Békés Megyei Népújság , 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-15 / 62. szám

1931. március 13., péntek BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 MUNKÁBAN Szarvas kél legjobb szövetkezete A szarvasi Táncsics és a Petőfi Tsz-t úgy Ismerik a járásban, mint a legjobb szövetkezetét. Ides­tova öt esztendeje van a két tsz párosversenyben, s ezt a jó vi­szonyt továbbra is fent óhajtják tartani. A Táncsics Tsz nagyobb terü­lettel rendelkezik, mint a Petőfi, de munkaereje megvan a föld megműveléséhez Pillantsunk egy percre a jelen­be, mit csinálnak napjainkban, mit dolgoznak e két tsz lelkes mun­kásai: Az örménykúti Petőfi Tsz már elvetette 30 hat. holdon tavaszi árpáját. A gazdaságban a tavaszi növények i forintjával szemben. Nagy fába vágta a fejszét a alá készítik a talajt, s már el S mi van a Táncsicsban? Szar- munkát 120 kát. holdon elvégezték. j gos, becsületes munka, A tavasz beköszöntése egyre job- I A Táncsics Tsz, mint „Bolza ban kicsalja a‘tagakat a közös; gróf örököse“, egyik legerősebb munkába. A talaj és vetési mun- j anyagilag a járásiban, de mond- kákon kívül elkészült a tsz 1956/1 hatjuk úgy is, hogy a megyében. 57-es termelési terve. A tervbe Most a Csipkés-soron az egyik érdekes dolgok is vannak, ami a , üzemegységben 20 kát. hold következő évben a termelőszövet- j . . . . kezeti tagok boldogulását jelenti. Olajlent VCtliCK. Egy munkaegységre jutó forint; Már a múlt héten elvetették a ta- érték, ahogy ők mondjak, ha az idő- , vaszi árpájukat, s szántanivalójuk járás is úgy akarja, 66 forint lesz,1 is kevés van, alig 60 kát. hold. ez pedig nagyon jó felfelé ívelő : amit 3—4 nap alatt elvégeznek, ha vonalat jelentene a múlt év 42.711 jól megy a munka. r»aiT><'T>i f'É'l'i'TX'TiÉ'Tii'Twl tiTi^T ÉiT éiiTié>T h 'TiÉrTi*iT‘lÉiT‘ié TéTÉTÉ Házasulandók figyelmébe Táncsics „népe“, mivel a meglé­vő 68 kát. hold rizstelep mellé még 60 kát. hold rizstelepet épít a tavasszal. íme, bemutattam mozaikban két tsz-t a járásból. Tagjai a jövőbe vetett hittel indulnak el az önálló gazdálkodás útján, akik nem ri­adnak vissza semmiféle veszély­től. Ök Petőfi és Táncsics méltó utódai. Harcedzett nép, aki, ha kell, „tűzön, vízen át“ is megva­lósítja álmát: a szocialista nagy­üzemi gazdálkodást. Sz. B. Nemrégiben a fiatalok kép­viselői az illetékes kormány­otthonhoz jussanak a házasu­landók. Államunk az általános belül szervekhez fordultak és támo- Jfk/s?P“éf P™g“ "““Idélyét, , , i hatmillió forint értékű anyagot gatást kértek a családiház-epit kezésekhez, hogy j ad külön az ifjak családiház- könnyebben I építkezéseire. E héten írták alá az OKISZ-ban az ifjúsági épí­tő szövetkezet működési enge- s az engedélyen kívül 450 000 forint hosszúlejáratú hi­telt is kapnak a fiatalok. // Ahogy a várost jártam, elju­tottam az EPOSZ székházáig, gondoltam, benézek, mit csi­nálnak itt a fiatalok esténként? Amikor beléptem, hárman-né- gyen biliárdoztak, egy elszánt fiatalember pedig a zongora mellett foglalatoskodott. Emlékszem arra, hogy még a DISZ idejében az egyik hátsó teremben klubszoba volt, ahol esténként rádiót hallgattak, sak­koztak vagy dominóztak. Elin­dulok a szoba felé. Megállók az ajtóban, mert bent nem láttam senkit. Ebben a pillanatban mellettem termett egy 19—20 év körüli fiatalember, s közöt­tünk a következő párbeszéd zajlott le: — Mit keres maga itt? — kérdezte a fiatalember nem ép­pen barátságosan. — Csak nézelődöm — mon­dom én. — Ügy tudom, volt itt egy klubszoba! — Na és, ha volt is? Mi köze hozzá! — mondta még durváb- bul, s olyan fenyegetően nézett rám, bármely pillanatban vár­hattam, hogy tiszta barátságból szájonvág. — Különben én va­gyok ennek a helyiségnek a gondnoka — mondta — és va­lami érthetetlen nevet mormo­gott mellé. Azzal kezet nyújtott. • Én is kezet adtam, s meg­mondtam, újságíró vagyok, s voltam olyan bátor, hogy meg­nézzem, mit csinálnak itt a fia­talok. — Láttam már az első pilla­natban, hogy valami „fejes” le­het, s ezért jöttem maga után — mondta mentegetődzve. — A, semmi, semmi —< mondom én — fő az éberség, ugye? Mert jöhetnek ide olya­nok is, akiket nem szívesen lát az ember! — Igen — (kontrázik a „gond­nok” — ébernek kell lenni! — Van itt más is esténként a biliárdon, meg a ping-pong- meccseken kívül? — Szeretnénk egy táncestet rendezni, ingyenesen. Ezt azért akarjuk így csinálni, hogy a fiatalok ide jöjjenek és meg­szeressék az ifjúsági szerveze­tet. A beszélgetés további részét nem mondom el, úgy gondo­lom, ízelítőnek ez is elég. Csak az nem fér sehogy sem a fe­jembe, ha ők szeretnék meg­nyerni maguknak a kívülállók bizalmát, akkor miért így fo­gadják azt, aki eddig nem járt ide? —mond. Tudomány Iskolások köszöneté Mi, a (kondoros! áltálén«! is­kola VIII. osztályos növendé­kei köszönetét mondunk a helyi EPOSZ szervezetnek, Eógy az évvég! tablónk elkészítésének javára rendezett táncmulatság­ból és az esti felnőtt bál jöve­delméből anyagi támogatásban részesített. ígérjük, hogy kike­rülve az iskolából, mi is* tevé­keny tagjai leszünk az EPOSZ szervezetnek. A VIII. osztályosok nevében: Szekeres Ilona Petrovszkl István április elsejével az Örménykúti Állami Gazdaság területében A Békéscsabái és Szarvast ösz- szekötő kövesül melletti iskolá­ban kedden este nagy a sürgés­forgás. Amint ez a szép tavaszi este leszáll, egyre népesebbé válik az örménykúti emberek által olyan jól ismert „öreg iskola“. A tantermeknek már megszokott a gyakori látogató, hiszen a tanya legifjabbjai járnak ide. Most is tanulók vannak a teremben, any- nyi különbséggel, hogy a munka hétköznapi hősei: idős paraszt bá­csik, alak nagy figyelemmel kísé­rik a mezőgazdaság alaptudomá­nyáról szóló előadást; Harminc dolgos, munkás arc Idősebb koruk ellenére sem szé­gyenük kezükbe venni a könyvet, vagy éppen a demonstráló tábláról lerajzolni füzetükbe egy-egy nö­vényrészt, vagy állati testrészt.; a tanyán Harmincán vannak, kivétel nél­kül tsz-tagok, másodéves állat- tenyésztési ezüstkalászos tanfo­lyam hallgatói; A tanfolyam hallgatói között él­vonalbeli mintagazdák is vannak, A legidősebb tanulója — ha így lehet mondani — az 59 éves Raf- faj János bácsi; A legfiatalabb, igen tehetséges tagja, Lipták Já­nos, aki 20. évét alig haladta túl. A tanfolyam hűen összekapcsol­ja a növénytermesztést—állatte­nyésztést, mivel e két dolgon mú­lik a belterjes gazdálkodás alap­jainak lerakása. Van egy másik érdekessége is a tanfolyamnak: a hallgatók ma­tematikát és tűzrendészetet is ta­nulnak. Például: a siló köbtartal­mának kiszámítását, Április 1-től az örménykúti Állami Gazdaság rózsási üzem­egysége 1800 hold térülét# veszi az ÖRKI saját Kezelésébe. Mi volt a csoportosítás célja? Nagy Zoltán tudományos kuta­tó a következőket mondta ezzel kapcsolatban: Gazdaságunk, mint kísérleti gazdaság növényfajták előállí­tásával foglalkozik. Idáig kis területen volt módunkban az Intézet által előállított fajtákat szaporítani. A bikazúgi üzem­egységünk nem tudta ellátni kellő takarmánymennyiséggel az állatállományt — s ez egyik oka a rózsási üzemegység gaz­daságunkhoz való csatolásának. Továbbá: a fűnek, a lucerná­nak, a rizsnek legjobb talaj ez a tájegység. Ezernyolcszáz kát. holdon szeretnénk beállítani egy öntözési és egy szárazföldi vetésforgót. Az állam ilyen in­tézkedése a tudományos kísér­leti munka érdekét szolgálja, megkönyíti a kutatómunkát is. TP 1 wi r r Időjárás Nyugat- és Közép-Európa felé yUi£Mt nyugati széllel folytatódik a.z.oayhe óceáni légtömegek be­áramlása. Franciaországban tegnap 19—21, Németországban és Auszt­riában 17—19 Miig melegedett fel. délutánra ;a levegő. Szárazföldünk keleti részén azonban tovább tart rnóg a hideg Idő. Az Ural hegység vidékén mínusz 40 főikig is le­száll hajnaliban a hőmérséklet. Váritató időjárás péntek -estig« Feüiőátvonulásdk, több helyen fu­tó eső, egy-két helyen zivatar. Megélénkülő nyugati, északnyuga­ti szél. Az éjszakai fagyok meg­szűnnék, a nappali hőmérséklet Nyugaton kissé csökken, Keleten alig változik. Legalacsonyabb hő­mérséklet ma éjjel 4—7, legma* gassalbb nappali hőmérséklet pén­teken 14—17 fok között. A szarvasi tanács mezőgazda- sági csoport irodáiban piaci nap alkalmával nagy a forgalom, Nem is lehet ezen csodálkozni; Nagy paraszt íróink is azt írták írásaikban: „A tanyák népének az ünnepnapja a piaci nap.“ Valóban így igaz. A paraszt ösz- szekapcsolja a piacot, ügyes-ba­jos dolgainak elintézésével. A földkérdés foglalkoztatja a dolgozó parasztságot manapság — mondja sok munkája köze­pette Pusztai elvtárs, mezőgaz­dasági csoportvezető. A beszélgetés közben, ami igen fordulatossá vált — oldal­ról egy ismerős arcra tekintet­tem. Gondolkoztam, erősen gon­dolkoztam. Ki lehet ez a jó temperamentumos bácsi? Meg­fejtettem. Plenti Pál 7 kát. hol. das dolgozó paraszt, a községi végrehajtó bizottság tagja. Nem tudom, de van valami szép vo­nás, becsületes jellem Plentd bácsiban — ez nem titok, a szarvasi gazdák is így tartjákj Egyéni dolgozó paraszt — a ha­lásztelki sziken, a környéki föl­dek mintagazdája; Megszólítottam — mély aggo­dalmat vettem észre rajta, a- mit homlokán ránc-barázdái hí­ven mutattak.­Miért olyan szomorúan, Pali bátyám? — mondom neki, las­se zavartan, ö nyelt egyet; — Földügyben — elvtárs =* kezdte vontatottan mondókúját; Az ősszel a földemet az Űj Élet Tsz beta osította, és ezidáig még nem használta. Bejöttem a mezőgazdasági csoporthoz ta­nácsért. Vajon mitévő legyeit; Itt azt mondják, hogy a tsz-# A FÖLD.., egyezzem meg, a tsz viszont, hogy a tanáccsal. így szalad­gálhat az ember reggeltől-estig, a föld meg várhatja az árpát, hogy elvessük! Pedig tudja, most idejében kell vetni — mondja most már idegesen Pali bácsi — s még- inkább itt, Halásztelken, a szi­ken. Azt tudják a környék gaz­dái, hogy a késői vetés semmit sem ér, nem hoz termő. „. Én az ősszel a földet megtrá­gyáztam — jó istállótrágyával —, gondoltam, a tavasszal lu­cernát vetek bele. Most minden számításom TCiibadőlt — mondta lehangol­tan, alig érthetően; — A pillangósakat én nagyon szeretem termeszteni — jó szé­nám szokott lenni. A 7. kát hold földből minden évben két és fél -—három kát. holdon termesztek lucernát. Meg szoktam hagyni a harmadik kaszálást magtermés­nek — jó termésem szokott len. ni —, igaz, vigyáztam virágzás­kor rá, mint a két szememre; Sokan irigykedtek, a beadás idején, hogy én mindig jöve­delmezően gazdálkodtam, ne­kem mindig maradt gabonám — e szavak kiejtésére, mintha egy fejjel megnőtt volna. Őszin­te, paraszti büszkeség volt e ki­jelentésében. S mi volt az oka? — kérdeztem Pali bácsitól.—Nem más, mint az, hogy ia szénától stík tejet adtak a teheneim, a lucernamagot és más ipari nö­vényt értékesítettem szerződé­sileg, s még szabadpiacra is j u­tott. Az 50 éves Plenti Pál úgy vár tőlem egy biztató szót, ami ki­engeszteli, mint a kiszáradt föld a vizet. Hiszen' ő föld nélkül nem tud élni. Sok gonddal, sok elképzeléssel van a jövő iránt; Űj remények, álmok válnak va­lóságra a Plenti-családban a jö„ vőben, ami megváltoztatja gaz­dálkodásukat. A beszélgetés közben meg­tudtam, hogy az Űj Élet Tsz átadta a tanácsnak a földet, s most már nincs ok Plenti Pali bácsinak a szomorúságra, mert rövidesen megkapja. Bár min­den paraszt ember ilyen szerel­mese lenne földjének. Ilyen szorgos, aki előre gondolkozik. szín béla

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents