Békés Megyei Népújság , 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)
1957-03-08 / 56. szám
«4 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1957. március 8,, pétitek Szarvasi oldal \ D X 5 Virágzik a varázsmogyoró és a dalmáciai díszcserje Szarvason A világhírű szarvasi arborétumba» a lila orgonához hasonló virág, a Dalmácia hegyeiben honos, örökzöld díszcserje: a Daphne, vagy magyar nevén borotlán nyitotta ki a napokban bimbóit. A szép virág három hétig gyönyörködteti az arborétum koratavas zi látogatóit és dolgozóit, A Távol-Keletről származó varázs- mogyoró (Hamamelis) már december óta virágzik s most hullatja szirmait. APRÓSÁGOK Szarvason, a kisipari szövetkezet áruházának kirakata még mindig az őszi divatot propagálja. Ügy látszik, takarékos emberek, mert ősztől-őszig kinthagyják a | dekorációt. Szerintünk mégis he- I lyesebb volna, ha őszi jubilál ás ! reménye helyett, a tavaszi diva- I tot mutatnák be. Vagy ez nem idő- ! szerű? • A járási könyvtárba március elejéig 775 olvasó iratkozott be, ami összehasonlítva a múlt évvel, I áprilisi létszámnak felel meg. Január, február hónapban 8000 könyvet kölcsönöztek az olvasók, míg a múlt év ez időszakában csak 6.300 kötetet kölcsönöztek. Az idei eredményekben azonban nincs benne a fiókkönyvtárak olvasóinak létszáma és kölcsönzési forgalma. * A kondorosi pedagógusok eddig sok színdarabot adták elő nagy Sikerrel. Főleg Moliere darabokat játszottak. Most tervbe vették Vörösmarty: Csongor és Tündéjének előadását. Szarvason a nőtanács, vette keHopp-tturmmg-hoppl Utolsó napjait táncoljuk a farsangnak. A gyorsan pergő időt állítsuk meg egy kis emlékezéssel! Csokonay Víg-h Dorottyái farsangjait idézzük, vagy még régebbi idők. maskurás felvonulásait, nézzük végig s halljuk 1760 táján a híres erdélyi prédikátornak, Bőd Péternek feddő szavát: „Tiltassanak el a nép'között oly szokássá vált fel vonulások, maskarába való öltözködések és éktelen mutatások!“ Szerencsénkre semmiféle feddő szóval nem lehet a nép életörömét és az ezt kifejező szokásokat kiirtani. így aztán még századok múltán is őrzik, igaz, hogy napjainkban már csaik elszórtan, egyes helyeken, víg farsangi szokásainkat. Szarvason ma is szokás a, JáBráf, nyos, tréfás farsangi felvonulás. A farsangozók nagy tavaszt köszöntő ünnepe ez. De nemcsak Szarvason volt ilyen vidám a farsang, hanem a környékben is, a falukban, a tanyákon, mindenütt, mert ebben az időszakban tartják a lakodalmak nagy részét. Úgy mondják, a „pletykás“ nénik, aki húshagyattig nem ment férjhez, azt tréfás mondókéval bosszantják ■ „Uccu neki, dáridő, a farsangot bevártam, de vőlegényt nem kaptam, Jói! De hoppon maradtam, Van. egy másik is: Húshagyó, húshagyó, a lányokat itthagyó, itt maradt az eladó.“ Ugyancsak a farsangnak kedves alakjai a farsangolók, népi nyelven mondva: regélők, amit Szarvason a tanyavilágban hallottam: Honfoglaláskori időre vezet vissza bennünket a sámánhoz (varázsló) hasonló öltözésével a regő. Csúcsos sapkájáról, hosszú színes szalagok lógnak le, elrejtve arcát, mint hajdan a „sémának“ volt. Fejtetején toliseprő integet, derekán, lánc csörög, s hajdan a revülei-beesést nagy zaj, zene-bona előzte meg. A két regő tanyáról-tanyára megy. Egyik kezében bot, a másikban nyárs, rá- tüzdelt szalonnával, oldalán tarisznya az adományok számára. Már a külseje jókedvet hoz magával, hát még, amit mond: Hipp-hopp farsang, itt ölték az ártányt, nem adják a máját, csak a szalonnáját. Hipp-hopp! Mennyi vidám ötlet, mókás kedvet csaholó, hirdetvén, hogy mennyi életöröm, művészi hajiam, játékot kedv van a tanyák népében. (SZÍN) zébe a szabás-varrás tanfolyamot. A tanfolyamokon sokan vesznek részt, ezért „két műszakos“ lett, azaz két csoportban folyik a szabás-varrás oktatása. * A legszebb kirakatok egyike Szarvason az Üveg- és