Békés Megyei Népújság , 1957. február (2. évfolyam, 27-49. szám)
1957-02-02 / 28. szám
195’». február 2., szombat A Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának közleménye az 1956-os népgazdasági terv teljesítéséről Kölcsönös megértést a Sarkad! Cukorgyárban is Moszkva. (MTI) A TASZSZ je- | szonyítva emelkedett az ország lenti: j nyersgyapot-, napraforgó-, btrrgoA Szovjetunió Miniszter tanácsa nyatermelése, valamint számos más ipari növény termesztése, A Szovjetunió szarvasmarha- álicmánya MSk október 1-től 1956. október 1-ig 3,3 millióval gyarapodott és 70,4 milliót, a ser. téaállomány 4,2 millióval gvara- [podott és 56,4 milliót a juhállo- A nyersva®-, acél- és hengerelt j many 4,8 millióval gyarapodott és lém termelés 1956-ban hét szá-j139,8 milliót tett ki. mellett működő Központi Statisz- t-kai Hivatal közleményt adott ki a Szovjetunió 1956. évi népgazdaságfejlesztési tervének teljesítéséről. Ipar ealékkal, a szénkitermelés 10, a kőolajtermelés 18, a villanyenergia termelés 13 százalékkal múlta felül az előző évi színvonalat. A turtíinagyártás bat százalékkal volt magasabb, mint 1955-ben, a generátorgyártás 15, a nagyméretű villamosgépek gyártása 20, a különleges szerszámgépek gyártása 30, traiktorgyártés 12, a tehergépkocsi gyártás 9, a gabona- kombájnok gyártása 70, a temgeri- betakaritó és silókombájnok gyártása 308, az exkavátoroké 30, az előregyártóit vasbeton elemeké' 65 százalékkal haladta meg az 1955. évi termelést. A gyspjúszö- vetgyártás emelkedése 1955-höz viszonyítva 6, a lenvászon gyártásé 25, a selyemgyártás emelkedése 43, a mürostgyártá&é 17, az óragyártásé 15, a fényképezőgép gyártásé 17, a porszsvógyártáeé 37, a mosógépgyárlá^é 125, a zongora és Difminók készítéséé 30, a -»»• r' i a 5 százalék volt. A heute: írutermelés 1956-ban 1 .véázaküduí, a forgaltrmba hozott Jvai menny ég 4 százalékkal, a vaú» £ sajt is egyéb tejtermékek ti i eiüöy iségtó 38. a cukoré 27, a Aoazervök ; i, a teáe 20 százalékk&i voLt sas osabb, mint 1955-ben. 1653-hoz viszonyítva emelkedett az országban az állati termékek, így a tej, a bús, a tojás, a gyapjú stb. termelése. Növekedett a begyűjtött és felvásárolt mező- gazdasági termékek mennyisége. Az 1957. január 1-ig begyűjtött gabonamennyiség — nem számítva a visszatérítést és a más termékekben eszközölt beszolgáltatást — három milliárd 304 millió púd volt, vagyis 1 milliárd púddal töbh, mint a legjobb termésű évek átlaga. Lényegesen növekedett a beszolgáltatott gyapot, bús, burgonya mennyisége. Tovább erősödött a szovjet mezőgazdaság anyagi és műszaki bázisa. A mezőgazdaság 1956-ban és természetbeli jövedelme 1956- bon viszonyított árakban kifejezve, 12 százalékkal nőtt. • Ki elmúlt esztendőben további nagyjelentőségű intézkedések szolgálták a nép életkörülményeinek javítását, 1956. október 1-től lényegesen emelték majdnem 15 millió ember állatni nyugdíját, Ezenkívül 1956. végéig a2 új törvénynek megfelelő magasabb nyugdíjtat kapott körülbelül egymillió olyan ember, aki az elmúit évben vonult nyugdíjba. Meg. szüntették a tandíjat a közép- és főiskolákon, rövidítették a munkaszüneti napok előtti napok munkaidejét, meghosszabbították a terhességi és szülési szabadságot, rövidebb munkaidőt állapítottak meg a serdülők számára, rövidebb munkahétre állították ál a szénbányászokat, határozatot hoztak az alacsony illet ményű dolgozók hétének emeléséről. Emelték a me- aigazdasági termékek begyűjtési árait. Mindezek az intézkedések, a- melyeket 1956-ban foganat, ősidőitek, illetve, amelyeknek megvalósítását 1956-ban kezdték meg — a városi és falusi lakosság számára A Sarkadi Cukorgyár befejezte ! a cukorrépa