Békés Megyei Népújság , 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-07 / 55. szám

Xüií. március 7., csütörtök A szakszervezetek nem nézhetik közömbösen a termelést 4 li" #r hónap telt el a Szak. szervezeti Tanács X. teljes ülése ,>ia, máris érezhetők a ta­nácskozás helyes megállapításai­nak gyakorlati eredményei me­gyénk életében. A jelenlegi nehéz helyzetben különösen nagy feladat hárult a szakszervezetekre. Fontos, hogy a szakszervezetek teljes erejükkel munkálkodjanak a X. ülés plénu­mán elfogadott határozatok vég­rehajtásáért. Ezekkel a gondola­tokkal kerestük fel a szakszerve­zetek megyei tanácsát, hogy meg­tudjuk, milyen ütemben halad a határozat végrehajtása. Aj int másutt, megyénkben is az ellenforradalom a mun­kásak szakszervezetét is megtá­madta és meg akarta semmisí 1(6- ni. A megyében tizenöt helyen .az ellenforradalmi elemek elzavar­ták a munkások által választott szakszervezeti vezetőket. A Felső­nyomási Állami Gazdaságiban Ka­nizsai kijelentette: „Nincs szük­ség szakszervezetre.“ A Körösi Állami Gazdaságban Muszkán főagronómus liasonlóan nyilatko­zott. Tudták ezek az emberek, hogy a munkásihatalmat csakis a munkások szervezeteinek szét­bomlasztása útján tudják meg-1 dönteni. A tervük nem sikerült. A szakszervezetek újból életre keltek, s tanulva a múlt hibáiból, folytatják hasznos tevékenységü­ket a munkások érdekében. A szakszervezetek megyei tanácsa elsősorban elősegíteni kiváltja az «lapszervezetek rendszeres moz­galmi munkáját. El akarják érni, hogy az alapszervezetekben két­hetenként rendszeresen megtart­sák az üzemi bizottsági, üléfriggfc havonként a bizalmi tanárságait, éa negyedévenként a taggyisrtSSi két. Biztosítani kívánják, hogy j ezeken a megbeszéléseken a X. \ plénum ülésének szellemében a j munkásokat érintő kérdéseket ] tárgyaljainak meg. Miik jelenleg ezek a le«é«otnv>b kérdések? 17, Is sorban is a szakmánként megfelelő bérezés kialakítá­sa. Erős az Igény a helyes órabér- rendszer bevezetésére, ugyanak­kor egyes helyeken az órabér- rendszer alkalmazása esetén a tel­jesítmény csökkenésétől félnek. Ezért, a felsőbb szervek is azon dolgoznak, hegy olyan órabér- rendszer jöjjön létre, mely a ter­meié? növelését elősegíti. Általá­ban a szakmarokban olyan óra- bérrendszerre törekszenek, amely « különböző értékű munkateljesít­mények között, a munkabérben a kü'önb'^eot tükrözik. Vannak ni van üzemek, melyben a mun­kások saját elhatározásukból nem alkalmazzák az órabéres rend­szert. mint a Békéscsabai Ruha­gyárban. ahol — igen helyesen — a tellesítménybér mellett döntöt­tek. o’vanformán. hogy a régi nor­mát 17.2 százalékkal csökkentet­ték. Mint mondják, így megma­rad az ösztönzés is és emellett a munka mennyiségének és minősé­gének megfelelően nő a dolgozók keresete is. A szakszervezetek megyei ta­nácsában fontos feladatnak tartják megmagyarázni, mit je­lent a szakszervezet függetlensé­ge. A közelmúltban lezajlott első negyedévi taggyűléseken a bér­kérdés és a szakszervezet függet­lenségének kérdése volt a vita fő témája. Nem árt, ha feleleve­nítjük, hogy mit is mondott a szakszervezetek függetlenségéről a Szakszervezeti Tanács teljes ülése. „A függetlenségen mi — önálló­ságot értünk. A szakszervezetek, a munkásosztály pártonkívüli, ön­kéntes szervezetei, amelyeknek megvan a maguk önálló szerve­zeti életük, demokráciájuk, alap­szabályuk. Ügyeit önállóan, de­mokratikusan kívánja intézni. A szakszervezetek vitathatatla­nul a proletárdiktatúra alapján állnak és ez meghatározza viszo­nyukat a proletárjátus pártjához és államához. •• állóságuk birtokában a poli­'"tikai és gazdasági élet minden területén hangot adnak a dolgo­zók érdekében kialakított véle­ményüknek, javaslataiknak. A szakszervezetek nem engedik meg a beavatkozást — és tanulva a múlt hibáiból — következetesen fellépnek minden olyan intéz#fe­déssel szemben, mely a dolgozók, a munkásosztály és a munkásha­talom érdekeit sérti. Sokan feltették mostanában a kérdést: miért nem támogatták a szakszervezetek a sztrájkot sem november 4-e eljött, sem novem­ber 4-e után. Világos és egyszerű , erre a válasz. Ezek a sztrájkok az ellenforradalmi erüket segítet­ték és nem a szocializmus építé­sét, a munkásosztály ellenségei- , nek, nem pedig a munkásosztály­nak használtak. Nem támogattuk és nem érthettünk egyet az el­lenforradalom által sugalmazott, igen sok esetben a munkásokkal szembeni terrorral, erőszakolt, úgynevezett sztrájkkal, mert fele­lősséget éreztünk a dolgozók iránt és nem tartottuk helyesnek, er­kölcsösnek, esetleg „taktikai“ szempontból, opportunizmusból igazat adni a sztrájkolóiknak, a- kik szinte majdnem kivétel nél­kül becsületes, de megtévesztett dolgozók voltak, vagy éppen a sztráikrauszft óknak. M it eredményeztek ezek a sztrájkok a munkásosztály számára? Kisebb keresetet, a víz­betörése« bányákat, kevesebb sze­net, munkanélküliséget. Sokan ma már egyetértenek velünk eb­ben, de azt kérdezik, ml elvileg a szakszervezetek véleménye ' a sztrájkjogról? Elvileg az a véleményünk, hogy kapitalista társadalmi rendszer ben a munkásosztály leghatáso->o*= • Traktoros-gépész éx vontató-vezetői tanfolyamok A Kétegyházi Mezőgazdasági Gépesítési Szakiskolában is megkezdődött az oktatás. Feb­ruár 1-én 25 fővel traktoros­gépész tanfolyam indult, és ugyanebben az időpontban kezdték meg 76 jelentkező uni- verzál gépkezelői, vontató-ve­zetői kiképzését is. A trakto­ros-gépész tanfolyamon négy 2 liKKfiS MEGYEI NÉPÜJSÁG és fél hónapig tart az oktatás, míg a vontató-vezetői tanfo­lyam kéthónapos. Az iskola feladata az, hogy minél több szakembert nevel­jen, hogy gépállomásokon, ál­lami gazdaságokban csak olya­nok kerülhessenek gépre, akik kiváló szaktudással és vezetői igazolvánnyal rendelkeznek. Április 5-én újabb tanfolya­mok indulnak az előbb emlí­tett szakágazatokban. sabb fegyvere a sztrájk. A hata­lomra jutott munkásosztály vi­szont a szocializmus építése so­rán csak saját rendszerével, saját államhatalmával szemben sztráj­kolhat. Kétségkívül előfordulhat­nak egy-egy területen súlyc« kon­fliktusok is. Ezeket a konfliktuso­kat, vitákat azonban tárgyalások útján kell rendeznünk, hiszen a munkásosztály résztvesz és bizto­sak vagyunk benne, hogy mind­inkább résztvesz majd a nemzeti jövedelem elosztásában, az üze­mek vezetésében, és a munkáso­kat érintő, minden kérdés eldön­téséten. Véleményünk szerint te­hát a sztrájkjog deklarálásának sem elvi, sem gyakorlati jelentő­sége nincs. A szakszervezetek megyénk­/ v ben komoly munkát végez­nek a dolgozók érdekvédelmében. Mindemellett szeretnénk a figyel­met az érdekvédelem másik ol­dalára. a termelési oldalára rá­irányítani, mert e kettő egy. Szo­rosan összefügg. Idézzünk csak a Szakszervezeti Tanács X. plénu­mán elhangzottakból. „Hangsúlyoznunk ksell, hogy a- milyen helytelen volt az érdekvé­delem helyett, túlnyomó részt, egyoldalúan, csak a munkaver- seny szervezésével foglalkozni, ugyanilyen hitónak tartanánk, ha a szakszervezetek ezentúl közöm­bösen néznék a termelést. Külö­nösen súlyos hiba lenne a jelen­legi nehéz gazdasági körülmé­nyek között, ha a dolgozók érdek- védelmén csnoán a kétségtelenül jogos, de most nyomban teljes egészében még ki nem elégíthető követeléseket értenénk. A szak­szervezeteknek is rendszeresen és alaposan elemezniük kell a gazda­sági, termelési helyzet alakulá­sát. A szakszervezetek üzemi szer­vei magyarázzák meg a szervezett munkásoknak és az üzem összes dolgozóinak, hogy a becsületes munkától függ, milyen gyorsan haladunk előre a felemelkedés út­ján. A régi, kipróbált szervezett munkásokra, a legtapasztaltabb szakemberekre támaszkodva, fel kell venni a harcot a gondatlan munka, az anyag-, energiapazar- láa, a munkafegyelem lazítói el­len. A szakszervezetek a népgaz­** daság ilyen nehéz helyzeté­ben is mindent megtesznek a dol­gozók élőt- és munkakörülményei, nek javításáért. A kormányzat a szakszervezetek javaslatára már ezekben a nehéz hetekben is je­lentős intézkedéseket tett. Az eddigi intézkedéseken túl, a szakszervezetek továbbra is szün­telenül szemelőtt tartják a dol­gozók jogos igényeit. Gazdasági helyzetünk elemzése alapján azonban világosan meg kell mondanunk, hogy a követe­lések megvalósítását a realitások talaján állva szorgalmazzuk.“ A plénumon elhangzottakból vi­lágosan kitűnik, hogy a szakszer­vezetek akkor töltik be hivatá­sukat, ha mind a szociális igé­nyék kielégítéséért, mind pedig a termelés növei^éAet egyformán küzdenek. ügy-formán hiba, ha a kettő ^ közül bármelyiket is hát­térbe szorítják. Jelenleg a fő ve­szély, bogy7 a gazdaságos terme­lésért folytatott harc háttérbe szo­rul, mivel a muhkafegy7elem meg­szilárdítása, az e nergi a pa z-arlás és a gondatlan munka megszünte­tése látszólag kevésbé népszerű és nehezebb feladat, mint a bér- és szociális helyzet rendezése. Bár teljesen világos, hogy többet fo­gyasztani csakis több és jobb ter­mékből lehet. Nyilvános pártnapok Békéscsabán Az MSZMP ideiglenes Központi Bizottságának ez év feb­ruár 2C-i határozata feladatul szabta a páríszerveknek, hogy az ellenforradolom ideológiájának, pártellenes, Szovjetunió-el­lenes nézeteinek felismerése érdekében, fokozni kell az eszmei munkát és a politikai agitációt. A folyamat meggyorsítása ér­dekében folytatni kell az aktívaértekezletek, nyilvános pártua- pok, gyűlések tartását. Az MSZMP békéscsabai intéző bizottsága a határozat ér­telmében március hónapban minden a laps zeneseiben meg­tartja a nyilvános pártnapokat. A nagyobb ütemekbe, mint a Ruhagyár-, István Malom, Pamutszövő, Magasépítési Vállalat a pártközpontból jönnek előadók. A Baromfifeldolgozó Vállalat­nál az MSZMP megy7ei intéző bizottsága elnöke, Klatdcó Má­tyás elvtárs lesz az előadó. Az MSZMP megyei intéző bizottsága, központi és megyei előadókkal negyven pártnapot fog tartani. A többi alapszerve- zetekbeíi a járási intéző bizottságok fognak gyűléseket szer­vezni. A motorkerékpárok új elosztása ÍOSt A megyei tanács kereskedel­mi osztálya és a Vasműszaki Nagykereskedelmi Vállalat a megyébe érkező motorkerék­párok