Porcelán | Bolt kirakata. A kirakat ízléses, | tiszta. Más üzletek Is példát vehetnének a porcclánbo'tiak leleményességéről, * Az örménykűíi Petőfi TermelőSzőlők és nevelők összefogásával az ifjúságért Szülés értekezlet sok a helytelen nézet, ügy gondolják, ha iskolába járnak, többet A napokban Szarvason a III. sz. tudnak, s csak az íróasztal mellett általános iskolában szülői értekez- a helyük. Helytelen ez a felfogás! let volt, ahol a szülők elmondták, Az országnak nem „csak" iskolá- mi nem tetszett nekik eddig az if- zott irodai dolgozókra van szüksé- jú&ág nevelésében, s mit várnak Se, hanem iskolázott lakatosokra, ezután az .iskoláktól. Kérték: hoz- bányászokra, földművesekre is. Ne zák tótire újra az ifjúsági mozgal- szégyelje azt a fiatal, hogy érettsé- mat. Ez 'azért fontos, mert az ifjú- givel a zsebében az esztergapad sági mozgalom keretén belül a mellé kell állnia, azért, hogy meg- gyenmekek foglalkoztatása hasz- keresse kenyerét, A nevelőknek nos, s így a nevelők a szülők vállá- kell meggyőzniük az ifjúságot arról nagy terhet vesznek le. Nem ról, hogy nem szégyen a kétkezi megy a gyermekük csavarogni, munka. Például: az érettségizett nem kerül rossz társaságba. Ezért esztergályos, nem azt fogja mon- teell az ifjúsági mozgalom. Olyan dani: -nékem így mutatták, tehát mozgalom, amelyben tanulunk a ez szentíná», hanem azzal „érvel", múlt hibáiból, s felhasználjuk an- hogy lehet ezt'vagy azt a munkát nak jó megmozdulásait. Rendezze- egyszerűbben elvégezni. Vagy nek kirándulásokat, indítsák be a szakköröket, mert ezáltal is gyarapítják a gyermekek tudását. szövetkezet szarvasi húsboltjában nagy a választék. Van itt marha-, sertés- és borjúhús, szalonna, zsír, kolbász, tepertő, ami mind fnss>. • * Kondoroson néhány hete a csárTesti fenyítés? Szó volt arról, hogy a szülők és nevelők tekintélyén csorba esett a fegyelmezés terén. A rendelethez való merev ragaszkod ás értelmében a testi fenyítést a nevelő nem alkalmazhatta, s így a gyeim ekek nagy része „ellkanászkodatt’’, nem vette komolyan nevelőinek intelmeit és sok esetben visszabeszélt, S ha néha megtörtént az, hogy a a parasztfiatal nem fogja vallani ősei nézeteit, mikor azt mondjál: egyesek „nagyapámnak, apámnak jó volt, nekem is jó lesz”. Érvelni fog annak, érdekében, hogy a nehéz -testi munka helyett állítsanak be gépeket! Ccmdolikozik azon, hogy ugyanabból a földdarabból hogy tudna többet kihozni, mint kihozott nagyapja, apja, vagy bármelyik őse. S ekkor beigazolód ú-sá igazunk. Mert jobb élete lesz már ennek az embernek. Megismert a kultúráit, s nem csupán a kocsmai poharazgatásbaa leli majd kedvét, hanem mind gyakrabban jár színházba, moziba, s könyvet, újságot ez most mimdannyhmfe célja. da épületének egyik része csőrepedés miatt leszakadt. Amíg a helyreállítási munkák folynak, a kultúrotthon, tánctermébe költözött át az étterem. Az ige« lelkesen dolgozó szarvasi nőtanács szil játszó csoportja rövidesen bemutatja a „Medve“ című színművet. A tánc- csoport tervébe vette a szarvasi „Szlovák lakodalmas“ betanulását i nevelő a testi fenyítés eszközéhez ^ folyamodott - mert a szép szó Ért káT elmünk mar neon hasznait — -akkor a gyermek „fenyegetőzött“. Határozottan követelték a szülők, hogy abban az esetben, ha minden pedagógiai fegyelmezési mód csődöt mond, igenis nyúljanak hozzá a testi fenyítés eszközéhez. Szabó Zsigmond iskolázottak elhelyezkedése Milyen volt a szarvasi vár ? Az ifjúság gomdolkozásmódjában ( A fenti cikket vitára bocsátjuk és kérjük a szülőket, pedagógusokat és a fiatalokat is, hogy a helyes nevelési módszer kialakítása érdelében válaszírásaikat juttassák el szerkesztőségünkhöz.) (Szerit.) Népfőiskolák Békés megye nemzeti kisebbségi falvaiban Kevesen tudnak arról, hogy Szarvason a török időben vár állott. Ez a vár a törökök egyik erőssége volt, amit a keresztények 1580-tól kezdődően minden évben megostromoltak, s csak 1595-ben sikerült elfoglalnak. Ki építette a várat, mikor és milyen céllal? Milyen volt a vár? E kérdésekre ad választ dr. Nádor Jenő: „Szarvas nagyközség története” című munkaijában. Íme néhány szemelvény a várra vonatkozóan: ,,A szarvasi vár építésének pontos idejét ugyan nem tudjuk, de bizonyos, hogy 1565 előtt nem lehetett, 1566 után pedig nem solckal volt. Mert a török berendezkedése, a gyulai vár elfoglalása, vagyis a végleges behóáoltaiás előtt, állandó jellegű nem lehetett. A végleges behódoltatás után azonban rendes szokásuk volt azonnal várak emelése által biztosítani egyrészt az új birtokot, másrészt támpontot szerezni új ter- jeszkedésre.” „A vár felépítője Cserkesz Omer volt, aki később gyulai szandzsákbég lett. Ezt Ziilflkár volt békési agának 1636. november 24-én írott leveléből tudjuk. Azt írja benne többi között Zülfikár, hogy a békési vár a szarvasival együtt az Omer bég kezével építetett meg, ugyanazéval, aki azután 1595-ben, mikor a keresztényeknek kénytelen volt feladni, fel is égette azt.” „Milyen lehetett « szarvasi vár? Hellebrantlmak, Zsilinsz- kinek Szarvas történetéről szóló könyvében magas, karcsú tornyokkal, kupolával és bástyáéiba l ékeskedő, lovagvárhoz hasonló, kőből készült építmény rajzát látjuk, mely a szarvasi várat ábrázolja. Ez a régi könyvből átvett rajz tisztán a képzelet szüleménye: számos, a várról szóló feljegyzés igazolja, hogy ilyen vár Szarvason sohasem volt. De ilyen várat építeni a török időkben nem is szoktak, hanem akkor egészen eredeti, speciális várépítési mód dívott, amelyet idegen írók „magyar módra” való várépítésnek neveztek. Ez az építési mód az Alföld építőanyagához, a török lovaskato- naságihoz és a gyorsan való elkészítés követelményeihez al- kalmazlcodott.” „Tehát a mai evangélikus ó-templom helyén körülbelül 260—340 lábnyi hosszúlcás négyszögölű területen kő, vagy téglafal helyett mind a négy oldalon, párhuzamosan két sor cölöpöt vertek le; ezeket vesz- szővel befonták, s a két ilyen módon készült párhuzamos sövény közét földdel töltötték ki. Ez lelt a vár fala, amelynek kétségtelen előnye, hogy gyorsan készült, hogy olcsón, nagy török lovas őrség számára Is elég tágas helyet leheteti általa megerősíteni, s hogy köny- nyen lehetett reparálni. A négyszög ü vár négy sarkán „földdel tömött”, tehát hasonló mód készült „erős bástyák” álltak, s az egész építményt széles árok vette körül, amelybe a Körös vize bebocsájtható volt." Ma már homály fedi mindezt, pedig érdekes, s mindenképpen tudásunkat gyarapítja, ha a régi idők szarvasi váráról legalább ennyit tudunk. A Békés megyei Tanács művelődési osztálya népfőiskolákat szervez szlovák, román, szerb nemzeti kisebbségek által lakott községekben. Már elő- I re elkészítik azokat a terveket, | melyek szerint 4—5 hónapos esti tanfolyamét rendeznek ősszel és télen Battonyán, Eleken és Tótkomlóson a parasztfiatalok részé-’ re. A hetenkénti egyszeri, vagy kétszeri előadásokon a fontos politikai, gazdasági, kulturális, mezőgazdasági, irodalmi és történelmi ismeretekre oktatják majd a hallgatókat. ,i PIACI IELENTES A szarvasi piac igen forgalmas. Bő választék, sok a vevő. Főleg almából, dughagymából, burgonyából nagy a felhozatal. íme, néhány ár: aszaltszilva literje 4.— Ft vajbab literje 5.— F! burgonya kilója 3.— Ft mák literje 26.— Ft rizs (hántolt) kilója 20— Ft riugbagyma kilója 8—12.— Ft alma (jonsthán) kilója 8.— Ff tojás darabja 1—1,10 Ft hagyjna kilója 0.— Ft kelkáposzta kilója 6.— Ft gyökér kilója 6.— Ft Értékesítse használt könyveit! Használt (antiquar) könyveket, könyvtárakat vásárol korlátlan mennyiségben (nagyobb tételek esetén kívánságra háznál is) a Békés megyei Lapkiadó Vállalat. Békéscsaba, Szent István fér 3. Te): 10—21.