feldolgozását. Ebben I az idényben közéi 16 ezer kát. hold cukorrépa termését, dolgozták feL A jó eredményhez hozzá- ! járult a gyár termelési osztátyá- ! natk munkája a cukorrépater- mesztés színivonalának növelésével. A gyár körzetében 1951-től kísérleteket végeztek a táj termelés kialakításához szükséges fajtáik felkutatására. Jelenleg a K 91- es és a Y 19-es cukorrépa fajtáik termesztése bizonyul legjobbnak. A K 91-es fajtával szemben rossz előítéletek voltak. A kísérleti parcellák és. a gyár laboratóriumában végzett kísérletek eredményei megcáfolták. Ezekből répatermelőink komoly tanulságot vonhatnak le. Ugyanis a K 91-es fajta nagy termőképessége meL lett, 2,5—3 százalékkal magasabb cukortartalmú, mint az eddig tér. mesztett cukorrépafajták. Érdekes adatokat kaptunk a cukorrépatermdcs mennyiségi és minőségi javulásáról. 1951-től 1954-ig csupán. 15—20 ezer cu« korrépa-gyökeret takarítottak be a termelők 1 kát. Ivóidról, addig 1956-ban ez a száma 42 ezerre emelkedett. Bízunk abban, hogv ebben az évben eléri az 50—55 ezret. A cukorgyár laboratóriumában 1956—57. idényben közel ’0 ezer vizsgálatot végeztek. A gyártás folyamán félóránként ellenőrizték a feldolgozásra került répa minőségét, valamint a végtermékeket (melasz, szelet, cukor). A fentiekből világosan látszik, I hogy a cukorgyárban alapos mun- 1 Icát végeztek. Ennek a munkának (15 lóerősre átszámítva), 248 ezer ■ egy évre átszámítva több mint 35 traktort, 114 ezer tehergépkocsit, j milliárd rubel nyereséget, jelente- 56 ezer gabonakombájnt, és sok ' nek. í 956-ban a lakosság segélyek. egy ezer i gfifí 1 bocs# tát- m n re. Műi 1506 m Mtmkc) igepi par több mint ntos új gépiionstnxk- ;t az ipar, az építke- ■ rzőgazdaság rendelke- ódésbe állítottak mint- toroata és szalagrend- rt. jfc folytak az atomén» egyéb gépet kapott. Beruháxás A terv jelentés. beruházási fejezete elmondja, hogy az 1956-os állami beruházások összege 186 milliárd rubelt tett ki és ily módon 17 “o-kal múlta felül az 1955-ös be- ; ruházási színvonalat. Az 1956-06 állami beruházási tervet 94 százalékra ieljesítettélk. Üzemtoebe- Iyeztek több mint 800 nagy állami ipari vállalatot. nyugdíjak, ingyenes orvosi segítség és hasonlók fői-májában mintegy 169 milliárd rubel összegű állami juttatásban részesült. Ez az összeg 15 milliárd rubellel több, mint az előző évi. Az állam rendelkezésére bocsátott mezőgazda- sági termékekért a kolhozok és a kolhozpor&szfok 20 milliárd rubellel többet kaptak, mint 1955-ben. 4 kultúra Azt mondták: „Mi nem kér. novemberben a rendellenes m | Az elmúlt évben újabb sikerei; I születtek a szocialista kultúra H ere sk ed elem minden területén. 1956. folyamán . , ... , .... , ^ . |mintegy 50 millió ember tanult Az elmúlt esztendőben. 1081020- ...... r , , _ . , .. t _, ■ Ikülonbozo iskolákban. A főiskolai do tt a Szovjetunió bel- es külkereskedelme. A belföldi kiskere.sk0- ! hallgatók száma (beleértve & levelező hallga* 1 ósí at is), elérte a kétmilliót. ínak meghonosítására í.d«hni áruforgalom összege 1956- gj-ártási föl várnátok- j,ban 547 milliárd rubel volt, és az. használták a vádiwzo- [elmúlt évhez képest, viszonyított lohászati folyamat, az árakban kifejezve, 45 milliárd rubeles emelkedést mutatott. A falusi kereskedelmet lebonyolító fogyasztási szövetkezetek kiskereskedelmi áruforgalma 1955-höz képest 11 százalékkal emelkedett. vizsgálatánál, techno- so!i és. intenzitásuk el- < , hengerelt fémek , szélesebbkörű alkal- találtak a rádióaktív izotópok a gyógyászatban és az [Tovább bővült a Szovjetunió Mű- orvostudományi kutató ■ munka-j kereskedelme. Az rnszág külikeres- ban kedelmi áruforgalma 1955-höz ke1956-ban a népgazdaságban több Pest kilenc mint egymillió kettőszázezer találmányt, műszaki tökéletesítést és ésszerűsítést valósítottak meg. Mexögasdasfág százalékkal emelkedett. Fokozódott a kereskedelem a népi demokratikus országokkal, továbbá számos nyugateurópai, kozelkeleti és délkeletázsiai országgal'. A technikumokon és egyéb középfokú szakiskolákon mintegy kétmillió ember tanult. A főiskolák és a középfokú szakiskolák több mint 760 ezer fiat#! szakembert bocsátottak az ország rendelkezésére, 126 ezerrel többet, mint 1955-ben. A tudományos dolgotok szauna egy év alatt több mit 15 ezerrel növekedett és 1956. végén elérte a 239 ezret. Állami és szövetkezeti vállalatok, valamint a városi lakosság 1956-ban saját anyagi eszSözeibál a”Központi Statisztikai Hivatal állami hitenel összesen 36 mfl- közleménye uámutiat arra, hogy aj^ négyzetméternek megfelelő l<a- Szovjetunió népgazdóságában log- jkásierületot építettek. A kolhozpa- lalkoztatott munkások és alkalma- j rasztség és a falusi értelmiség zortaik. száma 1956. végén 50 milli- | ezenkívül a falvakban az elmúlt hektárral több, mini 1955-ben és 'ót. tett ki és, 2,1 mütióval mégha-!év folyamán mintegy hétszázezer majdnem 38 millió hektárral több, ladta az 1955-ös év végén eléri lakóházat épített; _______ színvonalat. _ _ tot _____* A Szovjetunióban 1956. folya- j mán, akárcsak az elmúlt években, Á Szovjetunió mezőgazdasága 1956-ban kiemelkedő sikereket ért el. Az 1956-os termésre megmunkált földterület mintegy 195 millió hektár volt, vagyis 8,9 millió a jövő idényben lehetue uiég emelni a minőségi színvonal át, de csak abban az esetben, ha a ja „prolit1 látják, nem pedig gyár vezetősége és a munkások í embert, a családapát." Ez külö megtalálják egymás között a he-: sen a közelmúltban lefolyt m lyes kapcsolatot. A dolgozóknak | kástanáes üléséről kiszivárgott kötelessége beleszólná az üzem j reknél mutatkozott meg. Ezen munkástanácsa által a gyár veze- j ülésen arról tárgyaltak, hogy v tésébe. A gvár igazgatója és még sza kell fizetni a november néhány vezető, fékezik a munkás- : ***^1 tóadott *** tanács gyors bekapcsolódását az részét. Mivel a cukorgyár le. üzem irányításába. A munkások | így az utolsó fizetésből fogjó azt látják, hogy a gyár vezetését í levonást elvégezni. Ez a dcígc régi módszerekkel oldják meg. En- j között felháborodást váltott nek tudható be a munkások közötti olyan hangulat, hogy „Váltsák le az egész gyárvezetőséget, 'kabér kifizetését, azt a gyár ve mert azok nem veszik figyelembe tői adták, most pedig lefogja a munkások érdekét, vagy a gyár Lesz olytain dolgozó, aki alig 1 vezetői a fizikai dolgozókban csak ' pénzt. Itt meg kell mondani, he a bérek kiűzetése rendellenes volt . r.rx -- .- X. ’ Ü. i Í.A1J ■ , ; Biztosan az, aki engedélyezte a 200—201/1956-os rendelete in- kjfiaetést ..jó fiú'1 akart lenni, tézkedik. melyet a korma Most pedig azzal intézi el: ez 10—13/1956 decemberében rendelet és vissza kell fizetni.: adott intézkedése a végreh; A munkástanácsnak joga és tásban megerősített, kötelessége megismerni a bér- ^tZ üzemi munkástanács cs kifizetésekkel kapcsolatos kor- akkor áU feladata magaslata mányrendeleteket és a végre- ^ a vezetőségével együij. hajtási utasításokat. És amikor megtalálják azt a helyes vez. ,, . ,. , tési módszert, mely nem a n< váHalta az úgynevezett nepsze- „eteltérések kiélezésén, hamu, ru teUdatot, a berek jogtalan a értésen aktp,szik. Aki kifizetését, ma vállalja a fele- ^ v^ete31 n^dsWzer kialakító lősséget a dolgozók előtt azok sát gátolja, az tudatosan lábba levonásáért is. Az októberi, no- tapossa a dolgozók jogát, me vemberi és decemberi hóna- jyej_ a párt és kormány bizto- pokra kifizethető bérekkel kap- sított az üzem jobb vezetést esoíatban a pénzügyminiszter, végett. 