Békés Megyei Népújság , 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-14 / 61. szám

BÉKÉS MEGYEI KÉPÚJSÁG 1957. inórríus 14., csütörtök Dohosaim a kommunisták szervesik a 15-i ünnepségeket Nincs szavuk már Dobozon az ellenforradalmároknak. A lakosság előtt kitisztult a kép, Akik hősködtek, akik úgymond „szabadságharcról” beszéltek, azok a község szemét­dombjáról jöttek elő. Ök nem a 48-as szabadságharc örökösei, hanem a nép szabadságá­nak ellenségei. Tudják most már Dobozon, hogy Seres Imre volt iskolaigazgató, aki egy malom-rész­vényes örököse lett volna, nem a dobozi dolgozókért, nem a szabadságért, hanem a malom megszerzéséért törekedett az események ideje alatt. S vajon Lörinczi Dezső horthysta fő­hadnagy a 48-as hagyományokért „verekedett”? Ezeknek semmi közük Petőfihez. Táncsicshoz, Kossuthoz és a többi nagy magyar haza­fihoz. Tisztán lát most már Doboz. Ezért is fogadta megnyugvással azt, hogy a március 15-i megemlékezést a dobozi parasztok, kommunisták és a néphez hű értelmiségiek rendezik. Az ünnepségek egyik szervezője az iskola új igazgatója. Ki ez az igazgató? 1920-tól tanítja a dobozi fiatalokat! Harminchét éve! Együtt volt a dobozi kisembe­rekkel a Horthysta elnyomatás idején, együtt volt Doboz lakosságával 45 után, amikor ki­osztották a földbirtokosok földjét,, együtt mindenben, jóban, rosszban. Hát ki Petőfiék igazi örököse Dobozon? Tán nem ő? De igen! Az ellenforradalom ideje alatt, s azóta is harcol a népi demokráciát megdönteni akaró hazug elemek ellen, küzd azért, hogy az elmúlt tizenkét év eredményeit nehogy bántalom érje. Jogosan mondhatja majd március 15-én Lukács Tóth Kálmán, szegénycsaládból lett tanító, hogy: mi kommunisták- vagyunk Petőfi harcának igazi örökösei. Varga Tibor Befejezték a tavaszi búza és árpa vetését Doboz községben a múlt év ok­tóberében kezdődött események tetőfokát december elején érte el. Addig a termelőszövetkezetek is együtt voltak. A pártszervezet is működött. A második hullám a- z«v>ban itt is felborította a ren­det. A községben megbújt ellen­forradalmi elemek a battonyai, sark ad i eseményektől felvillanyoz­va minden erejüket összefogva tá­madtok a községi pártszervezet­re, a termdőszövetiiezetekne. A termelőszövetkezetek és a Mag­vető Tszcs feloszlott. Azonban az e f' - itt orr ad aim árok nem sokáig élvezhették sikerüket, mert alig pár nap múlva mindhárom g#z- das-M' talpraáilfc. A község legnagyobb tsz-e, a Petőfi Tsz állt legelőbb talpra, 'f izmkilencen határozták el a szö­vetkezet úMáaJakftását. .Azóta 143-an vannak. A jelenlegi tag­ság a régi tagság legjobbjaibói tevődik össze. Ez meg is látszik az elvégzett munkán. Befejezték a tavaszi búza és árpa vetését. A kukorica magágy' is elő van ké­szítve. A napokban kezdik meg az ősziek feitr ágy ázását. Úgy ter­vezik, hogy 400 holdon fejtrágyáz­nak. mert a búza bokrosodásával nincsenek megelégedve. A napok­ban elkészítik az éves termelési tervüket. Nem áll rosszabbul a tavaszi munkákkal a másik két nagy- gazdaság sem. A gépállomás már az egyéniek földjén szánt. Apróhirdetések Régi, nagy lenUkerekil, « löerős mo­tor eladó, darálásra is alkalmas: Gyu­la, Biórét 5/b. Tanfolyam „teztíőüilf délutáni, esteli tagozatban , dolgozók részére Is * Gyulai Gépíró- és Gyorsíró iskolá­ban. Felvétel délelőttönként Gyulán, Kossuth tér 6. alatt. Paplankészttéshez pelySet, tollat, és brokátselymet veszek. „Dandé” pap- lanos, Gyula, Városház u. 1. Sürgősen eladóit: GyaMn, Városház a. 9. alatt, Feldman»ál bútorok és egyéb háztartási berendezések. A Viaestósi Állami Gazdaság azonnali belépésre keres egy kovácsot, egy univerzális villanyszerelőt, két Diesel- szerelőt. GYULAI olvasóink