Békés Megyei Népújság , 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)
1957-03-21 / 67. szám
BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1957. március 21., csütörtök 1919. március 21. Magyarország: Tanácsköztársaság! Mindenkihez! (Vörös Újság 1919. március 22) Magyarország proletársága a mai nappal a maga kezébe vesz minden hatalmat. A polgári világ teljes összeomlása, a koalíciós kormányzás csődje kényszeríti rá Magyarország munkásságát és parasztságát erre a döntő lépésre. A kapitalista termelés összeomlott, a munkásság nem hajlandó többé a nagytőkések és nagybirtokosok igájába hajtani a fejét. Az országot az összeomlás anarchiájától csak a szocializmus, a kommunizmus megteremtése mentheti meg. A proletárság diktatúrájának döntő alapföltétele a proletárság teljes egysége. Éppen e- zért, a történelmi szükség parancsára teljes egyesülését mondta ki a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Kommunisták Magyarországi Pártja. E két párt helyett egyetlen proletár-párt fogadja magába ezután az ország minden dolgozó férfiát és asszonyát: a Magyarországi Szocialista Párt. Lenin bejelenti a Magyar Tanácsköztársaság megalakulását (Az Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt Vili. kongresszusán, 1919. március 23-án mondott zárszóból) a burzsoákból és megalkuvókból ben tudják megfojtani az imperiaEddig azok s rövidlátó rck, akiknek különösen embenehéz álló kormány maga lemondott, listák. De bármilyenek legyenek megválniuk a régi, szokványos gondolkodásmódtól (még ha a szocialisták táborához tartoznak is), azt gondolhatták, hogy csakis Oroszország sajátos körülményei idézhették elő ezt a váratlan fordulatot a proletár szovjet demokrácia felé, hogy ennek a demokráciának a sajátosságaiban talán mint valami görbe tükörben, a cári Oroszország sajátosságai tükröződnek. Most aztán ezt a véleményt teljesen szétzúzták. Elv-társak! A ma kapott hírekből kirajzolódik a magyarországi forradalom képe. A mai tudósításokból megtudjuk, hogy az en- tente-hatalmak egy veszettül vad ultimátumban követelték Magyarmaga kezdett tárgyalásokat a is a Magyarország elé tornyosuló kommunistákkal, a börtönben lé- nehézségek, mi itt a szovjet hata- vő magyar elvtársainkkal és ma- lom győzelmén kívül erkölcsi győzelmet is arattunk. A legradikálisabb, a legdemokratikusabb, leg- megalkuvóbb burzsoázia beismerte, hogy a legnagyobb válság pillanatában, amikor a háborúban kimerült országot új háború fenyegeti, a tan ácshatalom történelmi szükségszerűség, beismerte, hogy az ilyen országban nem lehet más hatalom, mint a tanácshatalom, mint a proletariátus diktatúrája. Ez azt a tökéletes, rendíthetetlen meggyőződést oltja belénk, hogy bármilyen nehezek legyenek is a még ránk váró megpróbált a- ga elismerte, hogy nincs más ki- tások, bármilyen nagyok legyenek országtól a csapataik átengedését. A burzsoá-kormány látván, hogy vezető út, mint a hatalmú áíadá- az entente-hatalmak csapataikat sa a dolgozó népnek... Magyarországon keresztül akar- Elvtársak! A magyar forrada- Ják átvonul tatul, látva, hogy Ma- lom előtt óriási nehézségek állnak, ez a fenevad elpusztul és a szoeia- gyaxországet megint egy új hábo- Ezt az Oroszországhoz hasonlítva Hzjnn.v győzedelmeskedik az rú rettenetes súlya