Békés Megyei Népújság , 1957. február (2. évfolyam, 27-49. szám)
1957-02-03 / 29. szám
(( MUNKÁSOK, PARASZTOK POLITIKAI NAPILAPIA 1957. FEBRUÁR 3., VASÁRNAP Ara: 50 fillér ÉVFOLYAM, 28. SZÁM Kitelepítettek betelepítése Kivégezték Mány Erzsébetet és Farkas Mihályt Február 4-től új vasúti menetrend , Dottoj bácsi páj... Bizony, még a felnőt« ;ek is félnek az orvos tű« iétől, hát hogyne fein« Gubics Katika. De meg« vigasztalja a doktor bácsi: — „Ne félj, kicsikém, ettől erősebb leszel...“ Naponta sokszor mondja el a kedves szavakat dr. Giczei Lajos gyermekgyógyász. Látogatásunk napján — délután 2 órakor — már a 22. gyerek volt a kezelőasz- talán. A gyerekek félnek a doktor bácsiktól, de mi szülők szeretjük őket, hisz ők gyerekeink gondozói, gyógyítói. o o o Mas Képesoldal — Keresztrejtvény _____ * Mi t kapni — mit nem kapni? Együtt és szabadon Az idősebb nemzedék még bizonyára jól emlékszik azokra az dőkre, amikor a harmincas években Tiszántúlon ugyancsak megszaporodtak a falusi társulások és szövetkezések. A parasztság társulási, szövetkezés! hajlandóságának gyökered persze ennél jóval messzebbre nyúlnak vissza. Gondoljunk csak a legeltetési társulásokra. A falusi önsegélyző állatbiztosítási szövetkezésekre, amelyekről sokan már azt is öli elejtették, hogy ezek is társulást, szövetkezést, összefogást jelentettek. A harmincas évek szövetkezés! mozgolódásának azonban nem ez a társulási hagyomány, hanem elsősorban a terménypiacokon, és állatvásárokon uralkodó versengés adott lendületet. De külföldön működő pa- msztszövetkezetek ó példája is ösztönözte az embereket, hogy egyesült erővel álljanak ki az akkori nagykereskedelem szövetke- ' ‘ha bújtatott parasztnyúzó politikája ellen, E beszélgeté- '«v a magyar parasztság egésze nem ellensége a •tik — sőt kimondottan szükségesnek tartja az \ nagyüzemi gazdálkodás fölényét és elő- mösebben bizonygatni a falu népének, 'sztok, akik az elmúlt években sem a iem a szövetkezés-fejlesztési mód- a szövetkezést, de nem úgy, a- zrős, virágzó szövetkezeti tnoz- A, az önkéntesség elvének ....v» :ási tervszámokkal... Akar oldalakon át sorolhatnánk azouat a. súlyos hibákat, amelyek alapjaiban szépen fejlődő szövetkezeti mozgalmunkat fékezték, sőt egyre inkább visszahúzták. Forradalmi munkás-paraszt kormányunk a leghatározottabban szakított a szövetkezet-fejlesztés káros, torz módszerével. így képzeli a dolgozó parasztság túlnyomó többsége: együtt és szabadon. Most már valóban a Parasztemberek kezdeményezésén a sor. A hosszú téli estéken szomszédok, ismerősök beszélgessenek el, vitassák meg, milyen lehetőségek adódnak falujukban a társulásra, illetve szövetkezésre. Az Alföld jelentős részén, de móginkább a Tiszántúlon, megyénkben nagy jövedelmet ígér a rizstermelés. Ám, de kisparcellá- kon nem lehet öntözéses gazdálkodást megvalósítani, csak közösen művelt táblákon a szövetkezéssel. Ahol ilyenre nyílik lehetőség, fogjanak össze az egyéni gazdálkodók, s közös erővel építsék meg a rizsgátakat, szerződjenek rizstermelésre. De nemcsak az öntözőcsa- tomák közelében, hanem az egész országban akad egyéb lehetőség is termelési társulásokra. Az állattenyésztés, aprómagtermesztés is sokkal nagyobb jövedelmet ígér és könnyebben megoldható társulás útján. Hazánk éghajlata rendkívül kedvező az aprómagvak termesztésére. Különösen a pillangósok magvai keresettek külföldön, de a hazai piacokon is jó pénzt fizetnek értük. Az aprómagtermesztés mondhatjuk azt, hogy megyénkben fejlődik legjobban. A baj csak az, hogy elszórt, apró parcellákon lehetetlen egységes, a külföldi igényeknek is megfelelő magot termesztem. Talán még ennél is nehezebb a kis parcellákon a rovarkártevők elleni védekezés. Ezért lenne helyes, ha minél több faluban összefognának a gazdák, s a helyi adottságoknak megfelelő közös erővel teremtenék meg az aprómagterme- lok a szakcsoportot. A. *e'sarollakon kívül még számtalan termelői társulásra nyílik lehetőség, csak alaposan körül kell nézni. De nocsak a falusi és ta- ny®1 egyéni gazdák, hanem a mezőgazdasági szakemberek is nézzenek körül falujukban. Tőmöritsék maguk köré a számító gazdákat és segítsék őket a szövetkezésben. , t;'eSítsék ebben a törekvésükben a falvak és tanyák népét, a oldművesszövetkezetek is. S ha valóban az esti tanyázásdkon, a baráti beszélgetéseken, a parasztok saját akaratából születik meg a szövetkezés gondolata, akkor nem kell félteni ezeket a szövetkezeteket, megállnak