9 m Kedvező időjárás az őszi vetésekre mint három évvel ezelőtt. A sze- mestermények vetéstei-ülete az utolsó három év leforgása alatt A megyei tanács előtti termelésüket. A Békéscsabai Bányamajdnem 22 millió hektárral, [nem volt munkanélküliség. ezen belül a búza vetéstei-ülete 14 ! A munkások munkájának ter- jryrm OSZtálvCX felenü millió hektárral növekedett. A j metókanysége az iparban 7 száza- j " * Szovjetunió szemestei-mény-ter- j lókkal, az építkezéseknél 10 szá- [ Üjabfc üzemek érték el vagy melése 1956-ban hozzávetőleg 20 zaléldtal emelkedett az elmúlt év- haladták túl az október 23-a százalékkal szárnyalta túl az ben. 1965-öe. színvonalat és magasan 4 _, , . „. fölötte volt az eddig eLért legked- ! A hely »eie A Békéscsabai Banya- es vezőbb országos terméseredmény. 1 A jelzett tervidőszakban tovább ' ^P“°anyagipan Egyesülés, a nek is. A mezőgazdaság feűendí- I javult a nép anyagi helyzete ^ | Valiálat, a vegyfötése szempontjából különleges je- emelkedett kulturális színvonala.; 1Pan valialat, a Vasipari v álhi- lentőségű volt a szűz- és ugarföldek A Szovjetunió nemzeti jövedelme , ^ Orosházi Vasipari és Mekíkeres hasznosítása. A feltört! 1956-ban 12, százalékkal volt ma- j chanikai. Vállalat dolgozói az e/.űzföldeken a szemesterményter- 1 gasabb, mint az előző évben. A j elmúlt hetek és a jelen sok ba- melés az utolsó három évben 2,4- munkások és az alkalmazottak át- | ía> bosszúsága ellenére is újra szeresére emelkedett, lüöi-liöz. vi- lagbére 1955-höz viszonyítva há-,a r*ígi, vagy annál magasabo .... ______ rom százalékkal, st nyugdíjak ésItermelési szinten dolgoznak. 9 rC’Krí wn-rt vüpdiar segéIrdt 19 százalékkal Reméljük, a jó példát több L t'fK..b MEGYEI Mi j emelkedett. A parasztok pénzbeli üzem is követi. Kulin István, a Meteorológiai Intézet agrometeorológiai osztályának vezetője, adott tájékoztatói áitxim az alábbiakat mondta az idei tél kedvező alakulásáról: — A novembervég) szokatlan hideg időjárást december elején a rendesnél is enyhébb idő váltotta fel, ami lehetővé tette a száraz idő miatt megkésett talajmun- kák, c a vetés folytatását, • igen kedvezően hatott az őszi vetések kezdeti fejlődésére. Karácsony után hirtelen bekövetkezett 16— 15 fokos fagy már súlyosabb károkat okozott volna, a szerencse, hogy országszerte a fagyok beállta előtt sok hó esett. Hasonló eset alakult január közepén is, amikor a havat leolvasztó, enyhe napok után általában 20 Celsius, a nyugati országrészeken pedig 21— 24 fokos fagy következett. A fagy előtt megindult általános havazás isimét segített a veszélyt elhárítani. A kialakult 10—30 centiméteres hóréteg biztos védelmet I nyújt még keményebb fagyok el- I len is, az elvetésre kerülő ősz növényeknek. Az eddigiekhez hs somló erősségű hidegben a hóta : kan) alatt legfeljebb 2—3 főit®» * ’ fagy, amit a telelő zöld növények, csírázó magvak könnyen kibírnak. A hófúvások idején csaknem az egész országban vastag torla- I szók keletkeztek. Ha a torlaszok sokáig megmaradnak, s a felöle- j tűkön vastag jégkéreg képződik. I az alattuk lévő vetéseket hónyomás, hópenész, és megfulladás I veszélyezteti. Január 24-én az j egész ország területén lényeges 1 enyhülés következett be. Az enyhe idő — kisebbi-nagyobb visa- szaesésekkel — tartósnál; ígérke- \ zik, ami azoobtm még' korántsem I jelenti a tél- végét. A!taTál?on elmondható az, hogy kisebb veszé- I lyektől eltekintve, eddig igen kedvező volt az időjárás az őszi ! növények átteielésére. A szárrtő- íöldön, s úgyszintén a gyümöl- : esősökben sem esett kon-olyabb Icái- ezfdáfs.