elosztását eddig az igé­Párthírek Az MSZMP városi bi­zottsága március 5-én. a Békéscsabai Forgácsoló- szerszámgyárban szabad pártnapot tartott. A párt­napon közel 69 dolgozó vett részt. * Március 4-én, az MSZMP megyei intéző bizottsága ülést tartott. Az ülésen megtárgyalta Békéscsaba város párt- szervezési munkáját, az állami gazdaságok és gép­állomások helyzetét, és Békéscsaba város lakás­gazdálkodását. * Ma, Békéscsabán a IV. kerületben az MSZMP kerületi intéző bizottsága nyilvános párt napot tart. este 7 órakor a kerületi párthelyiségben. (Békési út.) ISOS&OBSOSS ínyek alapján, központilag in­tézte. Az elosztásnak ez a mód­ja azonban nem vált be. Elő­fordult, hogy a megyeközpont- i tói távolabb eső községekből beérkezett igényeket nem tud­ta a bizottság helyszínen meg­nézni, így könnyen megeshe­tett, hogy olyanok estek el az utalványtól, akiknek feltétlen indokolt lett volna a kiutalás, ugyanakkor esetleg olyanok is részesültek kiutalásba, akiknél ez indokolatlan volt. Az ilyen^^ visszásságok elkerülése vegett^Ä a megj ei tanács kereskedelmi osztálya úgy döntött, hogy a jövőben az igények elbírálását az illetékes járási, illetve váro­si tanácsok kereskedelmi cso­portjai fogják elbírálni. Ennek megfelelően az igényeket is a jövőben az illetékes tanácsszer­vekhez lehet benyújtani. s© a* ISI ŰjüXÜIÖlt 1057. január 1-től 154 születés nyert bejegyzést a gyulai anya­könyvi hivataltón. Százhárommal kevesebb, mint az elmúlt év ha­sonló időszakában. Harminckilenc pár kötött házasságot, 112 elhalá­lozás történt.-»o«~ Ritka vendég ]%'emeshanyban Már egy hónapja, hogy a ne­mesi lányi halastóra ritka vendég — egy hattyú — érkezett, « azóta is ott tartózkodik. Ez az Európá­ban csak igen ritkán fészkek», s nálunk elvétve átvonuló szép ma- j dár védelem alatt van, lelövése I tilos. hiptétéeedélc Ma az eszpresszóban latiam egy gyönyörűséges nőt, | Szédület írd volt, de amikor fel­állt a m3, illett7« leugrott a szék­rőt, olyan kicsi lett egyszerre, hogy j az asztalok alatt ment ki 1 Persze a rajongásom is vei« 'ment, Ketten mentek el akkor... Újabb bét lakás szabadult (ei Békéscsabán Békéscsabán, a különböző szer- tek Megyei Szövetsége átköltözött vek, hivatalok összevonásával bét- a vol( Irodaházba, ezáltal kisebb j ról-hétre újabb Irodahelyiségek átalakítással újabb hét lakást ka- szabadnlnak fel lakások céljára, jpott a várost tanár« lakásgazdál- A héten a Kisipari Szövetkeze- kodást osztálya. Tanácsszervezefeink figyelmébe Nyújtsanak több segítséget a sütőipart bolthálózatok kiépítéséhez 'kennének a kenyérezállítási gon­dok és frisseiül állapotban jutna a ! A sütőipari vállalatok megkap­ták a javaslatot a min isztérrum tói, 1 hogy építsék ki bolthálózatukat.' kenyér a fogyasztókhoz. (Most még Azonban a végrehajtás vontatottan halad a megfelelő helyiségek hiá­nyában Ilyen gondokkal kiiszko- jdik a Gyulai Sütőipari Vállalat, A sütőipari termékek közvetlen értékesítésének kiszélesítése előnyt nem ritka dolog, hogy az ember kénytelen laposra -nyomott, agvon- kínzott, nem is mindig friss kenye­ret venni.) A bolthálózat kiépítése lehetősé­get ad arra is, hogy a sütőipari jelent a fogyasttáközönségnek j munkások számukra előnyösebb ; éppúgy, mint a vállalatnak. Csak- '■műszakbeosztásai dotgorh-ss-mak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents