Békés Megyei Népújság , 1957. február (2. évfolyam, 27-49. szám)

1957-02-14 / 37. szám

1951. február 14., csütörtök

llegőrizziik

isi I i sta i í í in sí mainkat

K kapitalista társadalomból, a szocialista társadalomba való átmenet egész történelmi korszakot fog át. A szocialista forradalom győzelme a legmélyebb, a társadalmi élet minden területét átható fordulat az emberiség történelmében. Ebben a forradalomban nem a magántulajdon, a Isi— zsákmányolás formát változnak, hanem megsemmisül a termelőeszközök. magántulajdona,. a kizsákmányolás mindenféle formája. A hatalomban nem egyik kizsákmányoló, népelnyomó osztály váltja fel a másikat., hanem a dolgozókat maga köré tömörítő mun- ikásosztály veszi kezébe a hatalmat. A munkásosztály a hatalmat arra használja fel, hogy szocialista tulajdonba vegye a termelőeszközöket és a termelőeszközök szocialista társadalmi tulajdonára támaszkodva megszervezze a kizsákmányolástól, válságoktól mentes, tervszerűen fejlődő népgazdaságot.

K szocialista átalakulás azon- j ban nehéz harcban megy végbe. Ez a harc, mint ahogy maga a szocialista átalakulás is, ki- • terjed a társadalmi élet minden területére. A harcban a kommunista-munkáspártok áltat vezetett í proletariátus és a vele szövetséges j dolgozó tömegek szétzúzzák a Ira- pitalizmus erőit, átformálják, szocialista útra vezetik a kispolgári rétegeket, a szocializmus szellemében nevelik az értelmiséget és a társadalom más csoportjait és kitermelik és felnevelik saját so- j fáikból az új értelmiséget. Ebben ’’j^^fTsrchan a ' %

megerősödik, leküzdi magában a

■:KfÉÍP'marad\ránjra*t. a

JT szocialista átalakulás folya**■ marta a felszabadulás után. hazánkban is elkezdődött'. A szocializmus építésének folyamatát szakították meg az október 23-á- val kirobbant események. A bel-; só reakció' és a nemzetközi’ iittpe-j maiizmus által szervezett eítenfor- radialóm fellépésének a talajt a-; zok a súlyos hibák teremtettél« | meg, amelyeket a szocializmus magyarországi építése során a Rákosi—G.en'5-féle politika eredményezett. Az dOmforradtimi1 erők nem ezeknek a hibáknak a leküzdésére törekedtek. Elten for-! radalmi céljaik elérése érdekében ■ igyekeztek befeketíteni és eltorzítani mindazt, amit a magyar dől- i gozók a felszabadulás utáni 12 év j alatt a1 liOibtaJv. Pedig ebben az időszakban a magyar nép törté-j ne) mi jelentőségű eredményeket j vívott ki, amelyekről nem akar és nem fog lemondani.

R pártellenzék egy része, és a különböző értelmiségi cső- i portok a múlt hibái és a ..sztálinista" módszerek elleni harc címén valójában a marxizmus—le-' ninizmus, a párt vezető szerepe, a proletárdiktatúra ellen folytattak j hadjáratot. Ezekkel a módszerekkel megzavarták a dolgozók egy j részének tisztánlátását és elősegí- [ tették felszabadulás utáni fejlődé-1 síink minden eredményeivel való szembefordulást. Sokan azt állították, hogy Magyarországon nem is szocializmust építettünk, hanem valamiféle bürokratikus, népelle-! nes társadalmi rendszert alakított! ki a régi pártvezetés, amely nemcsak hogy nem szocialista, de nem : te népi és nem is demokratikus.

7\ leszámolás a tizenkét éves múlttal — ha ezt fegyverrel * kézben ellenforradalmi erők

2

KEKftS MEGYEI NÉPÚJSÁG

végzik, amikor a kommunista párt dezorgainizálódott — kapitalizmuson kívül mást nein eredményezhetett volna Még akkor sem, ha átmenetileg, ideig-órálg nem is mertek nyíltan kimondani a földosztás, a gyárak, a bányák, a bankok, közlekedés és a- kereskedelem államosításának visszacsinálását, November első napjaiban a- zonban Mindszenty és mások mar alig leplezetten meghirdették a szándékokat felfedő programot: „a közösségi érdek által korlátozott magántulajdonon alapuló társadalom•* visszaállitását. Veszélyben forgott a szocializmus építésének lehetősége;

If felszabadulás után teljesen megváltozott a hatalom, jellege és az ország politikai rendszere. A kommunisták vezetésével a dolgozók nehéz harcofcban szorították ki a hatalomból a tőkés, feudális osztályok képviselőit Az erőszakszervek: a rendőrség

és a hadsereg a nép elnyomásának, a kizsákmányoló osztályok és a magántulajdon védelmének eszközéből a nép ellenségeinek, a kizsákmányoló osztályok elnyomásának,, a társadalmi tulajdonba vett gyárak, termelőeszközök, a szocialista építés védelmének eszközévé változtak át. A néptől idegen államhatalmi és államigazgatási apparátust átalakítottuk. Az államhatalom legfelsőbb szerve az országgyűlés lett, amelyben csakúgy, mint az ál lámhatalom többi szerveiben — a tanácsokban — a dolgozó nép

•képiásejiik K

kormány és a tanácsrehászer. áz álam igazgatási szervek, jél-íegöik- bén és- 'szémefyV' Összetétel alibim gyökeresen átformálódlak és a szocialista építés, a .szocializmust építő társadalom éleiének irányító. igazgató1, szervező eszközévé váltak.

Ä Magyar Népköztársaság ál- ■ lamhartalma, és államrendszere lényeges vénásait tekintve a magyar dolgozó nép államhatalma és államrendszere, a proletariátus diktatúrája volt. Ugyanakkor kínai eívtársainknak teljesen igazuk van, amikor a Zsenminzsipao cikkében „Mégegys-zer a proletárdiktatúra történelmi tapasztalatairól" — megállapítják, hegy Magyar- országom a proletariátus diktatúráját a szó igazi értelmében nem teremtették meg, miután nem zúzták szét következetesen az ellenforradalom erőit, é® mivel az állami és gazdasági vezetés bürokratikus eltorzulása következtében a tömegek cselekvő részvétel*, alkotó kezdeményezése nem bcn.taí- kozhatott ki. a politikai, társadalmi és gazdasági életben. Az állami és gazdasági rendszer bürokratikus vonásai következnek azokból

a politikai és gazdaságpolitikai hibákból, amelyeket a. Rákosi—Ge- rő-féle csoport elkövetett hazánkban a szocializmus építésében. A pártéletben súlyosain megsértették a kollektív vezetést, a párton belüli demokrácia, a bírálat és ön- bírálat, a tömegektől való tanulás lenini elveit. A gazdaságpolitika mértéktelenül súlyos terheket rakott a dolgozók vállaira, aminek következtében nem. emelkedett megfelelően, sőt egy időben visz- szaesett a dolgozók életszínvonala. Mind a politikában, mini a népgazdaság fejlesztésében nem vették, megfelelően figyelembe nemzeti sajátosságainkat, luvzai adottságainkat.

TI felszabadulás után a kom- munisták élenjártak abban a harcban, amely a súlyos karóikat szenvedett ország újjáépítéséért és szocialista átalakításáért folyt. Kommunisták, szervezett munkások, harcos pacasztproletá- rok szemezték azt a paraszti megmozdulást, amelyben megszületett a földreform, amely egyszer s mindenkorra kihúzta a taiajit a ! nagybirtokos feudális urak lába alól. 1948—49-re a dolgozók állama vette kezébe a főbb termelőeszkö- ; zóket az iparban, közlekedésben egyaránt, államosítottuk a banko- ; kát és a nagykereskedelmet. A három éves terv időszakában nemes* újjáépült, de jelentős fejlődést is elért az ország gazdasága.

! Az első 5 éves terv időszakában gyorsair fejlődtek az ország termelő erői az iparban. Megszűnt a I munkanélküliség, nőtt a foglalkoztatottság. A mezó gazdasá gban a I súlyos hibák ellenére -a kollektív,

: szövetkezeti gazdaságok egész sora alakult meg, amelyek jelentős része megerősödött és példázta a nagyüzemi gazdálkodás fölényét •az egyéni kisgazdaságokkal szem- | ben. Kialakult az. állami gazdasá- ! gok hálózata, »mély jelentős se- ! gítséget nyújtott a városi lakosság, az ipar ellátáséban; a mező- ‘ gazdaságnak vetőmagva-t, tenyész- áltabckai adott. Megszervezték a ! gépállomások rendszerét, amely a [ mezőgazdáság gépellátásában, a korszerű gazdálkodás, agrotechnikai módszerek elterjesztésében jelentős sikereket ért el. A szocializmus gondolata és gyakorlata mély 1 gyökeret eresztett a falun.

K zonban a sikereket és ered- *** jnépyekgt ,a gazdaság. , fej- les-zléseben is beárnyékolták a gszdaságíejleszl'és. á gazdüságpöli- íiüa 'lrfiái'. Népgazdaságunk fejlesztésében nem aiknáztuk ká azokat a lehetőségeket, amelyek a szocialista országokkal való együttműködésből fakadnak, nem i számoltunk eléggé országunk gazdasági és természeti adottságaival, hagyományaival, A nemzeti jövedelem túlságosan nagy részét vettük igénybe beruházásokra, és a beruházásokra fordított összegeket. ,nam eléggé hatékonyan használ- í tűk feL Ezeknek a hibáknak ellenére is letwgadhataitlanok az erzd- i menyek, amelyeket az ország termelőerőinek, népgazdaságunknak \ fejlesztésében elértünk. Ezekre az eredményekre támaszkodva ki leket javítani az elkövetett hibákat, biztosítani lehet a népgazdaság to- i vábbi fejlődését és a termelés, a ; termelékenység emelésére támasz- ; kodra a dolgozóknak magasabb ; életszínvonalat, jobb életet lehet ; biztosítani. A munkások, parasz- i tok és értelmiségijeit érdekei azt követelik, hogy erősítsük és fejlesszük a termelőeszközök szocialista tulajdonát, hogy cseleit vő | közreműködésükkel növeljük az I ország termelőerőit és így gazdagabbá. kulturáltabbá tegyük élesüket. Ezit csak úgy lehet elérni,

I ha a népgazdaság fejlesztésében, is l megőrizzük és fejlesztjük szocialista vívmányainkat.

H í ország politikai, gazdasági átalakulásával párhuzamosan kulturális forradalom is ki- i bontakozott hazánkban. Megszűnt 1 a régi uralkodó osztályok rrromo- ! póliuma a művelődés terén is. A i középiskolák és egyetemek kapui j megnyíltak a munkások és parasz- : tok gyermekei előtt. Egységes ál- ; taláinos iskolai rendszert alaki tot- | tunk ki. A fetoőtt munkások és j parasztok tömegei kapcsolódtak be a tanulásba. Az iskola szelleme, (az oktatás tartalma demokratikus • és szocialista lett. Nemzeti, haladó 1 kultúránk kincsei, a világ tudományos és művészeti eredményei

A Békéscsabai

Forradalmi Ifjúmunkás Szövetség programtervezete

Az elmúlt napokban a Békéscsabai ifjúmunkás Szövetség Ideiglenes Bizottsága értékelte aa elmúlt hetek eseményeit és több elvi kérd 1-ben állást foglalt.

Elhatárolja magát az ellenforradalmi elemektől a marxizmus-leninizmus elmélete alapján kíván dolgozni. Elismeri a Munkás-Paraszt Kormányt, és az MSZMP-t, mint a munkásosztály vezető pártját, és azt minden tevékenységével támogatja.

Célul tűzi ki, hogy érdekvédelmi csoportokat alakítsanak ki az üzemekben, és ezen keresztül képviseljék az ifjúmunkásokat a munkástanácsokban és a tanácsban. Továbbá, hogy elsősorban kerületekben és nagyobb üzemekben alakít ifjúmunkás szervezeteket, és ezeknek a legnagyobb fokú önállóságot biztosítja. Az ifjúmunkások saját maguk demokratikusan válasszák meg vezetőjüket.

Az ideiglenes bizottság tervbe vette, hogy az Ifjúsági Házban klubnapokat rendez, (biztosítva könyvtár, ping-pong, biliárd stb.) s társadalmi munkával rendbe- hozza a röplabdapályát, valamint főző- és varró-tanfolyamokat kíván beindítani.

Az ideiglenes bizottság felhívással fordul a város munkásfiataljaihoz, ha célkitűzéseivel egyetért, támogassa

munkájában.

MAFISZ Ideiglenes Városi Végrehajtó Bizottsága,

c // papádfakőeih jelölt

Szavahihető emberek mondják, hogy amolyan lehetetlen kis emberke a Fülöp István. Valahol a Rákóczi-telepen lakik, Orosháza mellett. Természetes az, hogy minden embernek van elgondoló, sa, egyiknek ilyen, a másiknak amolyan.

" Áz'éfflóMfttek' utári'ítél've úgy ? látszik; hogy FüíŐjSriék rrlég-'i’-all- • há gyemiekkirt-ában nagyon megtetszett a parádéskocsis. egyenruha;. A darutoUas kalap, a páro- j san úszó fekete szalaggal, a pity- kés zsinőros liabát, meg a nadrág a fényes csizmával.

Meg is volt Fülöphen minden adottság hozzá. Szépen tudott hízelegni, bókolni, és másokról; rosszat mondani az uraknak. Csak egy valami hiányzott. A természet nem áldotta meg szép sudár termettel. Már pedig erre a parádéskocsin járók sokat adtak, főleg a hölgy személyzet.

A felszabadulás után a letűnt földesurak elszéledtek a határból. Fülöp István kénytelen volt keresztet vetni vágyálmaira. Sokáig fájlalta s reményvesztést, dehát Istenem, mit lehet tenni — gondolta magában. Majd csali , lesz valahogy. Idők múltán belé_ ! pett az orosházi Alkotmány Tsz- be. s ott hamarosan kiderült, nem tudnak mit kezdeni vele, mert ahogy mondják, egy-kettőre kihe- gyesedett a munkából. Ezért ismerősei csak gúnyorosan beszél- , gettek vele.

Az októberi ellenforradalom idején azonban felragyogott Fülöp István számára a ..szerencse csillaga". Legalább is ő úgy gondolta. Az egykor tekintélyes vásárhelyi

gazdák keresték fel. A hódmezővásárhelyi határ egykor híres gazdái, a 10Q'—120' holdas Kolco- vaiaik, a Kovácsok, meg még az. úri kuláik Lustyik is. (Ez utóbbi 100 hold földje mellett még a budapesti Fehér Ökör vendéglőnek

is tulajdonosa volt.)

«.»r

Ha segítsz a termelöszövetkezet feloszlatásában. * akkor pa- rádéskocsis lehetsz a Lustyik úrnál — súgták a fülébe.

Szép zsinóros, pit.ykés ruhát kapsz fényes csizmával. Úri módon élsz, mert Lustvík úr nem szeret sokat kpesikázni.

A fény, a pompa, a tekintély kedvéért tart ő parádéskocsist.

János vitéz nem álmodott olyan szépet még akkor sem, amikor megtalálta Iluskáját tündérországban, mint amilyen szép ne’ látta a jövőjét a kádárkok biztatására Fülöp István.

Dehát az ember tervez, a történelem végez. A tsz felbomlott ugyan, a kulákok azonban hoppon maradtak. Fülöp tehát hiába ‘ü- lekedett azon, hogy kiérdemelje a régen óhajtott parádés egyenruhát.

•— Legalább esafc egyszer magamra vehettem volna — sóhaj- tozza magában.

Szánjátok meg. jó emberek. A- jándékozzátok meg legalább csak egy ütött-kopott kocsis egyenruhával. Tudjátok azt, ha ló nincs, a szamár is jó. Maga Lustyik ur is ezt gondolta, amikor Fülöpre tette az ütőkártyát.

Szamáron akart lovagolni a fehér ökör, de a csacsi összedőlt az élet rögös útján.

: egyre szélesebb tömegek számára váltak hozzáférhetővé. A magyar tudományos és művészeti élet demokratizálódott, és jelentős eredményeket produkált, amelyek hazánk határain túl is elismerésre találtak. A művelődés terén elért nagy eredményeinket is kísérték azonban azok a bibék, amelyek beárnyékolták egész szocialista építésünket.

A mi fejlődésünkről elmondható, hogy a jót kísérte a rossz és- szocialista építésünk eredményeit

torzították a hibák. A mi fejlőtlé- [ síink tanulságai azonban nem azt követelik tőlünk, nem azt követe- \ lift a munkások, parasztok és ér- j ti’lmiségiek érdekei, a nemzet érdekei, hogy e rossz miatt elvessük a jót is. Szocialista vívmánya- i intoóitekell hán-tanunk azokat a torzításokat, amelyek » Rákosi— Cerő-féle vezetés hibái miatt rájuk rakódtak. Szocialista vívmányairt- | k,at a nemzet egészséges erőinek ; közeeen rrítmkáltoodva kell meg- | őrizni és fejleszteni.