Békés Megyei Népújság , 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)
1957-03-03 / 52. szám
1957. március S., vasárnap KÉSIÜL UNK a Szántanak megyénk állami gazdaságai | A Bánkúti Állami Gazdaság lit a tavasz, lehet dolgozni — | íel. Amint az idő megengedi, a taezt mutatja az elmúlt nap, amikor v'sszi vetéseket is megkezdik. A _____________________ állami gazdaságaink telefonon je- gazdaság beosztott dolgozói nagy , rózsamajori üzemegységében lentették gazdaságuk folyamatos ] gonddal megkezdték a tavaszi zab szorgosan halad a munka; múmiáját. | A feisíiipmási Állami Gazdaságban vétó* előtti csávázásit. A gazdaság a tavasszal 1100 kíván zabbal bevetni. gazdaság ezidáig 250 kát. kát. holdat ősz; gabonát fejtrágyázott le, A múlt évi ÍS A hold % a tizenegy traktor szántja a három üzemegység felszántatlan területét. A gazdaságban megkezdték a fejtrágyázást. 1200 kát. hold őszi gabonát fejtrágyáanak a lavasz- szal. ,, , . . , tavaszi vetésű növények alá 450 rgen jo apromagtermest a gazda- to ^ el az alapmü. o rf TVloc r i A t o nr*rvm o rt11c«r- : A Mezőhegyes! Állami Gazdaságban 27 traktor szántja a még hátra- maradt 1200 kát. hold felszántatlan területet. A gazdaság traktorosai az elmúlt négy nap alatt 332 kát h'-'M területet szántottak ság most csépeli. Az aprómagtisztító telepen részben a gazdaság, másrészt az egyéni és tsz-ek által bevitt lucerna- és lóhere-magot tisztítják és ólomzárolt állapotban adják át az illetékes gazdáknak. Tisztítják a tavasszal vetésre kerülő magot is, ami a gazdaságban igen jó termést adott. 32 vagon cukorrépa-maggal segítik a megye, valamint a környező „táj- j „Amit ma megtehetsz, egységek“ cukorrépa termesztőit, I laszd holnapra“. trágyázást. A gazdaság szerelő- műhelyében készült műtrágyaszóró géppel (ami centrifugális módszer szerint működik) végzik • műtrágyázást. Ezektől az állami gazdaságoktól példát vehet megyénk minden állami gazdasága, tartsuk szemelőtt azt a jó magyar közmondást: n« ha^'>y-i/-1 Q- i[~i~ l*~ C7 0 ft-1 t? (y~i ű 'C1*1 iQ'iQ1 O i “Hej, csak dolgozni ne kéne“ NAPJAINKBAN, ha paraszt- [nemrég még a négyegyeines dűlői ’ emberek találkoznak egy-két szó után a földről beszélnek. Ők a föld szerelmesei. öröm az, hogy a kormány ; lehetővé tette, hogy a tsz-be tago» Lott földek tulajdonosai ■djüket visszakapják, vagy más helyen kapjanak fö’det. így ha HA FELESIMÜVELÉSRE ADJA NEM SZÍVESEN ment TSZ-BE Kossuth Tsz íagjta volt. öt mi ér- _________________ dekli, nehéz megmondani. ! ki, akkor gyenge termés esetén keveset leap. Ha haszonbérbe adná, akkor a termés milyenségétől függetlenül követelhetné az egész haszonbért — de kevés haszonbért fizetnek. (?) Egyszóval, nem a föld kell Balogh Imrének, hanem munkanélküli jövedelem, Ezért panaszkodott mindig a tez- re. Most megmondta őszintén, «- mi a szívén feküdt. A baj az, ^ | dolgozni soha. Egyénileg akart gaz- , dálkodni — erről beszélt állandóan. Most elérte célját. Visszakapta gor^^jálT egyénileg gazdagodhat- ' földjét, gazdálkodhat, ha akar. De mk Jó gazda gondosságával {er- L™»t ^ar meg nem akar. Amióta vezgetnek is, hogy minél-gazdasá- j~ mondÍa - birtokára jogosabb, ki fizetőbb legyen a gazda- i ^ smcat ton a fejet, hogy lenne [ ság Sok gondot körültekintést I Iobb- Szeretné bérbe adni földjét, hogy dolgoznia kellett és kellene követel az első év. Természetesen de hogyan? i», ha meg akar élni. Érdemes megfigyelni töprengéngm mindegyiket ez vezérli. Balogh Imre békési lakos, seit. t W 1$53-haa nem — 1957-ben hell a föld Nem Ismerem közelebbről Balogh Imrét, nem is beszéltem vele, csak ellestem ezen töprengéseit, amit egyik ismerősének mondott el csütörtökön reggel a békési vasútállomáson. Ügy hiszem, ehhez nem kell kommentál’...-r DR. BONDÄR — R jövő traktoros-gépészei között A gyulád dolgozók évek óta értetlenül nézték, hogy a város egyik leg* nagyobb épülettömbje elhanyagolt. Csíki-szalmája módján, szabadon garázdálkodhatott benne bárki. Senki nem gondolt arra, hogy ezeket az értékes épületeket hasznosítani lehetne, 1A Gyulavári leié vezető út melletti, volt huszárlaktanyáról van szó.) A városi tanács kezdeményezésére, végre néhány hónappal ezelőtt elkezdték az épületeik tatarozását, ■ a megrongált épületrészek újjáépítésé^ A tanács a hasznosítás módját jól választotta meg. Az épületet a munkaerők minisztériumának adta át. A minisztérium Ipari tanulóotthont, tanműhelyt létesít. Erre a óéira az épületek megfelelnek. Az újjáépített részben már folyik a gyakori«*! oktatás. A tanulóotthon és az Intézet céljára kijelölt épületrészek tatarozása folyik, s előreláthatólag május 1-ig befejezik. ide látogattunk <i a napokban, hogy megnézzük, hogyan folyik itt a fiatalok nevelése. Az iskolában Követi elvtárs fogadott bennünket. Elmondotta, hogy az oktatást január 14-én kezdték meg és július 31-ig befejezik. A tanultat a megye községeiből jöttek. Két év alatt az Intézetben megtanulják a fémmegalapfogalmak megismerésével és gyakorlati alkalmazásával foglalkoznak. Eddig az volt a gyakorlat, hogy a diákok termelőmunkát végeztek, így nem sajátíthatták el tökéletesen a lakatos-szakma minden részét. Most másképpen oktatnak. A» a fontos, hogy elsajátítsák aszaksrs:heiy vezető* -*> a. lunar Imre hányái lakos 12>nék kapni, öröm volt látni, hogy hold földön gazdálkodott. 1952- egy őszhajú, ősztoajűszú bácsik,a ben belépett a hunyai Szabadság rrülyen görcsösen, ragaszkodik a Tsz-be. 1953-ban, Nagy Imre ide- földhöz. Valami belülről azonban Jében jobbnak tóttá, ha szakít a ^ Miért csak közössel Nem törődött eemmivel, most ra^zkodik úgy R földhöz fedett nÍT nevű Imre ^csi? Eddig is dolgozhatott osztály dolgozója elmondja, hogy «fi ividl közösen gazdálkodtak Imre voln'a aJtár egyénileg, akár köz«- a nagy mozgolódás után a Járás l&avul közösen gazda woman:, imie 1 termelőszövetkezetei megszilárdul[Iácsi a napokban megjelent a ta- sen. De nem kellett a fold, lemon- ^ most már nácsnázán, kérvénnyel a kezében.! dott róla. Tímár gazda elveszítette Gazdálkodni akarok. Földet szeret- I termelési kedvét 1953-ban. munkálást, a lakatos-szakmát, a .. , „ „ ___ . , t , me zőgazdasági gépek szerelését és hplv kezelését. A végzése után a gépállomásokra kerülnek, ahol az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek munkájában vesznek részt. Kövesi elvtárs ezután végigkalauzolt minket a műhelyeken. Az első műhelyben a fémmegmunkálás alapelemeit, s a csapágyöntést gyakorolják. A legügyesebb közöttük Simó Lajos. Igaz, a kezdet kezdetén volt egy kis baj vele. Nem akart tanulni, s azt mondta, hogy ő hazamegy a falujába: Bucsára. Az Intézet nevelői meggyőzték Simó Lajost arról, Az udvaron a gépek ápolását ha már a gépszeretet hozta ide, végzi Juhos Pál, Konyecsni Mi- akkor a kezdeti nehézségektől' hály, Lustyik Mátyás és még sok nem kell visszariadnia. j>arsa. Mondhatnám azt: „nyakig" Használt a Jó tanács, mert Si- olajosak, csak a szemük csillog mó Lajos megfogadta azt. Azóta vidáman. Szeretki a gépet, szorgalmasan tanulnak azért, hogyha elhagyják majd az iskolapadjait, megállják helyüket az élet- jben, s a gépek segítségével meg- - - - dolA szerelőműhelyben ismerkednek a Zetor részeivel. A laikus szemlélő nem is tudhatja, milyen sok részből tevődik össze egy-egy erőgép. Sok dolga akad Tímár Mihály oktatónak, de kedvvel végzi munkáját, rábízták a jövő szakembereinek képzését, ez a legszebb feladatok egyike. kedvvel végzi munkáját, szorgalmasan tanul, ■ úgy emlegetik őt, mint a legjobb tanulók egy ükét; z A lakatos tanműhelyben .könnyítsék a mezőgazdaság az ' goBóinak munkáját. Mindent egybevetve, megállapíthatjuk, jó kezekben van a Jövö traktoros-gépészeinek nevelés*, a* oktatók, tanárok fáradságon munkájának eredményét a kezük alól kikerüld szakemberek bizonyítják majd be, amikorai életben résztvesznek a termelőmön ká ban, KAFKÁD!—SZABft •I fi IIIR a g*ynSas tanács mezőgazdasági osztályáról Dévényi Illés, a mezőgazdasági Akkor öregnek gondolta magát, gazdálkodni nem akart a fő erejüket, a ’tavaszi mezőgazdasági munkákra fordítják. Október 23-a előtt átjárásban 13 mezőgazdasági és 15 i’. típusú termei őszövetkezet volt. Jelenleg tíz Most pedig nincs beadás és kell a ; parasztjainak adják bérbe első- mezőgazdasági és 22 I. típusú ter- íöid, termelni akar. Bántotta,!sorban a fölszabadult földet. így melőszövetkezet van. hogy most tavasszal nem foghatja ^fimái Imre kérésének is csak ősz- 1 slekgerendásoin és Főkősházán 1 re tudriaik eleget tenni. most van alakulóban I. típusú térimre bácsi megértette, hogy a melőszövetkezet. Kéíegy házán két újra az ekeszarvá t. Megértette, hogy a község összes tartalékföld- Jét a tanács négy évre bérbeadta még 1953-ban. Az ő földje így kelőit új gazdához. Ebben az évben Nem csoda, hogy növekedett az érdeklődés, ha íigyelemba vesz- seük, hogy a szövetkezeti termelés sok korlátja szűnt meg. A termelőszövetkezetek saját maguk dolgozzák ki működési szabályt módosítják. Vannak olyan termelőszövetkezetek, ahol a Jövedelem előírásának százalékos módját választották, Ilyen a dobozi Petőfi, a serial Magvető, a gyulavári Kossuth bályzatukat, vagy m régi alapsza- és a lőkősí Május 1. Vártam rád, s ki tudja meddig várok mép... Ilyen, vagy hasonló haszonbérleti szerződéseket nem j I. típusú szövetkezet tagjainál van j lehet felbontani. Belenyugodott j meg az akarat, hogy mezőgazdává- | .. tn®-1 ^maguábM abba, amit Szabó István tanácséi- gl szövetkezetekké alakuljanak. Az j Van, umo, nők mondott. Szentírásnak vette utóbbi időben az érdeklődés nem- | U azo* 82 ernbere,<lejár az állami tartalékterületek ! a község vezetőjének szavait. Meg- haszon bérleti szei'ződése. A ta- | hlaügatták kérését emberhez mél- nács határozata alapján a község! tóan és bízik bennük. hogy csökkent volna, inkább növekedett a termelőszövetkezetek javára. A gyulai Béke Tsz a- zon csoportok közé tartozik, melyek nem bomlottak fel, sőt új bt c- pőik is vannak. A közelmúltban hat család választotta a közös gazdálkodás útját. Az új belépők között van Szluka János, aki a fényes! Haladás Tsz-bői jött át a gyulai Békébe. Szövetkezeti tagsága a- latt mindene megvolt, ami csak kellett. Sőt, még tehenet is vett magának! Mivel a Haladás feloszlott, átjött a Békébe. Jól érzi magát, szeret dolgozni. Igaz, nincs itt Pillanatkép a gyulai Béke Tsz-ből sabbak. munkát időben el. így sok idényvalóban kellő végeznek majd még a nagy munkák ideje, de a többi tagokkal együtt, most is dolgozik a tsz haíhöldas gyümölcsösében. Nyakazzák, tisztogatják a fákat, hogy az idén jó termést takarítsanak be. A jó gazdát, a jó tsz-t az jellemzi, hogy nem- csupán a mára gondol. Fontos a jövő is. Most, mikor nagyobb önrendelkezési joguk van, arról beszélnek, hogy egykét éven beiül 60 kát. hold gyümölcsöst telepítenek. Üvegházat, Gyulán pedig standot létesítenek, ahol a tsz által termelt zöldségeket árulják majd. Ezek mellett két erőgépet is vesznek majd, egy GS-t és egy Zetort. Ez azért fontos, mert a Gyulai Gépállomás nem minden esetben elégíti ki a tsz erő- gépigényeit. A saját erőgépüket mindig azókra a munkákra állíthatják be .amelyek a legfontoA 703 holdon gazdálkodó tsz egy munkaegysége a múlt forintot ért) sebb ugyan, mint a- mennyií terveztek, de figyelembe kell venni azt, hogy 250 ezer forint értékű vízkáruk volt. Bizakodással néznek a jövőbe. A közös munkának, a jobb életért vívott harcnak ősszel lesz meg az eredménye. — ! zárszámadáskor. akik egy zárt hivatali ajtó előtt a telje® bizonytalanságban várakoznak. Mert nézzük csak mi a helyzet, mondjuk egy járási tanácstól, vegyük például a gyulait. A halandó ember (alá egyébként meg- évben 29 j tanulta mái’, hogy Ez keve- 1 minél kevesebbet jár 1 a hivatalokba, annál I hosszabb életű lesz e I földön) betér a gyulai í járási tanácsra, s az j iparügyi csoportot ke- i resű. I A kapuban még j szerencse éri, mert 1 ott véletlenül van egy helyi ismerettel t rendelkező ember, aki [ nagyon udvariasan ■sz—) 1 megmondja, hogy .az (ipari osztály az első emeleten jobbra van. (Egyébként sem állandó portás, sem hivatali helyiségek tájékoztatója nincs sehol, kitűnő az alkalom „keress meg hol vagyok“ játékra.) Tehát felmegy az ember az első emeletre jobbra. Itt mindé« ajtón fehér alapon, fekete betűkkel gyönyörű névtáblák díszlenek, kifejezve az osztályok és munkatársaik neveit. Fekiagyog a szem. Megvan, ez az ipari osztály. Kopogunk, majd erősebben kopogunk, kilincset nyomunk, még erősebben nyomunk (hátha rossz a zár), be van zárva. Hol vannak? — kérdezi az új jövevény. „Reggel még látták őket — hangzik 1* válasz.“ Mi egy órája várunk, talán előjönnek. Nem az első alkalommal vagyek tanúja hasonló helyzetnek, de most meg is írom. amire gondolok. Talán letörne a keze valakinek, ha s saját hivatalának ajtajába tenné, hogy hova távozott és mikor fog megjönni? Fia egy szobában hárman dolgoznak, vagy keiken, miért szállnak ki egyszerre? Járási viszonylatban vidékről is felkeresik a tanács hivatalait: utaznak, várakoznak az emberék, s mindezt hiába, ha egyszer nem találják azt, akivel ügyüket Intézni tudnák. A tórstadalomnak szüksége van hivatalokra, de bürokráciára senkinek a világon nincsen szüksége.
