Békés Megyei Népújság , 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-03 / 78. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! 1957. Április 3„ szerda Ara: 50 fillér H. évfolyam, ib. szám MUNKÁSOK, PARASZTOK POLITIKAI NAP LAPJA w Lobogózzák fpl házaikat! A megyei tanács végrehajtó bi­zottsága felkéri Békés megye lakos­ságát, hogy hazánk felszabadulásá­nak 12. évfordulója alkalmából lobo­gózzák, díszítsék fel házaikat és ezzel is adjanak méltó keretet az évforduló nagy jelentőségének. Felelnek tetteikért JO tlI YIÍ AT! Ma: Toíó-úlmutaló 0 HC o ac : o az o ac A parasztság iga^ Jelene, JövöJe a termelőszövetkezet A tsz-eket az eLlenforradalmárok nem nézték jó szemmel és • únden erejükkel harcollak azok feloszlatásáért, összeszedték az, sszes érveiket céljuk elérésére. Mikor a demagóg szólamok nem ve­zettek eredményre, az éroázakosRodástól és a fenyegetőzéstől sem. riadtok viasza. Habzó szájjal’ bizonygatták a ' szövetkezetieknek, hogy: „Ti csak erőszakkal lettetek csoporttagdk” — „lépjetek ki a tsz-ből”, „nem érdemes közösben lenni’’ és ki tudja hány módon hány féleképpen támadtak a közös gazdaságokra, Gyulaváriban például, miikor a „jó szó” már nem segített, fenyegetőzni kezdtek. A Felszabadítók Hagyatéka Tsz tagságát azonban kemény fából fa­ragták. Nem ijedtek meg. „Tárt karokkal” várták a „forradalmi bi­zottmány” feloszlatása különítményét. Vajon miért? Hiszen a tsz- ek — ahogy az eLlenforradalmárok hangoztatták — a tagság aka­rata nélkül alakultak, ráerőszakolták a tagságra a közöst. Miért dön­tött mégis a tagsáfl a szövetkezet megvédése mellett? Vagy Tótkom­lóson a VihanparoK tagsága, vajon miért döntött úgy, hogy szóba sem állnak a „forradalmi” néven működő elemekkel? Érdemes ezen elgondolkozni. Nézzünk szembe reálisan a tényekkel. Hazánkban a szövetkezés gondolata az utóbbi évek során mé^y gyökeret vert, dolgozó paraszt­ságunk körében. A termelőszövetkezetek jelentős része megalakulá­sa óta, a tagság odaadó, szorgalmas munkája révén, évről-évre |egészségesen fejlődött. A jó gazda gondosságával fejlesztették gaz­daságukat. Növekedett az állatállomány, a földterület, új gazdasági épületekkel, mezőgazdasági kisgépekkel gyarapodtak. Az állam által felajánlott kölcsönöket a reális jövedelem arányában vették igény­be. Számos helyen harminc-negyven egyéni dolgozó két-háromszáz holddal kezdte a közös gazdálkodást, jóformán minden gazdasági fel­szerelés nélkül és két-három év alatt, két-háromszáz fős tagléíszám- mai jól felszerelt gazdaságot teremtettek. A könnyező egyéniek 7 minden különösebb agitáció nélkül kívánkoztak közösbe és számo­sán kérték felvételüket. Ügy gondoljuk, az ilyen nagyüzemé gazdaság életképességéről, a tagság kedvező jövedelemalakulásáról vitatkozni nem kell. Ezeken a helyeken nem lehet ugyanakkor erőszakosságról, kényszerről sem beszélni. Setnfci nem tagadja, hogy a jól működő termelőszövetke­zetek mellett alakultak olyan szövetkezetek is, melyeiknek létrehozá­sához nem voltak meg a szükséges előfeltételek. Olyan is előfordul! helyenként, hogy a helyi pjírt^yagy államigazgatási szende a hí lyi adottságok figyelmen kívül hagyásával, erőltetett módon hoztak létre szövetkezeteket. Az is igaz, hogy ezek egy részénél később ki­derült, hogy életképtelenek és két-három év .alatt semmire nem mentek és eladósodtak. Ezzel kapcsolatban úgy gondoljuk, jó ha fi­gyelembe vesszük, hogy az ilyen szövetkezetek nemcsak a tagság elégedetlenségével jártak, de súlyosan érintették a népgazdaságot is. Hi szén a kölcsönöket az állam adta ezeknek a gazdaságoknak, az állam vallotta kárát az életképtelen szövetkezeteknek. A szövetkezés önkén­tességének megsértése súlyos hiba volt, de ezt nem az ellenfonradal- márok találták ki. A párt és a kormány ezt a hibát már 1953-ban fel­tárta és megtette a szükséges intézkedéseket. Igaz, hogy ezt követő­en is vontatott volt e hiba elleni harc, de az 1956. júniusi párt és kormányhatározatok, már ea-őteljes harcot indították ezen hibák meg­szüntetésére. Mondjuk meg őszintén^mint anépgazdaság más területén, úgy a mezőgazdaság fejlesztésénél sem a szocializmus építése közben elkö­vetett hibák kijavításéért harcoltak az eHenforradalmárok, valódi céljuk itt is egészen más volt. A termelőszövetkezetek elleni akciójukban nem voltak válogató­sak. Nem nézték, hogy a népgazdaság s a tagság részére jó vagy rossz-e az a közös gazdaság, egységesen szálltak szembe mind a jó, mind a gyengén működő gazdaságokkal. Valódi céljuk az volt, hogy maradéktalanul felszámolják a közös gazdaságokat és utána meg­kezdjék a harcot a földért, visszaadni a kulákoknak és a földbirto­kosoknak. Ezt a rendelkezésre álló tények egész sora bizonyítja. A Dunántúlon, ahol viszonylag előbb sikerült megkaparintani az ellen­forradalomnak a hatalmat mint nálunk, a szövetkezetek feloszlatá­sát a dolgozó parasztok juttatott földjeikből való kisemmizés követte. Nem vitás, ha lett volna idejük, nálunk is ezt csinálták volna. A doLgozó parasztság azonban idejében átlátott az álszenteske­désen s megvédte jussát: a földet, ad a földet, melvnek ingrw tulaj­donosává V-'V '5 1957. április 4 1 Hazánk felszabadulásának tizen- I kettedik évfordulóján a Magyar Szocialista Munkás Párt Megyei '•és Vá/rosi Intéző Bizottsága dísz­ünnepséget rendez 1957. április 3-án, szerdán 1 délután 6 órai kezdettel a Békés I megyei Jókai Színházban. Előtte: délután 5—8 óra között a postás énékor térzenét ad. műsora: ;Erk«l Ferenc: Hunyadi László — nyitány. Játssza a Jókai Színház zenekara, vezényel: Kalmár Péter. 1 József Attila: Szocialisták. Előadja: Pagonyi Nándor. Delibes: Csengettyű ária a Lakmé cí­mű operából. Énekli: Mere Ottilia. Majakovszkij: Csudajó — részlet. Előadja: Görbe János, Kossuth -dí­ja». | Liszt Ferenc: IX. Magyar rapszódia. — Musszorgszkij: Gopak. Előadja: a Jókai Színház zenekara. I Gorbatov: Részlet az Apák Ifjúsága című drámájából. Előadják a Jókai Színház művé­szei. Gounod: Tavaszi dal — a Faustból, Előadja: Bajthay Gabriella. :Tvardovszklj: Részlet a Vaszllij Tyor- kin-ból. Előadja: Almást Albert, Csajkovszkij: Barcarola — Cut: Bo­lero. Előadja: Mér* Ottilia. :Drágszéli szvit. Előadja a Balassi táncegyüttes, j Bartók: Este a székelyeknél. *— Csajkovszkij: Orosz táncok. ! Zongorán előadja: Kelen Hugőné. Dunajevszkij: Részlet a „Szabad szél”-ből. Játssza a Jókai Színház zenekara, vezényel: Kalmár Péter. Április 4-én az üzemek, vállalatok koszorúzást ünnepséget rendeznek. Csütörtö­kön reggel fél 9 órakor gyülekez­nek a Szabadság téren és innen indulnak a felszabadulási emlék­műhöz, majd az ünnepi beszéd után a temetőben a szovjet sírokat koszorúzzák meg. „IP- 1 .QU ^11 t!sárd»szállási Alin mi Gazdaság életéből Tímár József zetoros és Kópiás János munkagcpKezelő befejezték az 5# kát. holdas borsó-tábla vetését. Készítik a talajt a gatosok. Símítózást Állami Gazdaságban. Munkában a fa* HOLMI* lapunk *1 oldalon jelenik meg 80 filléres áron Dugványrépát válogatnak a Csárdaszállási Állami Gazdaságban Koppányi Eszter, Budai Ilona, Nemes Rózsa és munkacsapata. Áprilisi 7-én mutatják be a tudományos filmsorozatok első filmjét A TTIT és a megyei népmű- fejűek című csehszlovák filmet velési osztály által létrehívott! mutatják be. A „Feltalálók so- tudományos filmsorozatok első rozatában” Gyulán a Varázsdo­játékfilmjeit április 7-én mutat- j. . „ , . ... , iáir ha ,.z _„a I boz Clmu angol film kerül be­sz ínes film felta­lálásáról. A Békéscsabai Sza­badság Filmszínházban a „Ze­ják be a megye négy városa-1 mutatásra> a ban. Orosházán a ..Mesefilmso rozat’.’ keretén belül a Kossuth: Filmszínházban a Kővirág cí-| mű szovjet filmet vetítik. | nei filmsorozat” első filmjeként Szarvason a „Történelmi dátu- j a Nagykoncert című szovjet fii— mok’’ filmsorozatában a Kutya-' m<tt vetítik.

Next

/
Thumbnails
Contents