Békés Megyei Népújság , 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-22 / 68. szám

1957. maréiuí it., péntek BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG SZARVASI párthírek Szarvas község MSZMP alap- azervezetének 520 tagja van. Az utóbbi héten 45 volt MDP- tag kérte átigazolását az MSZMP-be, például Frankó András elvtárs, a községi ta­nács dolgozója. PARTNAPOK: adó;1 Molnár György. 21-én a Bem Tsz-nél, előadó: Litauszki András. 26-án a Táncsics Tsz-nél, elő­adó: Paíajics elvtárs, a járás- bíróság elnöke. fii pártnapokon megvitatják a 'Központi Vezetőség határoza­A községi MSZMP ideigle-1 tát. Megtárgyalják a soronlévő nes intéző bizottsága az alábbi; feladatokat, a gazdaságok ta- helyeken határozta meg a sza- vaszi munkákra való felkészü- bad pártnapok megtartását: 1 lését. 21-én a Dózsa Tsz-nél, elő-1 TAGGYŰLÉS adó: Rózsa Béla. 23-án a községi alapszervezet 21-én a Haladás Tsz-nél, elő- i taggyűlést tart. 1957-ben — 200 kát hold ikersoros kukorica Az Örménykúti Állami Gaz­daságban az idén 200 kát. hold Ikersoros kukoricát vetnek. A múlt évben a gödöllői ikerso­ros kukorica nagyüzemi ter­mesztési kísérlete igen örven­detes eredményeket hozott. 1956-ban 40 kát. holdon térj, melt ilyen vetési módszerrel kukoricát e gazdaság. A veze­tőség határozatban rögzítette, hogy az idén 200, vagy ennél több területen vetnek ikerso­ros kukoricát. Ne vegyen nyakára kölöncöt Török Rali bácsi Török Pál 55 éves örmény kúti! ajánlatot. Az elnök többszöri ké-]tud gazdálkodni úgy 70 év fe- lakos az Október 6 Tszcs tagja a 1 résére végülis megoldódott a nyel- lé ki fogja megfizetni a hátra­múlt héten felkereste a községi ve és beszélt: tanács elnökét azzal a kéréssel, | — Húsz éves részlet. Évi 3 má- hogy 5 kát. hold földet akar vá- j zsa búzatörlesztés minden kát. sárolni. A tanácsnál azt a választ hold után. Az elnök számolt kapta: „ha van, vagy ha tud eladó földet, vásárolja meg.“ egy évben 15 mázsa búza, 28 év ilatt 380 mázsa lékot? Talán a fiai? Nem! — Húsz évig 300 mázsa búza kölönc az ember nyakán. Nézzen Pali bácsi ennél jobb ajánlatot, ha földet akar mindeiyffon vásárolni! így bocsájtottaXítjára az eh Török bácsit. A földvá&árli nem más, mint a múlt rendszer­ből ránkmaradt földspokuláeió Török bácsi elmondta, hogy, Csasztvan János 80 éves örmény- i Egy kát. hold foldért 60 mázsa bu- kúti paraszt 5 kát. hold földjét j *** kellene fizetni, igen kedvezménye* áron megvá- | Az ajanlat látszólag nem rossz folytatása. Ilyen Csasztvan-féle sárlásra kínálja neki. 1 _ szó!t az _elnok- Torok bácB1 m°- ajánlat több is akadna. Paraszt­j solygott, s így gondolkozott: „Csak ságunk azonban legyen éber és a A tanács elnökét érdekelte a j jó üzletet csinálok.“ Az örömtől föld adás-vételénél ne kössön dolog. Csasztvanék a tsz-ből lép-: piros lett Pali bácsi arca és tá- olyan egy ességet, amely hosszú tek ki. — Megkapták földjüket és' vozni akart. Az elnök azonban évekre elrontja az életét, most el akarják adni? — így gon- i visszaültette azzal, hogy ezt jól dolkozott az elnök. Majd megkér- j meg kell gondolni, mert húsz év dezte Pali bácsit: mi lenne az a és 300 mázsa búza nem is lehet kedvezmény? kedvezmény 5 kát. hold föld vá­sárlására. ... ., „ . Pali bácsi, gondolkozzon egy ki­szmte látszott rajta, bogy fél_ mondta . tanácselnök. - mondani az általa kedvezőnek vöt ^vig Ók is a nemzet „ — Képek m szarvasi posta életéből — U-*o«­Adófízetés bizonytalanságban akar élei? | Higyje el, ez az ajánlat emberte- |len. Húsz évig minden évben a j cséplőgépnél arra gondol, hogy í 15 mázsa búzát kell a termésből a I jamiár7-én Sokszor panaszkodnak a postára. Azt mondják, Így a posta, meg úgy a posta, j A belső kézbesítők szinte esa- föld árába fizetni. Ha belterjesen j de a panaszosok sokszor elhamarkodottan ítélnek, s a legtöbb esetben igazságtala- i jádtagn&k számítanak már a kör- akar gazdálkodni, évente két kát; nők. s hogy ez mennyire igaz, lássuk a posta életét; 1 iei6kben. Mindenkit ismernek, a hold búzánál