Békés Megyei Népújság , 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)
1957-03-28 / 73. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! tiíüü^i a répaszelet ingyenes MUNKÁSOK, PARASZTOK POLITIKAI NAPILAPJA 1957. MÁRCIUS 28., CSÜTÖRTÖK Ara: 50 fillér M. ÉVFOLYAM, 73. FZÁM A Hazafias Népfront gyulai bizottságának tervei Akikről Csorváson meg feledkeztek Ma: GYULAI MELLÉKLET o » .......«< o « o i* <k o » « o » ::~vc o nzzo » ...„ g o ik.::..:«c o it . ti o A szovjel-magyar gazdasági kapcsolatok A Szovjetunió és Magyarország csak úgy, mint a szocialista tábor valamennyi országa között sokoldalú, őszinte, testvéri együtt- .működés áll fenn. E kapcsolat tartós alapját az érdekközösség, a proletárinternacionalizmus szilárd (elve, a szocializmus és a kommunizmus felépítéséért vívott harc egységes nézetei és a világbéke iránti óhaj alkotják. A magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok közvetlenül Magyar- ország felszabadítása után kezdődtek meg. Már 1945. augusztus 27-én aláírták az első magyar— szovjet ..gazdasági, együttműködési és kölcsönös áruszállítási megállapodást.“ A két ország között azóta szaka. gyár külkereskedelmi forgalom struktúráját. Ilymódon a Szovjetunióból Magyarországra importált áruk 90 százalékát nyersanyagok alkotják. A múlt évben a Szovjetunió teljesen kielégítette Magyarország vasércszükségletét azáltal, hogy 52—54 százalékos fémtartalmú elsőosztályú ércet datianul bővül és erősödik a külkereskedelem és a gazdasági együttműködés. Ezért tulajdonítunk nagy jelentőséget az 1947. február 18-án aláírt „barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződésnek“. Az elmúlt években a két ország közötti külkereskedelem állandóan bővült. Ezt bizonyítja a következő két szám is. Míg 1938-ban a szovjet árucikkek csupán egy százalékát tették ki a magyar külkereskedelem áruforgalmának, addig 1958-ban ez a szám már mintegy 25 százalékára emelkedett. A két ország közötti, a teljes egyenjogúságon és a kölcsönös előnyökön alapuló kereskedelmi együttműködés kedvező hatást gyakorol mindkét ország népgazdaságának fejlődésére. A Szovjetunió és Magyarország külkereskedelmi együttműködésének struktúrája mindig az illető ország népgazdasága előtt álló konkrét feladatoktól függ. így pl. amikor a magyar nép a hároméves, majd' az első ötéves terv teljesíté- j sén dolgozott, a Szovjetunió az ország szocialista iparosításában nyújtott hathatós segítséget. A Szovjetunió ipari nyersanyagot és felszereléseket szállított Magyar- országra, amelyek lehetővé tették a dunapentelei kohászati kombinát, a szegedi textilkombinát és sok más gyár felépítését. A magyar ipar ugyanakkor hosszúlejáratú rendeléseket kapott a Szovjetuniótól, hajók, mozdonyok, emelődaruk és más gépek készítésére. Az elmúlt években a magyar nehézipar és annak központi ága, a gépgyártás- rohamosan fejlődött,: S ez megváltoztatta a szovjet—maszállított Magyarországra. Magyarország gyapot-importjának 92 százalékát, nyersanyag-lmport- ! jának mintegy 90 százalékát; I koksz importjának 30 százalékát, hengereltáru-importjának 25 százalékát a Szovjetunióból szerezte be. Ezenkívül nagy mennyiségű színesfémet, vegyi és más nyersanyagokat vásárolt a Szovjetunió- ! ban. A Szovjetunióba exportált ma- j gyár áruk mintegy 65 százalékát I gépipari termékek alkotják. A magyar ipar évről-évre több fém. megmunkáló gépet, energetika és ' elektrotechnikai berendezést, fo- j lyami és tengerjáró hajót szállít a Szovjetuniónak. 1956-ban a Szovjetunió kétszeramnyi gépet vásá- ; rolt Magyarországon, mint az előző évben. A magyar nehézipar gyártmányai nagy tekintélynek örvendenek a Szovjetunióban és | ezt keresletük is bizonyítja. Ezen- j kívül értékesnek tartják a magyar könnyűipari termékeket is. A burzsoá sajtó és rádió gyakszág a fenti idők folyamán a Szovjetunióból importált nyersanyagot kapitalista országokban vásárolta volna meg, úgy ez sokkal több kiadást jelenran hangoztat olyan rágalmakat. hogy a Szovjetunióval történő kereskedelmi forgalom nem előnvös Magyarország számára. mintha a Szovjetunió a kü' kereskedelem lenle alatt kizsákmányolná a magyar népet. Ennek a képtelenségét a ténvek már számtalanszor leleplezték. A valóság az, hogy a magyar— szovjet külkereskedelem jelenlegi felépítése, az utóbbi évek árucsereforgalma Magyarország számért rendkívül előnyösnek bizonyult. Az elmúlt 6—7 év folyamán a két ország közötti kereskedelmei- ay övék világpiaci árainak színvonalán folytatták. Azóta a viláeoiaci árak je'ént ősén megváltoztak. A tett volna. Ugyanakkor Magyarország a Szovjetunióba exportált gépeiért és könnyűipari termékeiért — szintén a kapitalista piacon — sokkal kevesebb összeget kapott volna. Ebből láthatjuk, hogy Magyar- ország számára a Szovjetunióval folytatott kereskedelem az elmúlt időkben évenként 300—400 millió forint megtakarítást eredményezett. A magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok azonban nemcsak a •külkereskedelemre korlátozódnak. Az együttműködésben fontos szerepet játszik a tudományos-műszaki kapcsolat is. Ennek alapját az 1949-es megállapodás képezi, a- mely iaz újtípusú gépek & berendezésék műszáki rajzcseréjére, a technológiai eljárások leírásának kölcsönös ismertetésére és számos más műszaki dokumentum ingyenes kicserélésére vonatkozik. A Szovjetunió őszinte barátságát és igaz együttműködését bizonyítja az a határozat is, amelyet a | szovjet kormány az atomenergia békés felhasználása érdekében Magyarország megsegítésére hozott. A határozat szerint a Szovjetunió tudományos-műszaki segítséget nyújt Magyarországnak a magfizikai kutatások, valamint az a- tomenergia békés célokra történő felhasználása területén. A Szovjetunió támogatásával egy egész sor iparcikk — mint például gabonakombájn, trolibusz, stb. — sorozatgyártását kezdték meg Magyarországon. Magyarország a maga részéről Gombkötő István, orosházi egyéni dolgozó paraszt a répaszeletét ve* szí át az orosházi átvevőhelyen. 1956-ban 400 négyszögöl területen termelt cukorrépát, 2.4 mázsa répaszeletet kapott. Ma a répaszeletért még fizetni kell, a jövőben díjmentesen juttatják a gazdáknak a szeletet. FTTTT1 28 traktor dolgozik Fiizesgyannatan, a Vörös Csil- lomási gépekkel végeztetik el a lag és az Aranykalász Termelő- tavaszi munkák zömét. A gépálio- szövelkczctekben 28 gépállomási lnás dolgozói mindent megtesznek* traktor dolgozik. Sietnek a tava- Ilogy kellő idöben fejezhessék b« szi munkákkal mert 400 kát. hold a munkákat. Jcleliieg ö* szántását is i kell vegezni anú kukoricavetőgépet kij*« az őszi szántásból maradt el. A gépállomáshoz tartozik még tizen- vítottak, amelyekkel majd tér* két I. típusú termelőszövetkezeti inelőszövetkezetekben vetik a ku- csoport is, ahol szintén a gépál- 1 koricát. Cukorrépadugvány kiültetés Tegnap fejezték be Gádoroson, -kiültetését. Jelenleg kendert vet« az elektrotechnikai és energetiikai berendezések gyártásának az állami gazdaságban 100 kát. hold takarmányborsó vetését és nek a gazdaságban, a tervbe vett 250 kát. holdból 70 holdat már ei« 102 kát. hold cukorrépadugvány vetet tele. Legelőfogasolás A Kőszigeti Állami Gazdaság- j bosbükkönyt, 50 kát. hold nanra« ban 1000 kát. hold őszi vetést fej- forgót, 10 kát. hold mákot. Fej« trágyáznak. Tavasziak közül tér- trágyázáson kívül halad a legelő« vüknek megfelelően elvetettek 150 ' fogasolás, lucernavetés, vetik a ta* kát. hold zabot, 56 kát. hold za- karmány- és cukorrépát. Nyolc traktor készen A Gyulai Gépállomás dobozi brigádszállásán két traktoros-brigád van, két traktor a Petőfi Tsz és cukorrépa-vetésre készítik a ta« lajt. Nyolc traktor pedig munkára készen várja a kukoricavetés földjén kultivátorozik, kukorica- megkezdését. tapasztalataival és mezőgazdasági kísérletek eredményeivel segítette a szovjet népgazdanyersanyaeok árai emelkedtek, a késztermékék és a eéDek ára pedig csökkent. Ha Magyarorság fejlődését. Egy régi közmondás azt tartja, hogy az ember a bajban ismeri meg az igazi barátot. A magyarországi ellenforradalom napjaiban a magyar dolgozók segítségére elsőnek a szovjet nép sietett. A szovjet hadsereg — a magyar kor- J mány kérésére — segítséget nyúj- j tott a magyar munkásosztálynak j és a dolgozó parasztságnak iaz el- : lenforradalom leverésében. A szovjet kormány határozatot hozott az azonnali ingyenes gazdasági segélyről, amelynek keretében nagy számban szállítottak Magyar- országra élelmiszert, nyersanyagot és gyógyszert. A szovjet nép 50 000 tonna búzát, és lisztet, 3000 tonna húst, 2000 tonna olajat, 5000 tonna cukrot, 10 000 tonna cementet és más árucikkeiket, összesen 38 millió rebel értékben küldött a magyar népnek. Magyarország gazdasági életérepet játszik a két ország közötti kereskedelmi szerződésben lefektetett árucikkek határidő előtti szállítása, valamint a hosszúlejáratú 250 millió rubeles hitel is. nek normalizálásában nagy szeA Szovjetunió és Magyarország népeinek barátsága megbonthatatlan. A két nép még erősebb kapcsolatát, a testvéri barátság továbbfejlesztését szolgálják a két ország kormányküldöttségének -napjainkban folyó moszkvai tárgyalásai is.
