Békés Megyei Népújság , 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-14 / 61. szám

a BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG WS7. mstrcius M„ twütórtiik »Neve és műve is élni fog századokon át!" imuiMmiHiiMimmiiimmiimiMimimffliffiiiiMiimittiiiimiiiMuiiititmiiiMiiKHimi iim nmmiinimiiiiiiim {Marx halálának 764k évfordulójára) Az emberiség történelme Kari Marxra, misst a muraUwasztisly iüraagasitó «esése* és tudását» emlékezik. A proleíáriáfcus a múlt évssázad 30—40-es éveiben a legfejlet­tebb európai országokban nyílt harcolt indított a burzsoázia -ellen. Mars áfttóámssította e harc tapasztalatait és a társadalomfejlődés törvényeméit fei tárásával, újabb fegyvert adott « mmíkásueztáfj’ kesébe. A kiváló tudós bebizonyította, hogy az «mibereknek enniük és öltözködniük kell, inksiótt „törtöneimei esmaiBsk“. Marx rmu- den emberi tevéSseayaég alapjává az ,any«(gi teimdést fette. Eá- aaniatott arra, hogy a kapitalista társadalom atziáíyelleníéteinék fejlődése elkeriilhetetlenffl a profelirtarradákffiihoz, a munkásosz­tály politikai hatalmának lóafeikxtásábaz és « kommunista társa­dalom felépítéséhez vezet. Feltárta a kapitalizmus alap­törvényeit és a szocializmust elsőnek emelte ki az utópiából és '.udamármyá fejlesztette. Marx azonban nemcsak eszmei fegyvert adott a pnaletáriátus kezébe. Vezetése alatt szervezték meg a numkásosztály első harci, politikai szervezeteit, amelyek a szocialista elméletet egyesítették a ni unkásmozga! ómmal Hyen szervezet uoBt * Kommimisták Szö­vetsége (1347—1352) és az első IntemacionS (1864—TWB). A kiváló tudós nemcsak született gondtálisoröd, hanem a tö­megek igazi vezetője is volt. Munkájának alapját az új világné­zet legfőbb követelménye, az elmélet és a gyakorlat egysége ké­pezte. Miközben új filozófiái, politikai gazdaságtant, komiminisía; tudományt alkotott, sohasem távolodott el az éleitől Kutatásainál mind^ figyelembe vette kora kiessielkedS tánsadetkaea- és termi-, szefctudoanányi vh'máaymL Köré tömörültek olyan 'kiemelkedői munkásvezetők, mint W. Wolf, X Weudemeyen, W„ Liebknecht, A.: Bábel és P. Laíangue. TudamányoB. maakánKal *aha nem látott lap- j adtaimat idézett elő a fjfeaáíia, a polrtikai gazdaságtan és * föl-. iéswten világában. A dialektikus maferiailizmus módszerével far-' radalmasította az egyetemes vil áltudományt. Értéktöbblet elmé-i létével leleplezte a kapitalista társadalom fejlődésének mechaniz­musát. Marx és Engels barátsága nemeseik egyedülállóan őszinte em­beri kapcsolatot, hanem példás munkaközösséget is jelentett. Marx — a tudós, a politikus és az ember — r.aStafetlan müveim kérész- • tül kerül közel hozzánk, amelyek joggal viselik alkotója nevét. A. marxizmus: az osztályba«:, a forradaia», « praletarÄtatüra, «I kommunizmus tudománya Legfőbb tanításai a proletárdiktatúrá­ról szólnak és ennek elúaneiése küiönbörsetl meg -be Igazi pwite- ■ ’áríorradáhrnárt a fecsegőktől, akik csak álmodozni szeretnek a kommunizmus szépsé^lről, \ ’ ' ' v '■ KÜLFÖLDI í Moszvlta. (MTI) A bi» volt HoBósy Simon «agy ma­gyar festSnuivész születésének 100. évfonbűái». EMtíl az alka­lomból a Saovjefeákaja Kollár* cikket kämt A. ff. Tyibmfewv tol­lából. A kiváló szovjet művészet­történész az első világháború előtt maga is UoHósy taníváuya volt A szovjet képzőművészek egyéb­ként a közeljövőben kiállítást ren. átiüi^k Iíoiíósy íirfíflíií tanítványainak műveiből. ■ London. (MTI) A Times wa­shingtoni levelezője leplezetlen kárörömmel, gúnyos hangon mu­tat rá Nixon afrikai „hódító kőr­útjának“ kellemetlen bel politikai n el léld érmékéire. Miközben az amerikai lapok hosszá jelentések­ben .ismertetik Ni»® afrikai dia­dalait — írja a Times —, laöny- nyen megeshet, bogy Eisenhower messze kalandossó kiküldöttjének barangolásai kinő» helyzetet te­remtenek majd az elnök számára. Nixon Aíncanus egyes amerikai lapok nevezik — bolyongásai során már szemtől .szembe került Luther King néger Idtkéssacl, aki Montgomeryben — Ala'bamában — a négerek győz- auiábuszsz; rájk jót vezette. Luther King azt mondta Nixon- nak, sokkal jobban tenné, ha in­kább a saját hazáját utazná be. Kossuth a miénk! A dühöngő f éhért error napjai- i Ki hiszi el, hogy a Kossuth-tal ban, amikor megkínzott emberek laloarózó, nyugatról visszatéri hűlálhörgésétől reszketett a levegő, nagybirtokosok, -a gróf és bari amikor nemcsak Budapesten, ha- itnatk, ezt akarták? Nestet&épesl Ér­nem az ország más városaiban és Te Vondolni meg tttbwMzRoíí ian- községeiben is embereket akozz- taxival sem lehet. UM onekivadsút „jwmdM* j ts a töm emsztokmták? Talán - különösen ezekben a napokban ^ ^ Kttmitk e^éÍTHíl akartaií ordítozták * leghongatabban a olxsslLulni a nép «^ottene? Kossuth nemzeti eszméket, ekkor takaróz- .«óz évvel ezelőtt kimondotta ró­lak. a legjobban az JdlS-ias szabad- lak .az ítéletet: .AH az aifeztok- '• ág harc fénylő csillagaival, Kas- rácial? Az kiváltságos szabadság, sttth Lajossal, Petőfi Sándorral Táncsics Mihállyal ét a többiekkel Takaróztak, leplezték tetteiket, nemzeti öntudatról szavaltak, hogy port hintsenek az emberek szemé­be, — hiába, a tokáré ától kilát­szott « „lóláb“. a kiváltság és az arisztokrácia napja* meg vannak számlálva, ®ect az emberiség rendeltetésével ellenkező... Míg az meg nem szű­nik, a szabadság sohse lesz átlan- dó a földön." Kossuth Lajos nevére hivatkoz­tak a békéscsabai ellenforradalma- rok is, Fekete PöUai sz élem, meUdöngető büszkeséggel Kik mondhatják tehát azt, hogy Kossuth Lajos szellemi örökének folytatói? A nevét meggyalázó el­siet lenforraáalmárok talán ?! Ök soha, írta mert hangortaiták-e Kossuthnak meg a Független Újság november azt a megáUevítását, hogy: „Ne- 3-i számában, hogy „A Kossuth-kém régi-régi meggyőződésem, szobor előtt sok ezren esküd­tünk hűséget a Jtnvaáelom­nok...*' Mii kariak való} A* ban? Milyen hits égésim, volt ez? Nyugat pré- — ahogyan héjénak akar­ták vetni az or­szágot! Milyen rettenetes össz­kép! Micsoda Marx eszméd a projetérdlkiatúráv&l „A gofhai programúi kri­tikája“ című művében öltenek tettet: „A kapitalista és a kom­munista társadalom között van egy Kiosztó, amelyben az első for­radalmi úton a másodikká, alakul át. Ennék nregfeléi egy politi­kai átmeneti időszak is, amelynek az áilasna .nem lehet egyéb, mint a proletériátus forvadalmi diktatúrája." Lenin a fenti alapvető eszinélset továbbfejlesztve, luEagBuIye» ta, hogy a proletariátus diktatúrája az elmjssmók ellen inámjtal és a legteljesebb demokráciát ■nyújtja a dol^ozeknai-i. Minden orszá­got m-a intett attól, — «itt Marx mondására: ntarxizmus nem dogma, hanem a cselekvés ve®érf<3aj&ia" — -enTléisezüink —r, hogy .iablonosan lemásolják az «rósz taipasaítóatot. „Kéfesfeielen, hogy a mi orosz taktikánk részletes lemásolása a magyar forradalom sajátságos viszonyai közt, nagy hüb« tenne, * «ttffl ■& liBbátöl óva intem...“ — írta Lenin 1919. március 23-éa Kun Bélnánalc. (Saj­nos, később az MDP egyes vezetői nem vették, figyelembe a lenini előrelátást.) Marx csupán egy olyan próbátaxfeí #14 meg, amely során pcoletáediktatiira Jött létté — a Párizsi Rosrunün napjait. A kom- yeaöwiBek műn bukásának alapvető okát abban látta, hogy a proletár iátus nem gyakorolt erélyes diktatúrát és a forradalom ellenségei iránt nagj’lclkőséget tanúsított. A Iriválő kommu';nsta tudós már nem lehetett tanúja a prole- tárforradalam győzelmének. É’etéheu « rminkásmozgalam nagyszerű sikerekkel büszkék;edeli, de lM9-ben és 1071-ben vereséget is szenvedett. Marx a vereségek «Elénél*, utolsó le­heletéig kitartott történelmi opíim-mrrusa és mély meggyőződése mellett, hogy eszméi: „előbb, vagy utóbb a proletáriá tus uralmá­hoz vezetnek az egész világon.“ . Marx a kommunizmusért vívott harcot minden nép ügyéneit tartottá s ezért határozottan síkraszállt a burzsoá-nacitmalizmus ellen, a munkásosztály nemzetközi szolidaritásáért, a proletáTin- temacionalifflTrasért. Marx és Engels „A Kornimmiste Kiáltvány“ című műveiben egységbe hívták a proletáriátusi. .Reszkessenek az uralkodó osztályok egy kommunista forradalomtól. A proletá­rok e forradalomban csak láncaikat veszíthetik. Cserébe egy egész világot nyerhetnek. Világ pntöa&rjfá egyesüljEitek!“ A két világhírű kammunista tudós szakadatlanul hangsúlyoz­ta a nemzetek önrendelkesési jógáik fontosságát és ,<a nemzeti függetlenséget mindenféle intemacionális együttműködés alapjá­nak“ tartotta. Hangsúlyozták, hogy „internaesonélis «gyüttsnűfiö- dés csak egyenlők között tehetsége«'’. E szellem hatja ét a szovjet kormány múlt év október 89-án kiadott nyilatkozstiát « szovjet— magyar kai>csolatokról. E nyilatkozat vateneanyi szocialista ál­lam támogatásár® talált. Marx halálától egy egész káoszaik választ «1 ■minket. Ma mér csaknem egymiüiárd ember valósit)* meg országéban a pröle- túrdiktatúrát és építi a szoaáttet®, a komrmirrisTa tftnsadaimat. Marx eszméi átalakították a világot. S ma Engels bölcs azavaii® emlékezünk, amelyekkel 74 évvel ezelőtt bwnsuztetta eüunsyi ba- * Beat« rátját: „Neve és müve is élni fog századékor) átr ' ■*!á%kk.kíVili &&&$&•, vi. f.v.^^v.‘ít^;’hV • Poking. (MTI) Az Űj kfeui hír- ügynökség jefeRti: a Kawjet Vö­röskereszt kedden térítés nélkül átadta a kínai kormánynak a Pe- kingbeiti 1952-bett Ictcsiíctt kér- Uat. Tókiő. (MTI) Mir« M AFP feöizii, a Tokiói Meteoroiégíai intézet jelen­tette, hegy Japán nyugati psatjánií, küraj'áaién »Kiden vörfeenye* rziuü hó esett. A japán tudósok ecye- ISt* ktnOrthözö frttevéseáctoe .Uoosát- Itoznak a természeti tünemény okait Stetöeni ■borzalmas gya­lásatl Kossuth ^ Soha 1>cm be~ nevet ürootiüt- «Béliek erről, iék, de Kossu th ¥g mert önmaguk cselekedetéiről, ' ** vermébe só­szavairól, mé- homok vol-ia. lyen hátSgatttík. TtáSgattak, mert' Ml azonban nyilnm és őszintén e%- életműve, eszméi a ^zebadsághar- mondfufz ezt, men Kossuth eszmé- cosok“ mindem tétt&fribímidlt^ipek, megállarrtióemmk "leit eViése- csúfo3 leleplezését Jelsrste-ite velr déee rmp-mmhban, a mi munkánk na. uv ;1%Svio ,-r|é£t*$ valósul meg. Kamat tud a nU dolgozó né-\ piink Kossuth Lajosnál és tolón ezért sdxrüM tübb helyen az ellen- | tämesbt.B> A Mi. forrsKÍoi-iíii porhintés. Azt minden­ki tudja, hogy Kossuth szabadság- i hős vote. De eseút műnek & tudata, | mm Szaharába vezető útja során részrrett a francia hadsereg távolija lOhetö Mi­ll ■személyiség például elmondj*, hogy 57 órán keresztül vallatták, erős áramot vezettek újjaiba, fü­lébe, « talpát pedig lovaglódé’or­ral verték. Végül szabadon en- godlék. ♦ Chicago. (MIT) Fiatalkorú fe­hér diákok megtámadták az au­tóbusznál várakozó Alvin Palmer TJ éves néger diákot. A témádé nyele diák egyike a néger fid fe­jére mért egyetion csapással le- teritette Palmert A sérülés alap­ján arra következtetnek, hegy a ktilaptofffiri ütötték fejbe. Álcán hogy Magyar- országnak a keteti szom- szédnépek saa- ba'Jsáyábsn, -s nemzeti indivi­dualitásuk sza­bad fejlődésé­nek bittositä- «aban ke*i.., biztosítékot ke. resni és sakis altban lebet feltalálni.“ süt: Örökérvényű. hangzatos szólamok hatására, lsmerine mindenki Kossuth gyetmezáetá szeműi: .Mtg a érdrine^yesibésMíl Itt van a i mait, * i kfepariHiKMaasta Párizs. (MTI) N*gy fettűnáw! kielfett a íranela kifeyv?M*con Pj- erre Henri Simon „A kínzások eV lea“ című könyve. Simon könyve egész sereg tényt gyűjt csokorba katonák, tisztek és * megkínzottek v«ilo-fes«i drimärok legfőbb dolguiksKik vssst- alapján. Egy canstimíinei közéleti j^k, hegy títeusék « Dmzajttaten­-o O- e­Féljen az* akinek oka van rá! Tudják jól eljeaaiégeiini, hogy ; meggyőző szóval vettélt fel a h*r* a fétofem bénító erővel haj az em- '-ot az eűieffifeOTtaáaiini uszí.táí pl- berekre. Ezért ma az ellen íorra- hm. A banási oesaédeijutott a fél». «ág érzéséit az emberekben. Ilyeo tevékenyfegpe mutat a gyulai kór- házfean törtért eset ás. A kórház­ban például a forradalmi blzctt- máiQy”-ba bökeriliteik becsületes dkx^oaók is, nslnt Cs. Szabó And- cásné a mosodából, vagy Lehócaky Ifitvén, a műszakiak közül. Nemrégen egy léét eEenferaaöal- mi hangadó éBterült * kór- házbóL Ezen esemény uíén olyan hiasüguíat üerjedt él, hogy , sanks since biztostógbaa. Voll, aki ■( szította «st a hangulatot, hallani lebctett InneB-cranan rSlyem bangó- j kai: „nem tudofe, holnap be- jítoiüt-e”. A párfeaervieaet aaonsaal jpsfeiát megnyert, Mfigyelt erre és c k®m!i»istak I i Jk »i.i^raraaii mM feli feeudő- (je van — laondotta Kossuth. — szavak! Egység ás harcának nem ismerése ez e. ‘ kell, töretten, sziklaszílérd «burása kelepce, melybe «oka« beleestek.& a jobbnak, a asacioAsta rend feU építésének, és emlékezni az ellen- forradalom söíét napjaira, ami,kor e. Kossuth nevét szajkózó reakció porvtosan olyan helyzetet akaró teremteni ebben az arszágbvn, wudyuek i&Qgszvntetiéséért már Efissitífe is Imrcőtt és egész életét e-meA a h&remk szentélte. A népet, « * máp föMféé seMwddá ! Kossuth Lajos — büszkén vall­juk: a imánk! temtői síntogáW CSt. Siaíbó Andiás* néhez ie. ú Nincs iniüM tartani azofaa&k * munfiuátotonzdi, «fciket tiszta, becsü­letes szándék; vezetett és vezet. Fé­lelemre azoknak van okuk, akik az elmúlt időkben és most is sötét eüeetíbrradaksá «étkitűzéssik meg- valéeításána tänefeedtok. Nincs mi­től félni Os. Szabó Andrásménak, lohóczlfi IstMánaak és a hasonló, becsületes jősíándékú eiuberek- nek” — szórt a pártfiüsneaet meg­nyugtató estava. A felvitajgOBÍtó szó nyomán * fel- isklárfett idegek ínesnyusodtaic. A Magyar Szoeia’isía 'Munkás Párt kórházi szervezete pedig egy B'Z.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents