Békés Megyei Népújság , 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-11 / 84. szám

s BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1951. április 11., csütörtök MIKROSZKÓP Mikroszkóp írónk most egy egészen új oldaláról mutatko­zik be az olvasónak. Bírálatot ír egy bemutatott színdarabról, az Obsitosról. írásában sok igazság van, s szeretnénk, ha nem csupán az érdekeltek, hanem más színjátszó-csoportok is ta­nulnának belőle. Az „Obsitos" Gyomán Dal, tánc, élvezetes játék a színpadon három órán keresz­tül. Megelégedettség, derű és kacagás a nézőtéren, sok taps. S ez nem kis dolog, ez valósá­gos csoda! Tizennégy, javarészt kezdő színjátszó fogott össze a gyomai Katona József Művelődési Ott­honban e „csodának” a megva­lósításához. Alapos és fáradsá­gos munkájuk nyomán született meg a siker. És mégis! Megkérdezem most, miért pont erre a darabra esett a vá­lasztás? Hiszen ez a — színla- pon hirdetett — látványos, „nagy” operett még a legjobb jóakarat mellett sem nevezhető jó darabnak. Zenéje Kálmán Imre talán leggyengébb alkotá­sainak egyike, szövege művé­szieden és semmitmondó. Mi vitte mégis ez elhatározásra a színjátszó csoportot? Az talán, hogy nevettetőnek találták a darabot és kasszasikert biztosí­tónak? Az előadás után véleményku­tatást végeztem a közönség kö­zött. Összesen 16 nézőnek tet­tem fel a kérdést: „Tetszett-e, s ha igen, akkor miért tetszett a darab?” Mindannyian azt a vá­laszt adták, hogy a darab maga nem nagyon tetszett, hanem az a sok „marhaság” az igen, azon aztán „lehetett jókat nevetni!” íme a közönség egy kis há­nyadának a véleménye. S en­gedjék meg nekem, hogy én is elmondjam a véleményem a lá­tottak alapján. Kedves színjátszó barátaim! Ügy érzem, a maguk erejéből több is telne! Nem szabad fel­ülni annak a dajkamesének, hogy a közönség csak olyan da­rabokat „vesz be”, amilyet leg­utóbb is játszottak. A közön­ségnek van kritikai érzéke, s jobb színműveket szeretne lát­ni! Igaz, Önök megtettek min­dent annak érdekében, hogy si­kerre vigyék a darabot. De nem szabad megelégedni ennyi­vel. Legközelebb olyan előadá­son szeretnék találkozni e lel­kes csoporttal, amikor valóban művészi darabbal szórakoztat­ják majd a közönséget. Higyj^^fc el nekem, ez sem okoz ma.TCr nagyobb munkát, mint az „Ob­sitos” színrehozatala, de sokkal több élvezetet önmaguknak és az Önöket szerető közönségnek is! Kádár Lajos A „Békés megyei népművészeti hét“ tennivalóiról és gazdag programjáról Rövid tudósítást közöltünk már arról,hogy a Moszkvában megren­dezésre kerülő VI; Világifjúsági találkozó jegyében, valamint a bé­késcsabai Balassi táncegyüttes fennállásának 10. évfordulója al­kalmából Békés megye Tanácsá­nak művelődési osztálya 1957, jú­nius 22-től június 30-ig „Békés megyei népművészeti hetet“ ren­dez. A népművészeti hét előkészítése komoly, nagy feladatot jelent a megye kultúrmunkásai számára. Szükséges as is, hogy a párt és a tanácsi szervek, de a különböző társadalmi- és tömegszervezetek la aktívan bekapcsolódjanak a népművészeti hét megrendezésébe, annak sikeres lebonyolításába. A népművészeti héten megyénk népi tánecsoportjal, az énekkarok, népi és szimfónikus zenekarok, a színjátszó- és bálbegyüttesek mé­rik össze tudásukat, mutatják be művészetüket. A tervezet szerint a járásokban járási fesztiválokat rendeznek, melyek lebonyolítása a fesztivál előkészítő községi, városi bizottsá­gait feladata les®. Ezeket a bizott­ságokat már meg is alakították és az április 4-d kultúrműsorok meg­szervezésében már tevékenyen résztvettek. A május elsejei ün­nepségek kulturális részét is ezek A Felsőnyomási Állami Gazdaság Azemasztalost keres azonnali belépésre. Jelentkezés a felsőnyo­mási központban, KAPUVARI építés- vezetőnél. a bizottságok szervezik meg, így előkészítőé a május 11-től június 2-ig megrendezésre kerülő járási fesztiválokat. Az egyes bizottságok elhatározták, hogy a fesztiválok idején felhasználják a majális és juniális lehetőségeit és a kultúr­műsorok mellett, különböző ját^t kokat, sportműsort, tábortüzet táncot is rendeznek. A megyei fesztivál megrendezése a Békés megyei népművészeti hét keletében tör­ténik. Az énék- és zenekarok fesz­tiváljára június 22-én Gyopáros- fürdőn, a népd tánccsoportck be­mutatójára június 29-én Békés­csabán, majd június 30-án kerül sor a legjobb művészeti esc portok meg jutalmazására & a 10 évea fennállását ünneplő békéscsabai Balassi táncegyüttes ösnálió bemu­tatójára. A népművészeti hét során a békéscsabai Munkácsy Mihály múzeumban megyei népművészeti kiállítást rendeznek, amely június 16-tól július 31-ig lesz nyitva, a képzőművész-körök megyei kiállí­tását pedig Gyulán nyitják meg június 9-én. A „Békés megyei népművészeti hét“ gazdag programja máris azt bizonyítja, hogy megyénk öntevé­keny kultúpcsoportjaí előtt hatal­mas lehetőség nyílik arra, hogy tu­dásukat, művészetüket újból be­bizonyítsák; ELADÓ 28 kilowattos. 380 woltos, 1420 Ford. DRB jelű, rövidre zárt VILLANYMOTOR. Cím: Béke Mg. Termelőszö­vetkezet, OROSHÁZA, Telefon: 130. Berreg a filmfelvevőgép a Hunniában Gordon. Zsuzsa, a film női fő szereplője. WWWHtWWWWWWSWWWVVVtMtWWWWttWWWWmWWiWWWHttlHWWI okai Színház április 21-én Dia tin e -eloa «la sí ren de* a gyermekváros“ javára A Magyar Szabad Szakszer­vezetek Országos Szövetségé­nek lapjában, a Népakaratban cikk jelent meg arról, hogy a Pénzügyminisztérium engedé­lyezte az országos gyűjtést a terven kívüli tervben felépíten­dő gyermekváros javára. A „Népakarat a Gyermekváro­sért’’-mozgalom egyre szélesebb körben válik ismertté az egész országban, és az üzemek legki­válóbb dolgozói, sportolók, vi­lágrekorderek, de egyszerű em­berek százai is elhatározták, hogy segítenek felépíteni a gyermekek városát. A Békés megyei Jókai Szín-1 ház dolgozói is elhatározták, hogy csatlakoznak a Népakarat ' felhívásához és e .gyönyörű terv mielőbbi valóraváltását szerény anyagi eszközökkel is támogat­ni óhajtják. A színház szakszer­vezeti bizottsága a színház ve­zetőségével karöltve úgy dön­tött, hogy április hó 21-én, dél- ! előtt, matiné-előadást rendez­nek, melynek teljes bevételét I felajánlják a gyermekváros építkezéseire. A matiné-előadá­son a színház legkiválóbb mű­vészei szerepelnek. A színház kezdeményezését nagyon helyesnek tartjuk, és úgy véljük azt is bizonyltja, hogy a színház tagjai újból fel­ismerik igazi hivatásukat, azt, hogy munkájuknak, művésze­tüknek elsősorban a szocialista építés elősegítését kell szolgál­nia mindenkor. Szeaéttabot „építenek“ a tér eneeseh-terén Gyulán Igaz, ezt a műveletet a Gyu­lai Községgazdálkodási Vállalat valami okból feltöltési munká­latoknak tartja nyilván. Ez azonban nem változtat a való­ságon, azon, hogy a szemét­domb növekszik és a gödör marad. Mert az igazság az, hogy erre a térre hordják a gyulai kórházból a hulladékot, és ezenkívül istállótrágyát és egyebeket. Jönnek a szemetes­kocsik, ledobják bűzös terhüket a kocsiút mellé, a gödörtől jó száz méterre, elmennek s „utá­nuk a vízözön" — gondolják. A bűzös szeméttel megrakott tér körül házak vannak, a házak­ban gyermekek, családok. Kik engedélyezik ezt? ■ >, Űj magyar film forgatása folyik a Hunnia Filmgyárban, a zuglói Gyarmat utcában. A „Láz“ film­drámát Bencsik István novellájá­ból Szász Péter írta. A film ren­dezője Gertler Viktor, akit ez év március 15-én tüntettek ki Kos- suth-díjjal. A felvételeket Hegyi Barnabás operatőr készíti. Az új magyar filmdráma majd­nem három évtizednyi időt ölel tel. Az első kockák az első világ­háború utolsó napjait elevenítik meg, az utolsó kockák pedig a negyvenes évelt vészterhes idejét Hegyi Barnabás s munkatársa a felvevőgép mellett. vetítik élénk. A készülő film hőse egy fiatal mérnök, alá felismerd a bauxit óriási ipari alkalmazha­tóságának jelentőségét, s igyek­szik karriert, szerencsét csinálni. Fut a szerencse, a pénz után, de ahogy szállnak felette a tovatűnő évek, úgy hull kd kezéből minden. Hiába próbál a maga lábán meg­állni, szembe kerül a német fa­sizmus előretörésével. Hiába küsz­ködik, a fasiszta nagyhatalom nem tűrd el, hogy banki is keresz­tülhúzza élőre kiszámított lépéseit. A film bizonyára a filmkedve­lő közönség tetszésével fog talál­kozni. Mélyen emberi szubjektivi­tásával, indulataival a a cselek­mény fordulatosságával bizonyára ez évi filmsikereinket gazdagítja. A főszerepeiket Bessenyei Fe­renc, Gordon Zsuzsa, Bana Mar­git és Csákányi László játsszák. A film egyes részei Németországban játszódnak • a felvételeket 1« ott készítik el, sőt eredeti német sze­replőt is szerződtetted?: a produk­cióhoz. H, J.

Next

/
Thumbnails
Contents