáskörük alá tartozik. A járási ta- j náoson erre azt mondották, hogy ők szívesen átadják a kultúrotthont a vá- fosnak, mert bizoviyára a város anya­gilag is jobban tudná segíteni, Ez. a kát, isméretterje szt<5 beszélgetéseket, összejöveteleket rendeznek. Sajnos, a kultúrotthon vau mögötte. Olyannyira, hogjdia ezt a sörkert-táno- parkett elképzelést megvalósítják, (ami máshol, tehát nem a kultúrott­Községek ahol jól dolgoznak, és ahol semmittevés az eddigi eredmény Ilyen váltakozó képet látunk, ha a vita még nem dőlt el, és mi valahogy hon P^ban igen helyes lenne) alc- g,..ulal Ját*s községeinek kultúrélotét-- *, kot bizony kíváncsiak legünk area, vizsgáljuk. Eleken eredményekről be­Ogy véljük, hogy addig tárt ez i.adoíH-kapom”, vagy „nem adom-nova kapom” vizsgáljuk. Eleken eredményekről __ __ hogy növekszik-e majd az előadások, sgélhetnek: két nemzetiségi népi tánc- Ältest, "wfg"a'fc\ü^tthoa ■ mösow>s-estek látogatottsága? Euyédi: csoport is működik (legutóbb Méhko úÍvtárs, a városi tanács elnöke belát- féken szerepeltek), van szinjátszó-cso- ia est « veszélyt, mégis beleegyezett portjuk is, több szakkörük, a terme- a sörkert felépítésébe. Az biztos, hogy iöszövetkezetben fúvószenekart alakí- vesaen magára ax a kultúrotthon, tottak, és a táncestjeiken saját tánc­a.w.„ _____ ^ amelyik nem tudja vonzani a közön- j zenekaruk muzsikál. A legfrissebb hír wa któröket (vertéi'tHjak’hiányábam SÍfk’ **"“ e|fy **,«**»* vegyeskart is szervez­és azt is a sajat szemünkkel láttuk, ^ Öe **1'1 ***** *** hogy az épület kívül Is, belül m $ur- .............. Jó kapcsolat a Homáu Knltéreaö vétséggel Ez azt bizonyítja, hogy igyekeznek terjeszteni kaposolat&ikat, támoga­munkája lassan teljesen esődbe jut..; Természetesen ezt a 3Vo.sődbeiukíst” úgy kell éi'te ni, hogy a. ki\Uúrott’aoi\ anyagilag nem tudja megvalósítani el­képzeléseit, nem tudja fejleszteni a gős javításra szorulna. Amíg nincs ?.gazda**, nem tudjuk, lasz-e arra biz­tosíték, hogy ezt a munkát elkezdik. Kulturális alap -=^. elmélet Wu Nem »karjuk azt mor.daui, hogy az kell. Nem olyan régen megszervezték elmélet messze van a gyakorlattól, de } népi tánccsopoitjukat, melynek ;,ro­ebben az esetben sajnos, igen messze i mán-magyar barátság együttes” eine- van. Indult egy szép kezdeményezés, j vésést adtak, A napokban Eleken sze- A városi tanács és a Hazafias Nép- j rapeitek nagy sikerrel es rövidesen front összehívta az üzemek igazgatóit Zsákára készülnek. A; Mi a helyzet Újkígyóson? Egy én'« színjátszó csoport az ösz- vzes, «mi működik, de hogyan? Való- ssöríl, nem a legjobban, mert nem sok hűt hallani róluk. Gerlán csak Üst kérrd és segítséget is adui, ahol «»**«*■ «* Pingpongoznak * kut­turottlionbnn. Ez már semmittevés és a én a munkástanácsok elaökeit, és egy megbeszélésen elhatározták, hogy az Üzemek kulturális alapot létesítenek és nemcsak pénzösszegekkel, hanem tagú. Van köztük harisnyagyárt, vas­üzemi, sütőipari ifjúmunkás, gimná­ziumi diák, á népi táncok szerelmesei. — Az együttes benevezett a megyei építőanyagokkal is támogatják a kul- j fesztiválra is — tájékoztat bennünket túrház tatarozásának munkáját. j Máthé Erzsébet —, sajnos a színját­A megbeszélés megtörtént, de mint j szók, a zenekarok nem tutinak felké- «lioyyan Máthé Erzsébet mondja, az- szülni a fesztivál kiviéi«. óta más semmi. Valószínű, hogy a kulturális alap gyakorlati létrehozását Is a,z a huzavona és vita gátolja, amely *■ városi és a járási tanúé» között fo­lyik a kultúrház hovatartozásának kérdésében. Az össztáncokból „ébaek“ Furcsa, de ez is igaz. A kultúrotthon azt a néhány szakkört, amit működ­tetni tud és más apró-cseprő, kiadá­sait a hetenkénti össztáncok bevéte­leiből tudja csak fedezni. Nehéz dolog így komoly kulturális és ismeretter­jesztő munkát végezni! Néhány héttel ezelőtt a Gyulai Vendéglátó vállalat Miéit? Kamarazenekaruk állandó munkában van, a színjátszó csoport „Csárdáskirélynő” előadását kíséri. Ezért nem vesznek részt « fesztivá­lon? A 33 tagú fúvószenekar igaz, hogy most »lakait, de a zenekarok fesztiváljának időpontja még messze van. Nem bíznak magukban? Jó len­ne, ha erről szó esne köröttük, hiszen a megyei fesztivál, minden kuüűr- együttes seregszemléje lesz. Szakkörök, ismeretterjesztés Kevés, a saakkür, ezt. már megálla­pítottuk. A seabés-varráfi tanfolyam a községi tanács észrevehetőé, és tehet­ne ellene valamit! Kétegyházán tánc­csoport működik, színjátszó csoport is. Gyulaváriban énekkar, p.épi zene- együttes aj kar, citera-cgyüues, tánczcnekar, szín­játszó csoport. A szinjátssók Csehov: Kutyák című egyfelvonásosát tanulják. Ebben a községben viszont az a hiba, hogy népi tánccacport nincs, és úgy látszik, sokáig nem Is lese. Miért? Ha baiettiskíúéfc tudtak szervezni, ak­kor arre is futná az erőből. Talán * gyulavári fiatalok nem szeretik a né­pi táncot? Nem hisszük el, és es. nem is igaz. A kezdeménj'ezés, az hiány­zik! Bizonyos, hogy ez a cikk teljesség­re uam törekszik, hiszen verj teleim* nem elégséges arra, hogy részleteiben felöleije egy egész járás kulturális éleiének minden kérdését, minden cfcssndnyét. Be ez a néhány szó igaz, és intelem is egyben: ami jó, azt to­vább kell fejleszteni, orösíteni, ami rossz, ezt pétiig sürgésen meg. kei! JZÜiláEtlii 1 *» mindez neohOBSk * luutúrmun- : tusok, a huiturális Bet jel közvettokil íogtoatonóít feícds-te, »ess Ervin Kiilfcölili turnéja megyénkben hatig versenyezel t a Debreceni Zetfemüvészeti Szalcisketa kérésé Fi tik, lányok, vár benneteket a Békéscsabai H’d- és Vízniűépitési Technikum S zülőknek és pedagógusoknak egy­aránt hazafias kötelességük, hogy szocialista Jövőnk legdrágább kincsének, az Ifjúságnak a neveléséről és megfelelő életpályákra való előké­szítéséről ée irányításáról gondoskod­janak. Sajnos, az a tapasztalat, hogy békés­csabai, de megyei vonatkozásban is igen nagy a tájékozatlanság a korsze­rűen felszerelt és egyben az ország egyik legszebb középiskolájával, a Bé­késcsabai Híd- és vízmüépltésl Tech­nikummal szemben. Pedig az általános iskola VIII, osztályának sikeres elvég­zése után Itt felvételt nyerhetnek fiú- és leánytanulók egyaránt. K özépiskolánk négy évfolyamú szakközépiskola. A IV. évfolyam befejezése után a tanulók képesltő- vizsKát tesznek és technikusi oklevelet kapnak, mely őket a technikusi cím viselésére jogosítja és képesíti mind­azokra az állásokra és tisztségekre, amelyeket a kollektív szerződések technikusi munkakörként állapítanak meg. A techíúltusi oklevél már magá­ban véve Is komoly megélhetési le­hetőséget Jelent, de ugyanakkor egye­temi és főiskolai továbbtanulásra le módot ad a jó tanulmányi eredményt elért tanulóknak. » Híd- és Víxmüépítéíi Technikum­ban diákjaink megtanulják a duzzasztómüveik építését, megismer­kednek a vízben rejlő energia felhasz­nálásával, hogy hogyan lehet a víz mozgásából éraipot termednl. Megta­nulják továbbá kikötők, gátak, part­falak, mólók építését is. Megismerked­nék az árvizek és belvizek elhárításá­nak módjával, folyamszabályozással, városok, lakóhelyek és Ipartelepek víz­ellátási problémáival, csatornázási fel­et (tatokkal és szivattyútelepek létesíté­sével, valamint magas- és mélyépítési szakmával. Mezőgazdaságunk elkép­zelhetetlen öntözőesatomák építése nélkül, ez pedig ugyancsak eütépzel- heteáen, jó felkészültségű vízműépítő technikusok nélkül. É pülő utainkboz, vasútainkhoz kor­szerű, nagy teherbírású hidakra van szükség. Oj gyáraink hatalmas és erős vasszerkezetiéi, csarnokai, vfv.tor- nyok építése a hídépítők feladata. Nézzük meg a budapesti Árpáú-híd remekbekéezült szerkezetét. Ilyen hi­dak tervezésénél, építésénél nem nél­külözheti) a mérnöki munka mellett • teehmüeusok munkája. A magyar hid­es vlzműépítöke-t külföldön is megbe- (MálHk, hiiiaen híd- én vizműépftő seakembei-eirtk dolgoanak külföldön. így például Egyiptomba» is, akiket ha­zai vállalataink küldenek ki. Ez szó- |ctoMsta iparúi* külföldi megbecsülé­sét is mutatja. K özépiskolánk diákjai nemcsak el­méleti ismereteket sajátítanak el, hanem legszorosabb kapcsolatban van- ■nak ismereteik gyakorlati alkalmazá­sával. A tanítás alatt a középiskola korszerűen berendezett, gépesített tan- ! műhelyeiben, talajmechanikai és anyagtanl vizsgáló laboratóriumában a gyakorlati órák keretében, nyár folya- ! mán pedig országos méretű, nagy épít­kezéseknél sajátítják el ismereteik gya­korlati alkalmazását. A vidéki tanulók i részére újonnan épített fiú diákott- ! hon, valamint leánydiákotthon biztosít teljes ellátást, s a vidékről bejáró ta- I nuWk részére térítés ellenében ebéd- i koszt és tanári felügyelet mellett, ta­nulószoba áU rendelkezésükre. A műszaki pálya sok-sok szépsége- és érdekessége felér az élet bár­mely más területének lehetőségeivel. Lehet-e elkéjizelíni szebbet és nagy-- szerübbet, mint alkotórésze«« lenni ! Duna pen tele, Tiszaiak, Tisza palkonya, Inota stb. hatalmas arányú szocialista építkezéseinek? E nagy feladatokia készít elő középiskolánk, ■ szeretettel várja az általános iskola Vili. osztá­lyos tanulóit a Jövő, 1951—S8. iskolai év első osztályaiba. BARNA BÁLINT lg. A Népújság Gyöny-öiiőijdte-to, felemelő érsés kiváló kóruKok előadásában nagy xenekoltöin-k míh'eit haUgaíni, A- Tsóli, akik. saeretik a müvésaeiefc, akik nem egyszesi átélték már azo­kat a perceket, amikor az ember úgy érzi, hogy. elragadja, sodorja az érzés, a nagyszerű gondolat a csodálatos, muzsika, vagy a szó va­rázsa, — azok bizonyosan nagy örömmel hallották a hírt, hogy a napokban megyénkbe éitk&zic'.t. a Ookireeeni Kodály Zoltán Zene- művészeti Szakiskola kórusa, hogy svájci, csehszlovákiai és lte-lftí-né- matorezági turnéja előtt itt, Békés megyében is bemutassa művésze­iét. A kórus vezetője, az iííiola igaz- S^íója, Gúlyás Qyürgy ismerős a Békés. megyeiek előtt. Valamikor ő vezette ée virágoztatta fel a Rt­k-ssísrhosi Zeneiskolát é« most Debrecenben dolgozik-. Néhány nappal ezelőtt Novikov elvtárs is meg­látogatta a Debreceni Zeneiskolát és a legteljesebb elismert* hang­ján nyilatkozóit mindarról, amit ott látott; hallott és tapasztalt. Pénteken este Szarvason léptek, fel, szombatom Orosházán, április 14-én délelőtt Gyulán, este Béké­sem, majd 15-én Békéscsabán sze­repeltek. Műsorukváitoeaioe: Pa- letórina, Lassus, Scliubeat, B&i’- tók, Kodály, Liszt kérusnűveit, Beethov’em, Chopin, Liszt, Debus­sy, Bartók é* Kodály hangszeres műveit mutatták bej A külföldi turné előtt szereplésüket tanulmányúiként is kihasználták. Szarvason megte­kintették a híres arborétumot, Gyulán a várat és az Erkel ha­gyományokat, Békésről kirándul­tál!. Tarhasra, Orosházán Gyopá­rod iá felkeresték, Békéscsabán pedig a zeneiskoláiba és a múzeum­ba látogattuk el. A Békés megyei Tané« művelődésügyi osztálya a kitűnő kórus vendégszereplését felhassnálta arra is, hogy me­gyénk énekkari kultúráját tovább erősítse, újból énekkarokba tömö­rítse a régi dalosokat; Minden községben és városban, ahol sze- vepeitek, meghívták a dalkultúi*. régi és új hívest, v-ezatölíet, dalo­sokat egyaránt. Örömmel üdvözöljük a Debrece­ni Zeiisnii,vészeli Szakiskola kó­rusát és külföldi venőéájBzerepíé­silkhöz mi is sok sikert kívánunk.' y^é^ámcib a Lottó április 18-1 húzósára: 11« 16,25,36,49 Meszet égetnek a Sarkadi Cukorgyárban Az építkezések elősegítésére a Sarkadi Cukorgyárban a karbam- j tartási nagy munkák közben egy j nagy kemencében mészkövet éget. [ nek. A mészégetést a napokban I kezdték meg és két hónap alatt 1600 ton-na égetett meszet külde­nek az ipari építkezésekhez. < - Gólya-hir Telaviv. A Reuter jelenti, . hogy a délizraeli Bcrseba kór­házába Igyekvő, várandós anyát szállító autó összeütközött egy gólyával. Egy órával az eset után az asszony egészséges fiú­gyermeknek adott életet. A gó­lya kisebb sérüléseket szenve­dett Szülik és wveliik tanácskoztak Az elméit napokban a gyomai művelődési osvt.tüy egy ankétet tartott, ahol a szülék, és pedagógu­sok ralMkoztfik. Ezen az ankéton a gyermekek iskolai és Iskolán ki- vüli fegyelméről esett szó. Bencze Ottóné, a II. se. iskola igazgatónőjének bevezető előadása Mán a szülők egymás itten szólal­tak fel | Az ankét végén a szülők és a ■levelók is elmondták, hogy több ilyen hasznos, tanulságos összejö­vetelt tartsanak, mert ez valóban , sokat segít az Iskola és az iskolán ikiívtiU fegyelem javításában. Cigányból Battonyán Vasárnap «ététől hétfő hajnal két, órá­ig iiéthatáiTa awíió cigány bálái- rendezte« Battonyán, mintegy félezer lásztvevőveL A kultúrotthonben so­kan alig vártáik, hogy nfeeesei iegj-enek a vérpezedító éa látvá­nyos muíateágneik. A dobogón ti­zenkét tagú zene­kar húzta a talp alá­való! a táncolótorua-k, a szikietekben' pedig frissen sülit kolbász- szál, a kedvelt batto- nyaa tóngossal s jóféle itáliai kínálták a ven­dégeket. Éjfélkor kez­dődött a legjava: a könnyező falvak leg­híresebb cigány tán- oospárjai egymással vetélkedve ropták a tűz» őeá .roma" tán­cokat. Ebben a tót- komlóíijak vitték el a pálmát, akii! még ez esélyes battonyaiaiiat is „lepipálták“, job­ban mondva letámcol- táik. Mire véget ért a nagysikerű cigánybál, elfogyott az összes enni és innivaló is s megtelt a szakszerve­zeti háiremdező bizott­ság kasszája, mely az egész bevételt az ál­lástalan zenészek húsvéti Segélyezésére fordítja.

Next

/
Thumbnails
Contents