Békés Megyei Népújság , 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-07 / 55. szám

1951. március 7., csütörtök a Gyulai Cipész Kisipari Termelőszövetkezet mert a gyulaiak így ismerik, ez a név még felszabadulás előtt ra­gadt a szövetkezetre. Hogy miért? Ért legjobban Gőg János bácsi tudja megmondani, aki 1929 óta 27 éve dolgozik a szövetkezetben. Kérdezzük meg tehát őt, talán más érdekességet is megtudha­tunk tőle. A szövetkezetei 1911-ben ónálló eipésziparosok alakították, állami bölcsön igénybevételével, részvé­nyes alapon. Itt volt a kutya el­ásva, mert ebben a szövetkezet­ben szava csak. a fő részvényesek, nek volt, a többségnek az 1—2 részvénnyel rendelkezőknek nem volt beleszólása a szövetkezet dol­gaiba. Felszabadulás előtt 5—6 igazga­tó, vezérigazgató ült a szövetke­zeti tagság' nyakán. Az igazgatók akkori hatalmára jellemző, hogy például, ha Néverinek nem tet­szett valaki a szövetkezet egysze­rű tagjai közül, egyszerűen bevo­nultatta katonának. Részvények alapján történt a szövetkezet vezetőségének vő! osztásit Egy részvény (á 10 pengő) egy szavazat. Akinek (és világos, hogy a tőkével bíró kapitalisták voltak ezek), sok részvénye volt, azoké volt a döntő szó, ők választották meg egymást a nagy fizetéssel já­ró vezető helyekre, ezentúl pedig ' a részvénytöbbségük alapján ala-1 Jelenleg 230 forintos bőrtalpú posan kizsákmányoltak. (A mun- ' férfi szandálokat és az olcsóbb késeik darabbért kaptak.) 1 gumitalpas szandálokat gyártják A fő részvényesek a haszonból. állami vállalatok megrendelésé- azután újabb tőkét igyekeztek . re. Most, hogy maguknak kovácsolni. A muriké- . , sclk tiltakozása ellenére megvá- j nen® a 1°kes részvényé* súroltak 70 holdnyi földterületet sek uralkodnak és bérházat is akartak építeni. a szövetkezetben, A tőke növeléséért folytatott .... . . , ., ... , i meglátszik ez a szociális gondos­: harcnak azutan az lett az ered- j, f, . A ., , , . ménye, hogy az így alakított sző- i kodafon .*• A ^zetoseg es a ag­; vetkezet 1930-as években csődbe I sa§ kozosen- egyenlő jogok atóp- ,. ,, . . „ , ! ián, saiat maguk döntenek a bér­jutott. Ekkor újabb részvényekét ; , ____ | kellett jegyezni. I Közben, főleg katonaságnak szállítottak bakancsot és így kap­ták a bakancsgyár elnevezést. Jó üzlet volt tehát ez a szövet­kezet felszabadulás előtt egyné­hány tőkésnek, de nem a szövet­kezet munkástagjainak. Hogy mennyire nem érezhették magu­kénak a szövetkezetét a munká­sok, ezt bizonyítja az elmondotta­kon kívül az is, hogy felszabadu­lás előtt csak műhelyük volt, ahol dolgozni lehetett. Még fizetett sza­badságot sem biztosítottak. 1944-ben a felszabadulás után vége lett a szembefcötősdinek. A sok igazgató urat elzavarták. És most már igazi szövetkezetét ala­J és munkaügyi kérdésekben. Biz­tosítva van a fizetett szabadság, van fürdőjük, kultúrtermet épí­tettek. Lehet náluk biliárdozni és ping-pongozni. Csak a fürdő 60 ezer forintba került. És vettek 15 ezer forintért lemezjátszó hangerősítőt is. Nem utolsósorban megfizethe­tetlen az a biztos tudat, hogy so­hasem mennek csődbe, mert a szocialista gazdaságban ez a ka­pitalista, nyavalya ismeretlen. Ezt mondotta el nekünk Góg János bácsi, miközben jót mosoly­gott a fő részvényesek ravaszsá­gain. Olyan ember mosolya volt ez, afci ismeri ellenségei minden fortélyait, és örül, hogy győzhe­tett felettük. Nem kérdeztem, de látottak, demokratikus módon, : éreztem, hogy Góg János bácsi egyéfilŐ jogokkal, igaz érdekekért. . neip fő részvényes, de egy, a volt 1949-ben egy másik cipészszövet- elnyomottak közül, kézét is csatlakozott hozzájuk, s j Lám . így erősíti a múlrtemléke ! így lett a szövetkezet mintes# ; a jelen emberének tudatát, hogy száz tagú. v I jő úton haladnak. INNEN-ONNAN Bjjg Kul túróit honok felújítása Rövidesen újra folytatják a bélme- gyen, gyulai sarkad! és szeghalmi kultúrotthonok és mozik felújítását. Erre annál is inkább nagy szükség van, mivel a dolgozók kulturális igé­nyei fokozatosan növekednek ezek­ben a városokban és községekben is. Gyilkosság áldozatára bukkantak Megdöbbentő hírt közöl a „Somogy-. ország" egyik legutóbbi számában arról, hogy a visnyeszéplaki erdőben ftldbeásott hullát találtak a járóke­lők. A rosszul elföldelt hullát úgy fe­dezték fe, hogy annak egyik lába a föld felszíne felett volt. A rendőri nyomozás megindult. A Békés megyei traktorosokról is írunk, de most jó példának meg-* említjük, hogy a kecskeméti gépállo­más traktorosai az utolsó tíz nap alatt 112 holdat szántottak fel a ta­vaszi vetések alá. Szép teljesítmény; szárnyaljuk túl őket! Itt a világ végei—Jáván Egy új vallás prófétái azt hirdették, hogy itt a világ vége. Színhely: Dzsa- karta, Jáva. A lakosság között való­ságos pánik keletkezett. A próféták szavának sokan engedelmeskedtek, és hazarohanva mindenüket elpusztítot­ták, szétszórták. Szerencsére a rend­őrség idejében közbelépett, és gyor­san letartóztatott néhány — prófétát. Lesz-e szimfonikus zene­kar Csabán? A békéscsabai szimfonikus zenekar évek óta nem működik. Ennek oka részben az ellátmányhiány, de arról is tudunk, hogy a zeneiskola vezetői — ha jobban szivükön viselnék a ze­nekar ügyét — már régen sokat te­hettek volna azért, hogy újra szere­peljen és szolgálja Békéscsaba kul­turális színvonalának emelését a helyi zenekar is. | Társas életre vágyik a 102 8V0S páSZtOf A szeghalmiaknak évtizedeiken át megbecsült, kedvelt pásztoruk volt a 102. életévét betöltő Nagy Lajos, akinek öreg napjaira a felszabadulás után a község szo­ciális otthonában nyújtottak ké­nyelmet. Egy évvel ezelőtt — többszöri kérés után — hazaköl­tözött a szeretetotthonból csa­ládjaihoz. Néhány napja az ősz aggas­tyán azzal a kéréssel fordult Tóth Mihály VB elnökhöz, hogy — bár nagyon jól érzi magát gyermekei körében — mégis szeretné, ha visszavennék a bé­kességet Ígérő szeretetotthonba öreg társai közé. Nagy Lajos kí­vánságát Szeghalom község tel­jesítette, amikor visszavették a szeretetotthonba. Nagy Lajos néha napján feleleveníti a régi idők emlékeit, s ilyenkor maga főzi idős társainak a pásztorok kedvenc ételét — a bográcsos gulyást és a lebbencslevest. í Somkolyos István tanácsot kért a ^szerkesztőségtől, visszakaphatja-e (a tsz által 1952-ben betagosítolt ) földjét tanyája körül? 7 Sonkolyos István 16 Icát. holdas ) középparaszt. Fia 1952-ben a csa­piad földjével belépett a szentetor­KisérBetezzünk! Ez a felvételünk a békéscsabai állami Rózsa zium egyik fizilca óráján készült. Diós József, a fizikai és tudományok tanára az „elektromosság terjedése gázokban“ témakör­ből tart előadást a IV. b)-ben. Mindenki figyel: érdekes a fizika óra! \ csereingatlan címén il6 kát. hold földet adott az árpád- I halmi részen. 1 1956 őszén a szemtetornyái Októ­ber 6. Tsz-t ia tagság újjászervezte. A közgyűlés úgy határozott, hogy a kilépők részére a szövetkezet te- rületénék egy részét kiosztják. így került Somkolyos István tanyakö­rüli kilenc kát, hold földje Ber- kecz Istvánná Szentetomya és Géczi Mihály orosházi lakosokhoz. A tanyát és körülötte az 1200 négyszögöl területet törvény sze­rint Sonkolycséknak hagyták meg. A munkás-paraszt kormány ál­tal kiadott földtörvény véget ve­tett a helytelen tagosítási módnak. Eszerint a jövőben a tagosításokat nem lehet a tsz tábláit megbontani felparcellázni. A földkérdés jobban „megk'avar- ta“ volna a parasztdkat, ha az 1945-ös állapotokat vették volna alapul. Ennek folytán minden tsz-t fel kellett volna számolni és újra kezdeni a föld általános rendezé­sét.. Az ilyen intézkedés* nemcsak Ferenc fiúgimná- \a szövetkezeteinket, hanem a jól kémiai üzemelő állami gazdaságainkat is BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 tönkre tette volna. Ezért úgy hatá­rozott a kormány, hogy az 1956-os év föld tulaj dón jogi állapotot kell alapul venni az új tagosítási tör­vény jövőbeni végrehajtásánál. A rendelet értelmében lehetőség van arra. hogy Sonkolyt® István a földcserében megegyezhet Ber- kecznével és Géczi Mihállyal. Egyezségüket a tanács elismeri és a telekkönyvön keresztülvezeti a tulajdonjogváltozást. Dvpsi Károly $ Válasz földügybexi l Sonkolyos Istvánnak nyai Október 6. Tsz-be. Tanyája és földje így került a tsz táblájába. Nagy Imre miniszterelnöksége alatt, 1953-ban kilépett a csoport­ból. A tsz akkor földet nem adott le. Somkolyosékrak a. községi ta­nács a parasztok érdekének figyelem­be tartásával, beleegyezésével kell végrehajtani. Ez hiányzott az 1956. előtti tagosítási rendeletből és vég­rehajtási Utasításból. 1956. őszéig a termelőszövetkeze­tek megerősödtek. Kialakították a közös táblákat. Megszervezték a nagyüzemi gazdálkodást. A kor­mány úgy határozott, hogy a jelen­leg meglévő és törvényesen mű­ködő szövetkezeteket elismert, mű­ködésükben megszilárdítja. A ter­melőszövetkezetnek továbbra is el­sőbbséget biztosít a meglévő közös föld használatára vonatkozóan. Ezért Vasárnapi körséta*• Orosh ázán Süt a nap, mégis hideg van, annyira hideg, hogy fázósan húzza össze min­den ember a kabátját. Tíz óra lehetett, amikor a „belvárosba” értem, neve­zem belvárosnak a Kossuth Lajos utcát, és az Alföld Szálló környékét. Az Álla­mi Aruháznál valóságos sorbanállásba ütköztem. Új­ságárus székel ott, hát e- zért volt a sorakozás. Az Érdekes Újságtól kezdve Magyar Ifjúságig mindent lehetett kapni. Amikor Nép­újságot kértem, azt mondta az eladó, hogy szerencsém van, de félóra múlva már hiába kérnék. Nem tudta rólam, hogy újságíró va­gyok, és éppen a Népúj­ságnál, így aztán amit mondott, őszintének ve­szem, és az is volt. m Ebéd előtt 1ól esik egy pohár sör! Betértem az Al­föld Szálló éttermébe éa kértem. —• Nincs kérem, csak bor* Ez jól kezdődik — gon« doltam —, ha este jövök* altkor meg sör lesz csak* biztosan. Később azt kérdeztem: — Fekete? És a válasz: — Az sincs kérem. Megtudtam még, hogy na« rancsszörp sincs. Hát akkor mi van?! Jó az elosztás Orosházán ? Kis dolgok ezek, igaz, de ezért mégis..; Délután fél öt körül ha­talmas tömeg özönlött be­felé a városba, a sportpá- ■ íya felől. Meccs volt! Még­pedig milyen meccs!... Az orosházi labdarúgók a csa­baiakkal mérkőztek. A két örök rivális. Az eredmény? Kettő egy, a csabaiak ja­vára. £s az orosházi szurkolók véleménye: — Jó a csapatunk. Ez volt az első komolyabb erőpró­ba. Majd megmutatjuk mi még!..; m Már sötétedett, amikor a Béke-mozi elé értem. „Em- berek fehérben” — hirdette a moziplakát, — francia orvos-film. Szemlélődésemből éktelen motorpufogás riasztott fel. — Mi van itt? — kérdez« tem egy ismerősömtől —* háztömbkörüli motorver« seny? — A, dehogy, — legyin« tett ő —, csak ilyenkor va« sárnap este szokta produ­kálni magát a főutcán né­hány ifjú motortulajdonos. Produkáltak, az biztos. Mint az olajozott istennyila; úgy száguldoztak le-föl a főutca betonján. Mi lesz, ha hősködésből egy baleset-produkció sike­rül. Könnyen a „fehér embe­rekhez” kerülhetnek — a kórházba. Rendőr baj társak tudnak erről? m Amikor este hazafelé; mentem. újra nyakamra ült a bosszúság. Sötétség, botorkál ás. rossz járdák; aztán élőiről az egész. Sok utcában rossz az utcai vi­lágítás, az égők kiégtek, és nem cserélik ki újra. Ilyesmi nem *mlt régen! Ellenőrzés nincs? Pöff! Megint latvaVha léotem, mert az ernb^r nem lát az orra hegv^nél to­vább..; Sj»ss vwrin

Next

/
Thumbnails
Contents