Békés Megyei Népújság , 1957. február (2. évfolyam, 27-49. szám)

1957-02-08 / 32. szám

1057. február 8., péntek

*

A Békéscsabai Téglagyár munkástanácsáról

„A politikai lielyxet alakulására »alt» toklAtMMbu a vezetőség és a* ellonörzfi bizottság tagjai állásukról lomom] oltak".

Ezt lehet többek 'között olvasni « Gyulai Vas- Fém ős Gépipari Kisipari Szövetkezeit 1956. október 30-i taggyűlésének jegyzőkönyvéből, mely azt rögzíti, hogy a szövetkezet togsága új vezetőségei választott.

I Azonban a történelmi hűség kedvéért kezdjük ott, ahol a szö- | vetkezet tagjai » kezdték, vagyis ‘ 1952-ben, amikor megalakultak.

I Gyulta város vasas és géplak a- lo« kdei párosságának legjava tömörült ebben a szövetkezetben. Valamennyien jól értik a saakmát. Nyugodtan mondhatom: szerelmesei a szakmának. Ez. meg is mutatkozik a szövetkezet fejlődésében. Gyorsan szilárdult, nőtt, erősödött és négy év alatt komoly, országosan ismert kisipart üzemmé fejlődött.

Ma már 55 termelő taggal, egy műszaki vezetővel. 12 tanulóval és nyolc adminisztratív munkással dolgozik, termel az üzem.

A szövetkezeti üzem életében az októberi események súlyos zökkenőt Jelentették.

A termelés egyharmadára csökkent

Ugyanakkor a berek 60 százalékát kifizették. Azonban a veszteség ellenőre is az 1956. évet' 326 000 forint nyereséggel zárták. Nem is lehetett másként, hiszen a szövetkezet dolgozói nagyon hasznos munkát végeztek az elmúlt években is.

Az ország minden tájára szállítottak 10 literes bolgárkertészeiben használatos szivattyú berendezéseket. több ezer méter gyorsj kapcsolású önIözöesövekeí, ár- ' mentesítési célra 500 literes szivattyúkat. Motor, kazán és nagyteljesítményű gép köszönheti év- Jról-évre megújuló „egészségét“ a ‘ szövetkezet dolgozóinak, j Józan szemlélő előtt ezek a té* I nyék azt bizonyítják, hogy az el- 1 múlt években a szövetkezeti 1 munkában összeforrt tagság megfelelő vezetőket választott és jól I dolgozott.

' Azonban csak egy pillantást vésésünk a szövetkezet okíéber 30-i rendkívüli taggyűlésének szűkszavú jegyzőkönyvére, márts léthat- i júk, hogy az ellenforradalom mérgezett fullánkja Ide is behatolt és ha rövid időre is, de elvette az emberek józanságát.

Egyébként mivel magyarázni, hogy a tagság október 30-án leváltott« régi vezetőségét, és

csak egy olyan embert választott újra, mint Smidth bácsi.

akit mindenki tisztel és megbe-' az évek óta kipróbált elnök és csül. De, mint a józanodottak né- a többi vezetőségi tagok, akik piesen mondják: „Korpa közé ke- kommunisták, éppen ezek kerül* vero-iptt, s megeszik a disznók.“ j ték ki a vezetőségből? A Választ Csodálatos véletlen talán*, hogy {adja meg a tagság, Ne féljenek

bátran válaszolni, mert nem véletlen az, hogy a régi, kipróbált Vezetők helyébe olyan ember került, mint Vldó György. « jelenlegi elnök, kinek a fia

Nyugatra szökött, apja örömére.

Egyébként Vidó György az, aki ma is kijelenti, hogy a szövetkezetben pártszervezéséről szó. sem lehet. Vagy Hraskó Jenő, kit a véleményekből ítélve, szintén nem helyeselnek a vezetőségbe. Nyilván nem véletlen, hanem céltudatos ellenforradalmi tevékeny, ség eredménye a szövetkezet vezetésében október 30-án létréhoj zott változás.

Ha már erről beszélnek az üzemben, a tagság Ugye és dolga, ! hogy cselekedjen, tekintettel az október 30. óta bekövetkezett „po- ■ litikai helyzót alakulására". S ' nem utolsó sorban' tekintettel arra is, hogy a szövetkezet előtt : komoly feladatok állnak, mely feladatok szorosan összefüggnek a

| tagság jövedelmének emelésével, Lényegében ezeket a gondolatokat fejezik ki az üzem józanul gondolkodó tagjai. A Gyulái Vas- Fém- és Gépipari Kisipari Termelőszövetkezetnek komoly Jö- vedelmet jelentő tervei vannak;

Most kaptak rendelést a házi- j ipari szövetkezettől szövőgépek gyártására,

közel egymillió forint

értékben. A prototípus készen vár j ezer méteres megrendelés, saint* a sorozatgyártásra. Terve még j egész, évre látná él a' szövetkezett szövetkezetnek, hogy felveszik . tét munkával. Ilyen mennyiségű j a kapcsolatoit a gépállomásokkal,; rendelésre lehet is számítani, ha ! a gyons kapcsolású csövek meg- | figyelembe vesszük, hogy olyan, rendelése érdekében. Mintegy 30 1 gyors kapcsolásit öntőzőcső típust

fognak gyártaná, melyet eddig külföldről importáltunk;

A jó munka eredményeképpen természetesen a jövedelem növekedésére is szérrwtwnak a szövetkezét tagjait

wÄz októberi események előtt Waz üzemi átlagkereset 1400 Ft volt, ami nem rossz.

Október után csökkent a kereseti átlag, most azonban újra emelkedik és jelenleg 1900 Ft.

Erős, szilárd, jól szervezett, | «té« válik tagja mák. Nem is kk- gazdaságosan működő a Gyulai Isenklktlépni.

Vas-, Fém- és Gépipart Kts- j temnt, a . )6am

Ipari Termelőszövetkezet. Dicsé- I tést és élve a kormányhatározat

adta lehetőségekkel, növelik •

termeléet, hazájuk és egyben s szövetkezeti tagság Javára;

B, A,

A z elmúlt időben sokat be- széliünk a dolgozó tömegek bevonásáról az államapparátus, valamint a gazdasági tevékenység irányításába. De ez csak beszéd maradt. Az októberi események után azonban az Elnöki Tanács, a kormány javaslatára törvényerejű rendeletben szabályozta a munkástanácsok létrehozását és működését. A munkástanácson keresztül a dolgozók valóságos jogot kaptak, hogy saját maguk választotta képviselőjükön keresztül résztvegyenek az üzemek gazdasági irányításában. A jól működő munkástanácsok feladatai közé tartozik többek között: a gazdasági termelés megszervezése, olyan bérrendszer kidolgozása, amely érdekeltté teszi a dolgozókat a munkában, ugyanakkor betartja a kormány ilyenirányú rendelkezését, a munka, a pénzügyi és bérfegyelem megszilárdítása, a társadalmi tulajdon, az üzem vagyonának megőrzése, a törvényes rendelkezések betartása, a gyár gazdasági ügyeinek intézése, nem utolsó sorban személyes példamu- ! tatás minden területen.

A legutóbbi eseményeket fl- **■ gyelembevéve, meg kell állapítani, hogy az eddigi nehézségeink, az anyagbeszerzés, a gépbeszerzés területén nemhogy csökkentek, hanem növekedtek; Ennek figyelembevéteűével legfontosabb feladatunk közé tartozik az, hogy minden embert a beosztásától függetlenül, olyan feladattal kell megbízni, ami elősegíti a gazdaságos termelést. Ezenkívül a szakemberek bevonásával meg kell tervezni az üzem előtt álló feladatokat. ’Legfontosabbak most: Az éves terv kidolgozása, az üzem adottságainak figyelembevételével, valamint a minőség javulása és a selejt csökkentése. Az 'ösztönző, de egyszerű bérezés megteremtése, hogy a dolgozók a lehető legegyszerűbb módon szerezzenek tudomást arról, hogy az elvégzett, munkáért mennyi bérezésben részesülnek. Igen fontos feladat a tavaszi üzemmenethez szükséges szén, vas, fa, koksz, és egyéb nehezen beszerezhető anyagok biztosítása; A beruházási és felújítási feladatok fontossági sorrendjének megállapítása. A termelés és a műszaki fejlesztést biztosító gépek és szerszámok beszerzése. Á téli nagyjavítási munkáik minőségi és határidőre való elkészítése, illetve ezen munkák ellenőrzési. Nem utolsó sorban a dolgozók szociális ügyeinek intézése — ismerve az üzem elmaradt szociális helyzetét,

A zonban sajnálattal kell meg- **■ állapítani, hogy a munkás- tanácsunk több mint kéthónapos működése óta — sajnos — még mindég a személyi problémáknál tart, s ezek nem egy esetben személyi bosszúra vezethetők visz- sza. A munkástanács egy-két tagja szívügyének tekinti azt, amit el akarunk érni: a nagyobb önállóság a gazdaságos termelés megvalósításáért, hogy méltók legyünk az ország egyik legnagyobb téglagyárának jóhímevére.

Üzemünk, a megye legjelentősebb üzeme és nagyon sokan kísérik figyelemmel munkánkat és kérik ki tanácsainkat. Ha rövid időn belül nem jutunk ki a sze- mélyeskedési kátyúból, úgy még annalk a pár lelkes vezetőnek és tanácstagnak is elvesszük a kedvét, akik jól dolgoznak. Itt az ideje annak, hogy a munkástanács | ne játssza a „lemondok, vagy nem | mondok le“ játékot, hanem állja- | nak végre az üzemek élére és se- I gítsék legyőzni a nehézségeket, z újságok hasábjain nap-nap után olvassuk egyes komoly nagyüzemek munkástanácsainak és gazdasági vezetésének együtt- | működését. Tegyük félre az okta- j lan személyeskedést, amellyel | sokszor törvénysértő határozato- i kát hoztunk és fogjunk hozzá.

| mint azt számos üzemben már : megteszik a munka nehezebb vé. géhez és bizonyítsuk be, hogy az | ország legnagyobb tégla- és cse- répüzeménék munkástanácsa —

1 amelyet a dolgozók bizalma állí- | lőtt e nehéz posztra — valóban 1 az üzemek gazdája akar lenni;

| Aki úgy érzi, hogy • nehéz fel- ! adatot nem tudja megoldani, ax mondjon le, aki viszont érdemtelen a tagságra, vagy visszaél *

| dolgozók bizalmával, azt vissza | kell hívni és arra érdemes embert kell helyette megválasztani;

i T zemüinkben az MSZMP-szer- vezet segítséget nyújt e nehéz feladatok végrehajtásához, igyekszik a hibák feltárásával a munkát megjavítani és a valóság, ban elérni azt, hogy a munkástanács szorosan együttműködve a gazdasági vezetéssel, a párt, *

| szakszervezet támogatásával meg- ! valósítsa a kitűzött célt: a gazda- ! ságos termelést, mely egyben bix- [ tosítéka az anyagi jólét növekedi.

| írének,

Gasinszki János,

I igazgató.

<riiUUUUUULAJUUUUUUUlJUULAXA-*^JlJJLXJlAXAJlJULAJUUUlJUUULJUUULJUUULJl_t^^ 8. nn o. t.»_oj>. _o_b.

1

Az elmúlt években a dolgozók létszámához viszonyítva a legtöbb párttaggal Gyula városában a József Szanatórium pártszervezete dicsekedhetett. Az intézet össz. dolgozóinak létszáma 145 volt és ebből 75 párttag, tehát a dolgozóknak több, mint a fele.

Ismerve ezt a körülményt, azzal a biztos tudattal léptünk be az intézetbe, hogy itt az ellenforradalom nem sokra mehetett.

Az intézet főépületébe mindjárt furcsa jelenségre lettünk figyelmesek. A pártiroda ajtajára ez volt írva: „ügyeletes orvos”. Gondoltuk, más helyre költözött a pártiroda. Tanácstalanul álltunk a folyosón, amikor egyszeresak suttogva

Erőre kaptak a szanatórium

megszólal mellettünk egy nővér:

— Elvtársak, megváltozott itt minden. Ne keressék a pártirodát, az megszűnt. De megszűnt a párt is.

Most már kíváncsiak lettünk. Mi történt itt? Miért suttognak az emberek? Megkerestük az intézet egyik legaktívabb pártmunkását, dr. Pusztai osztályvezető főorvosnőt, hogy tájékoztatást kérjünk tőle. Pusztai elvtársnő is suttogva kezdte beszédét.

Szabadkozott, hoew ő nem tud semmit. Ot már eleget bántották eddig is. Rákosi bérencnek nevezték, leváltották az SZTK- ügyeletrŐl, ami havi hatszáz forint fizetés- csökkentést jelent. For dúljunk a volt párttitkárhoz.

Felkerestük Szabó elvtársat, a volt párttitkárt. Tőle már bővebb felvilágosítást kaptunk:

— Pártszervezetünk tagságából az októberi események hatására nagyon kevesen állták meg a helyüket. Sok párttag a hangoskodók közé állt. Nálunk is ellenforradalmi bizottság alakult, élén dr. Jenéivel, aki azóta már disszidált. Az igazgató. Győri kartérs, minden

értett és támogatta Őket. Az intézet dolgozóit «gy alkalommal gyűlésre hívták. A párttagokat megfenyegették, hogy akik a műit rendszert (mér mint a Rákosi rendszert) kiszolgálták, azok felé a felelősség- revonás nem marad el. A legaktívabb párttagokat leminősítették, így például Csongrádi Zsófiát vezetőnővéri J*- osztásából ápolónArér- nek tették, csak azért, mert kommunát® volt, és a szaksz^vezeti bizottság el»öke.

Az igazgató gyűjtést szervezett a budapesti felkelők megsegítésére

és trí ÍoIí-'-.a- J1

is

a párttagsági díját ajánlja fel erre a célra. Fogadalmat tett, hogy addig nem vágatja le a haját, amíg a Kádár-kormány hatalmon lesz — már a kabát gallérját súrolja a haja — párttagsági könyvét elégette.

Ez a magyarázata a nagy változásnak.

Lassan azonban újra megindul az élet itt is. Rövid ott tartózkodásunk alatt ez is nyilvánvalóvá vált. Gyorsan terjedt a hír, hogy a párttól vannak kinn látogatóba. Azok az elvtársak, akik eddig

suttogva beszéltek egymással, erőre kaptak, öten-hatan körülvettek bennünket, és mindjárt megalakult a szervező bizottság. Elhatározták, hogy e hó 12-én létrehozzák a pártszervezetet. Az események során kitűnt, kikre lehet támaszkodnunk — mondja Szabó elvtárs. Ügy gondolom, hogy körülbelül húszán leszünk, de azokra aztán számítani lehet.

Jó lenne, ha az MSZMP intéző bizottság tagjai minél többet lennének az elvtársak között, mert ennek szükségességét a megyebizottság ezen látogatása is bebizonyította. V. S.