Békés Megyei Népújság , 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-14 / 87. szám

£

BEkES MEGYEI NÉPÚJSÁG

1957. április 14., vasárnap

Lenin a szovjet irodalomban

Vlagyimir Majakovszkij 1930 április 14-én, huszonhét évvel ezelőtt költözött el az élők sorából. Majakovszkij Grúziában, Bagdadi falucskában született, majd később, Moszkvába kerülve lelkes híve és propagandistája lesz a kommunista mozgalomnak. Egész életében behatóan tanulmányozott minden Leninre vonatkozó anyagot, beszélgetett emberekkel, akik látták, hallották és közelről ismerték öt.

Költeményeiben Lenin, a nagy forradalmár alakját meg- kapóan, emberien rajzolja meg, és minden soriból mélységes kommunista meggyőződése sugárzik.

Költeménye — melyet most, halálának évfordulóján közlünk — emlékezés is egyben Leninre, akinek születését a közeljövőben, április 22-én ünnepeljük majd.

BESZÉLGETÉS LEXItf ELVTÍKSSAL

KIK,

az ellenforradalmárok

suiHtmtrrT'n“

..................................................................................................

?

El

ment a nap,

táskájába tevén ügyeit, gondjait.

Csend lesz talán. Ketten vagyunk most, Lenin

meg én,

Lenin

mint fénykép,

szobám falán.

Száját

harsány szó

feszíti szét,

bajusza

mereven

fölfelé néz. Homloka ráncában

az emberiség, hatalmas homlok,

hatalmas ész.

Alatta

sokezer

ember vonul, lobogók erdeje,

karok fűszálai. Fö! állok, arcomon

az öröm lágyul, jelentéssel leéli most elébe állani: Lenin elvtárs, hadd szólok

pár kurta szót, nem szolgálatitag,

szívből csupán,

Lenin elvtárs, tudja,

polcolt mód nehéz, amit végzünk egymásután.

Adunk már ruhát

a mezítelennek, több már

a szén s az érc — ez, ugy-e, szép?

De persze, emellett,

— hadd mondom el Önnek, sok még

a szenny és a buta beszéd. Míg átrágjuk

■magunk rajta, kimerülünk, ön nélkül

sokan eltévedtek már, ezen a mi földünkön,

itt körülünk,

s köröskörül igen sok

gazember jár.

Nincs rá elég szám

s nincs nevezet, hogy hányán vannak e csirkefogók:

‘j «

szektánsok,

részegesek,

talpnyalók

és munkahalogatók.

Itt járnak és gőgtől

dagad a kebelük,

töltőtoll

s jelvény

pompázik a mellen. Persze, hogy

megbirkózunk velük, de rémes nehéz

a harc ezek ellen.

Lenin elvtárs,

f üstös üzemeinkben s havas tarlókon

ön itt van vélünk.

Az ön nevével, a szívével szívünkben eszmélünk, lélekzünk, verekszünk, élünk.

Elment a nap, táskájába tevén ügyelt-gondjait.

Csend less talán, Ketten vagyunk mosti Lenin meg én, Lenin, * mint fénykép.

| zgbám^ faién.

Mezőhegyesen is szinte Általánosan terjedt el olyan vélemény, hogy mindenki eUenforradalmár, aki valamilyen {ormiban résztvett az ellenforradalmi eseményekben. Akár uszított, aklr rombolt, akárcsak felvonulásban vett részt.

Ez a vélemény nem véletlenül született. Azok, akik vajéban ellen/orra- dalmlrok, megfontolt szándékkal, tudatosan terjesztik ezt. Mi a céljuk ezzel? Tisztában vannak azzal: az Igazságügyi szervek, elsősorban azokkal szemben lépnek fel, akik a

nép hatalma eilen! támadás értelmi szervezői voltak. Éppen ezért szeretnék elmosni a határokat. Ez a magyarázata annak, amikor egy-egy ellen- forradalmár kihallgatására kerül sor, így beszél: „fin kérem, amikor a csillagot leverték, ott sem voltam, sem akkor, amikor a zászlókat égették, fin kérem nem is fűden, ml történt, mert a tömegben leghátul voltam. Vonják felelősségre azokat, akik ott voltak, a- kik törtck-zőztaJc.- Egy-egy esetben bőrük mentésére még

nevekkel is készségesen szolgálnak

Csodálatos módon ezek mögött a nevek mögött a legtöbb esetben egyszerű munkás ée paraszt emberek vannak. Érdemes ezen elgondolkozni és egy kicsit közelebbről megvizsgálni a tényeket.

Hogy kik voltak az igazi ellenforradalmárok, erre világosan fényt derít a Mezőhegyesen lefolyt ellenforradalmi esemény is. Az itt történtek sem sokban térnek el megyénk egyéb helyein lezajlott eseményektől.

Sokan ma is úgy gondolják, hogy az ellenforradalmi események Mezőhegyesen csak október 26—27-én kezdődtek. Az igazság az, hogy a főszervezők már 23-ón előkészítették az első zártkörű megbeszélést, melyet 24-én az állami gazdaság központi irodájában tartottak meg.

Kikből tevődött össze ez a csoport, mely az ellenforradalmi események mozgatója volt? István

Pál törzsállattenyésztő, 500 holdas kuláát csemetéje, Krucsó László, volt nagykereskedő és mozibérlő, Timotyity István, aki a-múltban banki öt isztviselő volt, Halász Endre és Gyarmati Imre, Október 25-re már szélesítették a kört, hozzá jak csatlakozott A rany László. Zsótér János, Tóth Imre, Hajt- man Pál, Faluhelyt Sándor és Gálfi Tibor.

Hogyan kezdték aknamunkájukat?

Tisztában voltak azzal, hogy 6k csak valamely szerv megbízását élvezve dolgozhatnak, hiszen sem-- milyen mozgalmi funkciót nem töltöttek be. Eire a legalkalmasabbnak a szakszervezet látszott, melynek leple alatt felkeresték az üzemegységeket és felszólították a dolgozókat, hogy válasszák meg a munkástanácsokat. Persze, kihangsúlyozták:

„a kommunisták nem jöhetnek számításba,

mert azok lelkén rengeteg bűn j ségbe Gálfi Gábort, a titkári furk- szárad és megbízhatatlanok.“ En- [ dóba Halász Endrét ültették. Köznek ellenéi-e egy-két helyen beké- j ben a többiek sem tétlenkedtek; rült. párttag Is a tanácsba, azon- f Éjjel-nappal figyelték legfelsőbb' bail itt is megtalálták a TrüZBnTbö- í ew^pa Tj-.asrasítésnek a módját A tanácswiés f6“*1 05 nJ,0U1*>an intézisedteif. „MiHÍREIK

Április |

14 I

Vasárnap s

Tibor-WinMB MtHUBill!IttíHillH

— A gyulai magyar—román barátsági tánc- és zeneegyütte* a Hajdú megyei Zsáka községben vendégszerepelt szombaton este 7 órakoi’. Műsoron: romáin és magyar táncok, népdalok és hangszerszólók.

— A közelmúltban Csa bacsód ön is megalakult az EPOSZ, 18 taggal. Az alakuló gyűlés után az EPOSZ-szervezet elhatározta, hogy április 18-án, csütörtökön, gyűlést hívnak össze, ahol megtárgyalják a kulturális élet és a sport problémáit.

— Az orosházi járási kul tárház szimfonikus zenekara nagy szolgalommal készül május 6-i bemutatójára, amikor „Romantikus és balettzene-est“ címmel előadást tartanak.

— Szarvas járás első negyedévi adófizetési tervét 113,7 százalékra teljesítette. A községek mind száz százalékon felül teljesítették állam iránti kötelességüket. Csaba- csüd 120, örménykút 119,7, Kondoros 112,8, Békésszentandrás 112,3 százalékra teljesítette adófizetését. összesen S millió 624 ezer forintot fizettek be a járás dolgoA Gyulai Bútoripari Vállalat asztalos segédeket

felvesz.

Gyorssegélyt adtak

a harcokban megrokkant hősöknek

Néhány nappal ezelőtt ártunk la. púnkban arról, hogy az ellenforradalom során megyénk fiatalságából számosán a legnehezebb időben, fegyverrel a kezükben harcolták a népi hatalom mellett Ezzel példát mutattak megyénk és az ! egész ország if jóságának; Ezért a | hősi helytállásukért minden erkölcsi elismerés méltán megilleti őket. Az erkölcsi megbecsülésen túl azonban súlyos hiba volna az anyagi megbecsülés elmulasztása.

Erre kívántuk felhívná a figyelmet az újság hasábjain.

Jóleső érzés tölt el bennünket, hogy felhívásunk márts megértésre talált. i

A megyei tanács végrehajtó bizottsága az 1957. április 2-án tar.

I

Közel 2 ezren kisérték utolsó útjára

Gyomáa szombaton kísérték utolsó útjára elvtársai, barátai, munkatársai Megyeri Sándor elvtársat, a kitüntetett pártmunkást. Ezesn a napon közel 2 ezer ember búcsúzott a régi harcostól, az idős kommunistától.

Megyeri Sándor elvtársat a gyomai pártbizottság saját halottjának tekinti. A munkásőrség tagjai vállukon vitték a temetőbe a mindenkinek példaképül meifeitió Megyeri elvtárs koporsóját. A párt nevében id.

Varsandán László elv társ búcsúzott a halottól. A temetőben barátai, munkatársa,i emlékeztek meg a, szeretett elvtársról.

tett ülésen 13 500 forintos gyorssegély kiutalásét hozta határozatba a harcok során megrokkant hősök megsegítésére.

A határozat értelmében az alábbiak részesültek segélyben:

Pusztai Jósáéi' nagyszénást, Kárkus István tótkomlóst. Kamasz Imre pusztaföldvárl, Szabó László mezőberényi, Borgtűa András mező herényi, Kócsa, János békés- széntandrási. Kovács Ernőn é me- zőgyáni. Kemény József eleki, T3- rőcslk Pál sarkad!. Bondár Sándor sarkad!, Kardos Mihály kfirös- ladányi. Torma János szeghalmi, Pádár Ottó battenyai én Pékár Kálmán békéscsabai harcosok.

Reméljük, hogy a továbbiak iro rán sem feledkeznek meg róluk és felgyógyulásuk után a megélhetést nyújtó mumikíűehetőség biztosítása fogja követni art az első nemes megmozdulást.

________________________(N -S.)

— Tanácstagi fogadóórák tartása. A békéscsabai 2. számú választókerület tanácstagja, Nagy János, április 15-én délután 4—6 óráig tartja fogadóóráiét.

idejére olyan gazdasági feladattal bízták meg az. elvtársekat, hogy ne tudjanak részt venni a tanácskozáson.

nél több polgán pártot szervezed sürgősen!“ — szólt az utasítás. És újabb emberek kaptak megbízatást Egyik a kisgazdapártot, má- , _ . ... *ik a parasöpártot, harmadik m

A következő lépés a kozpomi ; „sctábtanaknrta pórt« «erven*, munkástanács megalakul volt. A legfontosabb: mielőtt a kommu- Ezt ts „politikusán“ oldották meg, nÍBtAk feladnának, az embereméig pedig: „takarékoskodtak” az két vonjuk be reakciós párt., oa, erővel, s csak két főt delegáltak a ■ Közken gondjuk veit arra A, kupakianáesból. Az elnöki tiszt- : ltogy

ne hagyjanak nyugiot a kommunistáknak

Észrevették, hogy néhány elvtóm j alatt állt. Bizonyítja ért

az is,

munkálkodik, megkezdte a párt, I hogy a kitiltás. javaslatot a szakai MSZMP szervezésétj Gyorsan szervezet elnöke, Hegedős Lajos

gépelte erolgaian és első kéiésrs hajlandó volt sztrájtef elhív ássál

BÁDOGOS UMTOS

VMrtK ÍS VHUirSZfREltSI

munkákat

Olcsón, gyorsan,

pontosan vitfal

Békén meerei

Villany-és Épületszerelő V.

BtlMcnU Fürst Sándor u. 6. Telefon: 11—43 14—30

kellett kitéakedniök a „veszély“ láttán; A központi munkástanácsba delegáltak mám megkapták a ' fordulni a dolgozókhoz, feladatot. Javasolni kell a nron- j '

kástanács ülésen: Habuda János, ; ^ niujtkásíanácsnak exen kívül

volt MDP alapszervi tftfcár, Kiss ! ^itel'íedt * figyelme más -Jörgos“ András könyvelő, Uh) ár János er- {Magadatokra i». Fontos beosztásúig, clész, Unyatyinszkl Mátyásaié köz-1 ^ kiszórták a párttagokat és he- ségi MDP-titkár, Krtstyár Gizella |lyükbe «megbízható” emberek«» állator osnő — aki különben is 1 ültettek. VaKzaboeták a gazdaság, megbízhatatlan volt, mert a Szov- ! ha a régebben vajlopásért eibo jetuneóban tanult — Leszűr Pál, j osájtott Hajósi nevű, volt vajaié». Lesetár József, Záruszki Mátyás 1 tért, sőt az egyeztető bizottság el» elvtársakat tiltsák Ja a községből, j nőkévé tették, biztosítva ezzel, Ekkor már a szakszervezeti veze. ! hogy az eset »egos bajoknak legyen tőség is teljesen a klüdjt befolyása ellőj lója.

Uszítottak a párt és a Szovjetunió ellen,

de a tüntetéseken nem vettek részt. A rombolásokat — a községben több mint 30 000 forint kár keletkezett — is csak a háttérből j nézték, kaján vigyorgással.

I A helyzet konszolidálásával rtjfltt a !

| felelősségrevonáa Ideje. Az okozott ki- j j sokat valakinek me* kellett téríteni. | i A vezető ellenforradalmi gárda tagjai |

! mindenképp ki akartak bójái a fele- !

! lösség alól. Elmondták::: ük „csak" be- j j azélgettek, nem romboltak, semmi ka- 1 zük az okozott károkhoz. Az Illetékes [ szerveket azonban nem lehetett meg- I

téveszteni. A díszét t&nacág tagjait tejenként »ú# tori atoll 4 ezer forint»* terjedő kérténtaé* megfiae«csere kötelezték. A megtévesztett, de kMönbem becsületes dolgozok, akik megfeledkeztek magukról, felcsigázott Idegállapot*»» resztvettek a rombolásban, W —1« forfntut k*»Jee-k fizetni.

Nem a megtévee*«* doígozók töine-- gei, hanem az vUenforraUalom eht- gyakorlaú ltrt-vítól ** *«azi eUeofor- radalznárok okiItet sújtsa a becsületes dolgozók ‘pr»'etése és a Magyar Népi kBztársc^* •örvénye.

ÍN. S.)

Irodanén

jAvtr Ás

r aj t ás

gfiéscsiM^«HM ti

iczSnál

u