többet nem termel­| hét, mert más növényfélét Az első negyedévre előírt adófize­tési kötelezettséget 1957 március 18-ig örménykút lakossága 89.5 százalékra teljesítette. Roszik Pál vn, Csipkár-sor 250. ■», alatti gazdálkodó az első negyedévre előirt adóját február 14-én ezer fo­rinttal túlfizette. Brachna János VIH., 171. szám alat­ti lakos 1957 eis& félévi adóját 1957 forinttal túlfizette. •in; in velem most az olvasó, nézzük meg, hogyan dolgoznak a postán és nekik ^ jg ismeri minden ember, mi a véleményük az ügyfelekről. Menjünk be a távbeszélő központba. Halló Csaba... Halló Csaba... Csúcsforgalom idején érkezünk ; rpm venni — mondja egy-egy ol- r.ieg a központba. Három kezelő- j vasé. A postások adnának szíve- asztal meUeit ördöngős gyorsaság- \ sen belőle mindenkinek, de ehhez gal kapcsolják a hivó és hivott| az kell, hogy elegendő példányt j számokait. Feljegyzik a hívó ssá- kapjunk — fejezte be Izsó elv- j mát, csöngetik a hívottat, és így társ. dolgoznak órákon Át... A világ minden tája felé Az ajtón a felírás: más növényfélét is | szükséges termelni. Most 55 éves, Az örmény kúti községi VB kedden délután tárgyalta a második negyedévi munkatervét. Megtárgyalták a község mezőgazdasági helyzetét, a tavaszi , 20 év múlva 75 lesz. Ha majd nem i munkákkal kapcsolatos teendőket. t MI ÚJSÁG Örménykúton? Egyesített riwatalác i A kora tavasai napsugár bekö- ezömtése kedvre derítette az ör- Bent csend van és nyugalom, j ménykúti parasztotot is. Számos Leveleket osztályoz Csabai Pál és j gazda lovas, gépi vetógéppel veti Egymillió forint naponta S hogyan viselkednek az ügy­felek? Felhívják a központot, s i Ennyi pénzt fizetnék be napon- azt mondják: szeretnék X. Y,-nal ta a szarvasi postán. Itt is sok­beszélni. A központosnak lei kell szor türelmetlenkednek az ernbe- keresni a telefonszámot, de köz- *®k, ha néhány percet várniuk ben más előfizető is szeretne be- kell. sí élni. Mire rákerül a sor, akkor- ! — Nem »karom itt tölteni a ro már ingerült, és sokszor hang- szabadságom — jegyzik meg egyé­nik el ez a mondat: sek. Ezek a szellemesikedők lássák be, hogy pénzzel bánni nagy fele­— Mióta hívom és nem jelent- \ kezikl Mi van a központtal, alsza- \ nak, kártyáznak? — jegyzik meg lőseég, és nyugodtan dolgozni nem egyesek gúnyosan. !lehet- ha u-/€n & ehhez hasonló megjegyzésekkel illetik a dolgo- Nem alszanak, nem beszélgetnek A {él ^ nieg a dolgozó is és nem is icártyaziuik, hanem dől- ingerülté válik, s könnyen meg- goznak, de az előfizető ezt nem, esük az, hogy elfizetik magukat. látja. Becsüljék meg az emberek Dantlik Józsefné, Sándor Erzsé­bet, Ábrahám Andrásné és a többi ismeretlen központos munkáját, 8 vegyenek annyi fáradságot ma­Gyalog, kerékpáron, esőben, napsütésben A kézbesítők szobájában Szalai _ György, Szíjártó Péterné, Uhljár Ceglédi János tovatoló. Nézzük * búzát, árpát és pillangós virágú meg, hogyan osztályoznak? — Ismerni kell az ország vala­mennyi helységének nevét, tudni kell merre van, ez az első köve­telmény. A leveleket, egyéb kül­deményeket lebélyegezzük, majd Budapest, nagyobb városok és vo­nalcsoportok szerint osztályozzuk! Az érkező leveleket belterületi, külterületi és fiókbériők szerint csoportosítjuk. Ok továbbítják a leveleket a világ minden tája felé. Van le­vél, ami Kanadába, Ausztráliába, sőt Dél-Afrlkába megy. Sok le­vél megy külföldre é® sok válasz is érkezik; Ebben a szobában je­len van az egész világ. í növények magvait. Olyan a határ mta már, mint a méhkas. A Szolnoki Cukorgyárhoz tartozó cukonrépatenmelők meg­kezdték a rópamag vetését. Sajnos több gazda, akik eddig elérték a 250—300 q holdanként! átlagter­mést, nem szerződnek kellő ütem­ben e fontos növény termesztésé­re. Több gazda kukoricát és búzát vet — nem gondol a cukorrépa népgazdasági jelentőségére, s nem kevésbé a közellátásira. Az új ár­rendszert sem akarják kihasználni. 1958-ban örménykúton 395 kát. hokkm termeltek a dolgozó pa- j Pasatok cukorrépát — a jelenlegi guknak, nézzék meg a hívott tele­fonszámát, ne nehezítsék még ez- %el is a központ munkáját. Menjünk át a lapterjesztőkhöz A múlt tapasztalata az volt — kezdi a beszélgetést Izsó István hírlapfelelős —, hogy sokszor csak Mihály, Szarvasi Mihály kézbesí- I tőkkel beszélgetünk. A külső kézbesítők naponta 60 kilómétert kerékpároznak, gya­logolnak, attól függően, hogy mi­lyen idő van, mert nap mint nap kézbesíteni kell a leveleket, újsá­gokat, lia esik, ha fúj. B ..AÚálAk«» -wi-zodések viszont: 180 kát. hol­Apostafonok szobájában A kender Most üljünk le még egy percre If™* eoälkal Íobban dicseked­hetnek. A múűit évben 180 kát. Szarka Gyula főnöki szobájában. Arról beszélgetünk, amiről a sze­rény és szorgalmas postások nem szóltak egy szót sem. — Csak néhány dolgot szeret­nék elmondani — kezdi a beszél­getést Szarka elvtárs. A kézbesí­tőknek nincs esőkabátjuk, s ha esős az időjárás, bőrig áznak. Pe­dig a mi üzemünk éppen olyan, _ Kevesen tudják viszont, hogy ka pcsolva tudtak iújságot adni. •**■* » ******* “*"* f MÄV' ", ^ mostoha­Nem csodálkozunk azon, hogy ISkilométert is rneggyerekek v^ymnkVagyegy ma­népszerűtlenek lettek a lapter- kel1 tenlue néha kerékpáron. Bta- sík dolog. A betétkézbesítők nem holdat vetettek, jelenlegi helyzet 64 kát. hold szerződéses területet számlál. Javasoljuk az ömiénykúti gaz­dáiknak, hogy az ipari növények termeléséin, szerződéskötésen gon­dolkozzanak. Az iparí növények termelésével a belterjes gazdálko­dás alapköveit rakhatják le több jövedelmeit bizti maguknak. Egy hét alatt 31 kisborjő Az örménykúti Állami Gaz­daság tehenészetében egy hét leforgása alatt 31 darab kisbor- jút ellettek a tehenek. Két te­hén két-két ikerborját ellett.--------------------SO«-------------------­Százötven időszaki mupfkás Örménykúton Az Örménykút! Állami Gaz­daságban fokozódik a tavaszi munkalendület. Két fogatos és három traktorvontaíású vető- gép veti a tavaszi magvakat A tavaszi vetőszántásokat befe­jezték — nincs egy talpalatnyi szárítatlan területe sem a gaz­daságnak. Harminc dolgos munkáskéz szórja a műtrágyát, és két darab műtrágyaszóró­gép. A gazdaság 150 méhkeréki dolgozót szerződtetett időszaki munkára, akik régi harcosai a gazdaság jó hírnevének. LELKES MUKKÁ. jesztő postásoik e miatt. ! dúl Szarvasról, átmegy Csaba- ! kapnak ruhát, s a bérüket csüöiín, míg kijut örménykútra. Ma már sokkal könnyebb a dől- | örménykúton volt postafiók, de gok. Az emberek szeretnek újságot megszűnt, pedig jó lenne, ha ls- olvasni, mert jobbak, színvonala- mét működne. Ez azt jelentené, sabbak a mostani lapok, s ezeket hogy három kézbesítő végezné el mint akik bent dolgoznak itt a könnyebb eladni is. ; ugyanazt a munkát, amit jelenleg j központban — fejezte be Szarka öten. ' Gyula. sem rendezték eddig. Ugyanígy nem rendeződött a fiókkezelők bérezé­sének kérdése sem, holott éppen olyan dolgozói ők is a postának, az Arany János néven működő EPOSZ-szervezetbeii Néha megesik, hogy késve ér­keznek meg a lapok, késve kapja kézbe az olvasó is. Ez a késés nagy­ban hátráltatja a munkájukat. — A múltkor megvettem a Ma­gyar Ifjúságot, most is meg aka­Az örménykúti fiatalok na­gyon híresek erős ifjúsági szö­vetségükről. Huszonkilenc tag­ja van az ifjúsági szervezet­nek, azonban a lelkesedés an- | nál nagyobb. A közelmúltban Véget ért sétánk, kedves olvasóink. Érdemes elgondolkozni mind- | megalakították a kultúrcsopor- azon, amit itt láttunk. A türelmetíenkedőknek pedig csak annyit: s április első felében mu­becsöljék meg a postásak munkáját, mert ők a hétköznapok névte- tatkozik be Kisfaludy Károly: len hősei, ők is a nemzet „napszámosai"... ; Csalódások című színművével.-Szabó Zsigmond A fiatal EPOSZ-szervezetet Benkó András vezeti, aki nagy rckonszenvnek örvend, s • nagy szeretettel és gonddal foglalkozik a fiatalok­kal. Üdvözölhető az örmény- kúti Tanács vezetőjének pártfo­gása és segítsége a fiatal EPOSZ-szerveztnek, és Pecse- nya Pál járási EPOSZ-titkár segítőkészsége.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents