Békés Megyei Népújság , 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-26 / 96. szám

X

BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG

1957. április 28., péntek

Vesszenek a háborúra uszító imperlaiiülak

i f

Amikor az ellenforradalmárok szemében a munka Is bűn 'volt a tétkemlésf maian telgezói akkar is helytálltak

Zúgnak a hengersorok a tót- j még szinte úgy látszik, hogy épek fcomlósi malomban. Kreka Pál, a a búzaszemek, a középtájon már délutáni műszak almoinára min- ; feliéren zuhog le a hengerek ködén hengert figyel, — mindig hí- ' zött a liszt. A nagy zajban nehéz rés volt ez a malom arról, hogy beszélni, így aztán néhány szó Jó minőségű lisztet érőit, — és után jé munkát kivárnunk az almost sem akarnék szégyent val- [ molnárrnak és feljebb kapaszkodni. dunk egy emelettel, «hol a lezsá— Jó néhány évtizedesek már ! kólók dolgoznak, ezek a hengerek, mondja Kreka j első emeleten már csak a Pél, de a 'ló karbantartás cső . transanrvissaaós sei jak csattogása dókat művel. ; hallatszik. A lezsákolók serényen

Való igazság, anút mond. Ra- dolgoznak, gyorsan telnek meg a gyognak azok « gépek és úgy ára Y

az ember, aurakor a hengersorok i

, „ ,, . . _ ___ kdskoestkcm a mérleghez tolják,

kő

sóit jár, mintha egy ultramo- ^

dern. gyár legfinomabb precíziós j kötözik és az emelet egyik sarbágépeit látná. A hengersor elején ban

mázsaszámra halmozódik fel a kenyeret, az életet Jelentő fehér arany

M.alva István, a vállalat igazgatója meglepő és érdekes dolgokról tájékoztat bennünket.

— Ara vagyunk a legtoüszkéto- j bek — mondja, hogy a mi ma!- j műnk az ellenforradalom zűr-za- : varában sem állt le. Igaz, hogy j

néhány hevesvérű és meggondo- '■ lattan fiatal sztrájkon tört* a íe- ; jét, de ez idősebb szakmunkások nem engedtek a negyvennyolcból, és ha kellett, nüntWannyiam odaáll tunk a hengersorhoz; ‘éhgy"“« «éákoláshoz és dolgoztunk.

kűw KcmÍ Amikor megkérdezzük, hogy a ; malom dolgozóit mi ösztönözte er- ! re a bátor kiállásra, azt a válásét! kapjuk, hogy az üzemben majd- !

[nem mindenki kommunista volt, ! és az is maradt.

— Az MDP pártcsoportnak 16 \ tagja volt — mondja Malya elv- j társ, most az MSZMP pértcsopor- : tutnkmak 12 tagja van, és mér ja- j nuárbam megalakítottuk az új pártcsoportot. A pártcsoport munkáját Lopusnyi Márton irányítja és — ugyanúgy, mint régen — soüt segítséget kap Krska Páltól, aki a malom ÜB-elnöke, mert a tótkomlósa malom szakszervezeti bizottsága a párt irányításával és támogatósával végzi munkáját, dolgozik, ez pedig azt eredményezi, hogy a malom termelése megfelelő szinten mozog, tervüket teljesítik.

Mit mutat az első negyedév értékelése ?

Januárban 130 százalékra teljesítették tervüket, februárban azonban visszaesés mutatkozott és csak 70 százalékot értek el, a márciusi tervteljesrítéssel együtt azonban negyedévi tervüket 100,8 *zá- *alékos teljesítéssel zárták.

Azt mondják a malom dolgozói, hogy náluk egységes a kollektíva, hogy ebben az üzemben min- desnflci tudja a kötelességét és különösen azóta méginkább növekedett a mumfefflkedv, mióta a törvényes rendelkezések élteimében többeknek közel 90 százalékkal emelkedett a munkabér*. Mégis van hiba. A hibák közül is talán a kettő legdöntőbb. Az egyik az,

vet, az Éleimezésipart Minisztérium szállítmányozási és raktározási vállalata vagy nem képes, vagy nem törődik azzal, hogy az őrleményt Időben elszállítsa, — a melóm pedig nem tud raktározni.

Egy példát is említett a vállalat igazgatója az első hibával kapcsolatosain.

— Az áprilisi tervszámokat április 17-én kaptuk meg az egyesüléstől. Nem mondjuk azt, hogy az egyesülésnél bújócskáztak Ilyen hosszú ideig azok a tervszámok, bizonyára ők is késve kapták meg a felsőbb szervektől. Mégis joggal kérdezhetjük azt: hogyan készülhogy havi tervszámúikat nagyon hetünk mi fel a havi tervszámok későn kapják meg, a másik pe- teljesítésére, ha azokat majdnem dig az, hogy hiába teljesítik a ter- a hónap végén kapjuk meg? így

; végeredményben dolgozunk, dolgozunk, csak azt nem tudjuk, mi- , lyen termelési eredményt kell elérnünk.

i

A tótkomlósa malom április havi tervelőirányzata száz vagon. Igaz, hogy csak két műszáléban

dolgoznak, de bizakodva mondják, hogy

a száz vagont le tudják őrölni

De nem tudnak mit kezdeni a le- őrőlt liszttel, — és itt mutatkozik meg újra a második hiányosság. A szállítmányozási vállalat nem gondoskodik az elszállításról, rendszertelenül végzi ezt a munkát, a malomnak pedig sem raktára nincs megfelelő, sem zsákkészlete. A régi raktáruk alsó betonozása annyira tönkrement, hogy az egészet újra kell betonozni és ezt a munkát most vég- . zik, tehát ott sem tudnak tárolni.

Ügy gondoljuk, ennek a két hi- j ányosságnak a megszüntetése a j legsürgősebb és a legfontosabb I teendő, mert »nélkül — nem va- | gyünk borúlátóak —, de meg kell j mondanunk azt, hogy a terv teljesítése nem biztoeítotti

A tótkomlósa malom nem nagy kapacitású üzemMfe mégis mindig komolyan leheFszámolni munkájával. Fejlődnek, néhány héttel ezelőtt egy

20 vagonos gabonaraktár építését kezdték meg

olyan raktár építését, melyhez hasonló az egész országán egyedül

!csak Putnokon van. A raktár hat egymás mellett álló 12 méter magas lyukacsos lemezhengecből áll és a legmodernebb tóvek szerint biztosítja a kenyérgabona szakszerű tárolását. Szakembereik is igen jók, a vállalat igazgatója Malya tóvtárs, Gimnkovics János fő- molnár, az almolnárek majdnem ! valamennyiéin évtized es tapasztalatokkal rendelkeznek, j Kis üzem a tótkomlós! malom, de jó munkát akarnak végezni, és ezt bebizonyították akkor is. amikor az ell an forradalmi uszítok szemében a munka is bűn volt.

S. E.

Hazámba vágyom...

MiimmHiwwiiiiiiuiiimwmumniiiiiiiiiiiiHmimiumiimiiwmimMmuiHmwimiiimmiiiiiiimiiiiimwiiiiminiiiiiimi

(Magyarok írják

a „Szülőföldünk* szerkesztőségének) Megbántam, bogy eljöttem hazámból

Angliából írják: „Én azért hagytam el hazámat, mert sokan hangoztatták, hogy összeszedik a férfiakat és nőket, i elviszik. Ekkor elhatároztam, hogy átjövök Ausztriába, addig míg helyre nem áll a rend odahaza. De ott meg azt beszélték, hogy nem jó a határ közelében lenni, mert átjönnek az oroszok és lelövik a magyarokat. Muszály volt jelentkezni a továbbmenésre és így angol földre kerültünk. Sajnos vissza már nem tudtunk térni, mert nem engedtek bennünket. Azt mondták, ha vissza akarunk menni, akkor dolgoznunk kell, hogy legyen pénzünk a hajóra, meg a vonatra, mert nem visznek vissza bennünket Ingyen. Itt az élet jó, de csak azoknak, akik Itt születtek és tudnak angolul beszélni. Aki nem tud annak nagyon siralmas a helyzete. Én a forradalomban részt nem vettem, sem előtte, sem utána. Csak a rossz szájak beszéde miatt kerültem ide Angliába. De megbántam, hogy eljöttem hazámból, mert akármerre megyek a nagyvilágba, ha olyan gyönyörű is lesz minden, hogy már szebb nem is lehet, akkor sem leszek boldog, mint odahaza, ahol vár rám a csalódom, a feleségem, és kisfiam, meg az, aki most fog a világra jönni. Szóval szép minden ország, de a legszebb a földön részemre az én hazám, Magyarország.’*

Glfasul férevezeltek fsenmket

Kanadából írják: T. Szerkesztőség! Amint Önök is tudják, az októberi események alatt nagyon sokan elhagyták Magyarországot. Sajnos, én is ezek közé tartozom. Kijöttem külföldre, gondolván, itt maj(d jobb lesz.

A külföldi rádióadók állandóan azt hangoztatták, hogy milyen nagy lehetőségek nyílnak azok számára, akik elhagyják Magyarországot. Én is hittem ebben a hazugságban. Amikor kiértem Kanadába, akkor döbbentem rá, hogy milyen aljasul félrevezettek bennünket. Sokat ígértek, de az ígéretből nem lett semmi. Azért volt csak az egész, hogy olcsó munkaerőt kapjanak és természetesen jól kihasználjanak mindenkit. Ezt én saját bőrömön tapasztaltam.

Én már januárban elhatároztam, hogy visszatérek Magyar- országra. Bár a kanadai kormánynak kötelessége lenne hazavitetni azokat, akik nem akarnak itt maradni, de ők erről hallani sem akarnak. Nem tudom, mi a szándékuk, és miért akarnak valakit erőszakkal itt tartani. Eddig nem tudtam, milyen egy kapitalista ország, de most tapasztaltam, és elegem van belőle...

Mamára gondolák

Egy fiatal fiú írja Hollandiából: „Tisztelt elvtársak! Magyar »*» gyök, de engemet is magával mgadott a kivándorlási láz. A szerencse úgy hozta, hogy Hollandiában sikerült egy komoly csalódhat kerülnöm. Nos, ez a család (jó). Azért teszem zárójelbe, mert jobb, mintha lágerben laknék, ahol nem mondhatnám, hogy valami fényűző életet élnék. Képzeljék magukat a helyünkbe — egész nap dolgozunk, szalcadásig. Tizenhét éves koromhoz képest, betont kell le és felhordanom: 100 méterre és 3—l emeletet felfelé, pusztán a vállamon, éhbérért. Sokszor rabszolga-társadalomban érzem maA Mezőhegyesi Kendergyár dolgozói lelkes igyekezetükkel 105.8 százalékra teljesítették első negyedévi tervüket. Eredményüket az is növeli, hogy ezzel mintegy másfél-két százalékkal szárnyalták túl a múlt évi szeptemberi termelési szintet.

A kendergyáriak most május 1-e méltó ünneplésére készülnek. Ennek még nagyobb jelentőséget ad, hogy április 17-e óta a szocialista munkaverseny'

Május 1-re készülnek

a Mezőhegyesi Kenőergyárban

ismét felélesztették, terméket állítanak elő. Az ünnepre reális, el- Továbbá mind a tilo- érhető célt tűztek ma- lásnál, mind pedig a guk elé. A munka ün- kóckikészítésnél szigo- nepének tiszteletére a rúan ügyelnek a minőgyár dolgozói 5 000 fo- ségre, mert ezáltal nö- rintos anyagmegtaka- vélni akarják a kiváló rítást vállaltak. Ezen- minőségű, úgynevezett kívül azt is elhatároz- extra kender arányát ták, hogy a termeié- )S- kenység fokozásával A május 1-i készülőterven felül mintegy dés nemcsak a terme- 20 000 forint értékű lésre terjed ki. Az ünnepre az évek óta jól bevált tisztasági versennyel is készülnek, s ennek keretében az összes üzemi és lakóépületeket tatarozzák, illetve meszelik. Nemrégiben 400 akác- és nyárfát ültettek el, rövidesen pedig a kultúrterem és a lakóházak környékén virágot is ültetnek. Mire felvirrad; a munka ünnepének napja, az egész gyár és környéke tetszetős külsőt ölt, s a dolgozók szép környezetben ünnepelhetnek és szórakozhatnak.

gom. Egy alkalommal, nehéz, 50 kiló cementet vittem egy rámában és az egyik felügyelő készakarva meglökött, a cement tönkrement a ládával együtt. Mikor panaszt tettem, a válasz az volt: ha nem tetszik elmehetek. A következő napon pedig a rendőrség szemelát- tára csapott szájon a felügyelő. Vissza csak ezért nem adtam, mert amilyen hamar csak lehet, haza akarok menni. Pénzem nincs, a Vöröskereszt a fülét sem mozdítja három levelem után. És itt van mér 31-e. 31-e után ha másképp nem, hát hazaszököm, gyalog, vagy ahogy a sors hozza. Csak innen el, haza, haza. Most már igazán tudom azt, hogy mit jelent számomra az a szó, hogy haza. Fáradt vagyok és álmos. írásom csúnya és tele helyesírási hibákkal, egy óra van, hogy levelem írom. Éjjel egy óra és reggel már fél hatkor ébresztő. Fáradt vagyok, álmos is, gondolataim odahaza járnak, még ha akarnék sem tudnék aludni. Mamára gondolok, ki a budakalászi pályafenntartásnál dolgozik, öreg, beteg létére segítenem kell rajta. Haza megyek, haza megyek még akkor is, ha ezer tarantella állja előttem az Utat. Muszály-muszály, s ezzel a gondolattal hajtom fejemet álomra, hogy holnap újra robotba menjek.