Békés Megyei Népújság , 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)
1957-03-30 / 75. szám
1957. március 39., szombat BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 3 I Magyar Négköztirsaság kormányának és a Szovielunió kormányának nyilatkozata (Folytatás a 2. oldalról.) felesleg elhelyezése céljából nyújtják, ahogy ez a kapitalista világban szokásos, amikor „segélyt” adnak. A szovjet nép segítséget nyújt a baráti országoknak a szocializmust építő valamennyi nép közös érdekében, a kommunizmus nagy ügyéért. A Szovjetunió a proletár-internacionalizmus nemes elvei alapján építette és építi ki kapcsolatait a szocialista tábor országaival, köztük a testvéri Magyar Népköztársasággal. A tárgyalásokon sokoldalúan megvizsgálták és megvití Iták a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatokat. Megállapították, hogy a két ország gazdasági együttműködése a fentiek szerint értelmezett egyenlőség, a kölcsönös előnyök és a kölcsönös segítés elvei alapján fejlődik Ez az együttműködés nagy jelentőségű volt Magyarország népgazdaságának fejlődése szempontjából, és megteremtette annak lehetőségét, hogy Magyarország függetlenné váljék az imperialista államoktól. A kormányküldöttségek megelégedéssel állapították meg, hogy a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió közötti kereskedelmi kapcsolatok eredményesen fejlődtek, a kölcsönös áruszállításokról szóló éves és hosszúlejáratú egyezmények a’aoján. Az áruforgalom a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió között az utolsó nyolc év alatt több műit három és félszeresére növekedett. A Magyar Népköztársaság minthogy nem rendelkezik elegendő hazai nyersanyagforrással, ny. rs- ,anyagszükségletének jelentékeny részét a Szovjetunióból származó behozatal útján fedezd. így többek között a vasércből, nyersvasból, gyapotból, kőolajból, ólomból, nikkelből, műtrágyagyártáshoz szükséges alapanyagokból, épületfából és egyéb faanyagokból 1956-ban a Szovjetunióból származó magyar behozatal mintegy 85 %-a volt a nyersanyag, segédanyag és félkész- I gyártmány. Magyarország a Szov- 1 jetuniótól számos, népgazdasága számára fontos egyéb árut- kap, ideértve az ország számára szükséges ioari berendezéseket is. A Szovjetunió a magyar ioar export- termékeinek nagy és állandó piaca. 1956-ban a Szovjetunióba irányuló magyar kivitelnek hetvenkét százaléka volt ipari készáru, i túlnyomó részben gépipari termék. 1 A magyar népgazdaság további fejlődésének ez fontos tényezője. A kormányküldöttségek meg- állaoitották, hogy a Szovjetunió és Magyarország közötti kereskedelem jelenleg — mint korábban is — világpiaci árakon bonyolódik ie. A Szovjetunió kormánya, hogy megkönnyítse a Magyar Népköztársaság gazdasági nehézségeinek leküzdését, teliesíti a magyar for- ; radalmi-m unkái panaszt kormánynak azt a kérését, hogy 1957-ben [jelentősen növeli a nyersanyagok, ! félgyártmányok, berendezések és ! egyéb, a Magyar Népköztársaság népgazdasága számára, va'aminit a | lakosság szükségleteinek kátóégíté- 1 sőre szükséges áruk szállítását. és a volt szovjet-magyar vegyestársaságok szovjet érdekeltségéért járó több mint egy milliárd forint összegben fennálló tartozást. * A fent említett célokból kiindulva a Szovjetunió kormánya a Magyar Népköztársaság kormánya kívánságának megfelelően-kész arra, hogy jóindulatúan megvizsgálja egyes migyar ipari vállalatok építéséhez és rekonstrukciójához, valamint a közlekedés fejlesztéséhez szükséges gazdasági és műszaki segítség nyújtásának kérdéseit. A feleik megbízták az illetékes szerveket, hogy 1957. évben folytassanak e tárgyban tárgyalásokat és készítsenek megfelelő javaslatokat. A kormányküldöttségek megvizsgáltak és mindkét fél számára elői^yösen megoldottak a két ország közötti pénzügyi elszámol ásúktel kapcsolatos minden kérdést. A felek a többi között megállapították, hogy a nem kereskedelmi jellegű fizetések elszámolási rendje mindkét ország számára kölcsönös előnyt biztosít. A felek megállapították, hogy a szocialista államok együttműködésének egyik legfontosabb formája a tudományos-, műszaki és termelési tapasztalatok kölc-önös és térítésmentes kicserélése, ami mindkét ország népgazdasága számára rendkívül jelentős. A felek szükségesnek tartják, hogy minden módon elősegítsék a Magyarország és a Szovjetunió közötti tudományosműszaki együttműködés további fejlesztését. A Magyar Népköztársaság és a : Szovjetunió kormánya nagy je'en- 1 tőséget tulajdonit at atomenergia békés célokra való fe’használásá- nak, véleménycserét folytatott az e téren történő további fokozott e- gy ü tfcm űködésről. A Magyar Népköztársaság a továbbiakban is részt vesz az egyesített atom kutató intézet munkájában. A folyó évben a Szovjetunió összesen 1010 millió rubel értékű árut szállít Magyarországnak A Szovjetunió gazdasági és műszaki segítséget -nyújt a Magyar Népköztársaságnak az urán-előfordulások geológiai feltárásában, speciális berendezések, készülékek, valamint műszerek szállítása útján. A tárgyalásokon megegyeztek abban, hogy a Szovjetunió továbbra is nyújt ilyen segítséget: a Szovjetunió ezenkívül segíti a Magyar Népköztársaságot atomerőművek építésében és biztosítja ezeknek hasadó anyagokkal való ellátását. A felek megegyeztek abban, hogy Magyar- ország uránérctermelésének megszervezése után az érc azon részét, amely népgazdasága számára, nem szükséges, igazságos, kölcsönösen előnyös áron a Szovjetuniónak adja el. A két kormány megállapítva, hogy a szocialista országok közötti együttműködés és a kölcsönös segítség kiszélesítése és megszilárdítása elősegíti az országok gazdasági fejlődését és népeik életszínvonalának növelését, egyetértőn elhatároznia, hogy minden erővél fejleszti a szoros gazdasági együttműködésit mind a Magyar Népköz- társasáig és a Szovjetunió között, mind a többi szocialista országgal. A két kormány nagy jelentőséget tulajdonít a kulturális együttműködésnek, többek között: negyszázötvenzer tonna búzát, kétszázezer tonna takarmánygabonát, több mint egyegészketté tized millió tonna vasércet, százötvenezer tonna hengereltárut száztízezer tonna nyers vasat, ötszázezer tonna kokszot, 1.2 millió tonna szenet, küencszázezcr tonna kőolajat, négyszázezer köbméter fűrész"'»árut, nyolcezer tonna t**et, nyolcezer tonna alumíniumot rudakban, ezenkívül ónt, ólmot, nikkelt és közfogyasatási cikkeket. Hétszázötvenezer tonna búza, százötvenezer tonna takarmánygabona és egyéb áruk jelentős részének szállítása 1957. i első felében megtörténik. i Mivel a hosszúié járatú egyezmények mindlkét ország gazdaságának tervszerű fejlődésére kedvező hatással varrnak, a felek megálla- oodtafc abban, hogy megbízzák az illetékes szerveket, dolgozzanak ki megfelelő javaslatokat és folytassanak az 1957. év foyiamén tárgyalásokat az 1958—eö-«« évekre szőlő kölcsönös áruszállítási egyezmény létesítése céljából. A szovjet kormány, hogy segítséget nyújtson a Magyar Népköztársaság kormányának a magyar | népgazdaság megszilárdításához és továbbfejlesztéséhez, hogy lehetővé tegye az ország növekvő belső szükségletének kielégítésén túlmenően külkereskedelmi forgalmából eredő fizetések egyensúlyának biztosításót, és a lakosság életszínvonala emeléséit is, mert ennek fontos szerepe wain a magyar—szovjet barátság további megszilárdításában és hozzájárul a két ország népei kultúrájának kölcsönös gazdagításéhoz. A magyarországi ellenforradalom éppen e- zért riagy lépéseket tett, hogy népszerűtlenné tegye a magyar nép előtt a szovjet kultúrát. • i A tárgyaló felek a népek közötti baráti kapcsolatok további erősítése végett arra az egyöntetű véleményre jutottak, hoiey továbbfejlesztik tudományos és kulturális együttműködésüket az 1956. június 28-án Moszkváén a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szó-» cialista Köztársaságok Szövetsége között megkötött tudományos és kulturális együttműködési egyezmény alapján. A két küldöttség, miután megvitatta a két ország kapcsolatait, megegyezett abban, hogy egyezményeket kőt egyes állampolgár'ági kérdések rendezéséről, kölcsönös polgári és bűnügyi jogsegély nyújtásáról, vagyoni, nyugdíj és örökösödési ügyek rendezéséről, valamint a felek megegyezése alapján 'más kérdésekről. ez évben felhasználható hétszázötven millió rubel összegű hosszúlejáratú hitelt nyújt Magyarországnak III. A tárgyalásokon megvitatták a két félnek a varsói szerződésben való részvételére vonatkozó kérdéseket. A hitelből kétszázmillió rubel szabad-deviza. A Szovjetunió a hiteit kedvezményes feltételekkel évi két százalékos kamat mellett nyújtja.; A hittó törlesztése az 1961. évben kezdődő tíz év alatt a Magyaréi'- j szag által általában exportált áruk i szállítása útján történik. A Szovjetunió a már korábban nyújtott hitelek alapján ez évben további hetv®"ftt mi'iió rubel értékű árut szállít és negyven millió rubel összegű szabaddevizát ad át Magyarországnak. Ezek szerint Magyarország í057-ben összesen 875 millió rubel értékű árut és szabad devizát kap hitelbe a Szovjetuniótól. A fent említett hittó áltál nem I fedezett szovjet szállítások ellen- j értékeként a Magyar Népköztársaság 1957-ben a Szovjetuniónak a magyar export szokásos árucikkedből a többi között a kővetkező árukat szállítja: hajókat, úszó- és ki- kötődarukat, vasúti személykocsikat, forgácsoló szerszámgépeket, ellenőrző mérőműszereket, hűtőberendezéseket, varrógépeket, bútorokat és más iparcikkeket, valamint bizonyos mezőgazdasági termékeket. A Szovjetunió kormánya hosszabb haladékot adott a Magyarországnak korábban nyújtott hitelekből fennálló több mint 150 millió rubel tartozás törlesztésére is és elengedte a magyar kormánynak korábban Magyarország számára átadott volt német tulajdonért A két kormány véleménye szerint mindaddig, amíg a nyugati hatalmak fegy- ; most azzal kísérletezik, hogy a szovjet csapatok Magyarország területén való tartózkodásának té- vérkezési hajszát folytatnak, i pyét nacionalista hangulat keltémakacsul elutasítják a ieszere- . sere használja ki, hogy a kispolgá- lésre, valamint a katonai töm- ; rí elemeket és a magyar dolgozók bök megszűntetésére és az euró- : legelmaradottabb rétegeit a Szov- pai kollektív biztonsági rend- | jelunió ellen uszítsa. A magyar szer kialakítására vonatkozó kormány kijelenti, hogy mindazok, javaslatokat, a szocialista tábor ajfcik szívükön viselik a pnoietáriá- orszáeai kötelesek minden in- , ^ és a népi Magyarország űgvét, tézkedést megtenni, bogy megő- j világosan látják, hogy a jelenlegi részek országaik dolgozóinak nemzetközi helyzetben a szocialista összes vívmányait, Európa és a országok dolgozói számára a leg- világ békéjét és biztonságát. A i fontosabb kérdés szocialista viv- Magyar Népköztársaság korma. I jnámytójk megvédésének biztosí- nya és a Szovjetunió kormánya kifejezi azt a készségét, hogy a leghatározottabban támogatja! és erősíti a varsói szerződést, f mely arra hivatott, hogy biztos védelmet nyújtson az imperialista államok agresszív köreinek minden mesterkedésével szemben. Az ellenforradalmi propaganda tana. A Szovjet Hadsereg egységeinek jelenléte Magyarország területén döntő tényező az imperialisták minden a^resz- szív kísérletének megfékezésére — amint ez a múlt év október-novemberi napokban bebizonyosodott. A két kormány kijelenti, hogy a varsói szerződésben résztvevő országok fegyveres erői elhelyezésének kérdésa nem úgy oldódik meg, ahogy az imperialisták, és a zsoldjukbao álló nacionalista elemek szeretnék, hanem a dolgozó magyar nép és a szocialista táborhoz tartozó valamennyi ország népeinek érdekében, a közöttük érvényben lévő megállapodás k alapján, úgy, ahogy azt biztonságuk és népeik békés építő munkájához szükséges feltételek megteremtése megköveteli. A két kormány abból indult ki, hogy a kialakult nemzetközi helyzetben, amikor fennáll az agresszív ész'kallanti tömb (NATO), amikor újból felfegyverzik Nyugat-Német- országot, és ott aktivizálják a revansra vágyó erőket, amikor az Amerikai Egyesült Államok és az északatlanti tömb más országai nagy létszámú hadsereget és sok támaszpontot tartanak fenn a szocialista országok határainak közelében, valamint aknamunkát fejtenek ki ezen országok ellen, s nem hajlandók elindulni a leszerelés, az atomfegyver betiltása útján, feltétlenül szükséges, hogy a varsói szerződés alapján ide'g- lenesen szovjet csapatok tartózkodjanak Magyarországon. A varsói szerződés szervezete ; teljes egészében védelmi jellegű, azt az északatlanti tömb ag- | resszív tevékenységének foko- i zódása, valamint az e tömbben ; résztvevő államok vészes fegy- . verkezési hajszája és más ka- , tonai intézkedései miatt kel- | lett megalakítani. | A két fél megegyezett, hogy i a közeljövőben tanácskozásokat folytat a szovjet csapatok magyarországi tartózkodásának, létszáma és állománya meghatározásának, valamint elhelyezésének kérdéséről és e célból egyezményt köt, amely szabályozza a Magyar Népköztársaság területén ideiglenesen tartózkodó szovjet csapatok jogi helyzetét. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kormányai, miután megvitatták a jelenlegi nemzetközi helyzet legfontosabb problémáit, egyöntetűen megállapítják, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzet parancso- lóan szükségessé teszi a szocialista tábor még szilárdabb ösz- szefogását. Az e tábor országaiban élő dolgozók vívmányait a nyugati imperialista körök állandóan támadják és agresszív terveket készítenek, hogy a kapitalizmust visszaállítsák , mindazokban az országokban, i ahol a proletáriátus kezébe vet- [te a hatalmat. Az imperialisták farra törekszenek, hogy egyes országokat kiszakítsanak a szocialista táborból, megbontsák és gyengítsék a szocialista tá- |bort, s ezzel az egész világon csapást mérjenek a kapitalista ! kizsákmányolás alól való felszabadulásért küzdő proletariátus 1 érdekeire, Az imperialista államok reakciós körei nem titkolják, hogy új háborút készítenek elÖ a szabad népek, elsősorban a szocialista államok néoeí ellen. (Folytatás a 4. oldalon.)
