Békés Megyei Népújság , 1957. február (2. évfolyam, 27-49. szám)

1957-02-10 / 34. szám

1957. február 10., vasárnap UAlKj-á CIGARETTA sarokházzal Egyik este bekopogott hozzám a házigazdám. Ne haragudjon, hogy za­varom — mentegetődzött —, de olyan esetet fogok elmondani magának, a- mit érdemes megírni. Tudom, közölték az új­ságban, hogy lesz hama­rosan cigaretta. Van, va­lóban, lehet kapni a vasútállomáson is. csak egy kicsit fura módon. Az első csomag Kossuth mellé egy doboz bolgár cigarettát adnak. Ez még hagvján' De, ha valaki még egy doboz Kos­suthot kér, csak abban az esetben kapja meg, ha cipőfűzőt is vesz hoz­zá (!?) — mondta házi­gazdám. A magam részéről vol­na egy pár szavam hez az „újításhoz“. szőr állítom, ilyen „zse­niális ötlettel“ még nem találkoztam. Másodszor, hallottam olyan esetről, amikor csak úgy adtak vásznát, ha a vásárló ve-t még más anyagot ÍS. .3,.. . Furcsán hat az, hogy cigaretta mellé cipőfűzőt vásároljon a dohányos; Nincs logika ebben az újításban! Megértem azt, ha cigaretta mel'é mondjuk szájharmonikát adnak, mert adott eset­ben elfogy a cigaretta, a szájharmonikát szívhat­ja, fújhatja, legalábl^HÍ illúzió megmarad. Élelmes „üzletember“ felbuzdulva ezen az öt­leten, legközelebb a kö­vetkezőképpen f gja árusítani a cigarettát: első csomag Kossuth bol­gár cigarettával, máso­dik csomag Kossuth öt pár zoknival, harmadik csomag Kossuth nagy­kabáttal, s ha tovább folytatjuk a láncot, a végén a Kossuth mellé ötemeletes sarokházat kell a dohányosnak ven. ni. Nekem viszont volna egy „szerény“ javasla­tom: árulják ezután is úgy a cigarettát, mint ezelőtt. Adjanak magyar cigaretta mellé bolgár cigarettát — ha máshogy nem lehet —, mert sem az egyik, sem a másik dohányos nem fog cipő­fűzőt szívni cigaretta helyett, mivel ők sze­rény, illedelmes, udva­rias emberek, s az „újí­tás“ e részét átengedik a feltalálónak. — mon' — A kastély örökösei,.. Késő délután volt, amikor megér­keztünk Orosházára. Az újságíró és a fotoriporter elhatározta, hogy körül­Oroskázán Néli -y pe: ’ múlva elbúcsúztunk, és a földmű esszövetkezet kultúrter­me felé vettük az irányt. A hatalmas Tánciskolába érkeztünk! Egy szál Bongora és egy árva dob az egész ^zenekar”. Fiatalok, és vidámak is. Nem kis dolog, amikor eljön az idő, hogy a lány vagy a fiú tánciskolába kezd járni és ismerkedik nemcsak a tánccal, lianem az udvariasság arany- szabályaival, no meg a lányok a fiúk­kal, fiúk a lányokkal. Ez a kislány magabiztosan nevet a fényképezőgép lencséjébe, a fiú már nem néz oda. — Talán csak nem szégyelli magát fiatal barátom? ! Ezt ugyan nem kérdeztük, mert hát nem illik a lányok előtt zavarba hozni a lovagot. Elbúcsúztunk a fiataloktól, nézzük, *it csinálnak az idősebbek. Utunk a ÁY Flőre Sport Kör klubjába vezet. Az egyik sarokban hatalmas, modern rádióból kellemes muzsika árad. a ping-pong teremben a jövő asztalite­nisz-bajnokai tréningeznek, a klubszo­ba másik sarkában pedig egy kis esti néz a kis városban, és váratlanul be­toppan ide is, oda is, jegj zetfüzetbc , és filmre rögzíti mindazt, amit lát. A főutcán benyitot­tunk egy üzlethelyiség­be. amiről azonnal ki­derült, hogy nem üzlet, hanem fogtechnikus la­boratórium. Egy gyors felvételt készítettünk Sásonyi Miklósról és Szi­tás! f ajosról, akik mun­ka közben még azt Is közölték velünk, hogy a helyi szolgáltató ktsz tagjai 1951 óta. és a terv­szerinti 8 ezer forintos forgalmat általában 10— t? ezer forintra teljesí­tik. ablakok világosak, a nagy csillárok ontják a fényt odabenn, és sok-sok fiatal táncol. A kuUúrházban értesültünk arról, hogy Orosháza egyik szerény létszá­mú, de annál jobb dalárdája, a KIOSZ dalárda már újból megkezdte próbá­it a K'OSZ-székházban. Elhatároztuk, hogy oda is ellátogatunk. Amikor benyitottunk, már prólbál- k. Ádám Jenő: Somogyi nótái csen- a dalosok ajk-’”, aztán Bartók énoVp/Hek. kártyapartira ültek össze az időseb­bek. Ezt a játszmát bizto­san megnyeri Dlmák Ferenc, a sportkör egyik vezetője, mert amint látjuk, éppen most üti be az ultit. Ennek fele sem tréfa — gondolják magukban a partnerek és — így teb'k el a kora este. Az újabb klubvendé­gek sakkhoz ülnek le. vagy bíbiceinek a kár- tvázóknál. A MÁV Elő­re* Snortklubiá* egyre többen látogatják snort- barátok és sportolók. A dalárda karnagya Sass Árpád még a harmonium mellett tanít, de néhány próba után már tökéletes összhang­ban, hibátlanul csendülnek fel a da­lárda új műsorszámai. Az első bemu­tatkozás időpontját még nem tudják pontosan, de bíznak abban, hogy rö­videsen újra az orosházi közönség elé léphetnek. Gyányi. Gyányi Lajos — így ’ hívják azt az embert, aki meg­érdemli, hogy karrierjéről írjunk. Jót, rosszat? Ahogy cselekedete megkívánja. Miért érdemli meg? Mert talán egyedüli, amit tett, emberek, be­csületes emberek ellen. Nem kom­munisták ellen, azaz nemcsak: aki szimpatizált a munkáshatalom­mal, annak október után mennie kellett a Mezőberényi Gépállo­másról. De kezdjük csak az elején a karriert. Október előttről ne so­kat, talán csak annyit, hogy ez a „deréli“ fiatalember ösztöndíj mellett tanulta meg a szakmáját. Tanult is, és a Mezőberényi Gép­állomás laboránsa lett. — „Mindig hű leszek a népi demokráciához“ . . . —■ így állított be annakidején. Hűségeskü. Jó, hát ezt el is tott a kommunistáknak, akik ke­nyeret adtak a szájába. A forra­dalmi munkástanácsban kezdte először tevékenységét, az elnök­helyettese lett. Innen dobáltatta és dobálta ki a kommunisták és a nem kommunisták, de becsüle­tes emberek munkakönyveit. Talán emlékszik rá az olvasó, ö volt az, aki Szűcs Gyulától még az éjjeliőri beosztást is megvon­ta, bár Szűcs volt a gépállomás főagronómusa. Elküldette a mun­kásigazgatót is. Gyányi volt egyik szervezője ennek a mondat­nak: „A mai naptól kezdve az elvtárs szót használni tilos!“ ö, a hűséges ember... Gyányi ügyes „honpolgár“. — Kérem, én nem küldtem el senkit?! — így védekezett vala­hányszor megkérdezték tőle, hogy várja a munkásosztály, ha már a x.-et, vagy Y.-t miért bocsájtot- pénzén kitanított egy embert. j ták el. Hűséges is volt Gyányi. Olyany. De az a munkástanácS) melyre nyira, hogy még akkor is az igaz- - hivatkozni szokott> ilyenkor jól gató körül szorgoskodott, amikor megszervezett szavazógép volt. semmi keresnivalója nem volt , úgy érzenlj úgy láttam> hogy ott' , , . I megfélemlítésből lett a munkást a.- De nem baj, ez csak egy kis nácSból ü Made in USA“­polgári szokás, majd lecsiszoljuk szavazógép róla — vigasz talgatta magát ' , ilyenkor az igazgató. i ...Mindennek es mindenkinek el­Mondom: nem volt különösebb ^ az !de'e- Gyanyié 1S; A mun' hiba. Dolgozott és ezért megbe-!kaaok « a munkastanacs tagjai csülték. S a megbecsült fiatalember is elérkezett októberhez, amikor az országban és az országon kívüli fasiszták ki akarták ütni a mun­kásosztály kezéből a hatalmat. Gyányi, a huligán-csoportok szervezői melléállt — bár, ha gon­dolkozik, eszébe kell jutnia, hogy a munkáshatalom, vagy ha úgy tetszik: a párt taníttatta. Gyányi azonban dörzsölt agyát nem a | már látják, hogy itt nem babra megy a játék; hogy Gyányi be- [ csapta őket; hogy alattomosan szervezte őket azok ellen, akik valójában munkás emberek. Mert Gyányi, bármennyire is a mun­kástanács tagja, nem munkás. ■— Hanem? ‘— Hatvan holdas kuláknak a fia! Igen az. S mégis bejátszotta magát a munkástanácsba. Vagy gondolkodásra használta. Gondol- így is mondhatnánk: azért ját­kodás nélkül fordult a munkásha­talom ellen. És mit tett ez az ember? So­ha nem látott ambícióval r.ekiron­szotta be magát! Meddig lesz ott? Ez már nem a mi dolgunk. — V. T. — 28®=S­fME millió forint kölcsön tizenkétezer falusi L lü lakóház építésére A falusi lakóházépítési kölcsön- j A kölcsönigénylők — látva a akció 1950—56-os években majd- gyors törlesztés előnyeit — leke­nem 12 000 falusi ember — terme- | tőségeikhez képest igyekeznek lőszövefkezeti tagok, állami gazda- i meggyorsítani a visszafizetést. Ez­sági, gépállomási dolgozók és egyéni gazdálkodók «— kapott hosszúlejáratú házépítési kölcsönt az államtól. A kölcsön összege meghaladja a 215 millió forintot. Az építtetőknek 10—12 év alatt kell letörlaszteniök a kapott köl­csönt, évi 3 százalékos kamattal. Ha valaki öt év alatt visszafizeti a kölcsön háromnegyed részét, ak­kor az állam lemond a fennmara­dó összegről. Ebben a kedvez­ményben az utóbbi években hat- százan részesültek. így mintegy két és félmillió forintot takarítot­tak meg az építkezésen. zel magyarázható, hogy 1956-ban már 1 400 000 forintra tehető —1 a kölcsön 25 százaléka —, amit elengedett az állam. A parasztság visszafizetési készségét bizonyítja, hogy ez év első hónapjában már 105 falusi építtető fizette vissza öt évnél rövidebb idő alatt a kölcsön­kapott összeg 75 százalékát. A gyors fizetők így 421517 forint- kedvezményben részesültek. Ez megközelítően annyi, mint a múlt év utolsó három hónapjában ősz- szesen. Farkas Lujza o»------------------------------------— Es te 9 óra volt már. búcsúztunk 5 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Orosházától. Gazdagabban jónéhány kedves, változatos élménnyel, melyet most e néhány sorban és e néhány fénvkér.pel átnyújtunk olvasóinknak. 8. E. . Medgyesegyházán november 10-e körül a község közepén lé­vő kastély új■ lakók­kal gyarapodott. U- gyanis a volt nagy kastélyt, amelyet gyö­nyörű park övez, ed­dig pártháznak hasz­nálták. November 10-e óta azonban pici emberpalánta, több mint száz óvodás má­sodik otthona lett. Igaz, ma még csak negyvenen-ötvenen vannak, de másfél-két hónap múlva már a száz-százhúszat is meghaladja számuk — adják meg a felvilágo­sítást Kapusi Sándor- né és Szabó Katalin nevelőnők. A szép kastély tel­jesen a gyermekek bi­rodalma lesz. Ugyan­is csak a kastély egyik felében van naplwzis óvoda, a másik felében pedig az iskola napközijét rendezték be, ahol szintén negyven gyer­mek étkezik és tanul. Kisebb beruházással felszerelték és kibő­vítették a konyhát, a- hol az iskola és az óvoda részére főznek. Egy ember karrierje

Next

/
Thumbnails
Contents