Békés Megyei Népújság , 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)
1957-03-17 / 64. szám
WM, március 17., vasárnap BÉKÉS MEGYEI NfPÜJSÄG 3 Ax r IS «* uk'o E*ra<la f o m Október 2.‘l-a hajnalától a békéscsabai kórházban fc egész nap sióit a rádió. Az ellenforradalom második napján — október 24-én ~ az orvosok közül néftányan mán nyíltan beszéltek valami kommunisták nélküli társadalmi rendszerről, a szocializmus végleges megdöntéséről. I)r. Almást 1 ás/jó — a véradóállomás nőgyógyásza — a vér ad »Állomás egyik szobájában, a rádióhallgatók jelenlétében idegesen .jelentette ki:! — Fel kell húzni az összes piszkos kommunista bandát. Ugyancsak aznap történt: Hajdú AntaJné a röntgen osztályra ment be, ahol dr. Bécsi Margit röntgen főorvos durva és embertelen hangon fogadta: — Vegye úgy, mintha én Is ncmzcíiszúM szallagos lennék, a- kárcsak a pestiek... Hajdúaé e szavak hallatára távozni akart, azonban az ellenfor- radaloir* hevében égő orvosnő visszahúzta az ajtóból. Kik t oltak r. Rucz László r Bécsi Margit Almás! László tállal Hetek óta készülök e cikk megírására, számot adni arról a nyílt ellenforradalomról, ami a békéscsabai kórházban olyan gyalázatos módon nyilvánult meg. Lássák az olvasók <z tényeket: — Törjön le a kezem, ha egy j szovjet katonákat Egész nap mást i Sándor utcai kórházban dolgozott kommunistával is kezet fogok va- j sem csinált, mint a kórháztól a | (itt kell megjegyeznem, hoav no~ lalia — fogadkozott Hajdúménak,i fiúgtanáziumhoz szaladgált. Hogy vember 4-e előtt egyik naDon eev . . . ... , . . ... miért? — érdeme* volna az ille-L , ,, , . * ^ A kommunisták nem kívánják ijtl ___,___________^ ^ j teherautó érkezett a békéscsabai dr. B écsi Margit orvosnőnek, hogy j megtu^!li tdIe- De I kórházba a keze törjön le, de azt sem, hogylerdemes volna iiaegradní dr‘ A1‘' ő — s a többi hozzá hasonló — kezet fogjon velük. E két orvos — mint az ellenmásitól és dr. Bécsitől azt is, hogy két nő és három férfi kíséretében — mint mondták — milyen kapcsolatban álltak a bu- j * konzervált vérért jötdapesti Péterffy Sándor utcai i tefe Azonban — noha siettek — , ... . kórház fegyvere« eílenforradalind- f még átro-hogtak a gyulai ltórháo forradalmárok béfescsabal elofu- radval. Ugyanis dr. Bécsi Margit : ba? Hogy miért? Adjon erre váIgy kezdte ncpellenes férje évékkel ezelőtt a Péterffy laszt dr. Bécsi és társai) akcióját. Ez persze meg csak a. ' ellenforradalom idején sokat járt Pestre, s a Békés megyei „forradalmi tanács“ összekötőiéként tevékenykedett Örömújjongva újságolta azokban a napokba», hogy & a fényesi fegyveres csoport Parancsnoka. Amikor a szovjet csapatok rendet csináltak és a kormány rendelete szexint a munkát fel kellett venni, nem átallott kijelenteni: — A csabaiak szégyelhetik magukat, mert egy lövés nélkül feladták a várost. Ügy látszik, neki nem volt elég, hogy három szovjet katonát orvul lelőttek az ellenforradalmárok; Persze, amikor Rucz László orvost három héttel ezelőtt újra letartóztatták, tagadta mindazt, amit azelőtt mártírként büszkén hirdetett magáról. Amikor a kormány megszűntette a közszolgálati helyeken a munkástanácsok működését, dr. Bécsi azonnal gyűlést hívott össze és kijelentette: kezdet volt. Ká&aloiB!i:uljára( a nép állama ellen A fővárosi események harma- [ Rucz Lászlót megválasztották a dík napján kora reggel a Jókai Színház két színésze, s a fiú gimnáziumból Darida Lenke tanárnő vezetésével több diák érkezett a kórházba. E népes küldöttség dr. Rucz László orvost kereste. Mint ■nondták: véradásra jelentkeznek. (?) E látogatók megérkezése után kezdetét vette a 'gyűlés teremben a munkástanács választása. A gyűlés első perceinek hangulatából és a munkástanácsba javasolt nevek hallatára látni, s szinte érezni lehetett, hogy nyíltan a munkástanács elnökének, valamint a megyei „forradalmi tanácsba“ küldöttnek, Kárpáti György főgépésszel együtt. Ettől kezdve egymást követték a gyűlések. Az október 2fi-án megtartott gyűlésen dr. Almási újra felszólalt. — Nincs más ellenségünk, csak a piszkos Avósok és az oroszok. Az ávósekat le kell fegyverezni, az oroszokkal pedig fel kell venni a harcot — mondta nagy hévvel. Amikor már Békéscsabán, s a minden, részében utcára párt és a népöatalom megdöntésére szervezkednek. Az egyik elv-: rae®r* , , társ nem bírta szótlanul hallgatni I az undorító rágalmakat. Beszólni I P<* dunóngott, dr. Bécsi Marj git -háíom napsa a fovarosba ment — mint. mondotta — harcoló láakart. Azonban az elvtárs szó kijelentése után az ott lévők felzúgtak, és fékevesztett hangorkán 'közepette hozták tudomására, hogy itt már nincs elvtárs, és így ne is merjen beszélni senki. A gyűlésen megjelent dr. Alma« és dr. Bécsi hű kiszolgálója, Perjést Pál sebész műtős is, aki arról tai-tott „előadást“ — és próbálta meggyőzni hazugságaival a jelenlévőket —, hogy őt azért zárták be az ávósok három napra. mert 23-án délután nemzeti- színű szalagot vásárolt egyik barátjával... Végülis a gyűlés résztvevői dr. ülésén összeállított pontúkat- Dr. Bécsi határozottan kijelentette: — A Független Újságot mé* Akik n»vemb«r f.-e után sem tudtak lemondani ellenforradalmi tevékenységűkről A kórház nagyhangú eUeirforra- áaknárjai a szovjet katonák megjelenése után elcsendesedtek. De csak elcsendesedtek, azonban nem hagyták abba tevékenységű- íUegáösan is megjelentetjük. Határozatot hozott a megyei .forradalmi tanács“ — mondotta hogy a rendőrségen személy felülvizsgálják azokat, a- kik november 4-e után kerültek oda és a „nem megbízhatókat“ sürgősen kiteszik onnan. Ezenkívül megfelelő agitáció alkalmazásával meggyőzzük az embereket arról, hogy a Népszabadságot ne olvassák, mert aa szennylap. A december B-i tüntetésre való mozgósításban is alaposan részt vállalt. Fontosabbnak tartotta a — A kórház muukástanáj legálisan » tovább folytatja teáját. unket. Most már alattomosan próbáltak tevékenykedni. November 4-e után dr. Rncz Lászlót a „mun __ ká stanács“ elnökét letartóztatták. Amikor a vizsgálati fogságból visszatért, lemondott „tisztségéről“, Helyette dr. Bécsi Margit lett az elnök, aki elődjét nemcsak pártolta, hanem túl is szárnyalta. Mindig pontosan megjelent a megyei „forradalmi tanács ülésem, s visszatérve, mindig pontosan beszámolt ellenforradalmi, barátainak. December írén a kórházban megtartott gyűlésen feltüntetést, mint orvosi kötelességónyát felkeresni. Visszatérése után még sokkal kegyetlenebb lett, mint azelőtt. November 3-án dr. Rucz és Kovács Mihály kórházi hentes a gazdasági hivatal épülete mellett már nyíltan beszéltek arról, hogy a pártnak vége és ők a munkások érdekeinek „igazi“ képviselői, Majd a beszélgetőkhöz rohant dr. Bécsi és dühösen, kérdezte: — Meddig tűritek még ezt a nyolc kommunistát itt, a kórházban? Meglátjátok, egy szép napon hátha támadnak bennünket." olvasta a megyei „forradalmi ta- i ne* teljesítését. Kgry ,,furcsa“ véletlen Hi-, Ré«»si, miül a ninnkástanáei elnöke November 4-én, amikor Békéscsaba. utcáin megjelentek a szovjet harckocsik, dr. Almás! fékevesztett módon szidta, átkozta a Az egyik elv társtól tudtam meg, utólag, hogy november 4-én a sebesültek körött beszállítottak a kórházba egy rendőrt is nyaklö- véssel. A már többször említett dr. Almám mindjárt a sebészetre sietett, ahová a rendőrt befel*- tették — noha ő nem sebész és nem » arra az osztályra van beosztva. Nagy szorgalommal „intézkedett“ a sérült rendőr körül; Vincze Bálint osztályvezető ápoló többszöri figyelmeztetésére sem hagyta «1 a kórtermet. Nem tudni, miért tartózkodott a sérült rendőr körül Almási. Az azonban igaz, hogy a sebesült1 rendőr rövid idő alatt a lati-házi ágyon meghalt... Mintha a véletlen játszott volna közre... Azóta is homály fedi a rendőr halálát —, de lehet, hoßr nem örökre.,, Ejfykét snU még* Perjési I* A íréi De feltétlenül szólni káli még j mit ő az ellenforradalom idején Perjési Pál műtősről, noha nehéa | véghez vitt. November 4-e előtt lenne élethűen visszaadni azt, a- j dicsekedve beszélt arról, hogy az Később azonban látták, hogy ennek nem lesz jó vége: taktikát változtattak. Egy hónappal ezelőtt egy rögtönzött módon összehívott szakszervezeti gyűlésen dr. Bécsi és társai törvénytelenül szakszervezeti vezetőieké választatták meg magukat. Dr. Bécsi ettől kezdve a szakszervezet leple alatt végezte, romboló tevékenységét. A legutóbbi szakszervezet, gyűlésen. nyílt ellenforradalmi provokációt kezdeményezett és támadta j az újjáalakult pártot, * Az utóbbi három hét óta persze már sok minden megváltozott kórt»« bem Dr. Rucz László (V dr. Bécsi Margit orvosok letartóztatása kezdi kijózanítani a kórház néhány forrófejű „forradalmárjait“, Azóta mind több szavuk van azoknak az orvosoknak, ápolóknak, akiket nem tudott magával ragadni az eiienforradahri--ái^ mint dr. Farkas Attilát, dr, Ávór Zoltánt, dr. Nánáei Józsefet és másokat. Még csak annyit: az egjVzéPff emberek ezrei nem azt várták ezektől az emberektől, hanem a becsületes és lelkianmta gyógyítást, melyre orvosi esküjükben vállalást tettek; BALHÉS IMRE APÁINK SZAVA — Higgye el, nagyon fáj a szívem, hogy engem semmibe sem vettek. Nem kérdeztek meg, nem kérlek véleményé, pedig sok. dologban tudtam volna segíteni. — panaszkodik aa idős 64 éves Váradi Sándor bácsi, a munkásmozgalom régi harcosé. Ahogyan meséli élete történetét, csupa gond, csupa küzdelem. A felszabadulás előtt a büntetőtábor, a csendőri kíséretekT a házkutatások, mind- mind felelevenedtek az idős ember emlékezetében. Minderről nyugodtan beszél, de a hort- hy-rendszer gyűlölete árad belőle. — Amit akkor tettek velem, nem fáj úgy, mint az elmúlt években ért sérelmek, mert azt az urak tették, akik gyűlölték az egyszerű embert — mondja. Amikor erről beszélünk, sűrűn megsimogatja őszbe borult haját. — 1931 óta vagyok a párt tagja. A munkásmozgalom !>a : esalenem negyven ive dolgozom. A felszabadulás után párunkéra lettem a kommunista pártnak. Később gazdasági vezető voltam más járásban. Az elmúlt években pártnyugdíjban részesített a pánt loözponti vezetősége és azóta újra itthon lakunk Szénáson. Sokat segítettem volna a pártnak... — Itt elcsukük a hangja, s csak később folytatja. — De nem tettem, nem tehettem, mert nem volt rám szükség. Sokszor mondták, hogy öreg vagyok. Igen, eltelt felettem az idő, de más is megöregszik, is akikor már nem érték a többéves tapasztalat? Végül azt is mondták, hogy leötekedő vagyok, összeférhetetlen. Hát elmehet az ember a hibák mellett, hogy ne szóljon? Az, itteni MDP vezetősége, egy •zükehb csoport azt szerette vol na, ha nem látom meg a hibát, nem szólok. Az utóbbi időben valósággal kirekesztettek„ Nem múlt el nap, hogy ne keseregtem volna e miatt. Kimondhatatlanul fájt ez a bánásmód, ö utánuk már a járásnál is úgy ismertek: összeférhetetlen. Ezért a taggyűlésen sokszor szólni sem mertem. Volt úgy, azt sem tudtam, mikor tartanak taggyűlést. Ezt nemcsak a párttagok, de az ellenségeink is tudták, hogy így bántak velem. Tudja— emeli fel hangját — október utolsó napjaiban egyik délelőtt felkeresett egy pap és egy tanító. Azt mondták, maga régi mozgalmi ember Váradi bácsi, de magát elfelejtették, nem veszik semmibe. Mi szeretnénk, ha közénk jönne és segítene. Gondolhatják, hogy mit mondtam nekik^. Másnap éjjel már négy tag keresett a lakásomon. Szerencsére én mindig másutt voltam, mint ahol kerestek. Október óta új vezetősége van a pártszervezetnek. Váradi bácsit is a pártirodán találjuk. Ott beszélgettünk vele. Az október utáni eseményeket meséli. — Novemberben én egy másik öreg „cimborámmal”, aki alig pár hónappal fiatalabb nálam — már a felszabadulás e- lőtt is együtt dolgoztunk,, kezdtük szervezni a pártot. Beszélgettünk a volt párttagokkal, így lettünk minden nap többen ás többen. Igaz, az öreg .cimborám” még nem jött közénk. Nem jött? Mert vele sem bántak k’~ Törtben, mint velem... Az MSZMP megalakulásával engem is beválasztottak az intéző bizottság tagjai közé. Azóta minden nap eljövök a párt- szervezetbe. Igaz, az elmúlt napokban feleségem beteg volt, s otthon voltam maliette. Meggyógyult. s azóta a legtöbb időmet istt töltöm. Mintha újjászület- tem volna, olyan jól esik, ha megbíznak valamilyen feladattal. Mondtam is Mórocz elvtársnak, az intéző bizottság elnöké* nek, hogy úgy jöjjön hozzám, úgy kérjen véleményt, mint az édesapjától. Ha tudok, segítek! Ma reggel is eljött, a Uáeásamra, elmondta, hogy. jöjjek be az Irodába, mert 6 kimegy a Dózsa és a Lenin Tsz-be, legyen itt valaki. Nagyon szívesen vállalom az ilyen munkát,, s azóta úgy érzem, bízhatnak bennem, mintha megfiatalodtam volna. Én csak azt szeretném, ha a fiatalok továbbra Is bíznának az ilyen időé emberekben.