figyelem! Hirdetéseket lapunk részér« felvesz Erdei Rezső iöltőtollíavitó Gyula, Városház u. 17. I állami boltokat adnak bérbe A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának törvényerejű rendelete alapján a belkereske­delmi miniszter utasítást adott ki az egyes állami boltok bérbeadási feltételeiről és a magánk«keres­kedés gyakorlásáról. Gyulai anyakönyvi hírek március 1-től 10-ig Házasság: Hartmann László Papp Róza, Pusziid Antal Fehér Mária,* 1 űr. Wtezt József Eleik Istvánná, se. Tóth Julianna, Hízó János Szilágyi Mária, Kneliel István Cséfai Anna, Lőrincz István Gyepes Teréz, Veres István Balia Hr/ .'ton. Nagy János Mészáros Erzsébet, Szilágyi Gábor Pomucz Per- scida. Születés: Homiath Ferenc és Kiss Gizella Ba Ferenc, Beranyó Géza és Tamási Sva fia Géza, Fülöp Béla és Lengyel Terézia leánya Erzsébet, Rákos tolván és Mezed Veronika fia István, Boldog István és Uhrin Mária leánya Mária, Záhonyéit János és Pálinkás Erzsébet fia János, Onódi Lajos és Bodnár Zsuzsanna leánya Zsuzsanna, Szabó Sándor és Szendrei Mária leánya Mária, Bemftt József és Guba Mária fia János. Halálozás: Ravái Gáboroé sz. Szilá­gyi Erzsébet 65 éves, Varga Imre, szül. 1937., Bénii Ferenené sz. Kiss Veroni­ka 78 éves, Nagy József 72 éves, Vi- czena István 80 éves, Szólal Tivadarod sz. Török Margit 91 éves, Hajdú Er­zsébet 1 éves, Furka Györgymé bz. Bíró Julianna 78 éves. Erdei Gábor 76 éves, Bíró Pétemé sz. Baji Erzsébet 71 éves. •lói halad a/ adófizetés DOBOZON Az adófizetés hasonlóan a többi községekhez, Dobozon Is a múlt év novemberétől kezdve szinte szüneteit ez év februárjáig. Február elején indulj meg az adó befizetése és március 10-én már a negyedéves tervösszeg hetven százalékát befizették. A községi tanács úgy tervezi, hogy a negyedéves tervet március 29-re száz szá­zalékra teljesíti. i sszafúrój.hazafi“ is kassza volt. icclszekrény. Ebben a pártokmányokat és a párttagok névsorát. indenki emlékezik, hogy :k a nevetséges figurák mennyire keresték a pártiro­dákban az úgynevezett titkos "halállistákat”. Persze sehol sem találták meg. Nem, mert nem volt. És ezt ők is tudták, de a szekrények* fiókok, kasz- szák feltöréséhez valami ürügy mégis csak kellett!? Egy ilyen történetet hallot­tunk Dobozon. Lörinczi Dezső maga köré gyűjtötte megbízha­tó embereit. — Gyerünk a pártházba. Ke­ressük meg a feketelistát, me­lyen szerepelünk! — szólt hoz­zájuk és el is mentek. De fussunk csak végig a kasszafúró „hazafi” élettörténe­tén! Tudjuk meg, kik voltak ezek az igazi magyarok. 1945 előli Lörinczi | Szerszámot ide ! — mondta, mikor megvizsgálta a pártiroda páncélszekrényét. Mint egy igazi betörő, olyan nagy szakértelemmel látott munkához. A háromzáras vas­szekrényt rövid tíz perc alatt megfúrta. És Csodák csodája, itt sem volt halál-lista. Égy-ket tagsági könyvet és a párttagok névsorát találták ott. Éz eset­ben még pénz-lehetőség sem akadt. az elnyomó Horthy hadsereg főhadnagya volt. 1945 után, fél­ve a nép haragjától, nyugatra menekült az idegenlégióba. In­nen megszökött,és haza merész­kedett. Aztán el kezdett „pus­kázni”. Jogtalan fegyverhasz­nálatért bezárták. Kiszabadult, elhelyezkedett a gépállomásra. Itt lopott, és újra bezárták. Az amnesztia-rendelet értelmében kiszabadult. 1 Rövid, de „velős” kis élet­történet. I Meglepő-e tehát, hogy az ellenforradalom alatt bevágódott párt-kasszafúrónak? Hogy mint élharcos, szervezte népköztársaságunk megdönté­sét? Hogy elégette a tanács és a párt okmányait? Csodáik ozba t mik ezek után? Ne csodálkozzunk ezen. Cso­dálkozzon ő — erre most van ideje —, hogy nincs az élethez szerencséje... va— ti— *►0*4== 150 hold tavaszi búzát elvetettek a Gyulai Állami Gazdaságban Az üzemegységekben nagy munkalázban vannak az állami gazdaság dolgozók Itt van a jó idő — hozzá kell látni a mun­kához — mondják egymásnak. Az elhatározásuk közös — s így be is indították a szántóföl­deken a tavaszi munkákat. A gazdaság a mai napig 150 kát. hold tavaszi búzát, 50 kát. * hold tavaszi árpát' elvetett. A talaj símítózása fotyam&b­I ban van. Hozzákezdtek a pil­iiangósok vetéséhez is, amiből 200 kát. holdat kívánnak vetni. Száz kát. hoki étkezési (Viktő- | ria) borsót, valamint száz kát. hold fajtaborsót, amit kizárólag (exportra küldenek. Szabó Sándor 13 évig élt Nyu- gat-Németországban. Nagyszéná­son született, 1925-ben. A máso­dik világháború alatt, mint le­ventét hurcolták nyugatra. Angol fogságba esett. Három és félévet töltött a szigetország különböző lágereiben. A hadifogságból való szabadulás után Nyugat-Németor- száaban, Süsseniben telepedett le. Megismerkedett egy magyar asz- szonnyal, akit feleségül vett. Dol­gozott különféle tőkés részvény- társaságoknál, majd 1956. október végén szótlanul otthagyta felesé­gét, három családját és 1956. no­vember 3-án Budapestre érkezett. Könnyű mindezt leírni, ha nem keresnénk azt az indító okot, a- melv a Szabó Sándorokat az or­szágba sodorta nyugatról október­ben. Gyorsan Mre ment * magyar­Nyugat-Németország és Nagyszénás országi eseményeknek Nyugat- Német országban a múlt év utol­só negyedében. Arról beszéltek, hogy leszámolnak a magyar kom­munistákkal. Szabó Sándor Süs- senből Münchenbe utazott. Ott felkereste az egyik katolikus pa­pot. A papiakban hat „hazafi“ ta­lálkozott. Anyagi támogatást kér­tek. A pap válasza annyi volt: „Az egyház szegény, nem tud fizetni. De van egy megoldás. Fel kell keresni egy emigráns hor­thysta főhadnagyot, aki majd tá­mogatást ad.“ A paptól a főhadnagyhoz men­tek, megállapodtak abban, hogy délután kapnak egy tehergépko­csit, mely Béceig szállítja őket. így is volt. Hajnalban megérkeztek a bécsi diákotthonhoz. Ott pihenőt tar­tották. Később elindultak villa­mossal a város Magyaroszág fe­lőli határrésze felé. A villamos végállomástól gyalog, autóbuszon közelítették meg Hegyeshalmot. Hegyeshalom—Budapest között gyorsvonat pámás osztályán utaztak. Budapestre érve, min­denki a maga dolga után ment. 2. Münchenben azzal búcsúztatták i őket: irtsanak krl minden kommu­nistát és az azokkal szimpatizáló­kat is. Ha ezt megtették, kkor majd bevonulnak a kint élóemig- ránsok: katonatisztek, földbirto­kosok, gyárosok. És ..jó munkát" kívánlak t utazóknak; „vasfüggöny mögé” 3. Szabót — elmondása szerint — a honvágy hozta haza. Szüleit, i testvéreit akarta látná, akikről i kint azt hallotta, hogy éhen „vesz­nek“, a „kommunista Magyaror­szágon“. 4. Ila Szabó a megbízóitól .kapott feladatát végrehajtotta volna, ak­kor családján kellett volna kezde­nie. Amilyen vad és gyűlöletes szeUemben nevelték, még erre is í képes lett volna. De a családi ház : körül mást látott. Apja tsz-tag, igy góró kukoricája, a búzától, árpától roskadozó padlás gondol­kodásra ítésztette. Végigjárta a testvérei lakását Egyik testvére házat vett. A másik pedig állami köksönön épített új családi fész­ket. Látta, hogy testvérei anyagi­lag erősebben állnak, mint ő Nyu- gat-Nénvetországban. Az idén pél­dául mindannyian vágtak hízót. Erre gondolni som mertem — mondotta Szabó. Ennek ellenére mégis kiállt a nagyszénási tüntetők elé és búj- lotto őket. „Kövessük a pestiek ■ példáját". „Akasszuk fel a kom- ! munistákat”. És Így tovább... B- : zért most a gyulai börtönben van. Amikor megkérdeztem tőle, mi­ért vetemedett el ennyire, csak annyit mondott: „Nagyon félre­vezettek. Már nem hiszek a Sza­bad Európa Rádiónak.“ (IHJPSI)

Next

/
Thumbnails
Contents