fenyegeti, — kicsiny országot sokkal könnyeb- egész világon. is azok az ártalmak, melyeket a nemzetközi imperializmus döglő- dő fenevadja még ránk hozhat, — Mit adott a forradalom^ a gyermekeknek i — A Közoktatásügyi Népbiztosság kiadványa, 19191 május —A gyermekek, a jövő szocialista t&rsadalmanak leendő munkásai számára hozta a legtöbbet a forradalom. Hiszen minden, ami történik, az ő érdekükben történik, de a népbiztosok egyes, rendelkezései már ma is gondoskodnak arról, hogy a gyermekek zsenge életét minél kellemesebbé, minél emberhez méltóvá tegyék. A legelső, amit a gyermekeknek a forradalom adott, az a rendelkezés, amely szerint a magyarországi Tanácsköztársaság törvénytelen gyermeket nem ismer. A gyermeknek adta a forradalom a kevés levegőjű főváros ama zárt kertjeit és magánkertjeit, a- melyeket eddig a burzsoá bürokrácia és a magántulajdon hét lakatja zárt el előlük. A főváros népbiztosa elrendelte, hogy a Nemzeti Palota kertje, az Onczy-kert, a belvárosi Károly-kert, a budai Karácsonyi-kert, továbbá a Ziper- novszky-kert, a Framciskámjs-. rend és Kapucinus-rend vízivárosi kertje, a Jankovich-kert, a Rot- tenbüler-kert, a Víztorony körüli park és Dreher Gyula Martino- vits-téri kertje nyitva álljon és a- zonkívül is, - a játszótérnek alkalmas összes telkek azonnal kinyittassanak a proletársyermekek számára. A proletárok egészségének ügye (A Közoktatásügyi INépbizíosság kiadványéból) A proletár egészségével a burzsoá-állam csak nagyon kevéssé törődött. Ennek a „szép“ világnak vége, A szanatóriumokat — éppúgy, mint valamennyi kórházat, gyógyító, rendelő- és gondozóintézeteket köztulajdonba vette a proletáráilam, kisajátította a közkórházak kfilönszobáit Is, a kórházak kezelésébe pedig emberséges szellemet vitt. A köztulajdonba átvett gyógyintézetekben minden beteg ingyen részegül ápolásban és gyógykezelésben, a betegektől díjazást semmiféle címen sem szabad elfogadni. II nép uralkodik ! A forradalmi igazságszolgáltatás *** Mdf* Tóth Árpád: Az új Isten (Részlet a költő „Az új Isten" című költeményéből) „lm eljöttem! Eljött a Vörös Isten!” És megy. S dörgő léptére messze reszket A sárga Szajna, s medréből kicsap, Jerichos visszhangot ver vén Westminster S az Óceán zöld üvegén vörösen Előre rezg ezermérföldes árnya S átfogja a Fehér Ház vak falát... Hozsánna néked, új isten, hozsánna! Ismerj meg minket, Und vagyunk! A szíved hajtó élő, drága nedv, A diadalmas vörös lüktetés A mi bús vérünktől is gazdagult S világra ömlő harsonád sodrába Gyötört torkunk reszkető hangverése Szerényen, s mégis segítve simul: A kicsiny, árva magyar jaj-patak A messzezengő, nagy moszkvai árba. Mely most tisztára mossa a világot: Hozsánna néked, új isten, hozsánna! Legyen szavad teremtés új igéje, Formáld át sáros, bűnös, ócska bolygónk Mit elrontott sok régi, úri isten, Te istenek közt új és proletár Formáld boldoggá pör ilyös kezeddel, «=* Emelj minket roppant tenyereidre És a magad képére gyúrj át minket! Mit várhatunk a proletárdiktatúrától? A dicsőségéé márciusi forradalommal Magyarországon a proletáriá tus vette át a hatalmat és kihirdette a maga diktatúráját. Ez a diktatúra ma még üszkös romokon botorkál. Egy kiégett, el- puszított és részben legyilkolt ország talaján kell fölépítenie a maga uralmát, mert az összeomlott régi rend csak bűneit, nyavalyáit és ötéves háborújának irtózatos pusztításait hagyta itt. Hogy mi volt a régi rend és mit hoz az új rend, az egyetlen mondatban megvan a kommunista kiáltvány végén. Amabban a mun- kásemtoemek, a proletariátusnak rabláncain kívül nem volt egyebe; a proletáruralomban ezért egy világot nyer cserébe! Szabadságot a rabszolgaság helyett, emberi létet, testi kultúrát és lelki felvirágzást az állati tengődés, az elnyomaro- dás, a járványok, a korai halál, a fekete nyomor és a szellemi elsötétül és helyett. Hozza a proletárdiktatúra «z örök békét, a népek testvéri együttélését, ha ezen az utolsó nagy harcon, mely a világ megváltásáért folyik, dicsőségesen túlleszünk. Mát hoz a proletárdiktatúra? Ha kérdik, mondjátok ezt: Hozza az új életet, a javítások özönét, egy új és boldog életnek minden föltételét. A mi jólétet a gazdagság, örömet a műveltség, egészséget a tisztaság, lelki derültséget a szabadság adhat: — évezredes nabszolgasoirsunk után azt hozza nekünk a felszabadult proletártátus hatalmas diktatúrája! — A Közoktatásügyi Népbiztosság kiadása 1919 — A forradalom nem teremtett ÚJ Igaz- ] választott bírák fogtuk ítélkezni az Ságot, csak felszínre hozta, érvényre' ^ ,s juttatta a dolgozó emberek örök Igazságát, amelynek tudata ott «zu» y- nyadt a lelkekben a legtávolabbi évezredek óta, de a hatalom birtokosai ! katonai bíráskodás különbségét és » diktatúra alatt a forradalmi törvényszékek proletár bírál gondoskodnak nem engedték érvényre Jutat. ;arrö1’ ho*y a bOnösók drága ügyvédi segítséggel ne kapaszkodhassanak fcü- proletárokból j lönbözö kibúvókba. : ságszolgáltatást te. A Móricz Zsigmondi Magyarországon nem hal éhen senki (Úti jegyzetek) (Pesti Hírlap 1919. ápr. 15.) A somogyi tenneloszövetkezet úgy alakult meg, egy nap alóli, egy gondoláit megszületésével, hogy semmi nemzeti érték nem ment kárba abból, ami már megvolt, ellenben rejtett erőknek milliónyi forrása buggyant ki. Nem tudom más természeti képpel összehasonlítani, csak épp a vírágfakadással, A tél kemény kis rügye vastag és zsarnoki védőlevelekkel van borítva, gyantás, enyves, kemény burokkal, amelyek megvédik a téli fagy és időjárás minden viszontagsága, sőt a kártevő bogarak ellen is a leendő szirmok, porzók és bibe csiráit. A tavaszban duzzadni, fakadni kezdenek a belső életek. A szigorú és vaskemény fedőlevelek egy darabig velük nőnek, dagadnak és elszántan védik magukat és életüket s azt állítják, hogy órájuk szüksége van a bent rejlő kis életek tömegének, ők védik, tehát jogosan préselik kicsi térbe őket. Egyszer aztán a szirmok a tavaszi napsugártól egy hajnalban szétrepesztík a burkot, kitárulnak a napfényre, gyűrötten, lucs- kosan, de szépen és boldogan, s övék a jövő. A fekete konáncsok- kai többet senki sem törődik, elbomlanak, lehullanak. így őrizték meg korunkig a grófok, a feudális nagybirtokosok, a magántulajdon szörnyóriásai, egy testben a földeket és rajta, a népeket. A vörös forradalom tavaszi lázától a már érett és megduzzadt néplélek egyszerre szétrepesztette a nagybirtokosok külső ko- pánesát. Az lehullt, leesett s a belülről kivirító milliónyi népiélek egyforma erővel, örömmel, szépséggel és boldogsággal tárja ki magát az új élet új lehetőségeinek.