azok a saját maguk lábán is. (Sz. B.J ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦*****% ! Naplóm Sokszor elgondolkoztam ^ már azon, hogy milyen jövő vár azokra a sportolókra, akiknek szívük könnyebb volt annál, hogy magyar legyen és felcserélték az igazi hazát, azt a földet, ahol születtek, éltek és annyiszor győztek — egy másik világgal. Nem volt talán meg mindenük, amit elérni csak akartak? Rossz volt talán az úszóknak? Nélkülöztek talán a vízilabdázók? Furcsa lenne, ha azt mondanánk, hogy a régi vezetés űzte őket nyugatra! Hogy azért cserélték fel a hazát, az otthont, a hazátlansággál, mert itthon senki nem becsülte őket, és nem voltak lehetőségeik? Nem itt van elásva a csatabárd kedves olvasóm, hanem ott,- hogy sportolóink egy részének nem a haza, nem magyar voltuk az első, hanem az arany, a dollár. Úszóink, vízilabdázóink közül sokan most az Egyesült Államokban „porty áznak“ rendeznek bemutatókat... De hogyan és miféle bemutató- kát? Hogy csak szerényen szóljak: sportcirkuszban „lépnek fel“. Keserűséget és szánakozást éreztem, és fájt, hogy Szőke Katiék, Martinék idáig jutottak az aranyborjú imádásában. A vízilabda-bemutatók után most új sportágban léptek fel olimpiai bajnokaink és bemutatták az örjöngő közönség zajos tetszése mellett a vizi- rugbyt. Aki ismeri a földi- rugbyt, elképzelheti, milyen lehet a vízi. No, dehát dollárért ezt is lehet, sőt, vendégszereplő úszónőink talán még arra is vállalkoznának, hogy bemutassák a sellők táncát fedett uszodában... Különösen, ha a produkciót dollárra lehet váltani... Az olimpiai aranyérem úgy látszik kevés a dicsőséghez. Elvégre: élni is kell valamiből?!... j S. E. I Szombaton felkerestük a Békéscsabai Kiskereskedelmi Vállalat áruforgalmi osztályának vezetőjét, Horváth József elvtársat, s megkértük arra, tájékoztassa a Népújság olvasóit, milyen árucikkeket vásárolhatnak, s melyek azok, amit pillanatnyilag nem lehet kapni. A következő választ kaptuk: A legfontosabb árucikkek a cukor, liszt, kenyér, hús és húsipari termékek korlát- ] Sokat keresett áruféleség a rizs, lan mennyiségben állnak vásár- *Jíir ^ nem *s állandóan és kor... . __. „ . . , .. latiam mennyiségben, de van. Kilóink renaelkezesere. Az utanpot- ,.,. , , * i látásunk van arra, hogy februáriás biztosított. | ban száz mázsa export rizst kapunk. zöldfőzelék. Ezt a problémát a A téli hónapok nagy kérdése a konzerválás oldja meg. Lecsó, savanyúság, befőtt, | korlátlan mennyiségben kapha* borsó, főzelék-konzervünk van bő- tó. ven. A közkedvelt gyümölcsíz is ; Nem is olyan régen hiányzott az élesztő, só, gyufa Most már vásárolható boltjaink- i Tej és tejtermék nem okoz gon- ban, s a keresletet gyáraink ki- j dot, mivel boltjainkban sajt, vaj* elégítik. j túró és tejfel van bőven. A gyümölcs ellátásunk már nem olyan egyszerű. Mi magunk hozzuk gépkocsival az almát. Boltjaink — s egyben vevőink — ellátását így tudjuk I biztosítani A kitűnő minőségű* ! zamatos szabolcsi alma városszerte kedvelt fogyasztási cikk. A van és a nincs határán moi zog a cukorka, csokoládé, & az egyéb édességáru. Jelenleg 15—20 fajta cukorkával rendelkezünk, de olyan kis mennyiségben, hogy kellő utánpótlás nélkül hamarosan nem tudjuk vásárlóink igényeit kielégíteni, mivel új szállítmányra egyelőre nem számíthatunk , mert sok édességárunlc alapanyaga külföldi gyarmatáru, A gyarmatárukban hiány van. Ide tartozik a bors, babérlevél, kakaó, babkávé Ezek a szükségleti cikkek kisebb | leni eg — egyáltalán nem kapunk mennyiségben érkeznek, s azonnal mert elsősorban a kórházakat, el is fogynak. Az áruk egy részé- | bölcsődéket és a vendéglátóipart bői, Így például kakaóból, babká- látják el, véből, citromból, narancsból — je- j Mikor a sütőpor, vaniliacukor hiányáról beszélünk, ismét a ! földön kell beszereznünk, gyarmatáru kerül előtérbe, mert a vaniliacukor fontos alapanyaga ! Fűszer es csemege boltjainkban | a vaniliaolaj, melyet szintén kül- } e(*dig lehetett vásárolni palackozott bort és egyéb dugaszolt szeszárut. Je- kát kapjuk meg, s ennek is na- lenleg nem árulunk, mert nincs, j gyobb része a vendéglátóiparhoz A keresletnek csupán 30 százaié- j kerül. És végül a cigaretta A szükséglet megyénkben hat és t De bízzanak a Kossuth, Terv, fél-hét millió darab havonta. Ez- Harmónia cigaretta barátai rövid zel szemben ennek a mennyiség- j időn belül kedvenc cigarettájukat nek mindössze 40 százalékát kap- J füstölhetik, tűk meg. Sz. Zs.
