Békés Megyei Népújság , 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)
1957-04-14 / 87. szám
4 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1957.. április 14., vasárnap lií védenek /v a Mezőhegyes! Cukorgyár £ célgazdaságának egyes vezetői ■ Tjtóyik késő délután keresett fel lakásomon Molnár Jó- >.-el, a Mezőhegyes! Cukorgyár Jgazdaságánalc dolgozója. Az elv- társat iebruár elején ismertem reg, amikor ott jártam a célgaz- ■ lóságban. Elkeseredett, megbánni t embert láttam benne. Érthető W»lt az elkeseredése, hiszen ekkor a#lta át könyvelői munkáját utód. iának. Neki felmondtak akkor, ífogy miért? — Talán azért, mert szigorú voltam mindig a törvények, rendelkezések betartásáért, s most néhá- . yan haragszanak rám... Azóta kiderült, hogy Molnárt jogtalanul mozdították el állásából. A minisztérium ezért vissza is helyezte régi állásába és kötelezte a vállalatot, hogy az elbocsájtása folytán amennyiben anyagi károsodás érte, úgy azt térítse meg. Szóval az ellenforradalmi sze- rnélyek rendelkezését a minisztérium semmisnek nyílvánította, Molnár tovább dolgozhatott régi munkakörében. Egy ideig nem volt •eimni baj. Egészen addig, amíg ilombost, a munkástanács volt elnökét rendőri szerveink le nem artóztatták. Gombosról ugyanis íiderüH, hogy a megye több helyiségében szervezte az ellenforra. ia'mat. De lehet, hogy nem is ez gyújtotta meg a tüzet, hanem az, aogv ezt megírtuk. t? >oen akkor jártam mósod- 4 szór a célgazdaságban, be- Szélctítem ott emberekkel, mun- liásokkal, adminisztrátorokkal, s elmondták Gombos ténykedését. ..Megírtam. Megírtam azt is, hogy Gombos tóglaégetésért jogtalant^ ö^b mint 10 ezer forinto^,enge<fe- ■ |!. lyezett kifizetésre. Nos. amikor ezt az anyagot felvettem. beszélgettem Molnárral is. Hogy miről? Mindenről: a gazdatág életéről, terveikről, a hangt*» , latról és a többiről. 11 i^Ighái megjelent az írás, és felit lobbant a tűz. | — Biztosan a Molnár tájékozíat- - a az újságírókat, biztosan 6 heveri itt a „dolgokat“... — mondák ott egynéhányan. És ettől kezdve másképpen néztek Molnárra. Nem beszéltek vele, kerülték, szóval ridegek voltak hozzá. Ezért jött hozzám. ifi. — Segítsen valamit. Legalább tfja meg, hogy ki adta az információt Gombosról..., hogy ne engem vádoljanak... — kért. Sajnáltam. Nemcsak azért, mert vádolják, azért is, mert ilyen gyámoltalan. Ha párttag lenne, ha kommunista lenne, megmondom őszintén, megmostam volna egy kicsit a fejét gyávaságáért. De nem párttag, csak szimpatizál a kommunistákkal, szereti a népi demokráciát. Ezért hát csak azt kérdeztem tőle, hogy igaz-e ősze- rinte — amit Gombosról írtam. Tgaz, így van! — mondta, j 1 (Megjegyzem itt, hogy azóta beszéltem a célgazdaság igazgatójával is, és ö szintén egyetértett az írással.) Miért van hát, hogy kirobbant a tűz amiatt, mert megírtam egy ellenforradalmár törvénytelen in- I tézkedéseit? Több dolgot kell tisztázni, me- jlyet úgy gondolom, a pártújság 1 lapjára kellett hozni, éppen tanulsága miatt. ! Az, amit írtam Gombosról, igaz, valóság. Ezt a célgazdaság valamennyi dolgozója tudja. Tegyük fel, hogy Molnártól tud. tam meg Gombos ügyét. (Bár megmondom, nem ő mondta el nekem.) Miért bűne az egy embernek, ha a pártsajtót tájékoztatja valamiről? Ez esetben éppen egy i ellenforradalmár ténykedőéről. Lapunktól a megye dolgozói követelik, hogy az ellenforradalmi cselekedeteket, törvénytelenségeket, egyes huligán csoportok garázdálkodását felderítsük, s megírjuk. Hogy juthat a célgazdaság ogy-két vezetőjének eszébe, hogy azokat a dolgozókat, akik tájékozatják a pártsajtót' ilyen dolgofc- ; i’óL üldözzék, különböző viselkedéssel Visszarettentsék. Hol vannak az MSZMP-tagok, akik ezt abszolút hidegvérrel végignézik? j De ezt hagyjuk, mert még ez mindig a kiset* dolog. Nem is a- zért fogtam tollat, hogy most Molnárt egyes vezetők előtt tisztára mossam — ha erre egyáltalán szükség van. Más késztetett erre. Az említett írásban mim kommentár nélkül megírtam, h a párttitkár és az igazgató Igazolták Gombos .ártatlanságát“. Nem tettein hozzá megjegyzést, mert gondoltam, elég ez figyelmeztetésinek: ne védjenek egy ellenforradalmárt, még akkor sem, ha azelőtt a legjobb barátjuk volt! | Amikor az említett írás megjelent, melyben szó szerint ezt írtam: „Gombosról a napokban kiderült, hogy Békés megyében egyik szervezője volt az ellenforradalomnak. Több községben ő ad. | ta ki a „prikászt“ a kommunista ; könyvek elégetésére, 6 szónokolt a ! népi demokrácia ellem, ő küldött I el a gazdaságtól több becsületes dolgozót, ő fizettetett ki jogtalanul pénzt téglaégetésért...“ — egyes | vezetők rögtön védelmük alá vet- | ték újra. És mivel, hogy másba ! nem tudtak kapaszkodni, „bebizonyították“, hogy Gombosnak nincs ott az aláírása a téglaégetőmek kifizetett összeg engedélyezése alatt. rF udják mások Is, tudom én is, hogy mi volt a gyakorlat decemberben. Ami történt egy-egy vállalatnál, vagy gazdaságnál, az a munkástanács tudtával, beleegyezésével, vagy éppen utasítására történt. Ne mondja hát senki, hogy G ombos nem engedélyezte a pénz kifizetését! Vagy, ha tényleg nem engedélyezte, miért nem akadályozta meg? Hiszen kijelentette, hogy a gazdaság teljes jogú vezetője, ő maga. Ezt különben az igazgató is jól tudja. Eminek ellenére a gazdaság több vezetője — köztük maga az igazgató is — védelme alá vette Gombost azzal az emberrel szembe, a- kiről feltételezték, hogy tájékoztatta a Népújságot. Miért? jP el tételezzük azt, hogy „puszi- pajtásságukért“ nem tudták elviselni Gombos bűneinek feltárását? Vagy feltételezzünk mást...? Nem feltételezünk semmit! De szeretnénk, ha a célgazctaságban nem érne bántódás senkit, még akkor sem, ha valóban tájékoztatja az újságírót. A gazdaságban, azzal, hogy az ellenforradalmi személyeket eltá- ftották, kezdett a helyzet egyesi kollektíva összehango- i. S most vannak személyek, ezt a kollektívát — az ellen- forradalmárok védelmével — szét akarják robbantani; Ne engedjék ezt a célgazdaság dolgozói, kom in un istái! Varga Tibor JtQtyzctfii 2 etünkén találtain WS/NAA/WV'AA/WVWWVVV^AAV Két Ilonka Vésztőn történt. Két csinos, virgonc lány kerékpározott az utcán. De nem az úton, hanem a járdán! A sarkon befordul egy rendőr. Gyorsan beszállnak. A rendőr odamegy, s figyelmezteti őket, hogy máskor ne kerékpározzanak a járdán. Én is oda megyek, s biztatom a rendőrt, hogy kellő szigoiral dorgálja meg őket. Erre az egyik azt mondja: — Maga meg mit liőzöng itt? Mi köze ehhez magának? Hogy mi közöm hozzá? Nagyon is sok közöm, van hozzá, de nemcsak nekem, hanem mindannyiunknak, mert az emberek életét veszélyeztetik. A napokban is itt ütött el egy motorkerékpáros egy hatéves gyermeket, aki sérüléseibe belehalt. Most már elhiszik — kedves Két Ilonka —, hogy nem közömbös egyíkönknek sem az, hogy maguk gondatlanul és szeleburdi módon a járdán kerékpároznak... A szemét Békéscsabán, az Árpád sor két háza előtt elé? tectoc szemétdomb terpeszkedik a sétány bokrai alatt. Eddig úgy tudtam, hogy a virágok, a fák, a termeszét adja a sétány szépségét. De ezek az emberek befolyásolták, s megingatják nézetemet. A hamu, korom, téglatörmelék, toll, törött üvegek, mosogatóié révén egészen átalakították a sétány e részét. Elhiszem, hogy sok „munkába” és „fáradságba” került ez a munka, de én azt javallom, hogy a sétány maradjon meg sétánynak, a szemétdomb pedig nem az utcára való... —mond. Fojlogal᧠után K É Z C S O K Novák János békéscsabai lakos, alkalmi munkás. Foglalkozása nem is érdekes, hiszen sok ember van ebben az országban, akik alkalmi munkából, de becsületesen élnek. Novák János is alkalomszerűen akart nem dolgozni, hanem pénzt szerezni.1 Még a múlt hónapban egy la-, pos kocsival ment Csabán, Mikszáth Kálmán utcában. A 33. sz. ház udvarán meglátta özv. Zsilák Mihályné idősebb asszonyt. A kocsiról leszállva, mivel a kapu zárva volt, zörgetni kezdett. Az asszony kinyitotta a kaput, és ekkor Novák eladó ház után érdeklődött. A ház nem eladó — kapta kérdésére a választ, amibe látszólag belenyugodott, és egy pohár vizet kért. A vizet a konyhában itta meg, s ezután cigarettát kért. Zsilákné közölte, hogy a háznál nincs férfi, aki dohányozna, így cigarettája nincs. Ezután már 100 forintot kért az egyedül lévő asszonytól, aki természetesen nem adott Ekkor Novák, mint a rendőrségi vallomásában elmondta, dühös lett, és elkezdte Zsiláknét fojtogatni és közben hangoztatta; ha nem ad száz forintot megfojtja. Mivel áldozata kiabálni kezdett, egy törülközőt akart annak szájába nyomni. Mivel Novák látta, hogy így sem tud pénzt kicsikarni, távozott. Előbb azonban kérte Zsiláknét, hogy a történtekről senkinek ne szóljon, jaki feleimében meg is ígérte, éjikor Novák kézcsókkal köszönte meg az ígéretet. A rendőrség feljelentés alapján a nyomozást megindította, és a tettest az ügyészségnek átadta. A bíróság Novák ügyét néhány napon belül tárgyalja. tprllts ll-én délután 3 órakor: Nem magánügy Rátkay, Csortos és szelv. toerlst. április 14-én este 7 órakor: A szabin nők elrablása Bérletszünet: > Mdasháton, április 14-én, site # tábor: Lili bárón« * Gyulán, ápniis 14-én este ( órakor: Halmában, délben, este * Jkigyóson, április 14-én ssíe 6-kcr: Szent láng a ■.#m"5' oiron, április la-én ette C-kor: Nem magánügy a >..Srvason, április 13-én este t-kor: Hajnalban, délben, este * :rjeszd a Népújságot! Ä gyomai II. számú HollnHllIf általános iskolában llullülIUni hogy 580 lány tanuló között sok a jó és kiváló tanuló. Hunya Alajosné pedagógus elmondja, hogy a sok jó tanuló közül is külön említhető Mészáros Piroska a VI. a) osztályból, aki igen talpraesett kislány, és az első osztálytól kezdve kitűnő tanuló. Hasonlóan kiváló képességű és szorgalmas tanuló az I. sz. általános Iskola hivatalsegédjének leánya, Szilágyi Ilona a VII. b) osztályból, vagy Putnoki Erzsébet és Sánta Piroska a VIII. osztályból és még sokai. > S mivel Hunya Alajosné élteidtanárjja, így azt is megtudjuk, hogy ebbe az iskolába, konKlu^énektehetségek ts járnak, mint Debreceni Mária, aki igen jo zenei képzettségű, nagyon jó hallású kislány. Igen jó énekhangú kislány Megyeri Erzsébet a VI. osztályból, szép hangja Van, kis őstehetségnek nevezik és ami fő dolog, hogy kitűnő tanuló is. Azzal a megnyugvással búcsúzunk, hogy nem kell félteni a tudomány és művészet fejlődését, van „utánpótlás" bőven. B. 2fi Tanácstagi beszámolók KONDOR0*0\ Kondoroson április 1-től 31-ig tömből, mert annakidején a kondorosi tanácselnököt meg akarta gyilkolni. tartanak a tanács tagjai beszámolót választóiknak. Eddig 58 körzetből kilencben már megtartották. Igen jól sikerült beszámolót és vitát tartott Tóth György tanácstag a 44-es körzetben, hasonlóan Lad- nyik János tanácstag az 55-ös körzetben. Azonban nem minden körzetről mondhatjuk el ugyanezt. Labáth György, járási tanácstag beszámolójára» az 51-es választókörzetben nem jelent meg senki. Ha az vizsgáljuk, nem csodálkozhat ezen, hisz1 Labáth György kétszínűsége az októberi események óta ... . ... közismertté vált. Az októberi el- dfstbl); f, Ez az eset is arra figyelmeztet, hogy mindenütt éberen kell vigyázni a tanáestagság sominak tisztaságára. Helyes, ha az MSZMP község: szervezete segíti a tanácstagi be- ó&®t, különösen azokat a :et, ahol a beszámoló iránt i okból gyenge az érdeklo- A beszámolókban szó van az 'októbert eseményekről, ezen túl a parasztságot érintő rendeletekről, kedvezményekről (adók, földjéraség lakosságát érintő egyéb kérdésekről. A beszámolókat követő viMÜSZAKI BIZOMÁNYI VÁLLALAT SZEGEDI KIRENDELTSÉGE április 16-án, KEDDEN a MÉH SALLAI U. 6. sz. alatti telepén műszaki becslést, illetve lebonyolítást végez. leníorriadalom idején „Nemzeti Forradalmi Bizottság“ és .,w , ,, rtában mondhatják el a választok az öttagú elnökség tagjaként mű- . , . „ , , , ködött. Rábízták a nemzetőrség tó- f^talkat « Jeteteket borzásánál a felvételek ellen,hzé- Jfva^llak P^a>d a krától «ét. Élt is megbízatásával, mértig Materre tóvo közkút tísrti- fef jelentette: „Csak olyanok jelent- j1*“*- lgy Usztá“doít a buza^oldjadó körül néhány vitás kérdés istb. kezzenek, akik érzik, hogy kaphatnak is fegyvert." Hogy kik érezhették ezt? Elsősorban olyanok, | Érdemes tehát elmenni ezekre a mint Trenyik János kulákcseme- íbesz&molókna. te, aki nemrég szabadult a bőr- B. X.
